Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-12 / 188. szám
A pártkiadványok terjesztése fontos pártmunka A megyei párt-végrehajtó bizottság rendszeresen megvitatja a pártkiadványok terjesztésével összefüggő kérdéseket. Ez is bizonyítja, hogy a terjesztés fontos pártmunka, a megyei párt- bizottság is elsőrendű feladatának tartja. Az utóbbi években, amióta a párttagok és a dolgozók érdekeinek, igényeinek legjobban megfelelő kiadványok jelennek meg, s csak a helyi igényeket veszik figyelembe, sokat javult a helyzet. Egyre több olvasóhoz jut el a párt elméleti és politikai folyóiratai, regények, tájékoztatók. Az eredmények ellenére sem lehetünk azonban elégedettek. Számos pártszervezetben még most sem törődnek megfelelően ezael a fontos pártmunkával. Mándokon egy éve szinte egyáltalán nem folyik a pártkiadványok terjesztése. A megyei és városi tanács pártszervezetében sem az igényeknek megfelelően végzik ezt a munkát. Rétközbe- rencsen a pártvezetőség tagjai egymásra igyekeznek hárítani mulasztásukért a felelősséget. Az ilyen és ehhez hasonló hibák megszüntetése érdekében a megyei párt-végrehajtó bizottsága megfelelő határozatokat hozott. Ennek értelmében létre kell hozni a járási társadalmi bizottságokat, s tartalmi, módszerbeli segítséget kell adni a terjesztés megjavítása érdekében. Időközönként a járási pártvégrehajtó bizottságok rendszeresen beszéljék meg a terjesztésjel kapcsolatos feladatokat. Taggyűlésen bízzanak meg hozzáértő elvtársakat a terjesztési munkával. Fontos, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegeihez jusson el a párt kiadványai. Ezt azonban csak a tömegszervezetek bevonásával, segítségével lehet elérni. Az is szerepel a határozatban, hogy a könyvtárakban legyen megfelelő politikai irodalom, a járási pártbizottságok félévenként tanácskozzanak a terjesztéssel foglalkozó aktívákkal. A határozat szellemében a mátészalkai járásban lényeges javulás történt a terjesztési munkában. A járási pártbizottság több alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel és az alapszervezetek vezetőinek, tagjainak becsületes munkája eredményeként rendezték korábbi mulasztásaikat. Kocsordon Hunyor Árpád elvtárs mindig időben megrendeli a szükséges anyagokat és el is juttatja azt az olvasókhoz. Javult a munka a fehérgyarmati községi pártbizottságon, a nyíregyházi Gépjavító Vállalat, a MÉSZÖV és még számos párt- szervezetben. Nem mindenütt szereztek érvényt azonban a határozatnak. A járási társadalmi bizottságok kevésbé töltik be szerepüket. Sok helyen még mindig hónapókig felbontatlanul hever a megrendelt anyag. A hibák megszüntetésének elősegítésére és az eredmények fokozására a napokban megalakult a megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya mellett működő megyei társadalmi bizottság, amelynek tagjai a Kossuth Könyvkiadó megyei Ki- rendeltségével együtt hivatott a feladatok megoldására. Segítik Műtrágyát szór Fontos ember Csorvási Gedeon traktoros a Csengeri Állami Gazdaság föld jén. (Hammel József felvétele). 23 ifjú nő harca a „szocialista brigád cím elnyeréséért Gyulatanyán Lajos bácsi, a nagygéci Kossuth Tsz-ben igen fontos embernek számít. Közel egyévtized óta él a nagy családban. Négy éve nyugdíjazták, de a munkától az ismerős arcoktól nem tud megválni. Elvállalta a nappali őrködést, ami nem kárhoztatja tétlenségre. No nem a közös vagyon őrzése ad gondot, hiszen azt mindnyájan óvják, más házkörüli munkái akadnak. A kocák itatása, takarítgatás, télen a kályhák fűtése foglalja el. Jól lehet mindezeket nem fektették írásba, dehát Ferenczi bácsi meg sem tudna lenni munka nélkül. Körülötte három fia dolgozik a szövetkezetben, leányai kirepültek a család fészkéből. Mikor összejön a család van miről beszélgetni. Mert a szót persze leginkább Lajos bácsi viszi. Az már beosztásával is jár, hogy mindenről tud, ami a szövetkezetben történik. Megbecsült boldog öregkora van Ferenczi bácsinak. —Hammel Mostanában kevés olyan vállalkozásról hallottunk, amilyenről Menyhárt Sándor, a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság szb. titkára adott hírt lapunk olvasói számára. Ennek a vállalkozásnak az a fő nevezetessége, hogy az említett gazdaságban 23 fiatal nő indult harcba a „szocialista brigád” cím elnyeréséért. Ahhoz, hogy ezt a megtisztelő címet elnyerhessék, többek között vállalták a 100 mázsás burgonyatermesztési mozgalom feltételeinek teljesítését. Ezt azzal a megszorítással, hogy a termés fele arányban alkalmas lesz vetőgumónak. A termelékenység emelése érdekében azt a feladatot tűzték ki, hogy egy mázsa burgonya 10 órás előállítási idejét 5 órára szorítják le, 135 forint önköltségi tervvel szemben 125 forintot érnek el, a téli tárolási veszteséget a tervezett 10,5 százalék helyett 5 százalékra csökkentik. Ezeken kívül magukra nézve kötelezőnek ismerték el a „szocialista brigád” cím elnyerésének olyan szokásos feltételeit is, mint a jó kollektív szellem kialakítása, kölcsönös segítség a munkában, a párt- és kormány-határozatok tanulmányozása és végrehajtása, általános műveltség emelése, harc a munkafegyelem megszilárdításáért stb. mozgalmuk kifejezőjéül ezt a jelmondatot választották: „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni!” A gyulatanyai nőknek sok sikert kívánunk. Ügy gondoljuk, hogy a megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben dolgozó nők számára példájuk követésre méltó. Tízéves a RaUamazi Vegyes KTSZ FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 144. Ez az eszköz a Föld elpusztítására szánt deuteron adag volt. — Mikor történt ez? — 1915 áprilisában egy fiatal belga tudós dolgozatot tett közzé, amelyben tizennégy esztendőre összeállította a Venus átlagos évi hőmérsékleteit. Valamennyi negyven Celsius-fok körül mozgott, csupán a megfigyelés utolsó esztendejében szökött a hőmérséklet kétszázkilencven Celsius- fokra. Ez az emelkedés csaknem egy hónapig tartott. De ez a nagy háború idején volt... amikor senki sem foglalkozott a csillagászati ábrándképekkel... s a dolog feledésbe ment azzal, hogy egyszerűen egy kezdő tudós hibájának tekintették. Megszólalt a telefon. Oszvatics hívta Arszenyevet a központba, mert a Földről akartak vele beszélni. Arszenyev távozott. — És mind elpusztultak? — fordultam a fizikushoz, aki még mindig a pult fölé hajolva egy nagy mikroszkóppal vizsgálta a lefényképezett diagrammokat. — Mindnyájan? Hogy lehet az? Mért nem menekült meg senki, még a legmélyebb föld alatti barlangokban sem, ott ahol az a fekete plazma van... De hátha a bolygó valamelyik távoli részén vannak még?... — Valóban nem tudhatjuk, hogy azok közül a lények közül már egy sem él-e — felelte a kínai —, s ha mégis még vagyunk erről győződve, ez azért van, mert megbízunk lángelméjükben. Ez gúnyosan hangzik, de így van. Hallgattam. — Elpusztítani saját magunkat abban a hitben, hogy egyúttal az egész világot elpusztítjuk — nagy kísértés... A kínai Télig lehúnyt szemmel nézett rám. Kis idő múlva Arszenyev lépett be. Izgatott volt. — Ide hallgassatok! — kiáltotta. — Emlékeztek a „jelentésnek” arra a részére, amely annyira megdöbbentett bennünket, ahol arról van szó, hogy valakit vagy valamit kerestek a Föld lakóin kívül? Mi azt hittük, hogy a bolygóközi rakéta utasai nem vették figyelembe az embereket, mert valami más lényeket, a civilizáció „valódi” megteremtőit keresték... Most az egész dolog kiderült! A Földön újra feldolgozzák a „jelentés” megfejtését azoknak az anyagoknak a segítségével, amelyeket mi juttattunk oda, és íme az eredmény: ők egyáltalán nem „a civilizáció megteremtőit” keresték, sőt semmilyen lényt sem... hanem azt kutatták, vannak-e olyan