Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-08 / 183. szám

(Fajtáéis ax L oldalrdU

— A Szovjetunió népeinek sikerrel és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg, hogy a párt megvalósította Lenin bölcs útmutatásait.

Az új programtervezetet áthatja a kommunista alkotómunka, békeszeretet és internacionalizmus szelleme. Minden országban megtalálhatók barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista-leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy történelmi jelentősége van a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából. Úgy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja programját, hogy ez korunk kimagaslóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista-leninista elmélet fejlesztéséhez.

— De nemcsak barátaink, hanem a kommunizmus ellenségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgassák. Nem tithtal- hatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte.

— Jellemző, hogy az amerikai szenátus egyes tagjai szerint ez a programtervezet „komoly kihívása az Egyesült Államoknak”. Ezek a szenátorok nem kétlik, hogy a Szovjetunió képes elérni a programtervezetben . kitűzött célokat. „Nem szabad lebecsülni a programtervezet vonzóerejét”, hangoztatják figyelmeztetően. Lám, ettől félnek legjobban az imperialista urak!

— Mi biztosra vesszük,

hogy az üj program eszméi

megtalálják az utat szerte a

világon minden ember ágyához és szivéhez.

Élénk visszhangot keltenek a program ihletett szavai, amelyek szerint a kommunizmusnak az a történelmi küldetése, hogy minden embert megszabadítson a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a. kizsákmányolás valamennyi formájától, a hábórú borzalmaitól.

— Aki biztosra veszi a társadalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov — az nem tartja szükségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: tégyük meg döntőbíráknak a népeket, a történelmet.

Döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-c, vagy a kapitalista.

A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit.

— A Szovjetuniónak, más szocialista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború, sőt mindent elkövet, hogy áthághatatlan akadályokat gördítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak kirobbantani. A kommunisták mindenkor elsődleges feladatuknak tekintették a békeharcot Közös nézeteinket, követeléseinket és akcióprogramunkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatosan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmazzák a kommunistákat, rájuk fog- lék, hogy háború útján akarják megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban szemen- szedett hazugság. Aki vesz magának annyi fáradtságot, hogy elmélyedjen a moszkvai tanácskozás dokumentumainak tartalmában, az meggyőződhet. róla, hogy

a szocialista országok és a kommunista testvérpártok mindnyájan határozott és meggyőződéses ellenzői az államok közti háborúnak.

Mi a békés együttélés, nem pedig a háború külpolitikáját folytatjuk.

az Egyesüli Államok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növekedtek

A leszerelés kérdései

— Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi* tar*

sadalom életéből az államok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogérfegyverkészle- tek teljes megsemmisítése.

— Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalásokba* mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerelö országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodjanak a szocializmussal, és a békeszerető népekkel szemben.

— A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmányolásra törekvés szüli az Imperialisták agresszív háborúit.

A kapitalista monopóliumok a második világháború befejezese után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszthatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegyverkezési hajszát. Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szocializmus országainak sikerei láttán gyűlölettel fordulnak a kommunizmus ellen. Gyűlölik a szocialista világrend- szer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Az imperializmus ideológusainak szeme láttára omlanak össze azok a fogalmak, amelyekben a kapitalista világ eddig élt. Évről-évre csökken a távolság a Szovje'unió és az Amerikai Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági termelésének színvonala között és már nincs messze az a nap, amikor egyvonalba kerülünk Amerikával és kezdjük majd megelőzni.

— Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva, az antikommunizmust teszik külpolitikájuk alapjává. Régi nóta ez,

amelyet már jól ismerünk az

„an tikom! n tern paktum” és a

Berlin—Róma tengely idejéből.

Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem szemétdombjára kerültek az „antikomintern paktum” bősz megalkotói!

— Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszívebb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kommunista társadalom békés építésének terveit. A kapitalizmus fél a tőle különböző társadalmi rendszerű országoktól való békés versenytől.

— Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt,

Az idén az Egyesült Államok .53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb három és félmilliárd dollárt követelt hasonló célra. Nyugat-Németország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katonai célokra, mint Hitler 1933-tól a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal növekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialisták újból magukévá próbálják tenni a szocialista országok „elrettentésének” már Dulles által hirdelelt politikáját.

— Ámde a politika hódolói gondoljanak a világban jelenleg kialakult tényleges erőviszonyokra.

— Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseink során azt mondta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre és

meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését,

mert ez a legvégzetesebb következményekkel járna.

Kennedy ebben az esetben megmutatta, hogy józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék at azl ,a határt, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával.- Nem nézhetjük közömbösen hogy a nyugati hatalmak agresz- szív körei Adenauer kancellár segítségével Nyugat-Németország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik vi- 'ágháborű előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami tizenhat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet revan- sisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Néitet Szövetségi Köztársaság tagja lett az északatlanti katonai tömbnek, amely szembenáll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugat-német állam arculatát ma a militarizálás, a revansista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pángermán hagyományok és beállítottság feléledése hátározza meg.

— A nyugati hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szívében, mint bárhol m \ jtt a világon.

— Miután a nyugati hatalmak labbal tiporták a Németország demilitarizáiásáról és demokratizálásáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német militarizmus és revan- sizmus veszélyes fejlődését.

megszüntessük a hadiállapotot, s Európában megtisztítsuk a2 utat a béke és a békés együttélés előtt.

— Ne teremtsünk háborús

pszichózist. Tisztítsuk meg a légkört — /hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök.

Támaszkodjunk értelmünkre, ne pedig h termonukleáris fegyverekre

Hruscsov ezután felhívta a semleges országok népeit és kormányait: — önök sem lehetnek közömbösek, csak minden nép együttes erőfeszítésével érhetjük el, hogy az agresszorra kényszerzubbonyt húzzunk és az emberiséget megszabadítsuk a harmadik világháború veszedelmétől. Csak minden nép és kormány erőfeszítéseivel érhetjük el, hogy teljes mértékben diadalmaskodjanak a békés együttélés magasztos elvei, csak így lehet elérni a szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelést.

— A szovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben kijelentette:

a nyugati hatalmak most veszélyes mcsgyére taszítják * világot

Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az imperialisták katonai támadást intéznek a szocialista államok ellen. Figyelemmel fogjuk kísérni az események további fejlődését, és a helyzet alakulásától függően, fogunk eljárni — mondo'.ta, majd hozzáfűzte: lehetséges, hogy a közeljövőben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állomásozó hadseregünk létszámát és a Szovjetunió más vidékeiről kell hadosztályokat áthelypznünk a nyugati határhoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hívnunk a tartalékosok egy részét, hogy hadosztályaink létszáma teljes legyen, s hogy felkészüljünk mindenféle meglepetésre. . .

Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések. Az Egyesült Államok ugyanis mozgositas- jeliegű intézkedéseket foganatosít és a háború kirobban tasavaí fenyegetőzik. Az Egyesült Államok agresszív tömbökbeli szőve.- ségesei támogatják ezt a veszedelmes politikát.

— Amikor ilyen helyzet alakul ki, megengedhetetlen volna, hogy ölhetett kézzel üljünk.

A történelem tapasztalata arra tanít, ha az agresszor látja, hogy nem részesül visszautasításban, clszemtelenedik,

Ha viszont visszautasításban részesül, csendben marad — mon- v dotta Hruscsov.

— Amikor honvédelmi intézkedéseinkhez hozzáfogunk és erősítjük szocialista hazank potenciálját — folytatta, — változatos rakétatechnikát hozunk létre: ballisztikus. interkontinentális rakétákat, különféle hatósugarú rakétákat, stratégiai és taktikai rendeltetésű rakétákat, atom és hidrogénbomba töltetű rakétákat. De a többi fegyverfajtára is a szükséges gondot fordítjuk.

Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Partjának Központi Bizottságában és kormányában olyan előzetes vélemény alakult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítése végett még több költség előirányzatra. Elegendő az az összeg is, amelyet maris előirányoztunk honvédelmünk megerősítésére. Elegendő az a fegyverzet is, amelyet az ipar J már most megteremtett, vagy most készít.

„Nem megyünk bele abba, hogy népünk vállára szükségtelen és az ügy érdekel által nem igazolt nehézségeket liárítsuuk

Ezért javasoljuk, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Németország ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK- val és az NSZK-val, a volt nemet birodalom jogutódaival, amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit.

Ez lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tiszteletben tartva, végérvényesen

\

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány ma is és a jövőben is megtesz mindent, ami tőle függ, hogy elhárítsa a háború kirobbantását. Megteszünk és a jövőben is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy békés úton, nyugodt légkörben oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket. A Szovjetunió senkivel sem akar háborúzni. Nincs szükségünk senki földjére, senki gazdaságára”.

Hruscsov emlékeztetett arra a válaszra, amelyet a* Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya küldött a Szovjetuniónak a német kérdésben hozzájuk intézett emlékiratára. Ismételten hangsúlyozta — a nyugati hatalmak újból ki akarnak térni a békeszerződés megkötése elől. A békeszerződéssel a németek önrendelkezésének, Németország újraegyesítésének [ eszméjét szegezik szembe. Az ön- j rendelkezés jelszavával

azok spekulálnak, akik a

német nép nemzeti érdekeinek megrögzött ellenségei

! Ma ezt a jelszót állandóan han- j goztatja Adenauer kancellár. Adenauer teljesen egyértelmű I tendenciával használja ezt a jel- ! szót: a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezését kívánja. Hruscsov hangoztatta, hogy Németország nemzeti egysége a németek ügye,

Kennedy amerikai köztarsasagi elnök legutóbbi beszédére utalva Hruscsov kijelentette, hogy az elnök ismét a fenyegetésekhez folyamodott. Az elnök még attól sem riadt vissza, hogy a Szovjetuniónak valami ultimátumfélét nyújtson be, válaszul a német békeszerződés megkötésere vonatkozó szovjet javaslatra.

— Világos, hogy a harmadik világháború, ha megkezdődnék nem korlátozódnék kizárólag a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok párviadalára. Hiszvn az :imerikaiak által létesített katonai szövetségek hálójába került több tucat állam, amely természetesen szintén a háború örvényébe sodródnék. Mi mindezt tekintetbe vesszük és rendelkezünk azokkal a szükséges katonai eszközökkel, amelyek elegendők ahhoz, hogy az imperialista háború kirobbantása esetén ne csak az Egyesült Államok területére mérjünk megsemmisítő csapást, hanem az agresszor szövetségeseit is ártalmatlanná tegyük és megsemmisítsük a világon mindeníe- lé szét-szórt amerikai katonai támaszpontokat. Bármely allam, amelyet a szocialista tábor elleni támadáshoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő erejét” — mondotta Hruscsov,

Ezután újból leszögezte, hogy

(Folytatás az 5. «1<L)

4