Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-22 / 249. szám

1961. október 32, \ asárnap Névnap: ELŐD Héttőn: GYÖNGYIKE A nap eseményei: Tfeenegy éve, ezen a napon választották meg első ízben a ta­nácsokat hazánkban. 150 éve született Liszt Ferenc zongoraművész és zeneszerző. 79 éve halt meg Arany János, nagy magyar költő. A hétfői nap eseményei: 55 éve halt meg P. Cezanne francia festőművész. 55 éve halt meg V. Szlaszov ; orosz művészettörténész. 160 éve született A. Lortzing I német operaszerző. ★ BÖKI KARTÁRS olvasott egy levelet, amelyben egy községi együttes nevében a vezető kijelenti, hogy szívesen \ mennek vendégszereplésre, s' ezért nem is kérnek semmit, csu­pán a buszköltség megtérítését,' s egy szerény vacsorát, pörköltet vagy hasonlót. Böki még sze­rényebben megjegyzi, hogy az együttes „csupán” hatvan tagú. Itt szó sincs reprezentációról. . . •*­TELEVÍZIÓT VÁSÁROL a fé- nyeslitkei általános iskola. Áz összeget a tanuló ifjúság bizto­sította, megnyerték a takarékos­ság megyei versenyét, százkilenc- ven forintos átlagbetéttel, s ezért . jutalmul 3500,— forintot kaptak, j A még hiányzó összeget nagy­mértékű hulladékgyű jtésből pó- j tolják. Mintegy 50 mázsa vasat J és papírt gyűjtenek. 400 ÉVES fennállása: ünnepli az idén a cserigeri általános is­kola. Az iskola első írott emlé­kei 1562 jún. 20-án keltek. E [eljegyzés tanúsága szerint a csengeri rektor. Ilosvai Péter ön­gyilkos lett. ★ MINTEGY 200 VAGON alma- termést takarítanak be Komlód- tótfalun. Ebből ötven vagon fe­hér almát már elszállítottak. A termés 75—80 százaléka export­képes. A NYÍREGYHÁZI VÁROSI j ÉNEKKAR és a Városi Irodalmi j Színpad közös műsorral látogat el a hó végén és a jövő hónap elején három megyei községbe, - Ófehértóra, Bújra és Ibrányba. ! Az együttesek ikerbuszon utaz­nak. : ★ TIZENÖT MUNKÁSAKADÉ­MIA indul Nyíregyházán. Ebből már hal akadémia meifkezdte előadásait. Egy-egy munkásaka­démia átlagosan 16 előadást nyújt hallgatóinak. ' 9 •j ■■ ~ <;> .» ­KELET-MAGY ARORSZÁG A Magyar S.-:ocia VIun;;áspart Szabolcs-Szatmár megyei bizFsága és a Megyei Tanne-- lapui Felelős szerkesztő Ró'int >s Kiadja a Kelet-Magyarnr-/'r g Lap­kiadó Vái'atat Felelős kiadó Farba* Pai Szerkesztőség Nyíregyháza. Sztálin : tér 21. Tel: 16-70. 16-7!. 16-72 Kiadóhivatal. Nyíregyháza Zsdánov 1 u. 1. Tel: 30-00 Beküldött kéziratot nem őrzüns meg ; és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Előfizet- ! hető a helyi postahivataloknál ás j kézbesítőknél. Szabotcs-Szatmai meg.vei Nyomda- 1 (f* rí Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa Gyögy a. 5. I A NÍLUS két partJAn -­A közelmúltban Szíriában le­zajlott események heteken át Szíria és Egyiptom leié terel­ték a világ közvéleményének érdeklődését és figyelmét. A szíriai események hullámai úgy látszik, ma már megnyu­godtak, és az élet mindkét or­szágban újra a rendes kerékvá­gásba terelődött. A Szíriai Arab Köztársaság időközben újra el­foglalta helyét az ENSZ-ben és a világ független országainak sorában. Az emberiség történelem­könyvében a legrégibb ismert gé, de a megművelhető terület mindössze 36 000 négyzetkilo­méter, azaz kisebb, mint a Du­nántúl! És ezen a Dunántúlnál kisebb területen 25 millió em­ber él! A Nílus csodálatos folyó mégpedig két okból. Először azért, mert maga a folyó dél­ről északra folyik, a szél vi­szont északról délre fúj. Ez tette lehetővé már az ősidők­ben, a könnyű közlekedést Észak- és Dél-Egyiptom között. A másik az. hogy a Nílus vize évezredek óta minden nyáron Ilyen autóbuszok szaladgálnak Kairó utcáin. dátum az i. előtti 4241. év. Eb­ben az évben vezették be az ókori Egyiptomban a