Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)
1961-08-10 / 186. szám
Tiszadadón a folytatást Írják... így gyorsan halad Hó-rukk!... Hó-rukk! — zeng végig a tanácsháza folyosóján, s már emelkedik is a magasba a telt zsák. — Annyi a termény, hogy nem tudjuk hová tenni... Tele az iskola, a magtár, így aztán a tanácsháza padlását is igénybe kellett vennünk — mondja ifjú Bíró Lajos, s hurkot köt egy újabb zsák nyakára, hogy aztán csiga segítségével felhúzzák. .. — Három napja csak ez a munkánk. Naponta hatvan mázsa terményt emelünk így fel — mutatja kezét Bíró segítőtársa Urbán János. Pedig egyedül a dadaiaktól tartott a járás. Félt, hogy lemaradnak a csépléssel, s akkor pedig fuccs a felhívásnak, melyet országszerte „beharangoztak”. A tiszalöki járás befejezte a cséplést! De a dadai dózsások is kitettek magukért. — Mi csak azt kértük, hogy bízzanak bennünk — emlékezik vissza a járás vezetőivel folytatott beszélgetésre G. Kiss Sándor tsz-elnök. — Ha van három—négy példamutató, a többi már húz utána — tartották. S ilyenek voltak. A kommunista Horváth Sándor, meg a többiek, akik serkentették az embereket. A taggyűlésen úgy döntöttek, hogy minden brigád állítson egy cséplőcsapatot. Meglett. Hajráztak az emberek. Még a verseny is kialakult minden irányítás, felhívás nélkül. S most akárki megnézheti a kazlakat. Úgy állnak, mint a sorakozóra vezényelt katonák. A Fogarasi brigád lett az első. ök csépelték a legtöbbet, s a szalma meg a törek kazlaik is a legsikkesebbek. Pedig a többi se csúnya... Ennek a szellemnek köszönhető, hogy a taggyűlésen elhatározott augusztus ötödiké helyett harmadikén este már nem zúgtak a cséplők a Dózsa szérűjén... Közügy lett a jövő alapozása Dadán. S ezt ma már minden ember érzi másfél esztendő után. — Tavaly ha láttam, hogy jön a brigádvezető, a kert felé futottam... Most meg kiállók a kapuba hadd lásson, s várom mit mond, hová küld n unkára — mondta a taggyűlésen M. Tóth János. S ma már nemcsak a kommunisták gondolkodnak így. S ez az oka annak, hogy nem maradnak papíron a taggyűlés határozatai. Elnémultak a cséplők, de felberregtek a motorok. TJj barázdát hasítanak az ekék... Már több mint 200 hold a nyári mélyszántás... Letörölték az aratás, cséplés verítékeit homlokukról az emberek, behordták a gazdag termést a szekerek, s mos) mégis újra benépesült a határ. Az élet nem állhat meg... Hordják a trágyát, fürgén fut a traktor a műtrágyaszóróval a barázdák között, s ahová nem jut el, ott az ember segít. .. Készítik a jövő évi gazdag termésnek az ágyat. Hiába táplálnának azonban bizalmat a dadai Dózsában is, ha nem lenne serkentő példa az emberek előtt. Istápolói a kommunisták, akik ezt vallják: többet ér a tett a szónál. S ez mutatkozik meg a gabona szerződésekkel kapcsolatban is. 300 mázsa volt a terv. Megduplázták! S ezen felül a tagok még 150—180 mázsát kívánnak értékesíteni. Az összes felesleget! Itt nem szólam az áruértékesítési • terv teljesítéséért folyó politikai munka. Mikor a taggyűlés arról tárgyalt, hogy sertéshúsra van szüksége a városnak, minden kommunista kötelességének érezte, hogy segítsen. Valahány kommunista megkötötte egy hízott sertésre a szerződést. .. S ez hatott az emberekre. .. Csak a háztájiból közel félszázat szerződtek így a tagok. A Dózsa Tsz ez évben 420-at hizlal. Szerződésre! Már 94-ért felvették a pénzt, kilencedikén ötvenet szállítanak, s év végéig még 280-at adnak el. Állják szavukat. A pártszervezet vezetősége Orosz László tsz elnökhelyettes-párttitkárral az élen, rendszeresen megbeszélik a tennivalókat, elemzik a termelés problémáit. S ennek is köszönhető, hogy eredményre vezetett az „egy tyúk” mozgalom, hogy az aprómagvakból is szép bevételre számítanak. Van azonban egy