Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-16 / 139. szám

Hruscsov elvtárs rádió- és televízió-beszéde

a bécsi találkozóról

fPwfytalás a* 1. oMMrtt)

a genfi tárgyalásokon nehéz megegyezni a nukleáris kísérletek beszüntetéséről a nyugati hatalmak álláspontja miatt. Természetesen- mindenki számára világos, hogy a kísérletek beszüntetése önmagában még nem eredményeznék a nukleáris rakétaháború elhárítását. A főkérdés most az, hogy haladéktalanul megoldjuk az általános és teljes leszerelés kérdését. Az Egyesült Államok elnökének kijelentettük,

oldjak meg kölcsönös összefüggésben a két problémát: a kísérletek beszüntetését, valamint az általános és teljes leszerelést.

Akkor könnyebb lesz megegyezői az ellenőrző- végrehajtó szerv megteremtésében is.

— Az általános és teljes leszerelés viszonyai között az államok biztonságának kérdése másképp vetődik fel. Nem lesznek hadseregek és nem lesz meg az a veszély, hogy egyik állam megtámadja a másikat. Ilyen körülmények között a szovjet kormány

A német

Hruscsov ezután beszédében a német kérdéssel foglalkozott, amely — mint mondotta — jelentős helyet töltött be a Kennedy elnökkel folytatott megbeszéléseken.

Ezután utalt arra, hogy az államok közötti háborúk befejezése után általában békeszerződést kötöttek.

— Azt hihetné az ember, hogy a kérdés világos: a német béke- szerződés megkötése elkerülhetetlen — folytatta a szovjet kormányfő. — Világos, hogy szó som lehet a határok bármiféle megváltoztatásáról. Mi abból indulunk ki, hogy a Németországgal kötendő békeszerződés rögzíteni fogja azt, amit már a potsdami értekezlet is meghatározott. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nem egyszer kijelentette, hogy elismeri Németország Fotsdamban meghatározott keleti határát, véglegesnek tekinti az Odera-Neisse vonal mentén húzódó határt, s ezt a német és a lengyel nép közötti békehatárnak tekinti. A nyugati hatalmak kormányai tu- datában vannak annak, hogy értelmetlen dolog lenne most felvetni Németország határai megváltoztatásának kérdését. E ha- talmak képviselői a velünk folytatott megbeszélések során nem egyszer kinyilatkoztatták már ezt. Azt kérdezzük hát, hogy akkor

miért ne írjak alá a békeszerződést, ha egyszer mindenki számára világos, hogy Németország jelenlegi határait háború nélkül nem lehet megváltoztatni?

Háborút pedig — amint a nyugati hatalmak kormányai kijelentik — ők sem akarnak.

— Ennek oka bizonyára az,

hogy egyesek beszélnek ugyan a békéről, de a valóságban éleszteni akarják a második világháborúból visszamaradt izzó zsarátnokokat, azért, hogy kivárják a megfelelő pillanatot és újra fellobbantsák a háború lángját. Ssből a célból hoznak létre egyre újabb hadosztályokat Nyugat- Németországban, Adenauer kancellár pedig ezért követel atomfegyvert hadserege számára.

Hruscsov utalt arra, hogy Kennedy kijelentette: a nyugati hatalmaknak valamiféle kötelezettségük van Nyugat-Beriin lakosai iránt, s ezeket a kötelezettségeket nem érintheti a német békész lesz elfogadni a nyugati ha- tataaak ellenőrzésre vonatkozó javaslatod.

Hruscsov emlékeztetett arra, hogy a genfi tárgyalások idején Francia- ország nukleáris kísérleteket folytat. „Franciaország a NATO-nak, annak az agresszív katonai tömbnek tagja, amely nem titkolja Szovjetunió-ellenes irányzatát, lehetőséget (kap arra, hogy tökéletesítse a nukleáris fegyvert nyugati szövetségesei érdekében” — hangoztatta a szovjet kormányfő.

