Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-19 / 220. szám
A járás legjobb termelőssővethesete a tisxalőki Kossuth Tsss A ttszaáöki járási pártbizottság és a tanács már a korábbi évek-, ben vándor-plakettet és versenyzászlókat készített a járás termelőszövetkezetei közötti termelési vetélkedés során legjobb eredményt elérő tsz-ek, illetve brigádok részére. A járási versenyértékelést minden évben háromszor tartják — májusban, ősszel és év végén. A járás termelőszövetkezeteinek nyári és az eddigi őszi munkáját a napokban értékelte a párt és tanács vb. A huszonnégy termelőszövetkezet közül „A járás legjobb termelőszövetkezete” feliratú címeres nagy plakettet a tiszalöki Kossuth Tsz-nek ítélték oda. A járás legjobb állattenyésztő tsz-ének járó versenyzászlót szintén a tiszalöki Kossuth Tsz mondhatja magáénak ebben a versenyszakaszban. A járás legjobb növénytermesztő brigádjának versenyzászlaja a tiszaeszlári Petőfi Tsz-ben Kiss Mihály brigádjához került. A ti- szavasvári Munka Tsz építőbrigádja pedig az építkezésekben elért eredményei alapján nyerte el a vándorzászlót. „Kukta“ főzési bemutató — ingyenes kóstolás — szaktanácsadás — ételreceptcsere lesz az Iparcikk Kisker. Vállalat Dózsa György úti ▼as«edény boltjában A „kukta” gyorsfőző tulajdonosai a megmondhatói • milyen áldás az, ha ilyen háztartási eszközzel készíthetik el az ételt. Legnagyobb előnye az, hogy naponta több órát takarít meg a főzésnél, mert a hagyományos főzési idő egy negyedére csökken. Ugyanakkor a fűtőanyag két harmad részét lehet vele megspórolni. Nagy előnye még, hogy a legkeményebb húsok is gyorsan megpuhulnak, a vízben oldódó vitaminok és más anyagok nem távoznak el a gőzzel, hanem a főtt ételben maradnak, s a friss főzelékfélék, gyümölcsök megtartják eredeti színüket. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat most gondoskodik arról, hogy azok is meggyőződjenek erről, akiknek még nincs ilyen háztartási eszközük. Éppen ezért Nyíregyházán, a Dózsa György u. 2. szám alatti vas-edény boltjában négy napon át főzési bemutatót rendez. A bemutatón a húsleves főzéstől a sülthús készítéséig minden féle ételrecept a gyakorlatban elsajátítható, sőt a készítmények meg is kóstolhatok. A csütörtökön, pénteken, hétfőn és kedden tartandó bemutatók időpontját délután fél öttől fél hatig jelölték ki, hogy a dolgozó nők is megtekinthessék, de szívesen látják a férfi vendégeket is, mert a „kuktával” olyan egyszerű a főzés, hogy ők is könnyen elsajátíthatják. 3000-en 'vesznek részt különböző mezőgazdasági szakoktatásban a tél folyamán November 15-ével megyénkben kilencven ezüstkalászos tanfolyam indul, mintegy 2300 fő résztvételével. Az ezüstkalászos tanfolyamok háromévesek, a harmadik évben szakmunkás bizonyítványt is szerezhetnek a részt-1 vevők. A tar# folyamokat agrármérnökök és technikumi tanárok vezetik. Száz tsz elnök részére továbbképző tanfolyam indul. Kötelező lesz az összes tsz brigádvezetők részére járási székhelyen tartott továbbképző tanfolyamon résztvenni. 54 ezer forintot sikkasztott a szakoly! fmsz felvásárló, a rendőrfőkapitányság letartóztatta Tóth Mihály hosszabb ideig volt a balkányi földművesszövetkezet szakolyi felvásárlója. Tóth Mihályt burgonya, baromfi és bab felvásárlásával bízták meg s természetesen ő kötötte meg a termelőkkel a szerződéseket is. Jó fizetése volt, ám nem elégedett meg ezzel és mint a nyomozás kiderítette, tavaly és az idén is számos dolgozó paraszt nevére állította ki a szerződést fiktíven. A hamis szerződésekről a szerződésben szereplők természetesen még ma sem tudnak, ha Tóth Mihály üzelmeire nem jönnek rá. A felvásárló ugyanis folyamatosan készítette a hamis szerződéseket, amelyekre odahamisította a termelők aláírását és a nem létező személy-igazolványok számait. A fölművesszövetkezet a szerződések beérkezése után Tóth Mihály részére minden esetben kifizette a feltüntetett előlegeket, azokat jóváírta és a felvásárló minden esetben elköltötte az előlegek összegét. Érdekes, hogy az fmsz még csak meg sem kísérelte ellenőrizni: vajon a szerződésben feltünteti termelők megkapták-e az előleget Tóth Mihály felvásárlótól. Csak a vizsgálat során vált világossá, hogy a szerződések hamisak, s annak megkötéséről a termelők mit sem tudnak. Ezen az úton — a szövetkezeti és szakértői vizsgálat szerint — Tóth Mihály földművesszövetkezeti felvásárlónak az elmúlt évben 26 ezer, idén eddig 17 300 forintos áru és göngyöleghiánya volt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy Tóth Mihály összesen mintegy 54 ezer forinttal károsította meg a balkányi föld- művesszövekezetet, hosszú hónapokon keresztül herdálta a társadalmi tulajdont. így persze nem volt nehéz az elsikkasztott pénzből mulatozásokat rendezni a barátokkal. És ezen az úton vásárolta meg motorkerékpárját is. Tóth Mihályt a megyei rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte. Felvetődik azonban a kérdés: ha a balkányi j fmsz alaposan és körültekintően ! végezte volna a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló ellenőrzéseket, megelőzhették volna a nagy kár bekövetkeztét és a felvásárló sokkal hamarabb elnyerte volna méltó büntetését. 870 épülettel gazdagodtak a szabolcsi tsz-ek Szabolcs-Szatmár megye községedben egyre nagyobb gondot fordítanak az építkezésre. Az elmúlt esztendőkben kialakult nagyüzemi gazdaságok rövid idő alatt meg akarják teremteni a Uj virágszőnyeg a Nyírség szélhordta homokján A nyírségi homokbuckás tájakon megzabolázták már a nyargaló szelet, megkötötték a vándor kvarcos szemcséket. Gyorsan nöÚjra Nyíregyházán szerepel Holéczy Ákos és tánczenekara Szerdán fél 6 óra és fél 9 órai kezdettel a Móricz Zsigmond Színházban Holéczi Ákos tizenegytagú zenekarával újra a nyíregyházi közönség elé lép. A műsor eltér a plakáton hirdetettől. A legújabb magyar slágerek mellett a tánczene kedvelői hallhatják a legnépszerűbb külföldi slágereket is. A műsorban fellépnek: Kovács Erzsi, Pusztay Eta, Szántó Erzsi és Majláth Jenő ismert táncdalénekesek. Jegyek a József Attila Művelődési Házban 12—13 óra között és délután 16— 18 óra között kaphatók. ***.^******************** vő akác, nyár csemetékkel, fasorokkal állították meg a széljárást, s osztották táblákra az eddig kopár pusztaságot. Tudományos alapon, Westsik Vilmos Kossuth díjas tudós vetésforgóival kezdték meg a nagyüzemi gazdálkodást. A tarló földekre II növényként csillagfürtöt vetettek, amely megkötötte a homok felszínét. A szépen fejlődő másodnövény, s már 50—60 centiméteres s mint hatalmas virágszonyeg takarja a nyírségi buckákat. A mándoki Űj Élet Termelőszövetkezet 300 hold tarlóba vetett csillagfürtöt, amely napok óta árasztja illatát. A fehér, sárga és kék virágszőnyeget,1 a méhek, bogarak milliói zsongják s gyűjtik az őszi nektárt. A szövetkezet vezetősége a csillagfürt helyére burgonyát ültet majd, amely a számítások szerint csaknem húsz mázsás többlet terméssel hálálja meg azt, hogy pillangós másodnövénnyel készítették elő talaját. ****♦*********♦♦********' korszerű termelés és állattenyésztés fgltételeit. Ehhez legfontosabb kellék az épület, a termények, anyagok, szerszámok állatok és gépek számára. Ezért megyeszer- te megalakították az építő brigádokat, amelyek összefogták a falvak kisiparosait egy-egy kisebb közösségbe. Tágas górékat, magtárakat rosok munkája nyomán 870 mezőgazdasági épülettel lettek gazdagabbak a szabolcsi tsz-ek. Az új épületek 53 400 sertés, 79 000 baromfi és 2800 szarasmarha számára nyújtanak kényelmes férőhelyet. s Az idei mezőgazdasági növények tárolásának gondja is kisebb már, mint az elmúlt évek ben. Tágas górékat, magtárakat emeltek a szövetkezeti tanyákon. Az új gazdasági épületekbe tárolnak már 510 vagon vegyes terményt és 685 vagon kukoricát. Az építkezés során a Nyírség híres növényére, a dohányra is gondoltak. Csaknem ezer hold termésének pajtát készítettek a tanyák közelébe, s már itt szárad, sárgul, érik az idei termés. A közös gazdaságok ezekre a létesítményekre összesen 81 millió forintot fordítottak állami kölcsönből, s ezt még megtoldották 30 millió forint összeggel saját erejükből. —Ujlaky— Hová halad Szomáliföld ? Beszélgetés egy szomáli fiatallal A nemzetközi gyorsvonaton a mi fülkénkbe barátságos arcú, fekete bőrű fiatal szállt be. A megismerkedés gyorsan ment vele, s hamarosan kedves, meghitt beszélgetés alakult ki közöttünk. A társalgás persze nem volt kizárólag kettőnk ügye, hiszen a fülke többi utasai is nagy érdeklődéssel figyeltek ránk. — Melyik ország az ön hazája? — kérdeztem. — Nagyon messziről jöttem. Az afrikai kontinens keleti partján születtem. Szomáliföld az én hazám. — Mióta utazott el onnan? — Már elég régen. Éppen nyolc esztendeje... Aztán életéről mesélt. „Viszonylag jómódú családból származom. Édesapám orvos, s már régi ellenfele az olasz gyarmatosítóknak. Már gyermekkoromban nagyon gyűlöltem azt az átkozott régi világot. Lépten nyomon tapasztalhattam, hogy a tengerentúlról jött hódítók mennyire megvetnek minket. Sok megaláztatásban volt részem, azért,' mert „bennszülött”, mert fekete vagyok. ., Mikor a háborúban az angolok legyőzték az olasz fasisztákat, családom nagyon örült ennek. Reméltük, Szomáliföld már szabad lesz. A brit megszállók azonban nem akartak nekünk függetlenséget adni. Ottmaradtak, s nyakunkon hagyták a régi olasz közigazgatást is. A gyarmati uralom tovább folytatódott. Mindig szerettem tanulni. Hazámban azonban nem voltak felsőbb iskolák. Lehetett volna Olaszországba mennem, oda azonban nem kívánkoztam. Viszont mindnyájan lelkesedéssel hallottunk az egyiptomi nemzeti forradalomról. Ügy éreztük; ez az afrikai ország megmutatta az imperialistáknak, hogy földjén tovább nem garázdálkodhatnak. Ezért 1953-ban elutaztam Szomáliföldről és Kairóba mentem tanulni. A későbbi évek folyamán azonban egyre jobban kiábrándultam Egyiptomból. Egyiptomban szerzett tapasztalataim alapján úgy határoztam, hogy máshová megyek tanulni. De hová? Szerencsére néhány jó barátom megfelelő tanácsot adott, ök mondták, hogy a szocialista országokban tárt karokkal várják a gyarmati országok fiafaijait, barátokként fogadják őket, s egyenrangú emberekként bánnak velünk. (Eszembe jutott, hogy nemcsak a nyugat-európai országokban de néha Egyiptomban is kissé lenézően bánnak a négerekkel.) Elhatároztam, hogy egy szocialista országban folytatom tanulmányaimat. Választásom a Német Demokratikus Köztársaságra esett. 1959 óta tanulok a lipcsei egyetemen, az agrártudományi karon. Jól érzem magam, hiszen szocialista országban vagyok, hol szeretettel gondoskodnak rólam. Tanulmányaim mellett természetesen aktívan foglalkozom a politikával, s örülök, valahányszor a munkáshatalom országai kiállanak az elnyomott gyarmati népek mellett. . Miután életrajzát befejezte, pillanatnyi csend támadt. Soksok gondolat támadt bennünk a beszámoló nyomán. — Kérdezze meg tőié — fordult hozzám az egyik útitárs, — mi a helyzet hazájában, mióta tavaly visszanyerte függetlenségét? Lefordítva a kérdést, a következő választ adta barátunk: — Én már idestova nyolc éve nem voltam Szomáliföldön. Az otthoniakkal csak levelezés útján tudom a kapcsolatot tartani. Mindenesetre mi, szocialista országokban élő szomáli diákok éppúgy örültünk a függetlenségnek, mint az otthonlévők. Annyit tudok, hogy polgári demokratikus jellegű rendszer van hazánkban. Szo- máliföld azonban még nem teljesen szabad, hiszen egy része (Dzsibuti) még a francia gyarmatosítók uralma alatt áll... — Sok veszély fenyegeti még az Önök újonnan kivívott függetlenségét? — De mennyire! Az amerikai imperialisták már több, mint tíz éve egy-két hadikikötőt tartanak fenn a mi tengerpartunkon, s egyelőre nem hajlandók onnan kitakarodni. Politikai életünk egyes pártjai angol, illetve amerikai befolyás alá szeretnék keríteni hazánkat. S nem éppen pozitív szerepet játszik az Egyesült Arab Köztársaság sem, amely szintén Jki szeretné terjeszteni uralmát Szomálif öldre; ügynökük főként a mohamedán papság, amely elég sok pénzt kap erre a célra Kairóból... — Elég sok szomáli diák tanul szocialista országokban? — Vagyunk vagy kétszázan. Most Csehszlovákiába utazom; hogy előkészítsem a decemberi találkozónkat. Ekkor fogunk összejönni Prágában mi, szocialista országokban tanuló szomáli diákok, hogy véleményt nyilvánítsunk a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben... — S nem gyötri Önöket a honvágy? Ismerősünk fájdalmas arcot vág. S mesélni kezd távoli hazájáról, annak sziklás hegyvidékéről, őserdőiről és tengerpartjáról. Aztán ismertette azt a szörnyű elmaradottságot, pusztító népbetegségeket és mű- veletlenséget, amelyet a gyarmati uralom idézett itt elő... — Sokat olvastam már a gyarmati népek keserves sorsáról — mondta egyik útitársnőm, egy komoly, okos, 25 éves lány. — Egy ilyen személyes beszámolóból azonban olyan eleven képet lehet kapni az ő problémáikról, amit nem pótolhat semmiféle könyv. Milyen keveset hallottam eddig Szomáliföldről, s most ez a barátunk oly közelségbe hozta számomra ezt az eddig úgyszólván ismeretlen országot... Űtitársnőm szavai mindnyájunk véleményét fejezték ki. S mikor eljött a búcsúzás, megkérdeztük tőle: — Mit gondol, milyen úton fog haladni hazája a jövőben? — Kormányunk a burzsoá fejlődést szeretné, polgárságunk azonban gyenge. Sajnos, munkásosztályunk is csak mostanában alakul ki. Nehéz felelni arra a kérdésre hogyan haladunk majd tovább. Mi, a Szovjetunióban és a népi demokráciákban tanuló szomáli diákok mindenesetre szeretnénk, ha a mi hazánk a szocializmus útjára lépne! Merényi I. ászlé
