Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-10 / 134. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Ara 50 fillér 1961. JÜNIUS 10, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL: A fiatalok problémáiról Szabolcsiak fóruma Asztronauták------------------ ''**. s i A megye sportja : a £ % Mezőgazdasági tanácsadó A MUNKANORMAKRÓL I A hivatalos lap pénteki szarna közölte a kormány rendeletét, amely részletesen szabályozza a munkanormák készítésével és ellenőrzésével ösz- szefüggő kérdéseket. A népgazdaság különböző területein már hosszabb ideje foglalkoznak magasabb termelékenységre ösztönző, megalapozott munkanormák kialakításával. Eddig is voltak érvényben a normakészítésre vonatkozó jogszabályok, ezek azonban nem bizonyultak elég hatékonyaknak. Sok helyen elmulasztották a normák indokolttá vált kiigazítását, a munkakövetelmények nem tartottak lépést a műszakj színvonal emelkedésével és a munkaszervezés javulásával. Ezt a mulasztást volt hivatva pótolni a mült év szeptembere és ez év júniusa között végrehajtott műszaki és szervezési intézkedés-sorozat és az ezzel összekapcsolt normarendezés. A most megjelent rendelet azt a célt szolgálja, hogy elejét vegyék a normák lazulásának és a jövőben ne legyen szükség tömeges és egyidejű normaváltozásokra. A rendelet kimondja, hogy a normákat a műszaki fejlesztéssel szoros összhangban kell megállapítani, mégpedig olyan szinten, hogy a megfelelően gyakorlott, átlagos képességű dolgozó — a jó minőség és a gazdaságosság biztosítása mellett — tartósan teljesíthesse. E végből új normák bevezetése előtt fel kell mérni és javítani kell a gépek kihasználási fokát, folyamatosan és tervszerűen felül kell vizsgálni a gyártási technológiát, a termelő berendezés kapacitását és annak kihasználását, munkatanulmányok alapján magasabb szintű szervezettséget kell teremteni, kellő időben gondoskodni kell anyagról, szerszámról, bizonylatokról és a folyamatos munka egyéb kellékeiről, terjeszteni kell az élenjáró módszereket. Kedvező műszaki és szervezési változások, nagyobb termelékenységű gépek beállítása, újítások alkalmazása esetén a normákat — e változások kihatásainak megfelelő ■mérvben — azonnal meg kell változtam. Az új rendelet nem ^érinti az újítók és az újítást önként átvevők számára ed- <lig biztosított kedvezményeket. A rendelet szerint olyan esetekben is szükséges a normák megváltoztatása, amikor [tételesen kimutatható lényeges műszaki-szervezési változások mcm történtek ugyan, de műszaki felmérésből, üzem-összehasonlításból, munkanap-felvételekéből, vagy más módon megállapítható, hogy az alkalmazott »orma nem felel meg a rendeletben meghatározott normakövetelményeknek. A normáknak ilyen alapon történő megváltoztatása csak a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben történhet. A rendelet más vonatkozásokban is növeli a szakszervezetek jogkörét. A vállalatok igazgatói a normák megváltoztatásáról kötelesek tájékoztatni üzemük szakszervezeti bizottságát. Ha a normaváltozás nagyobb létszámot érint, bevezetéséhez a szakszervezeti bizottság egyetértése szükséges, enélkül ezeket a normákat, csak átmenetileg lehet bevezetni. Nem szabad a normában előírt követelményt fokozni, ha az abban előírtnál nagyobb mennyiség csak a technológiai fegyelem megsértésével, vagy a munka intenzitásának a munkás egészségére, biztonságára, a gyártmány minőségére, a gyártás gazdaságosságára károsan kiható fokozásával érhető el, s az esetben sem, ha a nagyobb munkakövetelményt a munkakör ellátására egyébként alkalmas átlagos dolgozó még kellő begyakorlás esetén sem tudja