Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-27 / 173. szám
Mindig' úgy. hogy boZKutettnnk Most akadt kezembe a villamosjegyek között a Szatnos- sályi községi tanács komp-jegye, amint a használt jegyeket zsebemből ürí tgettem. Néhány napja ott beszélgettem a kompon, az alacsony Szamos íülött, amíg jöttek a szekerek, fáradt lovakkal, s indítottak a révészek. — Nincs itt semmi újság, — mondta nyugodtan a révész, ördög András, és társa, Gutl Miklós helyeselt. — Megy a- munka, a behordás, halad a cséplés, csak eső is kellene már, a kapásoknak. Hát a faluban? Előadások? Élményt jelentő szórakozás? Nem, most különösen nem, hiszen nagy munka hada parancsol. Abban a pillanatban valahogy ridegnek, kegyetlennek éreztem a Szamos tükrét, y amely rezzenéstelen folydogál át az időn. De nem. Nem le- 1 hét, hogy a két révész szava így igaz legyen! Van újság mindenütt! Szamossályiban is él kultűrcsoport, olvasnak könyvet az emberek, tanulnak a gyermekek négy osztály helyett nyolcat, aztán többen tovább is gazdagodnak a könyvekből. Két kerékpáros személyében megismertem a téesz normását és egyik növénytermesztő brigádtagját, akiknek sorsa egyenesedésével a község életének tisztulását, igazodását tudtam lemérni. A téesz növénytermelési brigádjának tagja tavaly még Pesten árusított egy közértben, fehér köpenyben, havi 1300-ért, és azon tört^ a fejét, hogyan ossza a pénzét távol a családtól? Most büszkén vezeti a normást a friss szagú lucernaföldre, ahol többedmagával kaszált, mérje meg a napi teljesítményt. Büszkén, mert lám, egyesek még mindig dolgoznak, holott ö már a községet is megjárta, és rendre végzett, Aztán eszembe ötlött a bal- . kányi kultúrház, gyönyörű termével, korszerű mozijával. Nyírmeggyes, a „kultúrfalu”, ahogyan magamban nevezem, aztán falvak, kicsiny községek sora, ahol számtalán erőssége épült a művelődésnek, a tudásnak, emeletes falusi iskolák jutottak eszembe, mind a megyében. Vásárosnaményban nyolcvan gyermek tanul hangszeren játszani. Hány és hány ismeretterjesztő előadássorozat kisfilmje pergett parasztemberek érdeklődő szeme előtt? Nagyecseden kihelyezett me- zőgaacktóágj technikumi osztályt kértek, meglett dolgozó parasztok. TV antennák a szalmatetős házakon — nem, ez nem jellemző. Nyíregyházán láttam egyet, egyetlen egyet. Falvakban új, cseréptetős házak új sorai, új utcák, új falvak! Csakhogy igaza volt a sza- mossályi révészeknek: nem igen újság ez már. Mint ahogy az sem újság, hogy Csengerben legalább olyan jó fagylaltot lehet kapni, mint Budapesten. És az újfehértói Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság szegegyházi üzemegységének üzemi konyháján, — kint a tanyán, — olyan ebédet főznek a dolgozóknak, hogy Nyíregyházán se különbet. De persze, mindezzel még Szegegyház földjén, Szamossályiben, vagy Nyírmeggyesen nem áll még a nyíregyházi kőszínház, a múzeum kiállítási épülete, és Nyíregyházán sem a fővárosi Állami Operaház. Azonban, egészében, lefaragtunk már jócskán abból a szintkülönbségből, amit az elmúlt korok emeltek város és falu, falu és tanya közé. Szintkülönbség — jó ez a fogalom. Mééi az emberek hétköznapjait, méri nemcsak a második nyolc órát, a szórakozásét, pihenéséi, hanem az elsőt is, a munkakörülményeket, egyszóval magát az életet. A cselédlakások négyes konyhái bevonultak a közhelyek közé, óvodák és bölcsődék jóllakott, boldog' gyermekei — ez lett a valóság. De igen sok helyütt még nincsenek óvodák, nincsenek bölcsődék, vagy még igen kevés gyermeket fogadnak. De négyeskonyhák sehol sincsenek. Járják a gépek a- határt, de még nem mindenüvé jut elegendő gép. És járja a Déryné Színház is a megyéi, de még nem mindenütt tudják fogadni, és egy 'helyre ritkán jut el. Játszanak a mozik, de még nem mindenütt igazán élvezhető formában, kulturált körülmények között. Esti Iskolákon tanulnak felnőttek, de még csak kevés számban, a lehetőségekhez képest. És tfcbbezer különböző előadás ellenére még mindig vannak. akik talán egyen sem vettek részt. Jócskán faragtunk már a szintkülönbségből — együttes erővel. És ezt nem úgy, hogy elvettük, hanem mindig ügy, hogy hozzátettünk. Mindig többet kell hozzátennünk, egyre többet, Fáradhatatlanul. S. B. Lapunk tartalmából: Záhonyi híradó Asxtronuuták SPORT Kardos Erzsi tsz-tag és Vékony Béla idén érettségi- __ zett diák a cséplésnél ismerkedtek meg. Fiatalos jókedvűk — közben sorakoznak a telt zsákok. '•■J (Hammel József íelv.) sok derűs percet ad Augusztus 1-re befejezik a cséplést egy nettel illáim pedig végeznek a legfoniosabh nyári iaiaiiminKáhkal is a tiszavasvsíri llákóczi Isz-ben Amint a sajtó hírül adta a csengeri és a tiszalöki járások versenypnozgalmát, azonnal felkerekedtünk július 25-én, hogy az egyik érdekelt járásban kiválasszunk egy termelőszövetkezetet: mi ott a helyzet a nagy nyári munkák terén?! Választásunk a tiszalöki járásban a tiszavas- vári Rákóczi Termelőszövetkezetre esett, ahol az összes gabonát, kereken 800 kát. holdat. A gépállomás kombájnjaival 599 holdat, a Rákóczi saját kévekötő aratógépével pedig 201 holdat vágtak íe. így a cséplés- re csupán 201 hold termése kerül. Július 25-ig elcsépelték 45 hold (érmését;, a többi csépelni- valóval pedig augusztus 1-re akarnak elkészülni. Egyidejűleg természetesen mindenféle kötelezettségüknek eleget tesznek. A gabona szabadeládási tervet előreláthatólag 10—15 százalékkal túlteljesítik. Az eddigiek szerint az átlagtermés búzából 13, őszi árpából 13, tavaszi árpából 9 és faitaborsóból 11 mázsa. A maradék cséplés eredménye ezt már alig befolyásolja. Aug. 6: hagyományos „majális-napja“ a Rákóczi Termelőszövetkezet tagságának. Ezt a napot ügy akarják közösen megünnepelni, hogy a legfontosabb nyári munkákról már csak múlt Időben lehessen beszélni. Betakarítják a holdban irányozták elő és a nyári mélyszántás egy részét, amelynek területe 600 hold. Ea nem kis feladatnak tűnik, azonban számításba kell venni, hogy a terme’őrzővé1 kazeinek négy saját ei őgépje van. amelyek minder» időt kihasználnak a munkára. S ha esetleg mégsem győznék, akkor a gépállomás segítségét is lóhántóst, amelynek területét 200 ' igénybeveszik. Aug. 6 után: trágyázás, aprómagcséplés zik meg a munkát, hogy a fő munkákkal egyidejűleg minden géppel arattak le az utolsó szemig kombájnszalmát, elvégzik a tarA majális után haza hordják a tagok szalmáját, hozzálátnak az aprómagvak csépléséhez tsa- látamag. répamag, pillangóson) és fő munkájuk lesz az istálló- trágyázás és a nyári mélyszántás befejezése. Van saját tehergépkocsija és 25 pár igáslova a termelőszövetkezetnek s úgy szerveegyéb mellékmunka is elvégzésre kerüljön. Ugyancsak augusztusban szándékoznak megkezdeni az ősziek alá a talajelőkészítést Is, hogy az ősziek idejében elvetésre kerüljenek és az őszi betakarítást ne terheljék megkésett nyálü munkák. „Csatlakozunk a csengeri és a tiszalöki járás felhívásához" írja lerelexönk a nyírcsászári (jj lilét Tsx-böl A termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetői elbeszélgetlek több termelőszövetkezeti, taggal a sürgető nyári munkák végzése' közben és ennek alapján kijelentették, hogy csatlakoznak a csengeri és a tiszalöki járás felhívásáVawárnapi társadalmi munkával is segítik a cséplést a gelénesi Búzakalász Tsz tagjai A gelénesiek a vásárosnamé- nyi járásban negyediknek fejezték ba az aratást gépi segítség nélkül. A ' hordást a Búzakalász Tsz togatjaival július 24-ig be is hordták a zab kivótalével. Elcsépeltek 610 mázsa árpát, 1000 mázsa őszi búzát és 20 mázsa takarmányborsót. A termelőszövetkezet tagsága jól kiveszi részét a közös munkák végzéséből. Ebben a tsz vezetősége és kommunistái is sokat segítettek helyes munkaszervezéssel és felvilágosító szóval. Dacára annak, hogy a munkálatokkal nincsenek különösebben elmaradva, már két vasárnap csépeltek, mert nem tudnak belenyugodni abba. amit egyesek előszeretettel hangoztattak, hogy „van még idő bőven”. A gelénesiek zöme csak azt a termést látja biztosítottnak, ami a magtárba kerül. Ennek az álláspontnak 'megfelelően a helyi párt- szervezet, a tanács és a termelőszövetkezet vezetői megszervezték a vasárnapi cséplést, melynek eredményeként július 16-án 20 mázsa borsót, július 23-ún pedig 30 mázsa őszi búzát csépeltek el a tsz tagjai társadalmi munkában. Ilyen módon néhánv nappal korábban fejezik be a cséplést és ezzel is segítik azt a mozgalmat, amely megyénkből indult ki a gabona gyors betakarítása érdekében. hoz. Jó szervező munkával mindent megtesznek annak érdekében, hogy a cséplést a járás területén az elsők között fejezzék be. A behordás .jelenleg teljes ütemben folyik. Győri Miklós és brigádja július 25-ig mintegy 200 holdról hordta be a gabonát. A hordásból a KISZ-tagok is példamutatóan kiveszik a részüket. Nehéz Rudolf gimnáziumi tanuló a többi fiatallal együtt reggeltől késő estig hordják Ze- torral asztagba a terményt. Gye- nes Mihály brigádja Is dicséretesen dolgozik. Céljuk, hogy e hét folyamán ' végezzék el a behordást és a felszabaduló munkaerőt a csépléshez állítsák be, hogy ez a munka teljes erővel folyhasson. A behordással párhuzamosan aljazzák a dohányt. Eddig már 14 holdon végezték el ezt a munkát. A letört dohányt felfűzték és az már szárad a dohányszárítóban. Bányai Józsefné, Győri Já- nosné, Kovács Jánosné és más asszonyok szorgalmasak és szinte mesterei a dohányos munkáknak. (S. K.) MEJLEír- * -e d '»• MlfiVilflKOjtí, if ni m 'em iÍim v ju> íjpéu 1M XVIII. ÉVFOLVAM, 173. SZÁM Ára 50 fillér 1961. JÚLIUS 27, CSÜTÖRTÖK Cséalési idill