gordiuszi csomó, amit eddig nem sikerült megoldani. Ez pedig a kertészet. Idegenkednek tóle a dadaiak. Pedig a Tisza és holt ágai aranybányát jelentenek, kínálják a lehetőséget, csak bányásszák ki. Példa is áll előttük, hisz határos földjükkel a Tiszavasvári Állami Gazdaság dadai üzemegysége, ahol fejlett öntözéses kertészet van. Most gondolkodnak azon, hogy az itt elterülő 31 holdas táblán megpróbálkoznak az öntözéses kertészettel. .. Érdemes fáradozni érte, hisz rendszeres és jól jövedelmező forrásuk lesz, s jövőt biztosítanak a víziszárnyas-ne- velésnek is... Ez is az embereken múlik, mint eddig minden eredményük, sikerük. .. Csak így írhatják még tovább sikeresen a folytatást Tiszadadán, mely ebből a járásból indult országos körútra, és hírnevet szerzett a dadaiaknak is __ Farkas Kálmán A NYÍREGYHÁZI RADIO MŰSORA: Falusi hétköznapok. A nyíregyházi rádió mezőgazdasági híradója. — Ki mit szeret. Zenés műsor a hallgatók kívánsága szerint. — Hírek, tudósítások. A Balkányi Állami Gazdaság dolgozói forgóvillás burgonyaszedő segítségével takarítják be korai burgonyájukat. (Hammel József felv.) Hírek a rohodi (jj Élet Tss-ből Szárad a dohány A soronkövetkezö munkákat idejében igyekszenek elvégezni a rohodi Új Élet Termelőszövetkezet tagjai, mert tisztában vannak azzal, hogy a késedelmek rendszerint megbosszúlják magukat. Márpedig közös, nagygazdaságukban a jövőjüket látják és aszerint cselekszenek. Többes között 70 hold dohányt iá termel a tsz, amely sok munkát igényel, de rendre bírnak vele. Az óriási tábla dohányban az aljazás beindult, aminek eredményeként már többezer póré van szárítás alatt. Ügy tervezik, hogy október 1-ig mintegy 50 mázsa aljdohányt fognak szállítani a beváltóba. Terv és teljesítés az állattenyésztésben Bar a tsz nagyjából homokterületen gazdálkodik, jövedelmezőségük egyik bázisának az állat- tenyésztést tekintik. Nagy súlyt fektetnek az állatlétszám-terv teljesítésére, amely az értékesítés nélkülözhetetlen alapja. így az éves terv készítésekor például a tehénlétszámot év végére 40 darabban állapították meg, de ■■■BBBBBBBB*aflBBB FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 142. Szkafanderem szakadásán át behatolt a mérges légkör s ettől eszméletemet vesztettem. Így, eszméletlenül, összetört bordákkal helyezett biológusunk a műtőasztalra. Harminc óra telt el, amíg először kinyitottam a szemem. De akkor már gyorsan magamhoz tértem. Csaknem teljes huszonnégy óráig aludtam s farkas étvágy- gyal ébredtem fel, amikor az étkezés ideje közeledett. Mikor már fel is kelhettem, Tar- land mesterséges hegyilevegőt és kvarclám- pázást rendelt. Még mindig nem volt szabad társaimat a holt város és a Venus lakói felől faggatnom. Tarland ezt azzal indokolta, hogy agyrázkódásom volt s kerülnöm kell az izgalmakat. Hiába magyaráztam neki, hogy a ki nem elégített kíváncsiság a legnagyobb izgalom. Válasz kép- pen azt tanácsolta, hogy tartózkodjam a központban a nagy képernyők mellet, mert az volt a véleménye, hogy a lábadozás időszakában semmi sem hat megnyugtatóbban, mint a csillagos ég látása. Balesetem után a Kozmokrátor még hat napig a bolygó fölött keringett, aztán egyre szélesedő csigavonalban eltávolodott tőle és a Föld felé vette útját. A csillagok nézése természetesen egy cseppet sem nyugtatott meg, de a tudásvágyamat még kevésbé elégíthette ki. Addig kínoztam Tarlandot, míg végül az utazás harmadik napján, mikor a varratokat kiszedte beforrot sebeimből, úgy sarokba szorítottam, hogy végül is megengedte, hogy mindent megtudjak. A tudósok a Marax kabinjában dolgoztak. Egy darabig a folyosón sétáltam. Ezen a napon reggel kikapcsolták a motorokat s az űrhajó a Nap vonzóereje segítségével repült. Olyan tökéletes volt a csend, mintha