Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-13 / 189. szám
Az utolsó kévéket Mit mutat a mérleg? „Fél idő“ a tiitorszállási Új Élet Tsz-ben A teljes esztendei terv készítése nem kis gondot okozott az év elején a tiborszállási Űj Élet Termelőszövetkezet vezetőségének és tagságának egyaránt. Nem elbűvölő számokra törekedtek, nem csillogó délibábot festettek, de erejüket, tényleges lehetőségeiket sem becsülték le. A harminc főre kibővített vezetőségi üléseken napokon keresztül heves viták folytak, majd két esetben a közgyűlés is segített, hogy végleges formába „öntődjön” az esztendei terv. Hogy sikerült? Fele részben már mérlegre tették. ttevételiikben az elsőbbség Több mint 750 szerfás-garnitúrát adott az erdőgazdaság a termelőszövetkezeteknek A Nyírségi Állami Erdőgazdaság birtokában jelenleg 48 000 hold erdő van, zömében akác, tölgy, nyár és fenyő. Az erdőgazdaság július 15-ig több mint 750 szeri ás-gamitú- rát adott a megye termelőszövetkezeteinek, hogy ezzel is elősegítse a szövetkezeti állattenyésztés fejlesztését. Jelenleg ilyen garnitúrákkal a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében az állami gazdaságokat támogatják, s nemcsak a megyei, hanem a békési és csongrádi állami gazdaságokat is ellátják kitűnő minőségű szerfával szeptember 30-ig. Az erdőgazdaság dolgozói készülnek az őszre, az október 1-én kezdődő új gazdasági évre. ősszel ismét nagyobb arányú erdősítést akarnak végrehajtani megyénkben. Ehhez a munkához már megke' Iték a számbavételt, az erdősítések helyének kijelölését. a növénytermesztésé, amely után az 1230 hold közös művelésű területen gazdálkodó tsz 3 102 690 forint évi bevételt tervezett. S ehhez számít még 50 hold termőgyümölcsösük 950 ezer és a 24 hold szárazkertészetük 330 ezer forint előirányzott bevétellel. Becsléseink szerint a nyári tartós szárazság következtében bizonyos hozamkiesés mutatkozik j kukoricából, burgonyából és ki- j sebb mérvű még a rostkenderből : és a dohányból. Viszont kalászo- j saik — a learatott terület után — a tervezettnél 1.5—2 mázsával ad többet. A kukorica és burgonya hozamkiesést a szükséges kötelezettségükön kívüli összes árpatermésük tárolásával kívánjuk pótolni A kalászosok terven felüli termése pedig csaknem teljesen kiegyenlíteni látszik az említett növényféleségeknél mutatkozó forint-érték kiesést. A tsz vezetősége és szakemberei megállapítása alapján a gyümölcsös és a kertészet ugyancsak megadja a magáét. Kielégítően eleget tesznek kenyérgabona értékesítési tervüknek is. Az éves terv készítésekor jószágtartásuk a következő állományból állt: 391 darab sertés, 238 darab szarvasmarha, 805 darab juh, és 52 darab ló. S ez állomány utáni éves bevételt — a szaporulat figyelembe vételével — 1 Q18 200 forintba hatáHdzah, emberek, 5 az együttélés mágnesei Nem meglepő már,hogy van ilyen mozgalom is: Ismerd meg hazádat! Ellenben meglepő lenne, ha valaki ilyen mozgalmat kezdeményezne: Ismerd meg embertásad! Évekig koptatjuk pedig a cipőnk talpát a kiálló köveken, s hányszor megesik, nem ismerjük a közelünkben lakó másikat, aki szintén bosszús a „kiálló kövekre.” Nem törekszünk eléggé megismerni a környezetünkben lakókat, holott rendszerint azzal kelünk, fekszünk amivel ő: mát hoz a holnap? Vannak persze házak, utcarészek, ahol mint egy nagy család úgy élnek a lakók. Nemcsak egymás mellett, hanem egy kicsit egymásért is. Ha valakit öröm ér, osztozik az egész ház, ha bánata van, nincs egyedül. Mégis több, a jelenleginél sokkal több családias, baráti házakra, utcarészekre van szükségünk. Kézzel fogható ennek előnye, miértje. Talán egyelőre nincs is erősebb mágnes ehhez, mint a korábban életrehívott pártsejtek, hivatalos nevén: lakóterületi pártcsoportok. Mert mi céljuk is lenne e sejteknek mint eltüntetni a távolságokat ember és ember között. Egy éve lesz már, hogy a városban is megalakultak