Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-14 / 216. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 816. SZÁM Ára 50 fillér 1961, SZEPTEMBER 14. CSÜTÖRTÖK Óstsi párt munka A nyert nyári csata után na- Sajnos ezt későn vette észre a gyobb bizakodással indulnak pártszervezet is. , küzdelmet vívni a Nyírség Legyenek a kommunisták a szántó-vető emberei. Ősz van, tunyaság, a fegyelmezetlenség az elmúlás és mégis a nagy és a lopások ellenségei. Nem szüretek, az élet újjáteremtésé- azzal segítenek és vívnak te- nek ideje. Hamarosan megkér- kintélyt ha elnézik, hogy egy- dezik mindenkitől, hogyan egy tag 5—10 kiló burgonya- szolgálta az esztendőt, megtett-e val megkárosítja a közöst — mindent, hogy bőségesen meg- mondván ez nem sok — ha­teljenek a kamrák télére, biz- nem azzal, ha azt tartják: sok tosította-e kellő időben a jövő kicsi sokra megy, s követelik esztendő kenyerének a mag- az „enyveskezűek” megbünte- ágyat?... Folyik az első közös tését. Sajnos ezt a gégényi nagy betakarítás Szabolcs tér- Adyban és több szövetkezetünk- melőszövetkezeiben, friss ba- ben a vezetők is elnézik. Most rázdát hasítanak az ekevasak, határoztak úgy, hogy nagyojjb s egy még gazdagabb új ét szigorral kezelik a közös va- alapját vetik meg. gyón megsértőit. S ez helyes, Ez az ősz legnagyobb párt- mert csak így szilárdíthatják munkája. S ez az idén még na- meg a munkafegyelmet és a gyobb felelősséget ró valahány pártfegyelmet is, ha kommu- pártszervezetünkre. Igen, hisz nista vétett hibát, amikor elérkezik majd a szám- A termelés segítése és párt­adás ideje, ők is a tagok elé ellenőrzése elvének most szük- állnak, s be számolnak a veze- séges igazán érvényt szerezni, tőség választó taggyűléseken is, Ófehértón a pártvezetőség ja- hogy mit tettek a szövetke- vaslatára gyorsítottak meg a zet és a közösségi szellem erő- vetőmagok csávázását, szervez- sítéséért, s azért, hogy az elég- ték meg a vetést. S hoztak gé dús termés időben lekerült intézkedéseket a takarmánnyal a földekről. Ott, ahol ügyszere- való gazdaságosabb bánásmód- tet és felelősségérzet hatja át ra. Szükséges azonban, hogy a pártszervezet tevékenységét, ezeket rendszeresen ellenőriz- nyugodtan állnak majd a kom- zék is. Ügyeljenek a kommu- munisták a tagok elé, a kom- nisták arra is, hogy a premi- munisták fóruma elé. zálást a szövetkezetek vezetői A bizalommal jól sáfárkod- mindenütt tartsák be. Ez nem- va, érezve a felelősséget ké- csak gazdasági, hanem fontos szültek fel az őszi nagy párt- politikai kérdés is. Nem sza­munkéra Kislétán. A Rákóczi bad a szavakkal játszani, mert Tsz pártszervezete az egész hisz a tsz tagság bizalmával él falut átfogó és mozgósító in- vissza az aki megszegi Ígéretét, tézkedési tervet dolgozott ki. Legyen gondja a pártszerve- Ennek alapján készült el az zetnek a műtrágya íelhaszná­ütemterv, a versenyfelhívás, s sorrendben a búza a meghatározott ütemben vég- “»sara, no„y sorrendben a búza, zik a munkákat. S ezt ellenőr- napraforgó és a burgonya kel- zi is a pártszervezet. Ennek kő- lő időben és mennyiségben kap- szönhető, hogy már több mint jak azt meg. Különösen az in- 200 holdon végeztek a rozs ve- tenzív búzák műtrágyázása kö­tésével, 100 hold kaszálóról be- vetel nagy gondot. Ezt az elő­takarították az értékes takar- írásnak megfelelően lássák el a mányt és szépen halainak a szükséges műtrágya mennyi­burgonya és a többiek betaka- séggel, s attól kevesebbet ne vitásával is. A kommunisták használjanak fel. példát mutatnak élükön a párt- A kommunista traktorosok, titkárral Esztári elvtárssal, brigádvezetők és a munkacsa- Egyedül a silózás akadozik a patok irányítói akkor végez- gépállomás „jóvoltából” géphi- nek becsületes pártmunkát most bák miatt. ősszel, ha jó példával járnak Minden munkáskézre szűk- a többiek előtt, s ezzel ser- ség van most. Nem maradhat kentik őket a gyors betakarí- földben burgonya, cukorrépa tásra és a szántás-vetés.i mun- 6 az utolsó szem, földön ha- kák időbeni elvégzésére. Ez gyott kukoricaszem és napra- most a legsürgősebb aártmun- forgó is kárt okozhat. Az aszá- ka, erre mozgósítsa minden tsz lyos idő, s az állatállomány pártszervezet a falun élő kom- fokozott takarékosságra inti a munistákat, pártonkívüli tsz szövetkezeteket. Ezért szólít fe- tagokat és azok családtagjait, délzetre most minden kommu- így készülhetnek méltóképpen nistát és pártonkívüli tsz ta- a kommunisták, a pártalapszer- got de ha szükséges csalán- vezetek vezetőségeinek újjává- jukat is az idő, az ősz, hogy lasztására, s tárhatnak majd előrelátó szervezéssel, a mun- elismerésre méltó mérleget a kaerők helyes elosztásával taggyűlések elé. amely hivatott végezzék munkájukat. A gé- sesz bizonyítványt állítani lel- gényi Ady Tsz-ben azért is kesedésbőt és szorgalomból, kö- okoz gondot a betakarítás, mert telességtudatból és felelősség- ez évben több mint száz mim- bői az őszi pártmunkáért, kaerőt engedtek el a faluból.' Farkas Kálmán Uzembffl - üzembe ★ Sport Kép egy szovjet aranyvidékról A Magandaszki körzetben levő Frunze nevű aranybányá­ban hatalmas ekszkavátorok, kotrógépek és talajmosó gé­pek hozzák felszínre a termésaranyat, amit aztán elválasz­tanak a mcddökőzc t . és a tiszta fémet az állami kincstár­ba szállítják. A képen: az aranybánya látképe. (MTI Külföldi Képszolgálat) Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága szeptember 12-én tartott ütéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára tájékoztatta a Központi Bizottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román párt- és kormány- küldöttséggel folytatott eredményes tárgyalásokról. A tájé­koztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elé terjesztette a második ötéves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára jelentést adott a Köz­ponti Bizottságnak a régi párttagok ügyeivel foglalkozó bi­zottságok munkájáról. Kádár János elvtárs, a Politikai Bizottság megbízásából javaslatot tett a párt- és az állami vezetés további meg­erősítését szolgáló szervezeti és személyi kérdések megoldá­sára. A Központi Bizottság az előterjesztett javaslatokat egy­hangúlag elfogadta. II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság fejieszíésínek második üiéves tervéről A Központi Bizottság megvi­tatta és egyhangúlag elfogadta az 1961—1965. évekre terjedő má­sodik ötéves terv főbb előirány­zatait. A tervidőszakban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt he­tedik kongresszusa határozatai­nak megfelelően befejezzük a szo­cializmus alapjainak lerakását. Meggyorsítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük népünk anyagi ellátottságát és kulturális színvonalát, hazánk erősebbé, gazdagabbá válik. Tervező szerveink figyelembe vették az -ország gazdasági életé­ben a hetedik kongresszus óta végbement, a tervezettnél gyor­sabb fejlődést. Az ország dolgozói a három­éves tervünkben magunk elé tűzött termelési és fejlesz­tési célok többségét jelentő­sen túlszárnyalták és a kongresszus óta eltelt Idő­ben több százezer parasztcsalád választotta az egy mi gazdálkodás helyett az egész társadalom gyor­sabb, szocialista fejlődésit bizto­sító társas gazdálkodást. Népgaz­daságunk minden ágában a szo­cialista termelési viszonyok vál­tak uralkodókká. A Központi Bizottság helyesli az ipar, az építőipar, a szállítás és a hírközlés tervezett előirány­zatait, amelyek figyelembe ve­szik iparunknak az utolsó évek­ben kialakult szerkezetét és cé­lul tűzik ki- ennek a szerkezet­nek további javítását. A terv végrehajtása megkö­veteli, hog.r összpontosítsuk erőnket az ország nyersanyag- ellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és ma­gas képesítésű munkát meg­követelő termékek gyártásá­ra. A nemzetközi munkamegosztásba beilleszkedve, modern eljárások­kal, gazdaságosan előállított, ki­váló minőségű, korszerű és kere­sett árucikkeket kell termelnünk. Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965- re a terv a kongresszusi irányelvekben megszabott 65— 70 százalék helyett —, te­kintettel a hároméves terv túlteljesítésére — 83—87 szá­zalékban irányozza elő. Ezt a nagyobb növekedést is első­sorban a meglévő kapacitás jobb kihaszr/úásával, a termelési fo­lyamatok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki-gazdasági jellemzőinek jelentős javításával, takarékosabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a termelés irányí­tásának és a tervezésnek tudomá­nyos színvonalát. A terv által megkövetelt mértékben kell nö­velnünk a szakemberképzést. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tervnek megfelelően az Ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munka termelé­kenysége növekedésének kell ad­nia, szemben a hároméves terv időszakával, amelyben a munka termelékenysége a termelés növe­kedésének csak mintegy felét biztosította. A Központi Bizottság jóvá­hagyta a mezőgazdaság termelési előirányzatait. Megállapította, hogy ezekben figyelembe vették a termelési viszonyokban, vala­mint a mezőgazdaság szerkezeté­ben bekövetkezett változásokat. A mezőgazdasági termelés növekedésének az irányelvek­ben lefektetett mértekét fenn­tartva, a tervben az állatte­nyésztés termelési előirányza­tát kismértékben csökkentet­ték, a növénytermesztési elő­irányzatokat pedig növelték. Népgazdaságunk jelenlegi körül­ményei között a Központi Bizott­ság szükségesnek tartja, hogy a tervidőszakban a növénytermesz­tés gyorsabban növekedjék, mint az állattenyésztés. Egyrészt az állatállomány a korábban terve­zettnél alacsonyabb, másrészt a növénytermesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban té­rülnek meg. Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálko­dás gyorsabb megvalósítsí- I sara az irányelvekben elő­írtnál több műtrágyát, maga­sabb gépesítési színvonalat, nagyobb öntözést területet irányoz elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a tu­domány legújabb eredményeire támaszkodva, kihasználva a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit, a mezőgazdaságban a termelés emelkedését a munka termelé­kenységének növekedése útján érjük el. , A Központi Bizottság hangsú­lyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkamegosz­tásra és elsősorban a testvéri szocialista országokkal való szo­ros együttműködésre épül és le­hetővé teszi kereskedelmi kap­csolataink további szélesítését a? (Folytatás a 8. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom