Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)

1961-07-30 / 176. szám

REJTVÉNY Artalmas-e a nikotin as ? LEGALÁBB KÉT EVE nem láttam B-nét. Tegnap véletle­nül összefutottunk az utcán és nagyon - megörültünk egymás­nak.—Nincs valami jó színben —gondoltam magamban ahogy sárgás, kissé ráncolódó arcbő­rét nézegettem. Magáról mesélt és közben egyik cigarettáról a másikra gyújtott. —Nem árt neked ez a sok cigaretta? — kívánkozott ki belőlem, de ő .fölényesen leintett. — Csak a bőrömmel nem tudom mi van, -mondta — egyre csúnyább lesz akár mit csinálok vele. Így jutottunk el rövid tana­kodás után Sára Jenőné koz­metikushoz. — Sokat dohány­aik? — hangzott az első kérdés, aztán bő magyarázat követke­zett ennek ártalmairól. — A DOHÁNYZÁS VEGYI SZEMPONTBÓL tulajdonkép­pen száraz desztilláeió. Minél rpvidebb az út a desz­tillációs övezettől a szájig, annál több nikotin jut a szervezetbe. Ezért a hosszú, vékony cigaretta kevésbé ár­talmas, mint a rövid, vastag- gyártmányú. A cigarettát, vagy a szivart lehetőleg ne szívjuk végig; kialudtra rágyújtani pe­dig nem szabad, mert a lehűlt csutakban összesűrűsödnek a gőzök, nehezebb az égési fo­lyamat és füstje is mérgezőbb. Főleg a nők körében nagyon sok szívbajos a nikotin tulél- vezetének köszönheti beteg- séffét. A NIKOTINON KÍVÜL azonban még sok más halálos méreg is van a dohány gőzé­ben: cián, széngáz, kénhidro­gén, mérgező olajok, met- hylalkohol, formaldehid és sok ammóniák, amely formaldehiddel előfordulva igen mérgező hatású. Az ammóniák ingerük a nyálkahártyákat és erős dohányosoknál gégehuru­tot okoz. Egy cigaretta rágyúj­tásánál az ammóniák 25 száza­léka parázsban elbomlik, 30 százaléka megreked a dohány-. levelek között, 30 százaléka füst­ben elszáll és 15 százaléka ke­rül a szájüregbe. Ebből egy rész a nyálkahártyákon át a vérbe szívódik, — de kétszer annyi kerül a vérbe, ha az or­rán ét engedi a, füstöt és négyszer annyi, ha leszívja a tüdejére. MINDEZEK KÖVETKEZ­TÉBEN a nikotin nagyon , ár­talmas az egészségre. (Szívbaj, tüdőrák stb. okozója) Ami pe­dig árt az egészségnek, na­gyon megrontja a szépséget is. Az ilyen erősen dohányzó nők arca sápadt, — a nikotin ugyanis öli a vörös vérsejte­ket, — bőrük erei összehú­zódnak, a bőr kiszárad. Külö­nösen veszélyes ez az amugyis száraz bőrüeknél. (Erős ránco- sodást, öregedést okoz.) A szem tompa fényt kap, a felső ajak különös mértékben ki­szárad, a fogak elcsúnyulnak. Mindezek megelőzéseként tartózkodjunk az erős dohány­zástól, különösen a nagyon ártalmas, úgynevezett „leszí­vástól”, (Folytatjuk.) Mert nem tudtak svédül... Két amerikai matróz Svédor­szágban betévedt egy templom­ba. Mivel egyetlen szót sem ér­tették svédül, elhatározták, hogy mindemén pontosan követik az előttük ülő tenkintélyes kül- selyű férfi mozdulatait. Nem is volt semmi baj mind­addig, ómig az istentisztelet vé­gén Ü ‘ pap néhány ünnepélyes szót szóifi mire a néma csend­ben egyedül a „tekintélyes kül- selyű férfi’’ emelkedett fél a he­lyéről. Rögtön utána persze a két tamerikai matróz is. A gyü­lekezet hangos nevetésben tört ki. Utóbb derült ki, högy a plé­bánás bejelentette egy kisbaba keresztelőjét és felszólította a gyermek, apját, hogy álljon fel. Vízszintes: 1. Kevert Pál! 3. Római hármas. 5. Azon a he­lyen. 6. Fed. 7. Hivatali szoba. 9. Kopasz. 