Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-07 / 210. szám

I „424 éves“ brigád Bteuiíant évek, ezüstösen csillogó fejek, reszkető de még mindig ügyes kezek és fiata­losan izzó szivek. Heten van­nak. Karmesterük a hatvan­egy esztendős Juhász Albert bácsi, aki néhány évvel ez­előtt maga sem gondolta, hogy ő lesz a dadai Dózsa Tsz egyik brigadérosa. S nem akármi­lyen, hanem olyan, akitől a jövő teremtése függ, az alap lerakása, a gazdasági központ megépítése.., A „424 éves” brigád legfia­talabb tagja is túl van a fél­százon: Juhász Benedek, őt követi Szántai András ötven­öt évvel, úgy következik aztán a sorban, mint egy évvel idő­sebb Böszörményi Károly, s az egyaránt 65-65 éves Laka­tos Károly bácsi és Bányai Sándor bácsi, s végül Sz. Nagy Sándor bácsi zárja a sort het­venkét esztendővel... Közéjük tartozónak vallják még Bur- kodi Jánost, aki olyan „kala­pot” rak egy-egy elkészült épületre mintha legalábbis megkoronázták volna... öreg, aranykezű mesterek, akiknek a kezéber szüntelenül csattog a szekerce nyáron té­len. Építenek, hogy jobb le­gyen a jövő nemzedéknek. Csupán másfél esztendeje mű­ködik a Dózsa Dadán, s ez idő alatt három sertésfiaztatót, hizlaldát, süldőszállást, pajtát, növendék istállót, nyári szál­lást a jószágok részére, takar­mányszint, és sok sok mást építettek... És most is maga­sodik a fal, készítik a tetőt, csattog a kalapács, s készül a lóistálló. Lesz otthona a sok csibének is, hisz 2 ezer férő­helyes ólat épít részükre Ju­hász bácsi vezetésével, az öreg brigád... Milliós értéket alkottak ed­dig az öregek. így alpozzák a jövőt a tegnap emberei ma, a holnap számára. S remélik, ' nekik is jut majd belőle, ha i nyugdíjba mennek. De addig is fiatalős szívvel dolgoznak egymás mellett öreg kommu­nisták és pártonkívüliek, s mutatják: a „424 éves” brigád minden tagja helyt áll most is, s ha el is szálltak az évek felettük, ha lankadt is erejük, de a szivük fiatal maradt, s buzgalomból, munkaszeretet­ből még mindig példaképek... Terveit fielül 100 darab hízóit marhát ad a közfiogyasztásnak a csengeti A esengeri Lenin Termelő­szövetkezetben már évek óta nagy gondot fordítanak az ál­lattenyésztésre. Ennek eredmé­nye most, hogy idei áruérté­kesítési tervük során a terve­zett 200 darab hízó marhán kívül, további 100 darabot ad­nak a közfogyasztásnak. Neve­Leníxt Tsz lésre, illetve hizlalásra már ezek a jószágok is be vannak állítva s átadásukra — ahogy tervezik — december elején ke­rül sor. Baromfi értékesítési tervüket ugyancsak túl teljesítik. Eb­ből mintegy 10 mázsával ér­tékesítenek többet. Átadásukat október derekára számítják. Csengeri fiatalok a takarmányliiány pótlásáért A Magyar Szocialista Munkás­párt csengeri járási bizottsága azzal a feladattal bízta meg a járási KISZ-fiatalokat, hogy a közös és háztáji állatállomány takarmányhiányát pótolják. Mintegy 13 000 mázsa szálasta- karmány és 30 000 mázsa abrak­napraforgó és az alma betaka­rítására mozgósítja tagságát a csengeri ■ járás KISZ-bizottsága. Ezenkívül a kiszisták vállalták még Urán, Csengerújfalun és Tyúkodon a burgonya betakarí­tását is. A fiatalok a munkák megkezdése előtt KlSZ-taggyűlá- sen beszélik meg teendőiket. A 41 ■es legények sem íél? jÉHlk ‘ Erre kikacag- nak, meg mond egészséges pír, az Bemutatkozunk: 41- esek vagyunk Nagyecsedről. ajkukon dal, de­rű, bizakodás. Innen, Nyírbátor mire Nagy József százados a fiúk környékéről jöttek, íellobogózott gyűrüjéhe2 ér megrohamozzák a jármüveken, frissen, teli öröm- J el> megtonamozzaK a mel. Mondom, na fiúk, hamaro- tei désekkel. Lesz-e kimenő? Mi san vége a civil életnek, meg- kell ahhoz, hogy valaki kiváló kezdődnek a „nemszeretem” na- katona legyen?... pok, — mire Petrenyi Jóska, a császári tsz kocsisa tromfol: „Mi Nyugtató a vá- az, hogy nemszeretem? Tudjuk lasz, jó hallgatni, jól, mondják a hazajövő katona- Már a sorozáson barátaink: emberséges élete van is nagy szeretettel ma a honvednek csupa élmény .... a 24 hónap!” fogadjak a lege­Helyeselnek a körbenállók. Ba- n^e*t elejét, meg­lógó László nyírcsászári tanító értéssel hallgatják minden vágya, hogy híradó le- azokat, akik szo- hessen Jánk Jóska a határ őr- ciális probiémák_ zeset kedveli a leginkább, míg , , , .. , Győri Endre azt mondja, mind- kal küzdenek, egy. idős, beteg szü­— Mindegy, bárhová sorolnak, lök, kell a fiú ke- én mindenütt igyekezni., fogok, resete... De a Minden nap látom, milyen szép i;SZ0Ciális bízott- az, ha az emberek békésen szó- • . rakoznák, táncolnak, nevetnek. sag majdcsak Most majd én vigyázok az es- munkanélküli, ték nyugalmára. így -van ez