a pártcsoportok, nyolcvannál is több „sejt”. Legfőbbképpen azért került erre sor, hogy a lakóhelyük szerint is kapcsolat legyen a kommunisták között, fokozatosan jó baráti szálak fűzzék össze a kommunista családokat, ismerjék meg egymás gondjait, hétköznapjait, segítsék, figyelmeztessék egymást, ha hibát vét, neveljék a rászorulókat, szokjanak össze, érezzék jól magukat egymás társaságában. így van ez a valóságban? Egyelőre csak részben valósultak meg az elképzelések. Néhány pártsejt emberei, mint a Körte utcaiak rendszeresen összejönnek, a családok egymásközti látogatása sem ritka. Számos helyen azonban továbbra is legfeljebb a köszönő viszony a jellemző. Sőt néhol még ez sem, vannak bérházak ahol nem ismerik egymást a kommunisták, itt-ott harag is éket ver közéjük. És sajnos, mint az első kerület egyik pártcsoportjánál nem is igyekeznek ezen segíteni. Mire való akkor a pártcsoportmegbeszélés ha ilyen témákat ott hagynak veszteg? El sem kép/ellielő, hogy ahol a pártesoport belső élete ilyen hézagos, tartalmatlan, ott sokat törődnének a környezet formálásával. Pedig a pártsejtek nem önmagukért, nemcsak a kommunisták érintkezésére alakúitok.- Hogyan járnak így nyitott szemmel, hogyan válaszolnak a pártonkívüli lakótársaik kérdéseire, hogyan igazítják el az együttélési problémákat, a családi gondokat? Mert az élet ezernyi kis és nagy kérdése tárul az ember elé, s muszáj a választ keresni. Egyes helyeken tarsolyukba rakják a kommunisták a hallottakat, és intézkednek is. Az Árpád utcában Vass József sejt-vezető több embert lehangoló panaszos ügyét intézte el. A Körte utcában egy beomlott ház lakóin segített a pártcsoport, a mentésnél is részt vettek. A IV. kerületben Horváth József és Felföldi József, a Vasgyár, a Makarenko és a Móricz Zsigmond utcák parkosításában ért el szép eredményeket. Hasonlóan járt el néhány pártcsoport a tisztasági hónap során is. Hogy sok száz ember megjelent a féléves tanácstagi beszámolókon a pártsejteknek is köszönhető, — különösen a 13-as választó körzetben. Szép lenne e néhány jó példa, csak árnyakat vet rá az a tény, hogy itt is szórványos munkáról van szó. Egyelőre nem alakult ki állandó jellegű és tartalmas élet a pártcsoportokban. Az okokat kutatva az elsőként kell megemlíteni, a kommunisták viszonyát a lakóterületi pártcsoportokhoz. Már az elején a megalakuláskor is kiütközött, hogy az alapszervezetek nem végeztek alapos felvilágosító munkát, egyes helyeken csak többszöri hívásra jöttek el a meghívottak. Sajnos később nem magyarázták meg kellően minden párttagnak, hogy tulajdonképpen mi a célja, értelme létrehozni a pártsejteket. Sokan inkább szabad idejük megcsorbítását látják benne, ma is sok kommunista nem érti, miért tartozzon ő a lakóhelyén is pártcsoportba. Ezért is időszerű a soronlévő taggyűléseken külön napirendi pontként alaposan foglalkozni a pártsejtek ügyével. Egyes helyeken formálisan zajlott a párt- csoport vezető megválasztása is. Olyan emberek kerültek oda, akik amúgy is túlterheltek hivatali és társadalmi megbízatásokkal. A kerületi párt- szervezetek, — bár munkájuk sokrétű és nehéz — kicsit a csoport vezetőire bízták a továbbiakat, kevésbé hívták őket össze, s számoltatták be a végzett munkáról. Gyenge a kapcsolat a pártsejtvezető és a tanácstagok között is. Néhány új bérházban, az Arany János utcában és a Toldi utcában eddig megfeledkeztek életre- hívni a pártsejteket. Igen helyénvaló, hogy a városi pártbizottság vb elé viszi a lakóterületi pártcsoportok ügyét. Jó erre ráirányítani a közfigyelmet. De kár lenne megfeledkezni mind a városi bizottságnak, mind a kerületi és üzemi, hivatali párt- alapszervezeteknek arról, hogy a pártsejtekkel törődni nem időszaki, hanem állandó jellegű munka. Ha összejönnek az emberek, később hívás nélkül is, sok rögtönzött és előre elgondolt tartalmas beszélgetés