Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-10 / 134. szám
Mezőgazdasági szaktanácsadó „A juhásznak jól megy dolga,..44 Fontos tudnivaló a munkaegység könyv pótfüzetéről Az 1957-ben kiadott és azóta több utánnyomásban megjelent határszámos munkaegységkönyv elkészítése óta mezőgazdaságiunk szerkezetében alapvető változások történtek. Jelentősen' fejlődött a termelés színvonala, a munka- szervezés, a vezetés színvonala, a talajok művelhetősége stb. A nagy fejlődéshez képest a kaegységikönyv több tétele elavult és módosításra szorult. Ezért az FM Szövetkezetpolitikai Főosztálya a szövetkezeti vezetők tapasztalatainak és javaslatainak felhasználásával elkészítette a határszámos munkaegységkönyv pótfüzetét, amelyet a Termelőszövetkezeti Tanács jóváhagyott. könyvben nincsenek. Tételei kiterjednek a szántóföldi növény- termelésre, a rét- és legelőművelésre, a konyhakerti növények termelésére, a gyümölcs- és szőlőtermelésre, a kiegészítő munkákra, szállításokra, a szarvasmarhatenyésztés, sertéstenyésztés, juhászat, igásáliatok, lótenyésztés és baromfitenyésztés munkáira. Tartalmazza továbbá a takar- mánybehordás és előkészítés, valamint egyes műhely- és gépi munA pótfüzet figyelembe vette a fejlődés körülményeit Sárközi Józsi bácsi már közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz és világéletében mindig juhász volt. Talán szükségtelen is leírni, hogy mennyire ismeri szakmáját, e helyett beszéljen az alábbi két tény: kilenc éve nevel a szövetkezetben törzskönyveze tt juhokat, a legutóbbi mező- gazdasági kiállításon pedig nagydijat nyert az általa nevelt kos. A nagydobosi Petőfi Tér melőszövetkezetben olyan lehetőségek nyíltak előtte, ami lyen korábban soha nem volt. Háromszázhúsz anyától most is 348 bárányt nevelnek. Jó nyáj, jó legelő és jó „gazda” van itt — ha néha volt is egy kis takarmányhiány, most már kerékvágásban vannak —•, így Józsi bácsinak is jól megy dolga. (Hammel felv.) Holnap helyezik el a vízügyiek új székhazának alapkövét több területen új normákat és új osztálybesorolást vezet be. A pótfüzet és a munkaegységikönyv tehát együttesen tartalmazza a teljesítményelőírásokat és az azok után jóváírható mutikaegyA szabolcsi Jonathán, valamint a szatmári szilva idestova már világhírre tettek szert. Export almatermelésünk mintegy 90 százalékát Szabolcs adja. Nagyüzemi szocialista gazdálkodásunk, talajadottságaink, valamint kitűnő kiimánk, az épülőfélben lévő almakombinát stb. szükségessé teszi a legmodernebb, Ieghigiénikusabb növény- védelmet. N ö vény védőszereinket két nagy csoportra osztjuk: nem mérgező és mérgező növényvédőszerekre. Az előbbiek felhasználásánál azok inkább ízbelileg hatnak kellemetlenül, esetleg csökkentik a gyümölcs C vitamin tartalmát, ségetket. A pótfüzetben szereplő tételek egyrészt módosításokat tartalmaznak a munkaegységkönyv tételeivel szemben, másrészt új tételek is szerepelnek benne, amelyek a munkaegységazon áthaladni, vagy ott más munkát végezni szigorúan tilos. A mérgező növényvédőszereinkkel való bánásmód igen nagy óvatosságot igényel, mert ha azok bekerülnek a szervezetbe, az egészséget súlyosan károsítják, sőt könnyen halált is okozhatnak, miért is az üzemek felelős vezetői részére kötelezően elő van írva, hogy a mérgező növényvédőszerekkel foglalkozókat munkájuk közben állandóan ellenőrizzék. Megyei Közegészségügyi— Járványügyi Állomás munkák új normáit is. A pótfüzet kezelése és használata I Amikor az elvégzett munkák [ jóváírására kerül a sor, akkor először a pótfüzetet vegyük elő. Ha a jóváírandó munka szerepel a pótfüzetben, akkor az itt feltüntetett normát kell alkalmazni. A pótfüzet tételeinek baloldalán szereplő szám arra vonatkozik, hogy ugyanazon tétel mely oldalszámon szerepel a munkaegységkönyvben. Ez arra figyelmeztet, hogy a munkaegységkönyvnek ez a tétele elavult, normája nem alkalmazható, csak a pótfüzetben feltüntetett norma. Amennyiben a kérdéses munka a pótfüzetben nem szerepel, akkor a (régi) munkaegységkönyv normája az érvényes. A pótfüzetet a Mezőgazdasági Kiadó adta ki, ára 5,50 forint. A megyei és a járási - könyvesboltokban lehet megvásárolni. Fejlődő szocialista mezőgazdaságunk fokozott követelményeket támaszt a vízügyi szolgálattal szemben is. Viszont ezt a vízügy csak abban az esetben tudja teljesíteni, amennyiben rendelkezik a szükséges, korszerű technikai felszerelésekkel. Ez évben népgazdaságunk biztosította, hogy az igazgatóság korszerű székház építését kezdje meg, amelyben modern v i zsgáló-1 a bora t ónvrrti vízügyi távbeszélő és rádidköz- pont is lesz. Az építési munkálatok június 10-én kezdődnek meg. Az ünnepélyes alapkőletételen részt vesznek megyénk politikai és társadalmi vezetői is. A négy és félmillió forintos beruházással épülő új székházat a tervek szerot 1962. december 31-re adják át. ■ HHft m i Óvatosan kell bánni a mérgező növényvédő szerekkel rületen a permetlé beszáradásáig Növényvédőszereink nagy csoportját a, mérgező növényvédőszerek alkotják. A mérgező növényvédőszerek gyártását, csomagolását, szállítását, raktározását, kiszolgálását és felhasználását a kötelező egyéni és általános óvórendszabályok alkalmazásával törvényerejű rendeletek írják elő, ezek be nem tartása esetén a mulasztókat a törvény szigorúan bünteti. A mérgező növényvédőszerekkel foglalkozóknak az óvórendszabályokat szigorúan be kell tartani, nemcsak saját, de embertársaink, gyermekeink, valamint hasznos áilataink érdekében is. Hangsúlyozni kívánjuk: ha a dolgozók szigorúan betartják és betartatják az előírt óvórendszabályokat, akkor kárt sem magunkban, sem másokban nem fognak elő- j idézni. Általános rendszabályok: a j méregtartalmű növényvédősze- j rek csomagoló burkolatán, illet- ve tartályán fel kell tüntetni a ,.méreg”-jelzést, a növényvédő- ! szer méregtartalmát, valamint a használatnál előírt legfontosabb | egészségvédő követelményeket, j Erősen szeles időben permetezni szigorúan tilos. Bekerítetlen területen végzett mérges növényvédőszerrel való permetezéskor , a terület környékén alkalmas he- : lyeken belépési tilalomra utaló figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. A frissen permetezett teMéhészek tanácskozása Nyíregyházán Megyei méhésztanácskozás lesz ! vasárnap Nyíregyházán, a föld- művesszövetkezet kultúrotthoná- ban. A délelőtt 9 órakor kezdődő tanácskozást központi előadó vezeti le Az akácméz elmaradásából előálló feladatokat beszélik meg. A tanácskozáson a méhészszakcsoportok elnökei és a me- ! gye legjobb méhészei vesznek i részt. . — A cső oldalról fut a szakádéhoz, csaknem az érintő irányban. A túloldalon kell keresni, ott ahol azok a cukorsüveg alakú kis sziklák állnak ki a felhők fölött, látja? Bólintottam. A helikopter megindult és a jelzett irányban repült a mélység fölött. Fekete sziklakúpocskák bukkantak ki a felhőkből, melyek olyan fehérek voltak, hogy bátran megfagyott hónak nézhettük volna. Ahogy közeledtünk, a kráter fala mintha széjjelhúzódott volna. Egyre újabb beugrók, sikátorok, folyosók tűntek fel benne. Egyszerre a hallgatókban távoli hangok jelentkeztek. Ugyanakkor két szikla tűnt fel mint egy romos kapu, keskeny fokaik kinyúltak a szakadék fölé s közöttük egy tágas