Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-21 / 248. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 848. SZÁM Áfa 50 fillér 1961. OKTÓBER 81, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL Az SZKP XXII. kongresszusának megyei visszhangja Heti rádióműsor Folytatta munkáját a kommunizmus építőinek kongresszusa Kádár János elvtárs beszéde az SZKP XXII. kongresszusán Moszkva, (MTI): — Kedves Elvtársak! — Mindenekelőtt őszinte kö­szönetét mondok pártunk Köz­ponti Bizottsága, s küldöttsé­günk tagjai nevében a meghí­vásért, a baráti fogadtatásért, a nagy megtiszteltetésért, hogy részt vehetünk szovjet elvtár­saink e történelmi jelentőségű tanácskozásán. Átadom a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép forró testvéri üdvözletét és jókívánságait a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának, a nagy szovjet népnek. — Elv társak! — A magyar közvélemény is ismeri a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja programtervezetét és a két kongresszusi beszámolót, amelyet Hruscsov elvtárs tartott. A visszhang ismeretében kije­lenthetem, hogy nemcsak kül­döttségünk, nemcsak pártunk, Központi Bizottságunk, hanem minden magyar kommunista, minden becsületes magyar dolgozó, aki szívén viseli a szocializmus és a béke ügyét, teljes mértékben helyesli a beszámolók, a programterve­zet, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja kongresszusának fő irányvonalát. — Elvtársak! — Meggyőződésünk szerint az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak új, hatalmas erőt ad az a tény, hogy a XXII. kongresszus megerősíti és töret­lenül követi a Szovjetunió Kom­munista Pártja felbecsülhetetlen jelentőségű XX. kongresszusának irányvonalát. A XX. kongresz- szus szabadította meg a nemzet­közi kommunista mozgalmat a dogmatizmus béklyóitól és új, nagy jelentőségű tételekkel gaz­dagította a marxi—lenini elmé­letet. A XX. kongresszus nagy­szerű eredményeket hozó, új győ­zelmes szakaszt nyitott meg nemcsak a magyar nép, hanem az egész szocialista tábor életé­ben. Új lendületet adott a szo­cializmusért és a békéért vívott harcnak az egész világon. — A magyar kommunisták és népünk nevében köszönetét mondok annak a vezető szovjet kommunista gárdának, amely Hruscsov elvtárssal az élen oly rendíthetetlen bátorsággal és elvhűséggel harcolt az elmúlt években a nagy Lenin eszmei és politikai örökségének teljes érvényrejuttatásáért, a személyi kultusz, s annak minden káros kinövése ellen következtében súlyos törést szen­vedett. A revizionisták, a reakciós burzsoák, a nemzetközi im­perializmus kihasználta a sze­mélyi kultuszt, a szektás po- litika-okozta súlyos törést, és 1956-ban kirobbantotta az el­lenforradalmi felkelést, amely népünknek nagy szenvedést oko­zott. De most már ez is a múlté! — A nagy építő munkával járó gond, leküzdeni való ne­hézség ma is akad Magyarorszá­gon. De az ellenforradalom el van temetve, a párt és a nép összeforrott. Népköztársaságunk erősebb, mint valaha volt. Az 1960-ban végződött há- ' roméves terv idején az ipari termelés 40, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 16 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezeti mozgalom nagy győzelmet aratott, a mű­velt terület 95 százalékán már szocialista nagyüzemi gazdálko­dás folyik. A szocialista terme­lési viszonyok osztatlanul ural­kodóvá váltak immár egész nép­gazdaságunkban. Mostani ötéves tervünk idején teljesen befejez­zük a szocialista társadalom (alapjainak lerakását és a fejlett j szocialista társadalom építésének I szakaszába lépünk. Hálásak vagyunk szovjet testvéreinknek azért a segítségért, amelyet a nehéz helyzetben volt magyar népnek nyújtottak. E segítségnek döntő része volt abban, hogy a magyar nép az ellenforradalmat legyőzte, majd szilárdan és bi­zakodva halad a szocializmus útján. — Pártunk, népünk megedző­dött e harcban: a szocialista esz­me, az internacionalizmus elmé­lyült tömegeinkben. Pártunkat a 4 kommunista pártok belső egysége éppen úgy, mint a nemzetközi 11 kommunista mozgalom interna-1 ’ cionalista egysége, mindenkor ha­talmas jelentőségű volt és lesz harcunk sikere szempontjából. Pártjaink belső egysége és nem­zetközi összeforrottsága csak a marxista—leninista elvek, az eze­ken alapuló gyakorlati kommu­nista politika, a közös elv, azo­nos cél alapján fejlődhet. — Jóllehet a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának meg nem alkuvó harca a személyi kultusz ellen időn­ként és helyenként bizonyos nyug­talanságot keltett, mert felkavarta a poshadt, állott vizeket, és a do- (hos, homályos sarkokat — de ez olyan nyugtalanítás, amelyre el­kerülhetetlenül szükség volt. — Itt van a Szovjetunió Kom­munista Pártjában 1957 nyarán fellépett pártellenes csoport kér­dése. Nyilvánvaló, hogy e csoport káros irányzatát nem a tü­relem, hanem csak az elvi Alapon folytatott kérlelhetet­len bare zúzhatta szét. Ugyanakkor csak ez az elvi harc véd hette meg a Szovjetunió Kommunista Pártja sorainak szilárd egységét is. S nincs ez másképp internacionalista egysé­günk kérdésében sem. Az albán vezetők jelenlegi káros fellépései láttán — amelyeket az imperia­listák máris megpróbálnak ki­használni a szocialista országok ellen — aki valóban a szívén viseli egységünket, a szocializ­mus és a béke érdekét, az csak egyet tehet: elvi engedmény nél­kül harcol a helytelen nézetek ellen. — Ha ma elmondhatjuk — és elmondhatjuk, — hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom, a szocialista tábor népeinek egysége és összeforrottsága erősebb mint valaha, és szüntelenül tovább erősödik, akkor ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Hruscsov elVtárs vezette Központi Bizott­sága Lenin tanításához egyedül méltó módon, példamutató bá­torsággal és kellő türelemmel, de elvi kérdésekben soha meg nem alkudva, szállt síkra a marxiz­mus—leninizmus tisztaságának védelmében. — Elvtársak! — Nálunk, Magyarországon a felszabadulás után népi hatalom született, és nagyszerű szocialista fejlődés bontakozott ki. Ez a nemzeti újjászületés-számba me­nő fejlődés a személyi kultusz irányvonalát magukénak vallják. Ezt pedig annak köszönhetjük, hogy pártunk a revizionisták és a dogmatikusok ellen folytatott harcához a XX. kongresszustól, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai ta­nácskozásaitól oly nagyszerű eszmei fegyverzetet nyert. — Elvtársak! — Pártunk és népünk drá­gán fizetett a hibákért és az árulásért: nem kér többé a revizionizmusból, de a sze­mélyi kultuszból, a dogmati­kus, szektáns irányvonalból sem. Mi egy úton és együtt haladunk a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, amely népét vezetve, ren­díthetetlenül és feltartóztathatat­lanul halad azon az úton, amelyet Marx, Engels, Lenin kijelölt. Nincs ma a magyar nép érdekei­nek hívebb, igazabb és jobb szol­gálata, mint az az eltökéltségeink, hogy a szovjet—magyar barátsá­got mind erősebbé, örökre meg- bonthatatlanná tegyük párt és ál­lami kapcsolatainkban, az élet minden területén. — Elvtársak! — Bizonyosak vagyunk benne, hogy a szovjet nép valóra váltja dicső pártjának új programját is és történelmileg rövid időn belül eljut a szabad emberi élet esz­ményi országába, a megvalósult kommunista társadalom új vilá­gába. Erőt, egészséget és mielőb­bi teljes sikert kívánunk minden szovjet embernek, az egész szov­jet népnek e világjelentőségű program megvalósításához. 4 Kommunizmus felépítésének nagyszerű programi» utat mutat és új reményt kelt a társadalmi haladásért küzdő va­lamennyi népben. Új lendületet ad a mi népünk építő munkájá­hoz is az a tétel, amely rámutat, hogy a szocialista országos: töb- bé-kevésbé egyidejűleg, történel­mileg azonos szakaszban jutnak el a kommunizmusba. E tétel nagyszerű célt tűz ki a szocialis­ta tábo- valamennyi népe elé. A Szovjetunió Kommunista Pál i­jának programja, amely a békés egymás mellett élés biztosítását, az általános és teljes leszerelést; a háborúk és fegyverek nélküli világ megteremtését tűzi ki cé­lul, lelkesíteni fogja a föld min­den országának népét, mert e cé­lok elérése minden munkájából « élő, hozzátartozóit és népét szere­tő ember egyetemes kívánsága. — A kommunizmus oly sokak által megálmodott, de most mái- reális közelségbe jutott világának megteremtéséhez népeinknek még nem keveset kell harcolniok és dolgozni- ok. Ma a népek közvetlen és közös feladata a nemzetközi légkört mérgező kérdések sürgős megol­dása, ezek közül is a legsürgő­sebb a második világháború ma­radványainak felszámolása, a Nyugat-Németországban terem­tett revansista tűzfészek lokali­zálása. A magyar országgyűlés október 7-én felhatalmazta kor­mányunkat a német békeszerző­dés aláírására. Népünk kész a béke védelméből reá háruló fel­adatok megoldására. — Elvtársak! Drága szovjet testvéreink 1 A magyar nép már 1919-ben kivívta az első magyar ta­nácsköztársaságot. Ez nagy büszkesége nemzetünknek. Népünk négy évtizeden át, nehéz, rögös történeti utat járt meg és ezalatt két ellenforradalommal vívta meg harcát. De ma már visszavonhatatlanul a szocializ­mus útján halad. Ennek jó kife­jezője a többi között az is, hogy már kedden, a kongresszusuk első megnyitó napján nálunk, Magyarországon is szép munka­felajánlások születtek a Szovjet­unió Kommunista Pártja kong­resszusának tiszteletére. Az itt kézhez vett táviratok közük, hogy sok hazánkbcli brigád, amely a szocialista brigád címért küzd, felvette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa nevét. Ez a mi dolgozóink őszinte, szív­ből jövő üdvözlete a nagy szov­jet testvérnek. — Küldöttségünk mégegyszer jó munkát kíván kongresszusuk valamennyi küldöttének, s a ha­tározatok megvalósításához sok sikert az egész szovjet népnek. — Éljen a szovjet nép és die»* kommunista pártja! — Éljen a meg bon thatatlan szovjet—magyar barátság! — Éljen testvérpártjaink pro­letár internacionalista egysége! — Éljen a kommunizmus és a béke!

Next

/
Oldalképek
Tartalom