Termelőszövetke- rendjen... zeti fiataloknál probléma: segít a közösség.!: Ilyen a kép Mátészalkán isy ahol éppen az ecsedi 41-esek a sorosak. Kiss Géza, Csaholczi László, Murguly Gyula, Bíró László, meg a többiek jól kihúz­zák magukat, feszítenek a fény­képezőgép előtt, mintha máris katonák volnának. Hadd lássák — teszi hozzá egyikük — ha ránk bízzák, megfogjuk mi a fegyvert kemény szorítással. Akárcsak a három jóbarát _ Németh Zsiga, Varga Lajos, Haklik Jóska — Fehérgyarma­Nyugtató a válasz... Vrancsik Karcsi jött, egyébként bányász, csillésfiu Albertlelepen. Ezt mondja: „Biztos vagyok benne, hogy a munkám­hoz, képest üdülés lesz. Elhiheti mennyire várom már..Kincs Mi­hály kertészeti dolgozó Császári­ból Gagárint irigyli. Aztán hoz­záteszi: nem olyan lehetetlen,, hogy tiszthelyettes iskov. la után kedve ke­rekedik az űrre­Nyírlugosról már nem lehet püléshez... Teljes a jókedv, A három jóbarát. ton. Remélik, életútjuk a kato­naságnál is közös lesz. Nem kell kérni „ barátságos arcot”, jön az magától, hiszen valameny- nyiük lapjára felírta az orvos: „Fegyveres szolgálatra alkal­mas”. .. Úgy tartja a mondás, nem férfi az, aki nem volt katona, S milyen boldogító dolog látni, hogy új életünkben jól megter­mettek a férfikor határához ér­kezett fiatalok, ök mind teljes férfiak lesznek, nyugodtan bíz­zuk rájuk a férfi legszebb fel­adatát: drága hazánk védelmét Angyal Sándor. takarmány-mennyiségnek meg­felelő minőségi és mennyiségű sütótakarmány biztosítása a csen­geri fiatalok feladata, a gyors betakarítás és a silózás munká­latainak elvégzése. Erre a munkára, valamint a A káliói fiatalok versenye A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség a nagykáilói járásban — a járási pártbizottság segítségé­vel — versenyt indít a fiatalok között az őszi betakarítási mun­kákba való bekapcsolódás te­kintetében. A verseny feltételei alapján a járás ifjúsága különö­sen a burgonya betakarítására vállalkozik, de részt vesz a töb­bi őszi betakarítási munkák­ban is. Készülődés az első dér csípésre Sárguló falevelek, lombruhá­juktól búcsúzó faágak jelzik: múlik a nyár, jön az ősz. Még a déli órákban magasra felszö­kik a hőmérő higanya, de őszt- sejtetően frissek a reggelek. — Nekünk ez már jeladás! — újságolják a Nyírségi Állami Erdőgazdaságnál. Jeladás az őszi nagy munkára, a fásítás­ra. Mint a korábbi esztendők­ben, úgy az idén is nagy fel­adatot jelent az új csemeték kiültetése, — az erdők pótlása, új fasorok telepítése. Három és félmillió facsemete az a mennyiség, amelyet a „ke­ret” az idei őszre biztosít Sza- bolcs-Szatmárnak. örvendetes, hogy — ellentétben a korábbi évekkel — már ez az összeg is kevésnek bizonyul. Mióta nagy­üzemi gazdálkodás folyik a me­gyében, lényegesen nagyobb az érdeklődés az erdősítés és fá­sítás iránt. Mindez örvendetes megyénk faállományának jövő­je szempontjából. Közel 260 hektár erdőtelepí­tésre, pótlásra kerül sor az idei őszön megyénkben. Ebben a munkában a termelőszövetke­zetek jeleskednek. A nyírtassi Dózsa 22, a gyulaházi Szabadság 18, a tyukodi Kossuth pedig 21 hektárnyi területet kíván erdő­síteni még az idén. De a töb­biek sem maradnak el: a cé- génydányádi Dózsa Népe 80, a nagyari Május 1. 83 ezer cse­metét tervez elültetni az idő engedtével. Jó befektetésnek látszik a fásításra, erdősítésre áldozan­dó minden' forint. Ezt tartják a termelőszövetkezetek, amely el­sősorban abban mutatkozik meg, hogy az államilag jutta­tott 1,5 millió ingyenes cseme­te mellé saját pénzből még újabb egymilliót igényeltek. Na- gyobbmérvű fásításra a közelgő szezonban a nyíregyházi, a nyír­bátori, a vásárosnaményi, a kis- várdai és a mátészalkai járá­sokban kerül sor. A nagy munka most is jó előkészítést követel. Igaz, még egy kicsit odébb van az első dércsípés ideje, de az erdőgaz­daság hatvan csemete kertjében máris serény munka tapasztal­ható. Számbaveszik, „leltároz­zák” az egészséges, kiültetésre alkalmas csemetéket, ezt össze­vetik a beérkezett rendelések­kel, hogy mielőbb útrakész ál­lapotban legyen a holnap akác­erdőinek, nyárfasorainak több­millió „palántája”. Ma: tisztújítás — a műteremben Az idén az ország 1600 kis­ipari termelőszövetkezetében —* köztük szabolcsiakban is — vá­lasztják újjá a vezetőséget. A tisztújító közgyűléseken értékelik az utóbbi három év során elért eredményeket az észlelt hiányos­ságokat és az új vezetőséggel együtt kijelölik a további ten­nivalókat. A nyíregyházi .Fény­képész KTSZ dolgozói ma dél­után 18 órai kezdettel választ­ják újjá vezetőségüket a Zrínyi Ilona úti műteremben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom