Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-09 / 133. szám

A premizálásnak Gégényben is jó hatása lennel Kihasználatlan lehetőségek az Adu Tsz-ben A nyírlövői Kossuth Termelőszövetkezetben Ceglédi Béla, a Kisvardai Gépállomás traktorosa és Szakács István tsz tag mészkéneggel permetezi lisztharmat ellen a szövetkezet 34 hold alma gyümölcsösét. (Foto: Kovácsi.) Száz négyzetméter magyar perzsaszcínyeg a Szovjetuniónak A termelőszövetkezetekben mind nagyobb mértékben növek­szik az anyagi érdekeltség, amely az elért eredmények alapján a premizálásban jut kifejezésre. A tsz-vezetőket és a tagságot ebben a törekvésükben a megyei szer­vek is segítették iránymutatá­sukkal, általános és konkretizál­ható javaslatukkal, amely tájé­koztató kiadványban jutott el az érdekeltekhez. A szövetkezetek túlnyomó többségében sikerrel alkalmazzák az anyagi érdekelt­A szövetkezet vezetősége feb­ruár 20-án elfogadta a megyei egységes elvek szerinti premizá­lás rendszerét. Egy hét múlva — néhány másfajta vélemény alapján — az egészet elvetették, s ebben a szellemben készültek a közgyűlésre is, amely aztán határozatban végképp elvetette a premizálást a termelés vala­mennyi ágában. Indok: a tala­jok minősége nem egységes, egyik tag jobban megművelt föl­det vitt be, mint a másik. A premizálási indítvány leszava­zása természetesen maga után vonta — pontosan a lenti in- ^Jpk alapján azt —, hogy Cáfol ­A legkézzel foghatóbb cáfola­tot maga az élet szolgáltatta! Bodzás János és Halecskó And­rás brigádjában van a legtöbb tag, aki családra osztott terüle­ten végzi a növényápolást. És csodálatosképpen éppen az ő brigádjukban születnek a leg­jobb eredmények. Pedig itt nem is a prémiumon van a hang­súly — mivel az nincs is —, ha­nem csupán azon, hogy egyik tag sem akar a má­sik előtt szégyent vallani az általa megmunkált területen. ség fokozásának ezt a módsze­rét. Ezek után meglepő, hogy néhány szövetkezetben hide­gen kezelik ezt a fontos dol­got. Ilyen jelenséggel lehet ta­lálkozni a gégényi Ady Ter­melőszövetkezetben is. Mi lehet ennek a magyaráza­ta? Egységes-e az az álláspont a vezetők és a tagok részéről, amely szerint a gégényi Ady Tsz-ben nem oldható meg a pre­mizálás? a területet sem bontották tagokra a családok munka­bírásának alapján, hanem brigád-, illetve csapatköte­lékben dolgoznak. És teljesen a tagokra bízták azt, hogy ki óhajt családra kiosz­tott területen dolgozni. A talajkülönbség nem egy erős érv a területkiosztás és a premizálás elhanyagolásához. Volt javaslat, hogy egyes talaj­kategóriák szerint állapítsanak meg termelési terveket, hogy azok összege a tsz termésátlag­tervét adja. Így lehetőség lett volna a premizálásra. az élet Szatlóczki István, munkacsapat­vezető, ellenőrzőbizottsági tag, feltétlenül a premizálást szeret­né, mert mint mondja, akkor mehetne és menne a családok apraja-nagyja dolgozni. „S nem fordulna elő, hogy esetenként szűkében vannak a munkaerő­nek, máskor — ott és amikor bő és könnyű munkaegység­szerzési lehetőség kínálkozik — a család minden munkabíró tag­ja munkát követel és vállal. Ez utóbbi már az elnökhelyettes véleménye. is főképpen a premizálás hiá­nyában lehet megtalálni a ma­gyarázatot. Az átmeneti évek szövetkezeti