10. Földközi tengeri sziget Görögországhoz tartozik. 13. Galoppozó. — 16. Abban az időben. 19. Folyamatosan egy irányba megy. 22. Országos Rendező Iroda. 23. Lentebb. 24. Ki nem fakadt virág. 25. Ke­vert ásó. 26. E helyen. 27. Ve­gyes zaj!!! Függőleges: 1. Csak részben akárkié!!! 2. Kapu, háztájék. 3. Ford: kiönti. 4. írod? 6. Főze­léknövény. 8. A. K. ö. 11. Pakol. 12. össze-vissza tol!!! 14. For­dított elme! 15. TLA. 16. Meny­asszony. 17. Becézett Klára. 18. A jobbágy végezte ezt a mun­kát ura földjén. 19. Elvét, el­ront. 20. Fényforrás. 21. Csont­héjú termés. Megfejtendő: 1, 5, 6, 9, 11, 13, 24, 27 betűk helyesen össze­rakva az úttörők kedvenc újsá­gának nevét adják. Múlt heti megfejtés: Janfc­majtis. Könyvjutalom: Hidegh N. An­na VIII. osztályos tanuló Kék, Király Erzsébet Fehérgyarmat, Tömöttvár u. 46. és Sípos Ber­talan Nyíregyháza, Család u. 11. sz. RECEPT Télen pörköl­tekbe és ételek • ízesítésére gyak­ran szükséges paprika. Erről idejében gondos­kodjunk! Papri­kát a következő módon tegyünk , el: 2 kiló nagy j piros paradicsompaprikához 1 I kiló paradicsomot számítunk. A paprikát megmossuk, kimagoz­zuk és apróra összevágjuk. A paradicsomot megmossuk, csut­káját kivágjuk és nyersen ét­törjük. A paprikával együtt tesszük fel főni és állandó ke­verés mellett, sűrű lekvárt fő­zünk belőle. Ekkor egy kávés-: kanál szalicilt teszünk a lekvár­ba, majd tisztára mosott és szá­razra törölt kis üvegekbe — le­het kis mustáros üveg is — forrón belerakjuk és száraz gőz­be tesszük. rWKÍ A MIT ▼gyűjt a újabb albumokat készít gyufá- címkék gyűjtéséhez. Ara: 100 da­rab 30 forint. LE VELEZÖL AP-G YÜJTÖK! —- Mindazok, akik képes levele­zőlapot gyűjtenek, írják meg ne­vüket, címüket és gyűjteményük nagyságát a Képz/mű veszeti Atep^kiadó Vállalata, Bp. Vili; Rákóczi út 15 címre. A vállalat­nak szándékában van a képes levelezőlap gyűjtők II. országos ankétjét még ebben az évben megrendezni Érdekes díszítésű, zárt nyakú nyári blúz; kisebb házimunká­nál, főzésnél nagyon praktikus elől kivágott ruha. A póruljárf nyúl t> ászedte már a nyúl az e,rdö minden vad­ját, & eltfátározta, högy most az. emberi keríti lil határába, megült csendben s csak néze- sorra. Elment hát a fa- getett maga köré. Arra jött egy öregasszony, nagy tálca banánt vitt a fején. Ügy tett erre a nyúl, mintha halott vol­na. Az öregasszony fel­emelté ja nyulat, hogy majd hazaviszi, megfő­zi, s rátette a tálcára, a , banán közé. Kényel­mesen utazott nyúl ko­ma az asszony fején, s a banánt megette egy szálig. Aztán elszaladt. Más faluba ment az- táü ' a nyúl. Hát , látja árra hogy éppen nagy tátiéra- készülnek, s hoz­zák a falusiak a sok banánt. Odament a nyúl effy kfizeli kúthoz s veJ- kíáttotta magát: Tigris van a kútban! Meghallották a falu­siak, odafutottak a kút­hoz, a nyúl meg kapta magát, megette közben valamennyi banánt, az­zal elballagott. ,\ agy hősnek érezte L ' magát a nyúl, le­nézte erősen az emberi népet. Így aztán, mikor elérkezett a legközeleb­bi faluba, nagy bátran besétált a konyhákba, és ahány banánt csak talált, mind felfalta. A falusiak kövekkel-botok- kal kergették el, ő meg futott, míg egy kiszá­radt kúthoz nem ért. Száraz volt, így bele- ugrott. Mikor a falu­siak közeledtek, elkiál- tottá magát: — Segítség, megfulla­dok! Lenéztek a kút mé­lyére, de nagyon sötét volt, nem láttak sem­mit. Azt gondolták, tán már meg is fulladt a nyúl.— hazamentek hát, de néhányan cselt gya­nítottak. Azt mondták: — Nézzük csak, meg­fulladt-e bizonyosan? Van-e elég víz a kút­ban? Szalajtottak hát egy legényt kötélért, s mikor az hozott egyet, jó hosszúi, leengedték a kútba. A nyúl ott kuk­solt a mélyben s fölte­kerte a kötél végét. B izony, mély ez a kút — szóltak az emberek — hanem vajon víz van-e benne? Húzzuk csak fel azt a kötelet! Erre a nyúl gyorsan végignyalogatta a kötél­csomót. .Mikor aztán felhúzták, a kötelet, hát látták, hogy csurom-ví- zes. Megnyugodtak vé­gül, hogy belefulladha­tott a nyúl. A huncut nyúl meg kimászott a hátból; most már nagyon el­bízta magát, s alig vár­ta, hogy újabb diadalt arasson. Útjában meg­látott egy öregembert, aki nagy kosár banánt cipelt a vállán. — Egy régi csel tíz újjal is felér.— gondol­ta a nyúl, s azzal le­feküdt az út mentén, mintha halott volna. De nem járt túl az öreg eszén, mert az azt mondta: I tt hever egy dög- *■ lőtt nyúl: hanem talán még csak félig .döglött?! Nosza, majd én segítek rajta. " — S azzal agyonverte a nyu­lat, aztán hazavitte az unokáknak, vacsorára. (Burmái népmese) Vasárnaponként rendszeres ta­lálkozót adnak egymásnak a gyűjtők a Ki mit gyűjt klubban a nyíregyházi Postás Kultúrott­hon épületében. Lehet cserélni szalvétát, gyüfacimkét és külön­böző képeslapokat. Most pedig néhány hír követ­kezik: A szegedi szabadtéri' játék«}« alkalmából 25 darabos gyufa- cimke-sort jelentetett meg a gyufagyár. A dorogi Ki mit gyűjt klub Örömhír — csak nőknek Megnyílt Keletmagyarország legmodernebb női fodrászata HÉTFŐN MAß A KORA REGGELI ÓRÁKBAN megér­keztek az első vendégek, mű­ködésbe léptek a szárítóbúrák, munkához látott nyolc dolgozó, hogy új formákat „varázsolja­nak” fürge ujjúkkal, fésűvel és különböző kellékekkel, a Malinovszkij utca 3 szám ali*V. Üj női fodrászat nyitotta meg kapuit. NEM HASZNÁLT nagy sza­vakat a ktsz vezetősége, ami­kor Keletmagyarország leg­modernebb fodrász-üzletéről beszélt. Két hatalmas neon­csillár világítja be a termet, a fal mellett sorakoznak az egyik odalon a szárítóbúrák, huszonnégy darab. A másik ol­dalon tükrök sziporkáznak *a fényben, a támlásszékekben ülők haja pedig enged az „erőszaknak”, meghódol a di­vat előtt. A falak pasztell-szí- nekben pompáznak, műanyag- horításos a padló. A TEREM KÖZEPÉN végig­húzódik a . „társalgó”. Nem kü-. íiin elválasztott helyiségről van iii szóy csupán asztalok, ülő­kék. Külön fülkében történik a hajmosás. Három beépített csempés mosdó ontja a hideg és a meleg vizet, amit két, száz literes villanyboyler táp­lál. Működik a manikűr-rész­leg is és az emeleten rendezik be a közeljövőben a kozmeti­kai részleget. NÉHÁNY ADAT ami talán érdekli az olvasót: Az átalakítá­si munkálatokat egy hónap alatt végezték el a ktsz-ek, százhar­minc ezer forintos költséggel. Ebből a Fodrász KTSZ közel 60 ezret saját rezsiből oldott meg: az asztalosmunkád vil­lanyszerelést, a tervezési mun­kát, színösszeállítást, stb. És most szólaljon meg egy vendég, Nagy Józsefné: — NAGY ÖRÖMMEL vette« „birtokomba” az új fodrásza­tot. Hogy milyen? Csak jót tudok mondani, és azt, hogy ezután, ha „szépülni” akafok,- mindig ide jövtJk. Nem kell énnel nagyobb-ei- ismerés. , 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom