Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-18 / 141. szám
A korsófonás mestere XVIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM Ára 70 fillér 1961. JÚNIUS 18, VASÁRNAP Egy találkozó, és ami utána következik Június első hetében a világ érdeklődése Bécs felé fordult, ahol Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke folytatta első megbeszélését Kennedyvel, az Egyesült Államok új elnökével. A modern technika a televízió segítségével milliók otthonába hozta el a találkozó néhány részletét. A helyszín-, tői távol, de a történéssel mégis egyidőben lehettek tanúi számosán a jelentős eseménynek. A fejlett technika a televízió és a film sem tudta azonban kielégíteni azt a széles körben jelentkező vágyat, hogy az emberek megismerjék: tulajdonképpen mik hangzottak el az értekezleten, menynyire volt eredményes a megbeszélés és mennyivel vitt közelebb a döntő kérdések megoldásához és ezzel együtt a békés egymás mellett élés megvalósításához. A televízió nem vihette be közvetítő mikrofonjait magukra a megbeszélésekre, azonban az értekezletet követő nyilatkozatok, a szovjet emlékiratok nyilvánosságra hozatala, s különösen Hruscsov elvtárs kés országok harcolnak a státus quo-ért és ebben az egy jelenségben is világosan tükröződik az erőviszonyok megváltozása. Azt jelenti az erőviszonyok megváltozása, hogy a szocialista tábor diktátumokkal akarja ráerőszakolni akaratát más országokra? Mint a tárgyalások anyagából láthattuk, a javaslatokból is kitűnik és az elkövetkező események is igazolni fogják, hogy a Szovjetunió, a szocialista tábor a nemzetek egyenjogúságának figyelembevételével, a tárgyalások útján kívánja rendezni a nyitva álió, megoldásra érett problémákat. Ezt a célt Szolgálja az a javaslat is, amely szerint az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló szerződés megtartásának ellenőrzését a három meglévő államcsoport — a szocialista országok, a nyugati katonai tömbökben résztvevő országok és a semleges politikát folytató országok — képviselőinek közreműködésével kell elvégezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak olyan döntést hozhatnak a három álMegkezdidött megyénkben az aratás Vágják az árpát Sényő, Gáva, ílk és Kék szövetkezeti földjein f ^ Lapunk tartalmából: Kibővítették oz áruhitel-akciót Milyen lakást lehet építeni ? Nen cserélt szivet... Kulturális melléklet Családi vasárnap Asztronauták Mit fizet a Lottó? k J Bizonyára megilleti már e cím Schneider Gyulát, a háziipari és népművészeti szövetkezet timári részlegének vesszőfonóját. Idestova harminc éve illeszti, fonja a fűzfavesszőkből készülő tárgyakat. Nemcsak régi, de a legjobb szakembernek is tartják. Munkaközben örökítettük meg. Hammel József felvétele. csütörtöki beszéde nyomán nagyjából képet alkothatunk a Bécsben elhangzottakról. Mindenekelőtt arról a hibáról kell beszélni, amibe gyakran esik még a külpolitikai eseményeket figyelő újságolvasó ember is, történetesen abba, hogy egy eseményből egészen messzemenő, véges következtetéseket von le. Így valami feszültség jelentkezik a világpolitikában: ez a közeli háború veszélyét jelenti számára; ugyanakkor egy találkozó esetleg már a teljes bekét látszik megvalósítani a szemében. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a világpolitikában, mely a nemzetközi méretekben folyó ösztályharcot tükrözi, válságok és békésebb időszakok követhetik egymást anélkül, hogy akár az egyik háborút, akár a másik a már teljesen megvalósult békés egymás mellett élést jelentené. Milyen alapon kockáztathatjuk meg ezt a kijelentést? Egyszerűen az erőviszonyok alakulása alapján. Mi nem akarunk háborút, s erőfölényünk biztos tudatában vezetjük politikánkat a békés egymás mellett élés érdekében és abban a biztos tudatban, hogy a s;o- cializmus így is diadalra jut az egész világon. Az erőviszonyok megváltozása visszatükröződik a mai nemzetközi értekezleteken is. Ma már nem találkozunk olyan nyugati feltevésekkel, amelyek a szocialista országok államrendjének megváltoztatását követelik. Ezt már kénytelenek tudomásul venni, s fő törekvésük a jelenleg kialakult helyzet konzerválása. Ma már a vezető tőlamcsoport képviselői, amelyet mindannyian elfogadtak. Ez kiküszöbölné azt a lehetőséget, hogy a nyugati katonai szövetségekhez tartozó államcsoport rákényszeríthetné akaratát szövetségesei szavazatának igénybevételével más országokra. Nem jelent diktátumot, vagy fenyegetést az a felvetés sem, hogy a német békeszerződést meg kell kötni és Nyugat- Berlin helyzetét rendezni kell. Hruscsov elvtárs azt mondotta: „Kérünk mindenkit, helyesen értelmezzenek bennünket: nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés megkötését, az idén meg kell valósítani a békés rendezést Európában”. \ A szovjet javaslat még idejében útját kívánja állni egy újból kialakuló, militarista, terjeszkedni szándékozó, sőt atomfegyverrel ellátott Németországnak és egyben biztosítani kívánja egy demokratikus Németország létét, mely a szocialista fejlődés útjára lépett és amely nem veszélyeztetője, hanem támogatója a békének. A bécsi találkozó, azt mutatta és ezt olvashatjuk ki Hruscsov elvtárs beszédéből is, hogy a nyitva álló kérdések megoldásához nem erőszakon, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út. Igazunk és erőnk tudatában higgadtan, nyugodtan politizálunk. Az elkövetkező időszak a tárgyalások időszaka lehet, néha kék, néha borús éggel — melynek tendenciája azonban végső fokon a békés egymás mellett élést szorgalmazó erők további állandó erősödése. Szászi József elvtárs, az ilki Dózsa Termelőszövetkezet * párttitkára jelentette telefonon az örvendetes hírt, hogy pénteken, június 16-án délután elkezdték az őszi árpa aratását. Ez a péntek délutáni aratás még csak amolyan próbálgatás volt. Két aratógép kezdte el a munkát tapasztalatszerzés és a gépek beállítása céljából. Estig mintegy öt holdat vágtak le. Szombaton reggel aztán teljes lendülettel indult 3 aratógéppel az árpa aratása. Szombat estig a cél az volt, hogy a péntekivel együtt 25 holdat arassanak le. Célkitűzésük bizonyára sikerrel járt, hiszen a gépek kifogástalanul dolgoztak és az árpa is megérett az aratásra. Szászi elvtárs szerint Ilk öregjei is csodájára jártak ennek az érdekes hírnek, mert emberemlékezet óta még nem fordult elő, hogy június derekán indult volna meg Ilken az őszi árpa aratása. És még hozzá ilyen gyönyörű árpa! A termelőszövetkezet terve 12 mázsa átlagtermést tűzött célul a 110 kát. holdon és most reális becslés szerint 15 mázsa árpatermés ígérkezik holdanként. Sényőn még pénteken reggel megkezdték az őszi árpa aratását. A 25 hold árpát szerdára le akarják vágni. Mint telefonon jelentették, az őszi árpa betakarításával Gáván is megkezdődött az aratás. nagy szükség van a kapások ápolására. E mellett 84 kaszás vágja két hét múlva a rendet, s úgy tervezik: egy hét alatt végeznek a 800 hold aratásával. A tarlóhántást hamarosan megkezdik, aztán kölest, muhart és szudáni füvet vetnek a kalászosok helyére összesen 120 holdon. 100 holdon a háztáji jószágok számára vetik a másodnövényt; amelyhez a tagok adják a vetőmagot, és a tsz szántat, készíti a talajt a csalamádéhoz és a tarlórépához. Nagy a munkalendület és ahogy a tsz-tagság mondja, az őszi árpa helyén a másodnövények betakarítása után elvégzik a mélyszántást, majd tavasszal csíráztatott burgonyát ültetnek a földbe. Ehhez már a helyszínen is van a trágya. Nem csoda, ha a jó munka alapján elérik idén a betervezett 35 forintos munkaegység-értéket. A tsz tavasszal fejlődött fel erőteljesen, s máris 10 forintot oszt ki rendszeresen havonta munkaegység-előleg címén tagjainak. E mellett gépeket vásároltak, 71 kocából akarják megteremteni saját sertésállományukat. Abrak és takarmány lesz hozzá bőven. Hegyes János aratógépkezelő és Bakosi György traKoros közben újra körülvágták gépükkel a hatalmas táblát, mindketten úgy határoztak: vasárnap is kihasználják a jó időt, aratnak reggeltől napestig, hogy minél hamarabb a magtárban legyen az értékes takarmány, a kövérre érett őszi árpa. 15 mázsa a holdankénti átlag — Ma is aratnak a gépkezelők a kéki Búzakalász Tsz-ben Szárba szökkent, aztán beérett a kalász a kéki Búzakalász Termelőszövetkezet 25 holdas őszi árpa tábláján is. A tagság ú< / határozott, hogy szombat délelőtt megkezdik az aratást. A Deme- cseri Gépállomás aratógépe szombat délre már több kilométeres utat tett meg. Csorba István, a tsz elnöke, Bakosi Mihály agro- nómus, Fürjes János párttitkár és a szövetkezet több vezetője figyelte az aratógép munkáját, s egyöntetű volt a megállapítás: a táblába beállított újtípusú csehszlovák aratógép kifogástalanul látja el a dolgát. — Az árpa olyan, hogy egykettőre következik be az érés, mi igyekszünk szemveszteség nélkül aratni — mondja az agronómus. Aztán a tsz-elnök mutatja a termést, s büszkén újságolja, hogy a kalászos reményen felül sikerült, őszi árpából például 13 mázsás termést írtak a tervükbe, de a mostani felmérések alapján minden bizonnyal meglesz holdanként a 15 mázsa. Míg a gép új rendet hasít le, a föld szélén beszélgetünk. A szövetkezeti vezetők elmondják, hogy a tsz 300 holdat szerződött gépi aratásra. Az összes arat- nivaló területük ugyan 817 hold, de ezek nagyjából szétszórt kisparcellák, amelyeken idén kézzel kell aratni. A szövetkezet tagjai felkészültek a nagy munkára. A növényápolók az aratás derekán is végzik feladatukat, hiszen