szudok-út nyílt meg. A hallgatókban a nesz egészen más volt, mint az elveszített nyom: a membrám mély, kétes basszus hangon zengett. . Ránéztem a csillagászra. Ö is észrevette. Bólintással jelezte, hogy tartsam tovább a mostani irányt. Megpróbáltam kissé feljebb emelkedni, de azonnal olyan sűrű felhőbe jutottunk, hogy a radarsz- kópon a sziklák körvonalai teljesen elmosódtak. Kinyomtam hát a kormányt és leereszkedtünk a szurdok-út falai közé, úgyhogy néhány méterrel a szélei alatt repültünk. A zárt tér erősen növelte a motor zúgását. Jobb felől a part, mint óriási baldachin, lefelé hajolt. Félig le volt hasadva az alatta levő szikláról. A magasból hideg, mozdulatlan árnyék borult reánk. Mikor a veszélyes helyet kikerültem, a zengés megváltozott. Egy új hang, valami nagyon távoli dübörgés jelentkezett benne. A szurdok-út valami száz méterrel előttünk élesen elkanyarodott s a befelé hajló partok elfogták a kilátást. — Le tudna itt szállni? — kérdezte Arszenyev. Megfeszített figyelemmel vizsgálta az indukciós készülék mutatóját. — Azt hiszem, itt van valami érdekes. — Megpróbálom — teleltem. A motor elhallgatott. Lassan ereszkedtünk lefelé. A komor árnyékba burkolt út kezdett kibontakozni a sziklakanyarok és szirtek közül s lomhán húzódott alattunk, mintha lassított filmfelyételen láttuk volna. Rézsútosan egymásra toluló, éles peremüket kőlapok borították, tele fekete kőtörmelékkel. Közvetlenül a mur- dok-út éles kanyarulata előtt megpillantottam egy elég sima, kopár sziklasávot, kiálló szirtek sem voltak rajta, mintha valaki szándékosan dobálta volna őket félre s így keletkezett volna ez az üres tér, melyet csak oldalról szegélyeztek fekete kőhalmok. E pillanatban nem gondoltam ezen a furcsa jelenségen: örültem, hogy sikerül leállítanom a gépet. Kikapcsoltam a motort. A légcsavar most már ejtőernyőként működött. Átható sü- völtéssel szelte a levegőt, ereszkedett lefelé és közvetlenül a fekete sziklák magaslata mellett ért talajt. A hallgatókban a zengés olyan kibirhatatlanná vált, hogy levettem a fülemről. Arszenyev készült el legelőször a sisak felcsatolásával és kiugrott a kabinból. Soltyk, Rainer és én követtük példáját. — Magnetit — jelentette ki Rainer, alighogy egy kődarabot felvett. — Vasérc, mégpedig gazdag. — Akkor hát azért zengett úgy a készülék! — feleltem. Arszenyev lehajolt, bebújt a helikopter széles futóműve alá, leakasztotta az indukciós készüléket s a kábel végét benyomta szkafandere konnektorába. Azután a készüléket felemelve, szűk nyílásával köröket írt le. Amikor megtalálta a nyomot, elindult a mélyúton felfelé. Azon az úton ment visszafelé, amelyen iderepültünk. Nagy léptekkel, könnyedén haladt, kőről kőre. Utána mentem. Mindkét oldalon meredek, vad sziklafalak emelkedtek. A felhők leülepedtek a szakadék partjaira, elborították a széleit s furcsa széjjeláradó fénnyel töltötték meg a mélyutat. — Azt a zengést az érc okozta, tehát hamis nyomon járunk — szóltam Arsze- nyevnek, mikor utolértem. — Van itt még valami azon az átkozott magnetiten kívül — vetette oda. Egyszerre irányt változtatott. Egy nagy kő- redőre igyekezett felkapaszkodni, amely elzárta az utat. Távolabb, merőleges küszöb ereszkedett felfelé. — Ott nincs átjárás — mondtam, de Arszenyev tovább ment. Egy lépést tettem előre és egy kiálló sziklafok árnyékában, amely a fél eget eltakarta, valami keskeny polcfélét fedeztem fel. Alig léptem rá éreztem, hogy ott melegebb van. Még néhány lépés — s mintha égy óriási alagút bejárata nyílt volna meg előttem. (Folytatjuk.) 5 FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 91.