naptárt. Egyiptom népe több, mint 6000 évre visszanyomuló történelme folyamán rengeteg változáson és viszontagságon ment keresz­tül. Egyiptom népe rabszolga­sorsban szenvedett, a fáraók uralkodása idején, Nagy Sán­dor és a bizánci császárok ural­ma alatt, átvészelte e sokat szenvedett nép a mamelukok. majd Bonaparte Napóleon ha­talomraj utasát, a gyarmatosító törökök és angolok hosszantar­tó megszállását. I. e. 3400 körül Min, az első fáraó egyesítette először az országot, amelyne: teokratikus, magas kulturáj '■ társadalmáról a rabszolga' murvájával létrehozott óriási piramisok, szfinkszek és szikla­templomok tanúskodnak. Éven­te sokezer turista keresi fel ma is Egyiptomot, hogy meg­csodálja a 6000 éves történelmi múlt gigászi maradványait. Ez­rek és ezrek zarándokolnak cl a híres Kheops piramishoz, melyről valamikor az ókorban Hérodotosz ódákat zengett, és melynek köveiről valamikor Na.póleon a pillanat történelmi nagyságától megi-észegülve i-’v szólott le katonáihoz: Katona : 4000 év néz le rátok! Khur fáraó, a negyedik dinasztia m' sodik uralkodója i. e. ‘690-b- kezdie meg a piramis építtető sét. amelyet Aghet-Khufunak. Khufu Sfriőnak nevezett el Százezer rabszolga épúetie n felvonulási területe^ 10 éven át és 20 évig tartott maga az épít­kezés. A piramis felülete 55 000 négyzetméter eredeM magassá­ga 146 m. 2.25 millió köbméter anyagot építettek bele. és 1 kő­kocka súlya kereken 5 <onna. E^viptom földié p-'eddö siva­tag lenne a Nílus folvó nélkül. Ez a 6300 km-es felvó-óriás. amely egyiptomi szakaszán 2500 kilométeren át. mellékfo­lyók segítsége nélkül tör ma­gának utat a Földközi tenger felé, minden életnek az ura ezen a tájon. Az egyipíomi- szudáni határon még csak 2 km széles a folyóvölgy, aztán egyre növekszik, míg a torko- latvidéken már 2500 km széles termékeny sávot aiks . Ej a Níluson kívül — néhány ki­sebb oázistól eltekintve — nincs élet a földnek ezen a ré­szén. Egyiptom területe 1 mil­lió négyzetkilométer, tehát tíz­szer akkora, mint Magyarorszá­megárad. termékeny iszapot hoz magával az etiopiai Tana tó­ból, a földekre lerakodó talaj­erőben gazdag fekete iszap megkönnyíti a termelést és egyben megköveteli a tervezést, a központi irányítást. Az egyip­tomi államnak mindenkor köz­pontilag kellett ellenőriznie a földekre áradó víz adagolását, a központi irányítás megszűné­se az élet pusztulását hozta n < 5. *.4■ '■ ntn Magános csónak a Nílus vizén. A legendák szerint már Me-, nes fáraó, az első dinasztia I megalapítója 6000 esztendővel ezelőtt elkészítette az első nap-1 kalendáriumot, előre megszab­ván azt, hogy mii mikor kell elvetni. Az ősi Egyiptomban a papi kaszt volt az élet tudója: ők tudták pontosan kiszámíta­ni, mikor jön az áradás, fi­gyelték a csillagok járását, víz- ! jelző állomásaikon őrt állottak, és figyelték, mikor kezdi a, szent folyó vize ellepni a köbe j vésett mércét, öröm-mámorban úszott az egész ország, amikor eljött az áradás. Az áradással, az egyiptomi nép életének leg­nagyobb eseményével számta­lan legenda függött össze: Oziris; Lsrent megölte Szét, a sötétség ura, testét feldarabolta és a Niiusba vetette. Izis, Oziris fe­lesége azonban összerakosgatta térje testének darabkáit és Oziris dicsőségesen feltámadott, éppen akkor, amikor áradni kezdett a folyó vize. Egyiptom­ban az áradás első napján ős­idők óta feláldoztak a folyó- nak egy fiatal szüzet, a Nílus menyasszonyát. Amr, az Egyip­tomot meghódító arab sereg pa­rancsnoka vetett véget e barbár szokásnak: megsajnálta a fiatal szüzet, az utolsó pillanatban lo­vára kapta és elszáguldott ve­le. De Amr sem akart ujjat húzni a hatalmas folyóval: ékes arabságú engesztelő