berendezések, amelyek a pusztító töltetet felfoghatnák és visszalőhetnék rájuk! — Ügy van', ez lehetséges! — jegyezte meg Lao Csu és felállt. — Az egész szöveget közölték? — Egyelőre nem. Dubois megígérte, hogy egy félóra múlva közli. Gyere velem. Lao, önt is megkérem, Csandraszekár kartárs, tovább adhatják a számítások következő részét. A matematikus eddig a Marxnál dolgozott a szigetelő falak mögött, s most előjött az ajtóként széjjelhajló elosztó táblák közül. Én még mindig egy helyben álltam- A tudósok beszélgettek, hangjuk messziről szállt felém. — Ez volt a vége... — jegyeztem meg. — El akartak pusztítani... Van ebben valami felfoghatatlan. Nem tudom megérteni: valóban a gonoszság megtestesítői voltak? E szavak után csend lett. Csandraszekár a pult mellett dolgozott s most leeresztette a kezét a benne tartott műszerrel együtt. — Én nem hiszem — felelte. — Vagyis?... A kábel végeit a Marax lapjára dobta. — Mit tudunk a bolygó lakóiról? Semmit. Nem ismerjük külsejüket, még csak nem is sejtjük, milyenek voltak, nem tudjuk mi töltötte ki életüket s az ezer meg ezer dolog közül, amelyek életük gazdaságát jelenthették, a valóságban csak egyet ismerünk: azt a tervüket, hogy bennünket el akartak pusztítani. (Folytatjuk) tározta az előttük álló további feladatokat. Tíz évvel ezelőtt kisiparosok társulása alapján 18 munkással kezdett dolgozni a szövetkezet. A kezdeti 9400 forintos alapot a befizetett részjegy és az egykét tag által bevitt ósdi megmunkáló-gépek képezték. A tízéves fejlődés ezeket a számokat megsokszorozta. A régi megmunkáló-gépeket új, modern gépek váltották fel és ezeken már vidámabban, gyorsabban folyik a munka. Tízév alatt a taglétszám több mint háromszorosára, a szövetkezeti alap majdnem negyvenszeresére emelkedett. A szétszórt kis műhelyeket új, modern üzemház váltotta fel, amelyet nemrégen avattak. A szövetkezet dolgozói büszkék is az elért eredményekre és úgy döntöttek, hogy a húszéves évfordulóra még szebb eredményeket fognak felmutatni. Ennek egyik döntő eredménye lesz, hogy a községi pártbizottság segítségével a szövetkezetben önálló MSZMP alapszervezetet hoznak létre. 250—300 mázsa dinnye naponta Javában tart a dinnyeszezon, a kereskedelemnek gondoskodnia kell, hogy ki tudja elégíteni a lakosság ez irányú igényét. A MÉK-tdl szerzett értesüléseink alapján a dinnyeellátás terén nincsen fennakadás, a megyét megfelelően ellátják az idén dinv- nyével. A napi forgalom körülbelül 250—300 mázsa. Különösen a baktai, nyírbátori és a nyíregyházi járás termelőszövetkezetei szállítanak sok dinnyét, amiből még külföldre is jut. A szükségleten felüli mennyiséget néhány napja Lengyelországba és Csehszlovákiába szá4- títják. 5 életkelteni a járási társadalmi bizottságokat, hogy azok betöltsék szerepüket. Célul tűzték, hogy rövidesen eljutnak minden pártszervezethez, megvizsgálják a terjesztési munkát. Főleg a politikai felvilágosító munkát kell fokozni. Nem tűr halasztást az elfekvő anyagok rendezése sem. Pártvezetőségi üléseken és más összejöveteleken célszerű megbeszélni a terjesztés politikai jelentőségét. A párt- szervezeteknél a pártkiadványok terjesztésével foglalkozó elvtársak mellé érdemes újabb segítőtársakat bevonni, hogy a községekben is kollektív munka legyen a terjesztés. Szükséges, hogy mindenütt ismerjék: a terjesztés ugyanolyan pártmunka, mint — többek között — a tagjelöltekkel való foglalkozás és más pártmegbízatás. Ha fokozódik a terjesztéssel foglaiKozójk megbecsülése, munkájuk elismerése, bizonyára nem marad el az eredmény. Nagy Tibor A napokban ünnepelte fenn- , állásának tízéves évfordulóját a I Rakamazi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet. Pozsonyi László, a szövetkezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a szövetkezet tízéves munkáját, beszélt az elért eredményekről és mégha-
