Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-07 / 157. szám
31 gépkocsi! sorsolnak ki az augusztus 12-i gépkocsi nyereménybetétköny-sorsoláson A második sorsolásra júliusban kell a betétkönyvet megváltani A Takarékpénztár birtokában lévő adatok azt bizonyítják, hogy a dolgozók körében igen népszerű lett a gépkocsi nyereménybetétkönyv. Megyénkben az első sorsolásra összesen 790 gépkocsi nyereménybetétkönyvet váltottak a dolgozók. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi nyereménybetétkönyvek első sorsolását augusztus 12-én tartja Budapesten a Madách Színházban. Az első sorsoláson részt vesznek mindazok a 10 000 forintos gépkocsi nyereménybetétkönyvek, amelyeket április 29-ig váltottak és július 31-ig nem szüntettek meg. A jelenlegi adatok alapján az első sorsoláson 26 500 betétkönyv vesz részt. Ugyancsak jelentős az április 29-ig váltott 5000 forintos betétkönyvek száma is, amelyeknek első sorsolására november hónapban kerül sor. A betétkönyvekre 31 autót sorsolnak ki, tehát a betétkönyv-tulajdonosok között 4 —5 autóval többet, mintha 1:1000-hez számítás alapján történne a sorsolás. A betétkönyvek sorsolása folyamatos, tehát mindazok, akik a betétkönyvüket a következő negyedévig megtartják, részt vesznek a novemberi sorsoláson még abban az esetben is, ha az augusztusi sorsolás alkalmával már nyertek gépkocsit. Azoknak, akik a második sorsolásban részt akarnak venni, de még betétkönyvvel nem rendelkeznek, július hó végéig kell megváltani a gépkocsi nyereménybetétkönyvet. A következő sorsolás novemberben lesz. Ezen a sorsoláson részt vesznek azok a betétkönyvek is, amelyeket már korábban megváltottak és azokat nem szüntetik meg október hó utolsó napjáig. Különös érdekessége a sorsolásnak, hogy a budapesti ipari vásáron kiállított és az OTP által megvásárolt DKW Junior, BMW Limousine; Renault Dauphin, Simca Étoile, Renault Florida, Zastawa (jugoszláv Fiát), és a Fiat Multipia gépkocsik közül is kisorsolnak néhányat, —nemes— Szebb lesz a lakás (Foto: Hammel.) Serényen dolgoznak a mándoki Uj Élet Tsz-ben a 100 mázsás burgonyatermés eléréséért Megyénkben a 100 mázsás burgonyatermelési versenybe 75 termelőszövetkezet nevezett be. Ezek között egyik legjelentősebb területtel: 370 holddal, a mándoki Űj Élet Termelőszövetkezet vesz részt a versenyben. Ebben a szövetkezedben a múlt esztendőben is fő bevételi forrás volt a burgonya hozama. Az idén is erre támaszkodnak elsősorban. Céljaik elérése érdekében "jól előkészített talajba, egészséges, jó fajtájú gumót vetettek. Két sima és két töltögető kapálást végeztek. A burgonyabogár ellen repülőgéppel védekeztek. A jövő évi jó termés érdekében gondosan termelik a vetőgumót. A Giilbaba-táblákon már elvégezték a virus elleni szárfelhúzást is. A szorgalom jutalma Szerdán kellemes meglepetés - érte a Jánkfalvi családot. Moszkvics gépkocsi állt meg Nyíregyházán, a Dózsa György utca 49 előtt, s abból egy hatalmas brokát-paplant cipeltek Jánkfalviékhoz. A paplant Jánkfal- viné a Nők Lapjában megjelent takarékossági képrejtvények megfejtéséért nyerte s a MÉH Vállalat Debrecenből elhozta a nyereményt. A rejtvény feltétele nemcsak a megfejtés volt, hanem az is, hogy a pályázó négy kiló rongyot gyűjtsön a MÉH-nek. Jánkfalviék 12 kiló rongyot gyűjtöttek, s nevük háromszor került a szerencsés kalapba. A szép paplanra először a családfő vetette