leve­let írt hozzá, amelyet palackba zárva a Niiusba dobott. Allah és a Nílus azóta barátságban élnek egymással, s az áradá: első napján ma már fiatal szűz helyett felöltöztetett bábut dob­nak a habok közé. Egyiptom népe napjainkban élet-halál harcot vív a termő­talajért. Nőttön nő a lakosság, és 2,5 millió hektár föld nem tud eltartani 25 millió embert. Egyiptomban igen szerényen számítva fél millióval gyarapo­dik évente a lakosság. A ve­tésterület növelése tehát élet­halál kérdése, s ennek a kér­désnek egy megoldása van: a nagv Asszuáni gát. Az Egyipto­mi kormány 1954. novemberé­ben határozta el a gigászi gát feléoításét. amelv szcyvjet szak­értők közreműködésével és szovjet kölcsön igénybevételé­vel épül. A 110 méter magas. 5 kilométer hosszú gát, amely­be a Khufu piramis tömegének tizenhélszeresét építik be, 130 milliárd köbméter Nüus-vizet fog tárolni és 60 ezer négyzet­kilométernyi terület vízellátá­sát fogja biztosítani. Az ország 30 százalékkal növelheti majd a vetésterületet. Ha megépül­nek a vízi elektromos centrá- lék, évente 10 milliárd kilowatt­óra energiát fognak szolgáltat­ni. (Egyiptom mai energiater­melése mindössze 300 ezer ki­lowatt-óra évente!) Ez az ener­gia-mennyiség nemcsak a mező-« gazdaság villamosítását teszi majd lehetővé, hanem gyakor­latilag korlátlan lehetőségeket tár majd fel az energia-sze­gény egyiptomi ipar előtt is. A sivatag vándorai. Színházíudományi kiizptmt Ví*len céhen Az elmúlt nyáron Párizsban megtartott színháztudományi vi- jgkongresszus határozatot hozott „Nemzetközi Színháztudomápyi Kutatóintézet” megalapítására. Az intézet Velencében, Goldoni egykori lakóházában kapott ott­hont és a napokban tartotta ala­kuló ülését.. Harminckét európai, amerikai es ázsiai színháztudo­mányi intézet kezdi meg rövide­sen munkáját ebben a nemzetkö­zi központban. Elnöke az olasz dr. Godíredo Bellonci professzor, alelnöke pedig a bécsi egyetem mellett működő Színháztudomá­nyi Intézet vezetője, Kindermann professzor lett. Az új intézet mindenekelőtt l három területet szándékozik fel­dolgozni : először is színháztudo­mányi bibliográfiát létesítenek, amelyhez a 32 tagállam színház- tudományi intézete évenként a legújabb színháztudományi mű­vekkel járul hozzá. Egy átfogó szinháztudományi „ikonográfia” elkészítését is tervbe vették, en­nek keretében az európai és ázsi­ai színházak által a középkorban használt kellékeket, képeket, szob­rokat veszik számba. A tervek szerint minden év szeptemberében nemzetközi szín­háztudományi szemináriumot in­dítanak Velencében. 1962-re — tíz ország színházkutatóinak és rendezőinek részvételével — „A klasszikus drámák rendezése a mai színházakban” címmel — előadássorozatot rendeznek. Egy második szeminárium ke­retében négy híres európai ren­dező fogja színrevinni ugyanazt a művet, úgy hogy a résztvevők ugyanannak a témának négy ren­dezői felfogását tanulmányozhat­ják. A munka megkönnyítésére a jövő esztendőre központi szín­háztudományi könyvtár és mik- rofilm-archivum felállítását w tervezik. SZÉLESVÁSZNÚ DÓZSA MOZI: Amerika egy francia szemével, (Széles változatban) Magyarul beszélő, színes francia riporV film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor . . .. .SZNI MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Balti égbolt (II. rész) Szovjet film. Előadások kezdete: tél 6 és fél 8 órakor. BÉKE MOZI: Folytassa nővér. Kacagtató angol filmvígjaték e®T férfi-kórterem betegeiről. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. GORKIJ MOZI: A piros autó utasai. Színes bolgár filmvigjatok. Eíuadasos aezüete. 4, ö as s arakor. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom