Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-16 / 139. szám
Hárommilliós beruházás Gyarmaton - 07 ezer mázsa henyór, tízmillió póhsiitemenu — Nyolcezer liter szódavíz naponta Kaszálógéppel Fél év előtt három vállalatnál A nap tál- nemsokára június harmincadikat mutat. A vállalatok tervjelentésében igen fontos nap ez, mivel itt dől el, hogy teljesítették-e első féléves tervüket? Három vállalatot keres- [ tünk fel, hogy megnézzük, ] miképp alakult az előirányzott j tervek teljesítése. A Sütőipari Vállalatnál Januártól májusig öt hónap alatt az eddig esedékes tervet 105,2 százalékra teljesítették. A termelési érték mintegy 23 millió 460 ezer forint volt. A vállalat két kilós fehér kenyérből az öt hónap alatt 61 734 mázsát és finom fehér kenyérből 5908 mázsát gyártott. A péksüteménytermelés is emekedett és januártól 9 millió 901 ezer darabot adtak át a kereskedelemnek. Ebből zsemle több mint 3 millió és kifli 5,5 millió darab volt. A Sütőipari Vállalat jelenleg még huszonkét féle süteményféleséget hoz forgalomba. Február óta új termékként került forgalomba a főtt perec. Eddig 400 000 darab került a forgalomba, melyet a vásárlók igen megszerettek. Sok zavart okozott a péksütemények — zsemle, kifli, buci — szállítása. Ezért bevezették Ven- cseilőn, Dombrádon és Záhonyban is a péksütemények sütését. Ezzel megtakarítják a szállítási költségeket és javul az áruk minősége. Ezek a körülmények is hozzájárulnak, hogy a vállalat első féléves tervét előreláthatólag 103 százalékra teljesíti majd. Az EM. Megyei Építőipari Vállalat építő-szerelő részlege első negyed- i teljesítette. A segédüzemben a éves tervét csak 97,9 százalékra I grafikon viszont 108,2 százalékot mutatott. Viszont az építő-szerelő csoport további havi százalékát tekintve itt is jelentős javulás mutatkozott. Még áprilisban 101 százalék és májusban 102,1 százalékos eredményt értek el. Az első fél év végére az előirányzott tervet 99,5 százalékos munkáslétszám mellett egy százalékkal teljesítik túl. A segédüzemnél viszont 105,6 százalékos lesz a tervteljesítés. A vállalat különböző építkezésein gyors ütemben halad a munka. A Kisvárdai Gépállomás útépítési munkálatai 1,7 millió forintba kerül. Most adták át Záhonyban a 600 dolgozó étkeztetésére alkalmas MÁV üzemi konyhát. Fehérgyarmaton ez évben átadásra kerül a 3,3 millió forintos beruházással épített állami gazdasági műhely és egy száz vagon termény befogadására alkalmas magtárépület. A Gyümölcs-szeszfőzde és Szikvízipari Vállalattól Június 3CMg lehet jelentkezni a dolgozók általános és középiskoláiba Az elmúlt iskolai évben többezren vettek részt megyénkben alsó- és középfokú felnőtt továbbképzésen. A lehetőség az 1961/62. tanévben is megvan azok számára, akik a dolgozók általános iskoláiban folytatni akarják tanulmányaikat. Jelentkezni városokban és ipari vidéken május 15-től június 30-ig ‘lehet, majd augusztus 25-től szeptember 5-ig, mezőgazdasági vidéken augusztus 25-től október 1-ig. Az általános gimnázium és a közgazdasági technikum első osztályába azok a dolgozók kérhetik felvételüket, akik 15. életévüket betöltötték, általános iskolai, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek és legalább félévet munkában töltöttek. Ipari technikumokba a 18. I életévüket betöltött ipari dolgo- j zók kérhetik felvételüket. A felvételhez általános iskolai, vagy 1 azzal egyenértékű végzettség iga- | zolása mellett megfelelő szakmai gyakorlat is szükséges. Ezekben az iskolákban a tanulók érettségi bizonyítványt, illetőleg technikusi oklevelet szereznek. Jelentkezni lehet június 30-ig. A tanítás a kora esti órákban történik. A felvételek feltételeiről részletes felvilágosítást az iskolák vezetői és a megyei tanács művelődési osztálya ad. naponta körülbelül 8000 liter szikvíz kerül a fogyasztókhoz. Ezzel szikvízgyártási tervüket 108 százalékra teljesítik. Az üdítő italok közül a népszerű „Bambi” 2200 üvegben kerül naponta az elárusító helyekre. A meleg idő miatt ez a szám napról-naip- ra erősen emelkedik, s ezzel együtt a terv teljesítése is magasabb. Eddig 30 százalékkal teljesítették túl. Még ebben az évben új üzemmel gyarapszik a vállalat. Nyírbátorban egy szikvíz-üzemet hoznak létre, s ezzel megjavul a vidéki ellátás. Mátészalka és Nagykálló után ez az üzemegység már a harmadik lesz vidéken. (KM) vágja a vörösherét Mező Dezső tiszaszaikai traktoros Barab ásón. (Hammel József felv.) Elismerés illeti őket is tíjság, rádió, televízió közli sűrű ismétlésekkel, hogy kielégítő ütemben folynak az ez időszaknak megfelelő mezőgazda- sági munkák. De legtöbb termelőszövetkezetünk vezetői és tagsága egyaránt gyakran azt is tsdtára adja az érdeklődőnek, hogy: „Határunk szinte emberemlékezet óta nem volt olyan szép és olyan Ígéretes termést mutató, mint most”. És ahogy ezt mondják, büszkeség és sokat jelentő önbizalom fűti a hangjukat. Megérdemelten. De ugyanakkor csaknem minden esetben hozzáteszik, hogy eredményeikért elismerés illeti a dolgozni biró idős tagjaikat is. Igen. Gyakori ez a jóirányú hivatkozás. Eszerint az is a tegnapé tehát, amikor még, — különösen az idősebb parasztok — inkább eresztették, mint kötötték a kutyát... S az elhagyott, nagyobbára hasznavehe- tetlenül megmohásodott gyakorlati és gondolatbeli egyénieskedő életformából úgylátszik, tartós érvényű is maradt, amit nagyon megtanultak tisztelni is, betartani is. Ezek közé számít az a tétel: Aki igazán szereti a földet, nem tudja azt megcsalni. A tények pedig azt igazolják, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban egyenesen kétszeres bűn az ellen tenni, mert megelégedéssel ott boldogul, vagy károsodik a közösség, ahol a személyszerinti egyén. Becsületes. tisztességes ember csakis az előbbit választja. A választások ilyen irányú kérdése is egyre jobban eldől hát a közös gazdálkodás javára. És nem ok nélkül beszélnek FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 96. Lehorgasztottam a fejemet. — Na, itt jól leszálltam... — mondtam megtörve. — Gyönyörűen leszálltam... Ez a puszta sík terület csapda volt... de ki gondolhatta volna? — Mindenki — felelte élesen Arszenyev. — Minden adatunk megvolt: tudtuk, hogy a csőnek ez a része áram alá kerül, igaz, hogy gyenge áram alá, amikor ott voltunk, de mégis áram alá, amely minden pillanatban erősödhetett. Továbbá felismertük, hogy az a sok kő, — vasérc. Láttuk, hogy a puszta teret egész tömeg ilyen kő fogta körül... miért? Ki dobálta át a túlsó oldalról, és minek? A mi kényelmünk kedvéért? Gondolkozni kellett volna! Gondolkozni! — igaz — jegyezte meg Soltyk. — De ne beszéljünk már erről. Hagyjuk békében. Most azon kell gondolkoznunk, hogy mit tegyünk. A négy sisak a térkép fölé hajolt: — Légvonalban kilencven-száz kilométer választ el az űrhajótól... és a terep nagyon nehéz. Azt hiszem, ez a becslés nem túlzott. A vizünk kevés, az élelmiszerünk szintén, oxigén pedig... — mondta Arszenyev s az oxigénkészülék feszmérőjére pillantott. — Talán negyven órára elég lesz — jegyezte meg. — Sőt, ha nagy fizikai erőfeszítésre kényszerülünk, még annyira sem. Tudják, miben állapodtunk meg társainkkal. Ha este nyolcig nem térünk vissza Osz- vatics a repülőgéppel elindul a hangnyom mentén. így eljut a kráterig... ahol a nyom végképp megszakad. Rám nézett. — A repülőgéppel be lehet jutni a mélyútba? Lehunytam a szamem. Most megjelentek előttem a kuszáit sziklafalak. — Bejutni be lehet — feleltem —, de... — De? — De megfordulni — nem. A repülőgép nem függhet a levegőben