Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)
1961-07-01 / 152. szám
Tizennyolc jeges nap, hatmilliós kár Gépek a guszevi átjárónál Eddig 86 község határát sújtotta a jégverés A mezőgazdasági termelésnek ez idő szerint kérlelhetetlen ellensége a nyári jégverés. Megyénkben, sajnos, elég gyakori ez a kellemetlen „vendég”, s az idén is már igen korán, május elején beköszöntött. Munkatársunk ellátogatott az Állami Biztosító megyei központjába, s ott Halász Ottó igazgatótól és Pazár Zoltán vezető kárszakértőtől érdeklődött az idei jég-okozta károkról. Elmondották, hogy termelőszövetkezeteink és a háztáji gazdaságok mind nagyobb mértékben alkalmazzák a mezőgazdasági vagyon közvetett védelmét. Kétszázkilencvennyolc tsz közül Z92 kötött általános vagyonbiztosítást, s a fennmaradó hat szövetkezet is biztosította egyik-másik termel- vényét a jég ellen. A termelőszövetkezeti tagok több mint húszezer háztáji gazdaságra kötöttek általános biztosítást. a károsodott terület nagyságát, s azt, hogy milyen növényekben pusztított a jég. Ez utóbbi ismeretében a kárbecslők szervezettebbé és gyorsabbá tudnák tenni munkájukat. Sokan összekeverik a viharkárt a jég-okozta károsodással és ez is nehezíti a munkát. Különben a gabonákat ért jégkár titán már megkezdték ti ktírösszeg kifizetését Többek között most van folyamatban a beregdaróci Haladás Tsz kiszántásra ítélt 26 holdas őszi árpája és a vöröshere első gyapja teljes elpusztulásának folytán 107 ezer forint kártérítés megfizetése. Az Állami Biztosító igyekszik a véglegesített kárértékeléstől számított törvényes hatvan napon belül minél kisebbre leszorítani a kárkifizetés idejét, amit az is mutat, hogy például a tisza- vasvári, június 6-i, kalászosokat ért jégkár ellenértékét pár napon belül megkapja a károsult tsz. Az tény, hogy a rövid idő alatti sajnálatosan sok jégkár felbecsülését az apparátus nem tudja esetleg csak egy hét leforgása alatt elvégezni. * Uj klub, új balett - terem, dis-zlettár kölcsönzéshez, filmvetitéses ismeretterjesztés, fűtött előcsarnok Korszerűsítik a József Attila Művelődési Házat Ez a két negyvenöttonnás daru emelte helyére a nyíregyházi Guszev lakótelepet a várossal összekötő vasúti aluljáró előregyártott elemeit. Az aluljárót augusztus húszadikán adják át a forgalomnak. (Foto: Hammel.) Azonban van egy régi paraszti mondás, amelyről megfeledkeznek: „Jégverés után ne nézd meg azonnal a határt, mert megszakad a szíved a látványtól”. És ez bölcs igazság, mert néhány nap múlva látszik meg igazán a kártétel, s az, hogy a növény mennyire tudja kiheverni a jeget. A kárbecslés gyorsaságát különben legtöbbször maguk a Háromszázharmincezer forint felújítási keretet kapott a József Attila Művelődési Ház a városi tanácstól, hofjy korszerűbbé válhasson Nyíregyháza és a megye legnagyobb művelődési háza. A terv most készül, mely szerint a ruhatárat jelenlegi helyéről az udvar fölé helyezik, s ezzel új helyiséget nyernek. A ruhatár mostani köves helyiségét parkettázzák, kályhával látLencsével Tiszakóródon Képünk lencséje nem örökített meg mindenkit, aki megérdemli a dicséretet. De így is látszik, milyen szorgos munkát végeznek a tiszakóródi Béke Termelőszövetkezet KISZ brigádjának tagjai. Az ötven tagú ifjúsági munkacsapat tagjai között nemcsak a tsz fiataljait találtuk meg a mezőn, részt vállaltak a közös munkából a szünidőben otthon egy este határoztak összejövetelükön a fiatalok: segítenek a tagságnak a közös munkában, s másnap reggel már mindannyian felkészülten várták az indulást' a mezőre. Csűrös Zoltán pedagógus, a felesége, s mások is — mint ifjú Juhász Jenőné — szintén részt vesznek a fiatalság e nagyszerű megmozdulásában. Nem csoda, hisz nagy dolgot tartózkodó diákok is. Könyvelő, tsz-kocsis, diák együttes összefogása árán sikerül tejesítani az ifjúság vállalását: megkapálják az 50 holdon elültetett növényeket, részt vesznek a takarmány silózásában, s 50 hold gépi aratásánál segédkeznek. Mandics István pártszervező és Vámos Bálint párttitkár szerint akarnak. A tsz vezetői ugyanis megígérték, hogy munkájuk ellenértékeként egy TV-készüléket, és lemezjátszós-rádiót kapnak. A tanács ezenkívül egy röplabdafelszereléssel ajándékozza meg őket. Képünkön a fiatalok egy csoportja dolgozik a 30 holdas siló- ; kukoricatáblában. Foto: Kopka János1 Kedvet kaptak a barom fineveiéshez i\yírbogáton ják el, s alkalmassá teszik egy játszóterem, illetve balett-próbaterem berendezésére. Külön bejáratot kap a helyiség, hogy a ,/alettre gyülekező gyermekek és szülők ne zavarják a klubot. A klub pedig a balett mostani helyén létesül, újra festett falak között, s némileg felújított berendezéssel. Külön bejáratot kap a nagyterem is, hogy ne csak