tagja még koránt­sem kimondottan közösségi em­ber. Ha nagyon durván vetjük fel a dolgot, nincs „érdekeltté téve” abban, hogy tisztán tartsa az istállót, s mindent megtegyen a jószág érdekében. Az adott körülmények között fő célja, hogy a meghatározott — vagy kialkudott — munkaegységet minden napra megkapja. „Ha valóban adnának prémiumot — fejezte ki nagyon a lényegre ta­pintva Lipták István, idős ser­tésgondozó —, akkor mindenki a tenyerén hordaná a malaco­kat.” Ezzel a szövetkezetbe lé­pett tegnapi egyéni paraszt ér­zelemvilágát ecsetelte. Ezt pedig figyelembe nem venni — meg­gondolatlanság... Minden családnak érdeke A fentiek minden sértő szán­déktól mentesek. Csupán arról van szó, hogy a télen szövetkezeti község­gé vált Gégényben is számol­ni kell az üj utat kereső em­berek sok-sok problémázga­tásával. Ha egy részük nem látja a he­lyes irányt, szükséges felvilágo­sítani őket. A termelőszövetke­zetben különösebb problémák nincsenek. Azonban a terület családokra bontásával és a pre­mizálás alkalmazásával kibonta­koztatható rengeteg kedvező le­hetőséget nem célszerű kihasz­nálatlanul hagyni — mert en­nek a felkarolása a termelőszö­vetkezetnek és minden család­nak külön-külön érdeke. Samu András Tegnap befejezték a magyar perzsa második negyedéves ex­porttervét a nyíregyházi Népmű­vészeti és Háziipari Kisipari Szö­vetkezetben. Az összesen 100 négyzetméter területű szőnyeget becsomagolva útnak is indították Békéscsabára, ahonnan más kül- I deményekkel együtt a Szovjet­unióba továbbítják. A szövetkezet más országokba is szállít magyar perzsákat. Az első negyedévben kétszáz, a máso­A burgonyabogár irtásában je­lentős segítséget nyújtanak az úttörők. Tornyospálcán a Rákóczi Tsz 730 hold burgonyájában az úttörők a pedagógusok irányítá­sával már három alkalommal gyűjtötték a kártevő rovart. A dik negyedévben 250, és a kö­vetkező negyedévben előrelátha­tólag már 300 négyzetméter a külföld igénye. Kapósak a beregi keresztsze­mesek is. Ebben a félévben há­romszázezer forint értékűt készí­tenek a Német Szövetségi Köztár­saság részére. Két hónapja meg­kezdték a góbiéin gyártását is. Ebből Franciaország és Olaszor­szág igényel nagyobb mennyisé- I get. gyűjtés eredménye 31 kilogramm bogár. A gyűjtést tovább folytat­ják. Az úttörőknek a burgonyabo- gár-gyűjtési versenyben eddig el­ért eredményét a községi tanács már hivatalosan igazolta. Meggondolatlanság Elvetik a jó javaslatot Három nap alatt: 31 kilő burgonyobogar Röviden két dolgot az állat- tenyésztésből. Az Ady Tsz ko­rábban mindig híres volt tehe­nészetéről, a tejtermelési ered­ményekről. Most ugyanazok a tehenek vannak még a közösben, amelyek tavaly is voltak, a tejtermeléssel mégsem di­csekedhetnek úgy, mint ko­rábban. A sertéstenyésztésben megvan az első szaporulat. De elég gyakori a betegség, szapora az elhullás. Voltak, vannak takarmánygon­dok. Ez kétségtelen! Azonban itt Pontos mérlegek kerülnek ki Demeter Béla, a nagykállói Építőipari KTSZ dolgozója kezéből. A mérlegek lelkiismeretes javítása nagy szakértelmet is igényel. Demeter Béla munkáját mindig el­ismerés kíséri. (Foto: Hammel.) A titok nyitja. A Luther téren jelentkezik Moszkva, Párizs, London — és a Szaturnusz Először azt gondolták az