az örökkévalóságból emelték volna ki. Mikor beléptem, a tudósoka Marax központi pultja mellett álltak. A felső világítók csak tompa lényt szórtak s az emberek sötét körvonalai rávetődtek a képernyő zöldesen izzó lapjaira. A villanymotorok egyöntetűen zúgtak. A Marax belsejéből egész gomolysgokban dőltek .vitelé a íémsodronyok s a rovátkás lemezeken húzódtak az elektromágnesek felé, azután ismét föltekerődtek az álványokon elhelyezett orsókra. Csandraszekár áthajlította a íoggantyút. Az utolsó sodrony vége egy darabig még ott vergődött a pult sima lápján, mint egy fémféreg, megremegett és eltűnt az orsózó hengeren. Az áramok zümmögése elhalkult. Valamenynyi képernyő szürke volt s e szürke alapon olvadozott a zöld hieroglifák megmerevedett tömege. A mennyezet alatti kerek cső kigyulladt. Arszenyev átment a kabinon, kezefe- jével, megdörzsölte homlokát azután megállt s a szemembe nézett. — Tudni akarod? Bólintottam. — Nem könnyű dolog a megmenekült töredékekből összeállítani egy idegen fajta történetét, különösen, ha az egyúttal a pusztulás története is. A képernyőn izzó utolsó fény is kialudt. Most már szürkén, holtan sorakoztak körös-körül. — A rendelkezésünkre álló krónikák töredékesen egy száznyolcvan esztendős időszakot ölelnek fel. Az első érthető szakasz tartalma a Föld ellen tervezett invázió. Eleinte azt hittem, hogy a Föld meghódítása egy vallásos mítosz teljesülése lett volna számunkra s ennek a szimbóluma volt az egyenes vonallal áthúzott két kör, amit a romokban láttunk, de a krónikák egészen más képet mutatnak. A bolygót számító lények fajtája lakta. Másfél évszázaddal' ezelőtt, amikor hozzáfogtak tervük megvalósításához, azt latolgatlak, hogy használhatnák-e az embereket valamire. S amikor úgy látták, hogy semmi hasznukat nem vehetik, elhatározták, hogy elpusztítják. Az erre felhasználandó eszköz nem ártott «volna városainknak, utainknak és gyárainknak... hogy azokat aztán ők használhassák. A sugárvétőnek rádióaktív felhőt kellett volna kilövellnie a Föld felé. Azután az ionsürüség csökkenése után a fehér gömb ontotta volna a kocsik ezreit, amelyek a fogadásukra már készenálló élettelen Földön kötöttek volna ki. El akarták pusztítani az életet, viszont megtartani mindent, ami nem élet... (Folytatjuk.) mindjárt az első fél év végére 48 darabra teljesítették. Az eves kocalétszámot ugyancsak százszázalékban beállították már. Egész évi baromfi nevelési tervüket, amely 6000 darabot irányoz elő, szintén az év első hat hónapjában beállították. Tehénállományuknál az istállóátlagot 5,8 literre irányozták elő s ezzel szemben az első féléves teljesítés 6,2 liter. Év végébe ezt is tovább akarják javítani: legalább 7 literre. Baromfiból a teljes esztendőre 10 mázsa értékesítést terveztek és ez ideig máris 13 mázsát értékesítettek. Jó „ágya" lesz a jövő évi kalászosnak Most még az idei kenyérgabonát hordják, csépelik a termelő- szövetkezetben, de ezzel egyidő- ben mindjárt a jövő évi termésre is gondolnak. — A termés alapjában mindig úgy hálál, amilyen „ágyat vetünk” a magjának — mondja így, igen találó hasonlattal Láng Károly, a tsz főagronómusa. De a x tapasztalat talajából fakadó megállapítást tettel is alátámasztják. 135 holdon végezték el eddig csillagfürttel zöldtrágyázva az őszi vetésűek alá a keverő szántást. Valóban jó „ágya” lesz ez a jövő évi kalászosnak. Újabb négy termelőszövetkezeti portán gyűlt ki a tény A termelőszövetkezetek villamosítása során Szabolcs-Szatmár megye területén újabb községeket kapcsoltak be az országos villanyáram hálózatba, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szakemberei. Az ehniíít .napokban Szamossályi, Tiszakóród, Benksjés- Tuzsér községek termelőszövetkezeteiben gyűlt ki a ‘ 4*