— Számolni kell azzal is, hogy Franciaország példáját más országok is követhetik, amikor megfelelő tudományos-műszaki lehetőségek állnak rendelkezésükre.

— Mindez arra a következtetésre késztet bennünket, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése kérdésének megoldását össze kell kötni az általános és teljes leszerelés feladatával. Azt szeretnénk, ha az Egyesült Államok kormánya helyesen értelmezné álláspontunkat. Ez hozzásegítene ahhoz, hogy megtaláljuk az egyezmény eléréséhez szükséges alapot”.

k érdé§ ről

keszerződés megkötése sem. Miféle kötelezettségek megvédéséről lehet szó, ha azok a hitleri Németország kapitulálásának lényéből és az ideiglenes szövetsé- gesi egyezményekből következtek? — mondotta Hruscsov. — Mindig úgy volt, hogy a béke- szerződés aláírása után a kapituláció feltételei érvényüket vesztik azon az egész területen, amelyre kiterjed a szerződés, és a terület mentesül a megszállási rendszer alól. Éppen ezért

Nyugat-Beriin. amely a Német Demokratikus Köztársaság területén van, a béke- szerződés aláírása után mentesül mindazon feltételek ától, amelyek a hitleri Németország kapitulációjával, a megszállási rendszer beveze- sével kapcsolatosak.

Hruscsov hangsúlyozta: a nyugat-berlini helyzetről szólva a nyugati hatalmak nem egyszer letérnek a jogi alapról, presztizs- elképzeiésekre hivatkoznak. Ezzel kapcsolatban egy elég friss példá- ra hivatkozott.

__ Az Egyesült Államokkal

együ-tft harcoltunk Japán ellen. Népeink együtt ontották vérüket. A szovjet hadsereg szétzúzta a japán hadsereg magvát, a mandzsunál Kvantung-hadsereget. A Szovjetunió és az Egyesült Államokkal és a Japán ellen harcoló más államokkal együtt vett részt a Japán háború utáni fejlődésére vonatkozó ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések kidolgozásában. Washingtonban megalakult a távol-keleti bizottság, létrehozták a Tokióban székelő szövetségi tanácsot. A szovjet képviselők e szervekben aktív tevékenységet feltettek ki az egyenjogúság alapján.

Amikor arra került a sor, hogy megkéssek a béke- szerződést Japánnal, a szövetségesek nem vették tekintetbe a Szovjetunió véleményét, különbekét kötöttek és egyúttal felszámolták Japánban a szövetségi tanácsot, megfosztották a szovjet képviselőket minden joguktól.

— Mint láthatják, az Egyesült Államok akkor nem vette figyelembe sem a Szovjetunió jogait, sem a nemzetközi egyezményeket. Az atomfegyverek terén fennálló fölényére támaszkodva arra törekedett, hogy feltételeket diktáljon, nemcsak a legyőzött Japánnak, hanem azoknak a szövetségeseknek is, akik részt vettek a Japán elleni háborúban — mondotta Hruscsov,

— Mikor azt javasoljuk, hogy írják alá a békeszerződést Németországgal és alakítsuk át Nyuga - Berlint szabad várossá, azzal ' á- dolnaik bennünket, hogy meg a’ .arjuk fosztani a nyugati hat .imákat a városba való belép# jogától. Ez azonban nem igiz, nem helytálló érv. Az a V .iy, hogy Nyugat-Berlint a szaüad város státuszával ruháznán1 fel, azt jelentené, hogy mi den ország, amely gazdasági es kulturális kapcsolatokat ak ,r létesíteni ezzel a várossal, ogot és lehetőséget nyerne ab’ .oz, hogy akadály- mentesen fér .itartsa a kapcsolatokat. Mag tói értetődő persze, hogy a N’ jgat-Berlin megközelítésével k" pcsoíatos kérdések megoldásak r meg kell tartani az ál- talánc nn elismert nemzetközi szab lyokat, vagyis annak az or- szá inak a területét, amelyen az o'a vezető utak áthaladnak, csak ,z illető országok kormányának engedélyével lehet használni.

— Amikor a szovjet kormány azt javasolja, kössék meg a békeszerződést és ennek alapján normalizáljuk Nyugat- Beriin helyzetét, csupán békét akar.

El akarja távolítani az államközi kapcsolatokból mindazt, ami súrlódást okoz és veszélyes konflik- tushoz vezet. A Szovjetunió és a barátai nem akarnak háborút és nem is kezdenek háborút, de eledet teszünk szent kötelességünk- nek, hogy megvédjük szabadságunkat és függetlenségünket.

— Ha valamely ország megsérti a békét, átlépi más ország —

szárazföldi, légi vagy vízi —- határait, akkor viselnie kell minden felelősséget az agresszió következményeiért és meg is kapja' a kellő választ.

— Nem akarunk még egy világháborút — békét akarunk. A szovjet nép jó megértést teremtett a Német Demokratikus Köztársaságban élő németekkel. A szovjet emberek jó viszonyt akarnak a nyugat-németországi né-, metekkel is. Népünk barátságot akar a franciákkal. Együtt harcoltak velünk a hitleri Németország ellen.

— Barátságot akarunk az angolokkal, az amerikaiakkal, a norvégokkal, a Hitler-ellenes koalícióban részt vett más népekkel, amelyekkel vállvetve harcoltunk a békéért. Nincs semmi okunk rá, hogy összevesszünk bármelyik néppel.

barátságban és megértésben akarunk élni

valamennyi néppel

— Kérünk mindenkit, helyesen értelmezzen minket:

nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés megkötését, az idén meg kell valósítani a békés rendezést Európában.

— Felhívjuk mindazokat az országokat, amelyek Németország ellen harcoltak, vegyenek részt a békeértekezleten, amikor megegyezés születik majd annak összehívásáról. A kérdés most nem az, hogy aláírjuk-e a béke- szerződést vagy nem, hanem az, hogy ezt a békeszerződést a két német állammal — a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal — vagy pedig egy német állammal kötjük-e meg és hogy részt vesz-e a békés rendezésben minden olyan állam, amely harcolt

szólva Hruscsov kijelentette, hogy a probléma békés rendezésével kapcsolatban Kennedy és ő nagyjából hasonló álláspontot foglal el. Ismertette a Szovjetunió álláspontját: — A kérdés rendezése érdekében biztosítani kell a független és semleges Laosz létrehozását, s ezzel együtt pontosan el kell határolni a külső kérdéseket a belpolitikától. Laosz belpolitikáját sem a Szov- jetunió, sem az Egyesült ÁllaNémetország ellen, vagy csupán egy részük.

— Nyugaton egyesek most azzal fenyegetőznek, hogy ha mi alá is írjuk a békeszerződést, nem ismerik el azt, sőt akár fegyvert is használnak majd, hogy megakadályozzák a szerződés végrehajtását. Nyilván megfeledkeznek arról, hogy mostanában más időket élünk. Ha az erőpolitika a Szov- jetunióva] szemben már korábban is eredménytelen volt. most ez a politika eleve kudarcra van ítélve.

— A Szovjetunió ellenzi az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokban. A vitás államközi kérdések, békés rendezéséért szádunk síkra. De mindennemű erőszakra megfelelő választ tudunk adni, s van mivel megvédclmeznünk érdekeinket.

mok, sem pedig más ország nem határozhatja meg.

A laoszi három politikai erőnek kell létrehoznia egy olyan kormányt, amely a • függetlenség és a semlegesség álláspontjára helyezkedik.

A laoszi probléma megoldását figyelemmel és óvatosan kell kezelni és nem szabad megengedni

semmi olyasmit, ami megnehezíti a békés rendezés lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amerikai tisztek katonai tanácsadói minőségben történő alkalmazása a lázadók csapatainál, beavatkozást jelent az ország belügyeibe egy bizonyos politikai csoport oldalán. ,

Az ilyen magatartás nem vág egybe a Laoszra vonatkozó semlegességi politika elismerésével, nyílt beavatkozást jelent az ország belügyeibe.