em­berek, hogy cirkusz lesz. A kör­nyékbeli kisgyermekek, Jancsi, Julika és az iskolás Ferkó oda is mentek a bácsikhoz és keres­ték a majmokat. A zöld ládák­ból viszont a barna bundás la­kók helyett furcsa műszerek ke­rültek elő. — Nem lesz ennek jó vége — suttogta az egyik öregasszony a másiknak. — Hatja szomszéd, már az isten háza mögé teleped­nek. — Titkos aknákat keresnek — replikázott rá a másik — teg­Az eisötétitett szobában Bőd Emi) mérnök ül a szorzógép mellett. A kecskelábú tábori asz­talnál Ráskai Eoitán, a csoport vezetője hajol a papír fölé. A sátor kprüi három ember tevé­kenykedik, — persze nem titkos aknákat keresnek ezek — egy­szerűen teát főznek. Mindannyi­an a Geodéziai és Térképészeti Vállalat munkatársai. — Csillagászati szintezést vég­zünk. Munkánk megfigyelési ré­sze éjszaka történik, mikor csil­lagos az égbolt. Egy éjszakai mé­résnek az adatait négy napig dol­gozzuk fel előzetesen — mondja Ráskai elvtárs. — A biztos és Átmegyünk a szomszéd sátor­ba. Egy több, mint fél méter át­mérőjű fatönkön távcső áll. Ezt az érdekes készüléket a széles­nap hallottam a sógoromtól — tette hozzá önmagát igazolva. És az autók egymás után ér­keztek. Ponyvák, ládák, matra­cok kerültek le a kocsikról. Né­hány nap múlva sátrak és egy lemezekből összeállított házikó fogadta a kíváncsi embereket a Luther téren. A bódé mellett fehér-piros csíkozású tábla áll: A SÁTORTÁBOR TERÜLE­TÉRE IDEGENNEK TILOS A BEMENET! teljesen feldolgozott adatokat csak másfél—két év múlva tud­juk meg. A „szoba” végében két Külön­leges rádió-vevőkészülék áll. Mel­lette egy nyolcvanszoros nagyí­tású távcső. — A vevőkészülékek három időjelző állomás idejét veszik minden két órában — toldja meg Ráskai elvtárs magyaráza­tát Bőd mérnök — Moszkva, Pá­rizs, és London ad nekünk rend­szeres időjeleket, így az átszá­mítások után kronométerünk ál­landóan a pontos csillagidőt mu­tatja. ségi fokok megállapítására hasz­nálják. — Nagyon érzékeny a műsze­rünk. A fatönk két méter mély­ségben van leverve a földbe, de a vízszinteshez való pontos ál­lását minden mérés előtt be kell igazítanunk, mert eltér tőle, s nálunk ezred íok eltérés is szá­mít, mert felboríthatja számítá­sainkat. Ezen kipróbálhatja, hogy milyen erős, csak nyomja meg a kisújjával a fát — mondja mo­solyogva Bőd elvtárs. És igaza volt. Az a kis elmoz­dulás, amit egy emberi kéz kelt­het ilyen biztosan a földbe sül­lyesztett fánál is erősen jelent­kezett a műszer vízszintezőjén. Négy—öt rovátkával kitért. Köszöni ük a városnak Munkájuknak igen fontos része a nyugodt körülmények megte­remtése. Ehhez komoly segítsé­get adott a megyei tanács és a rendőrség. A környező házak lakói is csak az első napokban voltak kíváncsiak, később „nyílt titokká” vált, hogy mit is véges nek. — Itt is köszönetét szeretnénk tfiondani a város lakosságának, hogy hozzásegített tudományos munkánk sikeréhez, s reméljük, a további pár napon belül — amíg itt leszünk — sem lesz fennakadás. Viszont ha valakit érdekelnek a csillagok és méré­seinket befejeztük, szívesen meg­mutatjuk nekik a Szaturnuszt, mely távcsövünkkel szépen lát­szik. (kovácsi) 3 A tábla mögött. . . Milyen „erős“ a riporter? Permetezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom