Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-06 / 209. szám

Meg lesz a holdanként! száz mázsa A szakosított boltokban nagyobb a forgalom Az ember, ha megszomjazik, két kézzel kap a friss vízzel telt pohár után. S ha a víz íze és az edény tiszta, olykor ön­kéntelenül kicsúszik a szá­jon; bizony ez jól esett. Vala­hogy így vagyok én is ami­kor olyan termelőszövetkezetben fordulok meg, ahol kedvemre mennek a dolgok. Feltételezem mások is így vannak ezzel, s ez az indítéka annak, hogy igen sokan meg­fordulunk a mándoki Üj Élet Tsz-ben. Köztük olyanok is, akik nemcsak szóban, írásban is közreadják a tapasztaltakat. Jómagam szintén arra vállal­koztam, hogy krónikása legyek a tsz-ben elért néhány ese­ménynek. Erre elsősorban nem a tsz dicsérete, hanem a köz érdeke vezet. A mándoki egyéni parasztok nem voltak rossz gazdálkodók. S különösen hamar felismerték új helyzetüket a felszabadulás után. Hamar rájöttek, mit ér­demes termelni és hogyan, hogy minél többet vigyenek a piac­ra. A fáradságot sem sajnálták s aki végig megy a községen, könnyen észreveszi, hatalmas változás történt. Űj ház, új há­zat ér. A Kossuth utcában, me­lyen kijutottunk a határba alig maradt olyan ház, amit az el­múlt tíz esztendő alatt nem épí­tettek volna át. S e szorgalmas parasztoknak tekintélyes része tömörült az Üj Élet Tsz-ben. A szerencsével sem állnak ha­dilábon és rohamosan fejlőd­nek. Az új tanyájuk mellett men­tünk el, ahol egymás után so­rakoznak az új épületek, a juhhodály, szarvasmarha istálló és egyéb. — Megálljunk? — kérdezte Bánfalvi elvtárs. — Érdemes lenne — vála­szoltam — de a burgonyasze­dést szeretném mielőbb látni... Beleszól-e a szövetkezet a „Száz mázsás-mozgalom” orszá­gos versenyébe?! — Tavaly csak hatodikok vol­tunk, — az idén előre szeret­nénk lépni. Sohasem felejtem el, — mondja vidáman — mi­kor megkaptuk az ezüst ser­leget, örömünkben megtöltöt­tük szilvapálinkával. Körbe ad­tuk, és egyesek nem merteK belőle inni. Az idén már biz­tos nem húzódoznának, különö­sen ha nagyobb lenne! A bricskát megállítottuk. Hosszú szalmakúpok fogadtak. Mintegy 5000 új tag kérte fel­vételét az fmsz-ekbe, az új ta­gok nagyobbrésze ifjú és nő. A jövő év elején fog össze­ülni a SZÖVOSZ V. Kongresz- szusa, melynek tiszteletére — az egyéb szövetkezetpolitikai és gazdasági célkitűzések mellett — a szövetkezeti dolgozók és választott vezetők részjegybefi­zetési és tagszervezési versenyt indítottak. A részjegynöveléssel jelentő­sen emelkedett a szövetkezetek vagyona azzal, hogy több új boltegységet hoztak létre a la­kosság jobb áruellátása érde­kében és elősegítették a korsze­rűbb kereskedelmi egységek lét­rehozását. Az év első felében megyénk szövetkezeteibe több mint 3 millió forint részjegyet fizettek Nem törek volt alatta, hanem vetőburgonya. Mert a szövet­kezet mind a háromszáznyolc­van hold burgonyaföldjében azt termelt. Van hozzá kedvük, tu­dásuk, munkaerejük és földjük. Tovább mentünk. A homok­dombon díszelgő silókukorica után mégnagyobb burgonya-te­lep .tárult elénk. Nyolc idősebb férfi gondoskodott róla, hogy katonás sorrendben, minden szem burgonya szalma alá ke­rüljön és védve legyen az át­adásig. Mi a tsz-ben is korán ke­lünk — magyarázta Borbély Sándor bácsi — és sűrvedésig dogozunk. így megy ez most a burgonyaszedésnél is. Taka- ratlanul nem hagyhatjuk. — Pedig magukhoz közel van a vasút, hogy meghallják a délutáni vonat füttyét — éve- lődtem vele. Az az utasoknak szól értette el a tréfát és búcsút vettünk egymástól. A krumpliföldek mind job­ban „elárvulnak”. Hiszen a kúpokba már több mint száz vagonnal raktak be. Azonban nem hagyják „egyedül” a föl­det, mert a szedők után kétszer boronálják meg. Előbb a gazt huzassák össze, majd az elma­radt burgonyát kerestetik ki. Nemsokáig sütheti a Nap, mert negyven—ötven iskolás gyerek tallózza össze. A negyedikes Pásztor Erzsiké már hatodik napját