tartósan teljesíteni. A rendelet kifejti, hogy a normák rendbentartásának célja a termelékenység növelése, nem pedig a dolgozók keresetének csökkentése. Sőt, a normák folyamatos rendbentartá- sa mellett is — a mindenkori népgazdasági tervek keretén belül — változatlanul és rendszeresen tovább kell emelni a dolgozók reálbérét. Ezért a rendelet kimondja, hogy a vállalatok átlagbérét a normák megváltoztatása miatt nem szabad csökkenteni. Egy-egy dolgozó keresete sem csökkenhet tartósan, kivéve azt az esetet, ha az új előirányzatot saját hibájából nem teljesíti, vagy pedig ha előzőleg a nem megfelelő norma miatt a hasonló munkakörben dolgozókhoz képest a többi dolgozó igazságérzetét sértő módon indokolatlanul túlzottan magas bért kapott. A rendelet kötelezi a vállalatok vezetőit, hogy a normák rendszeres rendbentatására intézkedési tervet dolgozzanak ki és az intézkedési terv végrehajtásáról rendszeresen számoljanak be felettes hatóságuknak. A vállalatok igazgatóinak a norma megváltoztatásáról — bevezetését - megelőzően — értesíteniük kell az érdekelteket. Ha a dolgozó az új termelési előírást sérelmesnek tartja, művezetője útján kérheti a norma felülvizsgálását, vagy ha ez nem vezet eredményre, a gyár igazgatójához fordulhat. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány FELHÍVÁSA a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésre A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megállapítja, hogy' az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai és a még egyénileg gazdálkodó parasztok a tavaszi mezőgazdasági munkák során szorgalmas, eredményes munkát végeztek. Az utóbbi hetekben a csapadékos idő miatt a vetés megkésett, s a növényápolás és a takarmánybetakarítás üteme sem kielégítő. Most fő feladat, hogy az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben, és az egyéni gazdaságokban a növényápolást és a takarmánybetakarítást mindenütt időben, jó minőségben elvégezzék. A növényápolással és a takarmánybetakarítással egyidőben fel kell készülni a nyári mezőgazdasági munkák, az idei gabonatermés betakarítására. Ennek jó megszervezése és sikeres elvégzése különösen nagy jelentőségű a szocialista útra tért mezőgazdaság további fejlesztése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából. Ez a munka az idén a szokásosnál nagyobb szervezettséget igényel, mert a korábbi aratás egybeesik a növényápolási és takarmánybetakarítási munkák zömével. Az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek vezetői a dolgozókkal és a tagsággal egyetértésben mérjék fer a.- elvégzendő munkát, a munkához rendelkezésre álló gépeket. munkaerőt, a szükséges tárolóteret, anyagi eszközöket és még most, a munkák megkezdése előtt pótolják az esetleges hiányosságokat. Különösen nagy gondot fordítsanak a gépek zavartalan üzemeltetésére, jó kihasználására, mert a nyári munkák sikere döntő mértékben ezen múlik. A mezőgazdaság vezetői a dolgozókkal egyetértésben beszéljek meg, hogy az egyes dolgozókra milyen feladat vár a nyári munkák során, a reájuk váró mnnka sikeres elvégzésé ben. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozói a nyári munkál) időszakában tartsák be a munkavédelmi rendszabályokat, a vezetők pedig gondoskodjanak á dolgozók fokozottabb szociális ellátásáról. A termelőszövetkezetekben a nyári munkák sikeres elvégzése a tagokon kívül a családtagok munkáját is igényli. Ezen kívül számos helyen szükség lesz arra, hogy a községből aj iparban vagy egyéb területen dolgozók is részt vegyenek a gabonabetakarításban, ezért helyei ba olyan időpontra kérik szabadságuk ütemezését, amikor a legnagyobb segítséget tudjál) adni a gabonabetakarításban. A tanácsok végrehajtó bizottságai nyújtsanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek — különösen az új és a gyenge termelőszövetkezeteknek — és az egyéni termelőknek is a gabonabetakarításhoz, gondoskodjanak a termelőszövetkezetek részére szükséges gabonatárolóhelyek kijelöléséről, a tűzvédelmi rendszabályok meg/irtásáról és a nyári mezőgazdasági munkák folyamatos ellenőrzéséről. A nyári mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtása a mezőgazdaság minden dolgozójától fokozott erőfeszítést, szervezett munkát igényel. A kormány megvan győződve arról, hogy a nyári munkák során még jobban kiszélesedik a mezőgazdaság dolgozóinak versenymozgalma a nagyobb termések eléréséért és felkéri a párt- szervezeteket, a MEDOSZ-t és a KISZ-t, hogy ehhez adjanak fokozott segítséget. Dr. MÜNNICH FERENC S. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. 161 halod a munha, építkeznek, gépeket vásárainak, tíz forintos munhaegtiséő-előleéet adnak w Az első három hónap eredményei a nyírbátori Uj Barázda Tsz-ben Három hónap telt el a nyírbátori Új Barázda Termelőszövetkezet megalakulása óta. Az alakulást követő szerteágazó szervezési munka, a még kisparcellás termelés lehetőségei nem ébresztettek sok jó reményt a tagokban az idei esztendőre. Azonban mestervágásuk, amely- lyel „megszerezték” maguknak elnökként Koda János járási mezőgazdasági osztályvezetőt, a megyétől Varga Sándort könyvelőnek és az egy évtizedes tsz-gya- korlattal rendelkező Orosz Györgyöt főagronómusnak — nagy léptekkel vitte előre a közös gazdaság kibontakozását. Így — az egész vezetőséggel és a tagokkal karöltve — sikerült a késői kezdésből származó elmaradást megszüntetni. A szövetkezetben a szántóföldi, gyümölcs- és szőlőter- melési munkák ma már az időszaknak megfelelő ütemben folynak. A 220 hold kukorica első kapálása, a cukorrépa egyelése, 85 hold dohány ültetése, 90 hold takarmánykeverék és 33 hold lucerna betakarítása, valamint 130 hold napraforgó kapálása befejeződött. Ez alatt a rövid idő alatt sokat léptek előre az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen építkezések terén is, és a létesítmények zömét saját erőforrásból biztosították. Saját erőből építettek egy száz férőhelyes szarvasmarha nyári- szállást, egy ötven férős borjúkifutót. Hozzákezdtek egy száz férőhelyes szarvasmarha-istálló építéséhez is, és megkezdték egy 10 vagonos kukoricagóré építését saját anyagból. A közeljövőben egy száz férőhelyes szerfás sertés- fiaztató építéséhez kezdenek hozzá, amelyhez a faanyagot szintén maguk biztosították. Az új dolgoktól sem riadnak vissza: tíz hold dohány termésének a befogadására perlit-anyag kombinációval építenek dohány pajtát. Az Üj Barázda Tsz-ben 38 tehén, 12 vemhes üsző van. A tehenek napi 13—14 literes fejési átlagot adnak. A napokban vásárolnak száz anyakocát és 300 darab törzsjuhot. Az emberi munka megköny- nyitésére három darab Szu- per-Zetor traktort vásároltak a szükséges munkagépekkel. Díese 1 -motoros szecskavágót állítottak üzembe, és már a 12 kalapácsos darálójuk is működik. A termelőszövetkezet tagjai becsületei kiveszik részüket a munkából. Elenyésző azoknak a száma, akik még nem dolgoznak rendszeresen. De az egyre szebb, biztatóbb kilátások, a már meglévő eredmények mindjobban vonzzák ezeket az embereket is. A jól kibontakozó gazdálkodás, a helyes szerződéses termelés lehetővé tette, hogy már most tíz forintos munkaegység-előleget adjanak. S törekvésük az, hogy a havi előleget húsz forintra emeljék munkaegységenként. (KE.)