a szűk emeleti előcsarnokon át juthassanak a gyülekezők egy-egy előadásra a nagyterembe. A földszinten a lépcsőház tágasabb helyiségében cserépkályhával ellátott, foteles, pálmafás várakozó helyiséget rendeznek be. A jegypénztár is idekerül, hogy ne kelljen a várakozóknak a hideg, huzatos folyosón álldogálni a jegyekért. A bábteremben vetitőíülkét létesítenek, hogy filmvetítéses ismeretterjesztést tarthassanak az érdeklődőknek. Ugyancsak lent képeznek ki egy új helyiséget, ahol diszlettá- rat, illetve jelmeztárat helyeznek el. S ennek elkészültével megkezdik a megye öntevékeny együttesei számára a kölcsönzést. A nyírbogáti Rákóczi Tsz-ben negyven mázsa baromfit terveztek értékesítésre az idén. Az első csibe-transzportot március elején kapták. A 3000 csibéből 4,5 százalék volt az elhullás. Így április vége felé 85 dekás átlagsúlyban 21 mázsa csibét értékesítettek. A premizálás igen kedvező hatással volt a nevelésre. Elhullásra 30 százalékot „terveztek”, s az ezen belüli „megtakarítást” prémiumként szánták a négy gondozónak. Nem csoda hát, hogy a kevés elhullás mellett 13 800 forintot kapott prémiumként a négy gondozó! Az újabb, 5500-as csoport már három hetes. Az elhullást — az előzőhöz viszonyítva — egy százalékkal csökkentették. Itt az elhullási előirányzat 15 százalék volt. Így is jól megtalálják számításukat a gondozók... Ügy tervezik, hogy nyáron még felnevelnek egy hatezres csoportot, és ősszel, karácsonyi csirkepecsenyeként még egy hasonló transzportot értékesítenek. Ezek szerint az eredeti negyven mázsás tervet szerény becslés szerint is, — a törzsállomány meghagyása mellett — legalább háromszorosára tudják majd teljesíteni. A. KÖTÉL VERŐ A „műhely” egyik része egy féleresz, s aztán a zöldlombú fák alatt folytatódik... Egy magas, idős férfi percenként jár le és fel. Derekán jókora kender- szösz-csomó van átvetve. Kinyújtott baljából szinte láthatatlanul fut elő a sodrott spárga. Amikor elérte a kellő hosszúságot, ügyes hurokkal már a cöveken is van a szál vége. A kötélverő ismét indul egy sodró masinához, s posztóval védett ujjai között újra fut a derekán lévő szöszből a következő szál... Berényi Béla már közel öt évtizede űzi ezt a ma már ritkaság- számba menő szakmát. Két éve a nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben... Segédje, a kézihajtányú „gép” működtetője, fia, Laci. Kettesben dolgozgatnak itt már második éve. És kezük alól száz és ezer számra teremtődnek az istrángok, kötelek. — Egy esztendőben két—háromezer istrángra is szükség van nálunk. Mert ugyebár, egy pár lónak egyszerre négy istráng kell — meséli nagy készséggel Béla bácsi. — A szakma jövője? Kicsit elborul a homloka, kezében is megáll a sodródó szál, amikor válaszol: — Nem tudom... — Központilag nem igen kapunk nyersanyagot. Pedig higgye el, kifizetődő ez a szövetkezetnek. így feleannyiba kerül, mint a kész istráng vásárlása. — No, azért majdcsak lesz valahogy. Megtermeljük mi magunk a szösznekvalót... — A kereset? — Tavaly, a fiammal együtt, hatszáznegyven- egy munkaegységet szereztünk. Kezdő év volt... Most jóval háromszáz fölött tartunk, biztosan elérjük a tavalyi munkaegységet. És egyenként legalább tíz forinttal többet ér majd, mint egy esztendővel ezelőtt... Pörögnek, fáradhatatlanul sodródnak a szálak. Tucatnyi gyűlt már belőlük. Berényi Béla, az idős kötélverő most összefogja őket. Ráakasztja a sodrógép kampójára, és egy perc múlva készen van a/ erős istráng. — Jó „húzása” van. Ez kell most a gabonahordásnál — mondja mosolyogva Béla bácsid és megpengeti kifeszített inas karjai. között a frissen született istrángot. Ki tudja, hányadik ez már életében...? S. A. Két nap alatt: 71 községben jégverés Egy bölcs igazság — és u „szűk keresztmetszet« tsz-ek akadályozzák. Jelentéseikben általánosan tájékoztatják a Biztosítót, nem határozzák meg Sok helyen türelmetlenek a tsz-vezetők. Azt mondják: „Miért akkor jönnek már, amikor a jégvert növény kinőtte magát?” A Biztosító megyei központjának tíz jégkár-becslője van. A felmérést megfeszített ütemben végzik; eddig 72 tsz területén becsülték fel a kárt elsősorban a kalászosoknál, és végeztek elő- szemlézést dohánynál, kendernél és gyümölcsösben. Ugyanis ez utóbbi csoportnál a végleges mennyiségi és minőségi kárfelmérést a termés betakarítása előtt végzik el — kivéve a száz százalékos kár esetét. Megyénkben az első jégkár május 4-én érte a mezőgazdaságot és június 12-ig tizennyolc jeges napon 86 község határa kapott jeget. (Néhány helyen többször is.) A „jeges rekord” június 11. és 12-én volt, amikor 71 község határa károsult. A kárbecslés és előszemlézés alapján mintegy hatmillió forintos mennyiségi és minőségi kár történt június közepéig.