egy helyen, mint a helikopter. Ez azt jelenti, hogy minden kísérletnek katasztrófával kellene végződnie? — Ügy van. — Reménykedjünk abban, hogy Osz- vatics... okos lesz... — jegyezte meg a csillagász szárazon. — Jól van. A legjobb esetben tehát a szakadék partján ledobhat nekünk élelrrőszerkészleteket. Amiről a csillagász beszélt, benne volt az elindulásunk előtt kidolgozott mentési tervben. Oszvaticsnak az volt a feladata, hogy ha nem sikerülne bennünket fellelnie, ejtőernyővel élelmiszer- és oxigénkészleteket dobjon le nekünk. A készletek tartályaira szerelt különleges rádiókészülék önműködően jeledet adott volna, hogy könnyebben rájuk találjunk. — A mélyúton néhány óra alatt át tudnánk jutni — folytatta Arszenyev —, de a kráter falai megmászhatatlanok. Tekintet nélkül arra, hogy milyen útirányt választunk, teljes képtelenség a huszonhat-huszonnyolc óra múlva beálló alkonyat előtt eljutni a rakétához. Emlékeznek azokra a szurdokokra és szakadékokra, amelyek fölött átrepültünk? Én csak vázlatosan jelöltem meg őket, mert a fényképfelvételellre számítottam, amelyek — sajnos elpusztultak. Nos, mit javasolnak? Csend lett, csak a sziklák élein megszakadozó szél süvöltött és a térkép szélei lobogtak nyugtalanul a csillagász kesztyűs keze alatt. — Ha sehol sem pihenve, óránként négy van öt kilométert megtennénk, akkor elméletileg egy nap alatt eljuthatnánk a Kozmokrátorhoz — jegyezte meg Soltyk. — De hát az ilyen számításnak nincs semmi értéke, mert nem tudhatjuk, mennyi ideig tartanak fenn a szakadékok, meg hogy egyáltalán át lehet-e menni rajtuk, vagy meg lehet-e őket kerülni. Éppen ezért azt javaslom, hogy ne délnyugat felé menjünk az űrhajó irányában. hanem kelet felé, derékszögben arra az útra, amelyen iderepültünk... Csodálkozva pillantottam a mérnökre, de ő nyugodtan folytatta: — Rádiókészülékeink hatóköre nagy, de a hullám csak egyenes vonalban terjed. így tehát csak akkor vehetnénk fel a kapcsolatot társainkkal, ha olyan magasságba tudnánk felkapaszkodni, hogy köztünk és az űrhajó között ne legyen semmiféle terepbeli akadály. Nem elég feljutnunk arra a fennsíkra, amely fölött elrepültünk, mert ott közöttünk lenne a holt erdő a maga ionizált sávjával, ami úgy visszaveri a hullámokat, mint a tükör. Ha azonban erre indulnánk — s ujját végighú.zta a térképen egészen a völgy keleti széle mögé — és fehágnánk e csúcsok egyikére — akkor esetleg sikerülne felvennünk a kapcsolatot. (Folytatjuk.) ' I termelőszövetkezeteinkben elis- | méréssel az idős tagok segítő J munkájáról. A hatvanon jóval felüli Mándi József a nyírma- ' dai Kossuth Tsz kertészetében, s az ugyancsak koros Pócsi János, mint dohányfelelős érdemeli ki a vezetőség és a tagság dicséretét. Idős Éles Sándor, a laskodi Vorosilov Tsz- ben harmadmagával segíti a növényápolási munkák mielőbbi befejezését. A komorói Búzakalász Tsz-ben a 72 éves Maezi Mihály végez a sertésgondozásban a három fiatal tagéval egyenértékű munkát. Szlovenszki András, a nyírte- ki Dózsa Tsz tagja is 72 éves, de még vállalja a dohányos munkacsapat vezetését. A be- 1 senyődi Igazság Tsz-ben na- I Ponta mintegy 25 idős tag (mind öregségi járadékos!) ! amellett, hogy mindenütt ott vannak, ahol erejükhöz mérten még tenni tudnak, a közösségi rend és pontosság szószólói is! Az említetteken kívül persze jóval több az olyan idős tsz tagoknak a száma, akik képességeikkel, akaratukkal ott segítik szövetkezetüket, ahol és amiben éppen tudják. Tevékenységük jelentős hozzájárulás mind az időbeni munkák vég- I zéséhez, mind a termelési és értékesítési tervek teljesítéséhez. S ez végső soron a pa- raszti nagyüzemi gazdálkodás további anyagi és erkölcsi szl- lárdulását jelenti. Az elismerést valóban megér- j demlik érte! A. B. r>