születik, többre, sokkal többre jutunk, s egy szép napon eltüntetjük a „kiálló köveket”... Páll Géza. rozták meg. De külön, az állati termékekből 250 ezer forintot állítottak be. Hogyan alakult es az első fél évben? Hízó sertésből, hízó- és további tenyésztésre alkalmas növendék-* marhából az év első hat hónap-* iában 508 400 forintot kapott a termelőszövetkezet. — Az évei tervnek felét tehát teljesítette. Az állati termékek 250 ezer forintos egész esztendei bevételből 237 ezer forintot értek éL Gyapjú értékesítési tervüket jelentősen túl teljesítették s jó jövedelmet biztosít a szövetkezetnek saját tejüzeme. így minden valószínűsége megvan annak; hogy most már. a második fél évben állatértékesítés után mintegy 100 ezer, állati termékekből pedig legalább 60 ezer forinttal túl teljesítsék bevételi tervüket. De teljes a biztosítéka annak is, hogy az állatállománynál a megfelelő létszámok meglegyenek. Sőt, ebben az évben foglalkoznak először csibe neveléssel és 800 darabból álló törzsállományt akarnak kialakítani. Jövőre bizonyára már ebből is jelentős bevételük lesz. Hasznai hasiak a segédüsennígak A falu szövetkezeti gazdálkodásában iparosok is megtalálják hasznos munkájukkal kereseti lehetőségüket. Kovácsok, kerékgyártók, kőművesek dolgoznak a tsz műhelyeiben és építkezéseinél. S a köztulajdonban lévő daráló üzemeltetése ugyancsak hasznosnak bizonyul. Éves bevételi tervként 42 ezer forint szerepel a segéd üzemágak után. Az első fél évben 55 900 forint „folyt” be ezek részéről, vagyis üzemelésük — helyes szervezéssel és munkaellátottsággal — amellett, hogy szükséges, meglehetősen jövedelmező is. Ezt igazolja: a termelőszövetkezet segéd üzemágai év végére az eredeti bevételi tervet 200 százalékra teljesítik. De míg a bevételi terveket valóra váltani, sőt túl teljesíteni igyekszenek, megfontolt kézzel bánnak a kiadásoknál, juttatásoknál. Így, bár a teljes évre 58 ezer torinc tartalékolását határozták meg szociális és kulturális alap céljára, az első fél évben csak 8100 forintot adtak ki belőle. És ezt sem akárhova és nem akármire. Ilyenek a költségek címei: szakkönyvekért és sajtótermékekért, betegségi segély Üjfalusi Barna részére katona segély Barát Sándornak, óvoda fenntartása, jól dolgozó fiatalok kirándulása... Mi a tanulság Pálinkás Gyula, a szövetkezet elnöke és Márkus László főkönyvelő egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy nagyon jó és szükséges a „fél időben” tartott vizsgálat. Az eredmények mellett megmutatja a hiányosságokat is, amiről a tagságot feltétlen tájékoztatni kell. — Nem azt mondom, hogy nálunk minden „paradicsom” és nincsenek már zökkenők, erről vagy arról külön vélemények. De abban, azt hiszem mind a 285 taggal egy véleményen vagyunk, hogy feladatainkat csakis együttes munkával oldhatjuk meg és juthatunk előbbre. Abban is egyet értünk, hogy munkaegységet nem adunk csak úgy, fütyülésre. Munkaegység túllépésünk. nincs az első fél évben és azon leszünk, hogy ezután se legyen. Hogy minden hónap 10-én kiadhassuk a szerzett munkaegységre a 15 forintokat s év végére a zárszámadáskor meg legyen a 32 forintos munkaegység-érték, ahhoz megint csak forintokra van szükségünk. Ez* pedig egységes akarattal és közös, legjobb munkánkkal biztosíthatjuk — mondia a tanulságról a termelőszövetkezet elnöke. S a magam részéről pedig még azt teszem hozzá: helyes a megállapítás az egész egyenlegének kialakítására is. Asztalos Bálint. Miből lesz a fiúk „zsebpénze?44 Törő Miklós és Lajos császlói gyerekek nem szeretik a céltalan semmittevést. Kiss Bálint barátjukkal együtt már több mint 40 munkaegységet szereztek olyan könnyű munkával, melyet játszva megcsinálnak. A képen: trágyát szór a három jóbarát. (Hammel József felvétele). s rakták gépbe a felvétel idején a nyírmadai Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai. (Hammel József felvétele).