töltötte ezzel. Sokan nemcsak az iskolaszereket, ha­nem a ruháravalót is megkere­sik a tsz-ben. A tsz nem kívánhatja és nem is kívánja el a gyerekek­től — hangsúlyozza Bánfalvi elvtárs a beszélgetés során — az ingyen munkát. Amiért meg­dolgoztak, megkapják a járó pénzt. így szorgalmasak, oda- adóak. Különben csak végig kell nézni a táblákon lévő bur­gonyás zsákokon. S ők szedik fel a tárcsa után is. Mert a bo- ronálást az követi, majd a ve­tés alá történő szántás... Nem várhatunk a kukoricára.. . Ahol ennyire szemmel tarta­nak minden szem burgonyát, csodálható-e, hogy bíznak a száz mázsás burgonya ver­a legnagyobb be. Ez az előirányzat 207,9 %-át teszi ki. Ezen beiül 714 ezer fo­rint értékű társadalmi munká­val, fuvarral, ill. részjegybe­fizetéssel járultak hozzá az fmsz-i beruházásokhoz. Például: 45 ezer forint értékű korszerű­sítést. Nagyhalászban ingatlan- vásárlást, Máriapócson önkiszol­gáló boltot és kisvendéglőt, Fe­hérgyarmaton cukrászati be­rendezést, valamint a boltok általános korszerűsítését, Kc- mecsén a bolt felújítását, Kis­várdán a Bambiüzemet, Pctne- házán az új bolt befejezését ol­dották meg a befizetett részje­gyekből. A falu minden dolgozója hasznára válik ez az áldozat- készség és minden elismerést megérdemelnek a szövetkezete­ket támogató tagok. Kerékgyártó Antal, burgonya senyben való jó helyezésben? Számolgattuk — világosított fel a főkönyvelő, aki egy év­tizedig könyvelgetett a földmű­vesszövetkezetek íróasztalai mel­lett, — hogy a szárfelhúzott Gülbabán kívül, meglesz a holdankénti száz—száztíz má­zsa. Nem vallunk szégyent a Gül-lel sem, mert a nyolcva­nat megüti. Hogy mennyit ka­punk értük? A szuperelit Gü- lért mázsánként háromszáz- nyolcvankét forint ötven fillért. A többiben, sem csalódunk. — Most már értem — vág­tam a szavába — miért tud a tsz havonként minden munka­egységre tizenöt forint előleget adni... S ebben nincs benne már az SZTK sem! Jó terme­lés, a megtermetteket megbe­csülni és igazságosan eloszta­ni — ez az életelv kezd kibon­takozni. .. — Valahogy így — hagyta helyben útikalauzom. — S jö­vőre még jobban. . . Tehát nemcsak a burgonyá­ban látják a jövőt, hanem ál­talában minden ésszerű dolog­ban, amiből becsületes, hozzá­értő munkával valamit ki lehet hozni. S ha a burgonyában vagy bármiben országos hírre tesz­nek szert, csak növeli az élet­kedvüket, meg a zsebüket. Varga Gyula Hétfőn megbeszélést tartottak a TIT Bessenyei klubjában, a MÉSZÖV, a megyei tanács mű­velődési osztálya, a TIT, a megyei könyvtár és más társa­dalmi szervek képviselői, hogy egy könyvsorozat jobb terjeszté­sét elősegíthessék. Meglepő, hogy ilyen széleskö­rű segítséget kívánnak megvaló­sítani egy könyvsorozat érdeké­ben, amelynek már is hatszáz előlizetője van a megyében. Ha azonban a célt közelebbről vizs­gáljuk, mindjárt érthetővé vá­lik. A sorozat „Az én könyvtá­ram" ötven kötete, amelyben olyan olvasmányok vannak, ame­lyek nagyrészt megtalálhatók az iskolák kötelező, ajánlott irodal­mában is. S a sorozat szerencsés összeállítása egyébként is alkal­mas arra, hogy eljusson a fél­A donibrádi földművesszö­vetkezet már kialakította az el­látási körzet központját, s en­nek megfelelően az üzlethálóza­tot is szakosította. Ma már olyan szép épületek vannak a községben, amilyeneket eddig csak a városban lehetett lát­ni és annyi áru van egy-egy szaküzletben, mint régen egy egész faluban volt. Eddig a vegyesboltok min­dent árultak, így nem sok idő akadt az eladóknak arra, hogy a vevőkkel foglalkozzanak. Ma amikor minden bolt önkiszolgá­ló, önkiválasztó nagyobb a for­galom is. A vásárló látja, sze­mélyesen kiválaszthatja, hogy milyen árura van szüksége, vi­szont az eladónak is több ide­je van a vevővel való foglal­A nagyecsediek sokáig kóstol­gatták, ízlelgették a takarékszö­vetkezetüket. Nehezen barátkoz­tak meg vele. Ki ilyen ki olyan okkal húzódozott, hogy a pénzét elhelyezze községe bankjába. Pe­dig az állam ugyanúgy szavatol az oda betett forintokért, mint a takarékpénztárak fiókjainál. A lassú barátkozásnak más okai is voltak. S ezek a taka­rékszövetkezet dolgozóinak száz kötet minél több családi otthonba. Elsősorban az iskolák figyel­mét kívánják felhívni a köny­vekre, amelyeknek beszerzése nem nehéz: előlegként 23 fo­rintot kell fizetni, s az ötven Korszerű, új művelődési ház építése folyik Nyírbélteken. Köz­ségfejlesztési alapból mintegy két­millió forintot fordítanak erre a célra. Helyet kap majd benne a község új, szélesvásznú mozija is. A Moziüzemi Vállalat rövidesen megkezdi a gépi felszerelések be­építését. A vállalat körülbelül félmillió íolrinttal járul hozzá a mozi létesítéséhez. hozásra. Hogy mennyire ma­gasabb a szaküzletek forgalma a vegyesboltokéval szemben azt legjobban az eddigi forgalom emelkedéséből lehet látni. A ve­gyi bolt forgalma kétszeresére, a konfekció bolt a dupláját for­galmazza, de a cipőbolt is több, mint 30 százalékkal emelte for­galmát, amióta szaküzlet. Mióta Dombrádon szaküzletek nyíltak, mind kevesebb vásárló jár be Kisvárdára az egyes áru­féleségek megvásárlása céljából. A beutazási költséget megspó­rolják, több árut vásárolnak meg pénzükért és a munkából sem esnek ki napok az áruvá­sárlás miatt való elutazásból. Nagy Ilona, FMSZ Dombrád. munkájában keresendők. A szö­vetkezet két volt dolgozója nem szívesen lépte át az egyszerű emberek küszöbjét, hogy dél­utánonként vagy esténként elbe­szélgessenek a szövetkezet cél­járól, feladatairól — általában arról, hogy miért jött létre és hogyan kellene segíteni a to­vább fejlesztésében. Már pedig a község többségének támoga­tása nélkül nincs jó szövetkezet. Ez vonatkozik még a nagyecsedi takarékszövetkezetre is — s a tények igazolták. A szövetkezet betétállománya az utóbbi két év­ben egyszinten mozgott. S any- nyi betétet még egy ezer fős község is könnyen össze tudott volna adni... Természetesen ezért a szövet­kezet választott ve;i:tősége szin­tén hibás volt. Mert ahelyett, hogy bírálataival és szervező munkával segítette volna a két dolgozót, mentegette azokat. S hónapok kellettek ahhoz, hogy rájöjjenek tévedésükre és ki­mondják: le kell váltani őket és a parasztságot — a falu dolgo­zóit — jobban megbecsülő, a szövetkezeti mozgalomhoz hű, ál­dozatkész dolgozókat kell beállí­tani. Mind ez végre megtörtént. Molnár Lajosné és Tóth Sándor- né tevékenykedik a szövetkezet fellendítéséért. Sikerrel, mert az utóbbi egy — másfél hónap alatt közel százezer forinttal emelke­dett a betét. S a szövetkezet mind több kölcsönkérőt tud kisegíteni. Ha a szövetkezet igazgatósága és felügyelőbizottsága nemcsak összefogója, hanem szervezője is lesz e mozgalmi és gazdasági szervnek, még több dolgozótár- I suk meri rábízni a megtakarított I forintját a szövetkezetükre. kötet öt év alatt jelenik meg. Egy-egy kötet szintén 23 forint­ba kerül. Megyénk még 2400 kö­tetet kapott. A széleskörű se­gítséggel remélhetőleg mindéi» kötet gazdára talál. A vállalat vezetősége tárgyalást folytatott a filmfőigazgatósággal arról, hogy a filmhíradó részére felvételeket készítenek majd a nyírbélteki művelődési házról^ vagy esetleg más jelentősebb épít­kezésekkel kiegészítve önálló me­gyei híradót állítanak össze még az ősz folyamán. A föld mű vessző vetkezeti rendszer fennállása óta a részjeoybefizetés ez évben volt A kisvárdai földművesszövetkezet „Husi” üzemében napon­ta 4 ezer üveg tinóm ízű hűsítő italt készítettek, amikor a kánikulai melegek voltak. Az üzemben azt mondják, hegy most már nem is kell, hogy meleg legyen, akkor is elfogy a napi termelés. Képünkön Kiss Györgyné, a liűsi üzem dolgozója munka közben. Dorogi Mihály felv. Társadalmi összefogás — egy könyvsorozat érdekében Fellendült a takarékszövetkezeti mozgalom Kagyecseden Mikor ßlinesnek Nyírbélteken ? %

Next

/
Oldalképek
Tartalom