szemét, Jánkfalvi János, aki már előre elképzelt egy jóleső nyújtózkodást a rejtvényen nyert paplan alatt. De ahogy ez általában lenni szokott, a végső szót az ügyben Jánkfalviné mondta ki: . * — Ildikóé lesz a paplan, ő a legszorgalmasabb gyűjtő a családban... S ez természetes, mert a kis 11 éves Jánkfalvi Ildikó úttörő, buzgó papír-, rongy-, fém- és üveggyűjtő... gy. i- gyUgye, jól áll? Sokan látogatják naponta a Kölcsey gimnázium épületében megrendezett po- J litechnikai kiállítást. Ezen a kiál- I Utason kerültek bemutatásra azok | a munkadarabok, melyeket a tanév során megyénk diákjai maguk készítettek. Többek között szerszámok, érdekes ipari és mezőgazdasági cikkek, szép kivitelű házi és kézimunkák, szemléltető eszközök sorakoznak a kiállítási polcokon. Képünkön az egyik tanteremből átalakított kiállí- : isi teremben az i egyik diáklány a aját maguk által készített divatos nyári ruhát próbálja. .. Nyíregyháza utcáin A NYAK KÖZELEDTÉRE zöldbe és virágba borultak Nyíregyháza terei, parkjai. Szinte észre sem vettük, hogyan, mikor került a dús gyepszőnyeg és a sok-sok virág a helyére — már csak gyönyörködtünk a sokszínű virágpom- péban. Megszépült, megfiatalodott ez az öreg, széljárta város és utcáin a nyíri homokkal együtt már virágillatot és a frissen locsolt föld szagát is hordozza a szél. A parkokban hol itt, hol ott zúg fel a fűnyírógép, a virágágyak között asszonyok, lányok hajionganak. Dolgoznak a nyíregyházi Kertészeti Vállalat dolgozói. DE BIZTATÓAN SZAPORODNAK a „parkocskák” az utcákon, a házak előtt is. A lakosság lelkesen részt vesz Nyíregyháza szépítésében. Az elmúlt esztendőben 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a város lakói az utcák parkosításával, ebben az évben — ez már most is látható — jóval többet. És minél kevesebb terület marad „vetetlenül”, annál kevesebb lesz a por is az utcákon. A városi tanács végrehajtó bizottsága egyik legfontosabb feladatként tartja számon Nyíregyháza parkosítását, az egészséges levegő biztosítását. Példa erre, hogy még ebben az évben elkészítik a város 15 éves parkosítási tervét, amelyben — többek között — az országutak fásítása, a főútvonalak, munkahelyek parkosítása, a várost körülvevő zöldövezet, mint például a bujtosi zöldterület létesítése szerepel. Az utóbbi az északkeleti szél ellen is védi majd városunkat. A TERVEK MEGVALÓSÍTÁS A nemcsak tanácsi feladat és számítanak is a lakosság, a vállalatok, intézmények támogatására. A dolgozók, a diákok addig is sokat tehetnek — társadalmi összefogással — a városszépítés érdekében: az iskolák, az ipari üzenjek, a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok boltjai és üzemegységei portáinak parkosításával. Derűs látvány a sok virág, kellemessé teszik hétköznapjainkat. És ha már javasolunk, menjünk tovább, mert sajnos, nemcsak virágok „díszítik” utcáinkat. tereinket hanem — szemét is. Erősebb széljárás esetén jókora papírcsomók „úsznak” a levegőben, amelyekből szalámivégek, parizer- és kenyérdarabkák potyognak a járókelők lábai elé, — különösen a Beloiannisz tér környékén, ahol a kisvasúttal érkezők fogyasztják el reggelijüket a kóbor kutyák legnagyobb örömére. DE SZEMETES A KOSSUTH TÉR, szemetes a Vöröshadsefeg útja és a Széchenyi utca is. Mit lehet tenni? Büntetés?! — Kétségtelen, ez nem megoldás! Ez elsősorban társadalmi ügy, nevelés kérdése, de! — az emberek „érzékenyek” a zsebükre. Ha tíz forintba kerülne például egy villamosjegy hanyag elejtése, bizonyára az emberek kétszer is meggondolnák, hogy a szemét hová való. (Lásd a budapesti példát!) Igaz viszont az is, hogy szeméttárolók dolgában rosszul állunk. Ami kevés van, annak is a fele rossz. Felül bedobjuk a szemetet, alul kiesik... a többi már a szél dolga. DE VAN EGY OLCSÓBB, BIZTOSABB MEGOLDÁS IS. Otthon ürítsük ki zsebeink, táskáink felesleges, eldobható tartalmát, onnan a szemétgyűjtő kocsik elszállítják. Mint ahogy szennyes ruháinkat sem az utcán mossuk, úgy a szemét sem oda való. Meg aztán a tisztesség is ügy kívánja, hogy a dolgozó ember becsülje dolgozó embertársai munkáját. A szemeteléssel sok felesleges munkát adunk nemcsak az utcaseprőknek, hanem a kertészeknek is akik először szemetet gyűjtenek a parkokban és csak azután láthatnak a virágok gondozásához. Ne legyen csak a rendörőr- szemek gondja a szemetelők figyelmeztetése. Vigyázzunk egymásra mi is, a város polgárai. Mindnyájunk érdeke, hogy szép és tiszta legyen ez a város, amely zsűkebb hazánk, otthonunk is. TYÚKLEVE8 — Boris néni még hiányzik, — Hát nem hallottátok? — Mit? — Beteg a szegény. A szíve... — Nahát! Pedig szombaton is hogy igyekezett még a munkában! — Bizony, bizony, a hetvenkét esztendő... A népes asszonysereg szétszéledt a tengeriföldön. Mindenki beleállt a maga nyilasába. Csak hat sor maradt árván... Özvegy Kalmár Sán- dorné, Boris néni, keservesen kászálódott le az ágyról. A falnak támaszkodva botorkált el a spórig. Remegő kézzel tördelt el pár szál vékony gallyat, de annyira kimerült, hogy lemondott a rántottleves. ről... A bögréből ivott egy korty vizet, s visz- szavánszorgott az ágyhoz. Sokáig, nagyon sokáig feküdt hányát, nyitott szemmel és egyre az öreg ház mestergerendáját nézte. Áldott jó Sandora faragta azt, lassan félszáz éve. De elment Sándor, elment, nagyon messzire..., s ö egyedül maradt. Hirtelen szorongó félelem fogta el. Most, amikor leesett a lábáról, most érezte meg, mennyire egyedül van... Délután Balogh Mi- hályné fejezte be először saját parcellájában a kapálást. Űtja Boris néni kikövetelt félparcellájánál vezetett el. Megállt a hat sor tengeri mellett. Majd lecsúsztatta válláról a kapát, s beállt a két szélső sor közé... Feléig sem ért a sornak, amikor hátranézve látta, hogy mások is mennek utána. Rövid idő alatt az asszonyok felfogták a félparcella mind a hat sorát. Nagy Janiné nem állt közéjük. Hanem gyorsan összepakolt és toronyiránt vette az utat hazafelé... Már kezdett sötétedni, amikor Boris néni felneszeit gondolataiból. Ügy hallotta, hogy a rozzant kiskapu nyikorog. Kisvártatva kopogtak az ajtón. Nem, ismerte m eg a belépőt, de a hangjáról kitalálta, hogy Nagyné. — Jó estét, Boris néni. — Jó estét, Irma — mondta a beteg, s megijedt a saját, idegen csengésű hangjától. — Boris néni, hallottam, hogy..., ha meg nem sérteném.,., egy kis levest, tyúklevest .... ez biztosan jót tesz... — Irma, de hát..., lent. miért? — rebegte és hozzágondolta, hogy senkije ő ennek a fiatal asszonynak. Nagyné már az ágy körül foglalatoskodott. Párnával jól alátámasztotta az öregasszony hátát. s kezébe adta a le- veses edényt. És szótlanul nézte, hogy Boris néni lassan kanalazza a jó meleg ételt. Csak azt nem vette észre a félhomályban, hogy Boris néni ráncos arcáról a könnyek belepotyognak a levesbe , S. A