— Még kevésbé megengedhető,

hogy egyesek az Egyesült Álla- mokban még mindig nem tesznek le arról a tervről, hogy .tengerészgyalogságot küldhetnek

Laoszba és ott különleges harci alakulatok segítségével kiterjesszék a háborút. Azok, akik ilyen módszerekhez folyamodnak, nem mérték fel ennek összes következményeit magukra nézve.

— Ha az Egyesült Államok valóban békét akar Laoszban, elő kell mozdítania a genfi tárgyalások mielőbbi sikerét.

Folytatni fogjuk erőfeszítéseinket, hogy biztosítsuk a laoszi helyzet békés rendezését. Ugyanerre szólítjuk fe! a genfi tárgyalásokon résztvevő töbi államot is. Hruscsov ezután

A laoszi líérdéerő*

a békés egymás mellett élés

kérdésével foglalkozott. Utalt arra, hogy Kennedy és ő különféleképpen értelmezik az államok békés együttélésének kérdését.

— Az elnök által elmondottaknak az volt az értelme, hogy valamiféle gátat kell emelni a népmozgalmak útjába, ha hazájukban olyan rendet akarnak teremteni, amely nem tetszik a nyugati államok uralkodó köreinek. Érthető, hogy ez velejéig helytelen álláspont és mi természetesen nem fogadhatjuk el. Senki sem állíthatja meg a népek szabadságtörekvéseinek útját. A társadalom életében végbemenő változások — társadalmi és politikai változások — elkerülhetetlen folyamatot alkotnak. Ez nem függ az államférfiak egymásközti megegyezésétől. Ha valaki mégis elkövetné ezt az ostobaságot, és valamiképpen megegyezést kísérelne meg ebben a kérdésben, ezzel csak azt mutatná meg, hogy rövidlátó s nem érti meg a világban végbemenő eseményeket és változásokat.

Hruscsov hangsúlyozta: az im- j perialista államok kormányai , kommunista mesterkedésnek minősítik, amikor valamely kapitalista, vagy gyarmati ország népe tanúbizonyságát adja, hogy elégedetlen helyzetével.

— A fődolog, amit a nyugati hatalmaknak és különösen az Egyesült Államoknak el kell ismerniük, az, hogy a szocializmus már szilárdan megvetette a lábát a világon, ezen senki sem tud változtatni

— hangoztatta Hruscsov. — El kell fogadni azt a tényt, hogy a világon két társadalmi rendszer létezik, és a szocialista és a kapitalista államok kapcsolatait úgy kell kiépíteni, hogy biztosítsuk a békés együttélésüket.

Beszéde befejezésekor Hruscsov kijelentette, hogy általában elégedett a Kennedyvel folytatott megbeszélésekkel.

— Ha azt kérdeznék tőlem, eredraes volt-e megállapodni a

I találkozó megtartásában, erde- , mes volt-e egyáltalában találkozni, én gondolkozás nélkül azt válaszolnám: ezt a találkozót érdemes volt megtartani. Az országaink kapcsolatai jelenleg sok kívánnivalót hagynak maguk után, és ezért a helyzetért nem lehet a Szovjetuniót hibáztatni.

— Szeretném azonban hinni, hogy eljön az idő, amikor a szovjet—amerikai viszony megjavul és ez jótékony hatással lesz majd az egész nemzetközi helyzetre.

— A szovjet kormány a jövőben is teljes következetességgel folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját, a béke és a népek közötti barátság erősítésének politikáját — jelentette ki beszéde befejezésekor Hruscsov.

N. Sz. Hruscsov televízió- és rádióbeszédét milliók és milliók hallgatták meg a Szovjetunióban. Eljutott a szovjet kormányfő szava az ország határain túlra is, a televízió- és rádió-közvetítést számos ország, így sok nyugati ország is átvette.

2