Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-08 / 132. szám
A pártélet hírei Párttitkárok tanácskozása Gyulatanyán A nyíregyházi járási pártbi- bizottság, a Gysilatanyai Kísérleti Gazdaságban a járás tsz- párttitkárai részére ma tapasztalatcserével egybekötött titkári értekezletet tart^ melynek két papirendi pontja lesz. Először megtekintik a titkárok a gazdaság burgonyaföldjeit, kalászosait ék az állattenyésztést. A tapasztalatokat megbeszélik, melyeket hasznosítani kívánnak Előadások a járás termelőszövetkezeteiben. A második napirendi pont előadója Mádi Lajos elvtárs, a járási pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, aki az MSZMP Politikai Bizottsága 1961, március 28-i határozata alapján tájékoztatja a titkárokat az 1960—61 évi pártépítési munka tapasztalatairól és a további tennivalókról. Sntéxkedési terv alapián A megyei pártbizottság és a megyei tanács intézkedési tervének alapján elkészítette programját a kisvárdai járási pártbizottság. Ennek alapján előadássorozatot dolgoztak ki a termeléssel, a pártépítő munkával és több fontos kérdéssel kapcsolatban, melyeket a járás tsz-elnökei, párttitkárai és főkönyvelői részére tartanak meg havonta. így segítik a terv gyakorlati végrehajtását _ 1 nnepélyes tagrjryűlés a MÉIÍ«né( A napokban ünnepélyes taggyűlésre került sor a MÉK nyíregyházi központjának kultúrtermében, melyen a vállalat kommunistái és pártonkívüli aktivistái mellett részt vettek. azok a dolgozók is, akik a mezőgazdaság szocialista átszervezésében együtt munkálkodtak a MÉK pártszervezetének tagjaival és a pártonkívüliekkel. A több, mint másfélszáz résztvevőt Győri Sándor páttitkár üdvözölte, majd ezek után Csáki Menyhért elvtárs szólt a kommunistákhoz és a pártonkívüliekhez. Tolmácsolta a párt megyei bizottságának köszönetét, azért, a munkáért melyet a résztvevők végeztek a falu szocialista átalakításának nagy és szép munkájában. I Ezek után Csáki elv- | társ közel 100 kommunistának és párton- kfvülinek' nyújtót- I ta át a megyei párt- j bizottság elismerő oklevelét, s többeket könyvvel jutalmazott á vállalat párt- szervezete. Ezután még rövid időre együtt maradtak és 1 elbeszélgettek élményeikről. Az agitáció§ csoportok vezetői i a n á csk ózta k í\y í rbáto r ba n A nyírbátori járási pártbizottság valamennyi Község agitációs kollektívájának vezetőivel megbe szélést tartott a járás székhelyen. Több mint félszázan tárgyalták meg, hogyan készüljenek fel az aratási és a növényápolási munkákra, s milyen agitációs módszereket alkalmazzanak az új helyzetben. Pártbizottsági ülés lesz IMyíre«ryházán A nyíregyházi járási pártbizottság június 9-én pénteken tart járási pártbizottsági ülést, melyen az állattenyésztési terv célkitűzéseinek teljesítésével és a további feladatokkal kapcsolatos problémákat beszéli meg. A második napirendi pontban az 1960—-61-es pártoktalási év tapasztalatait, majd az ez évi oktatás irányelveit ismertetik. Nem ma kelt az a kívánság, hogy emelni kell a munkások szak- és általános műveltségét, szilárdítani világnézetüket. A párt, amikor határozatban szögezte le, sokrétűen megmutatva a lehetőségeket, egyidejűleg indokolta is a szükségességet. Munkásainknak, hazánk egész dolgozó tárelőadássorozatok, az eddigieknél nagyobb mértékben honosodjanak meg. Ez a célkitűzés általában sikerrel is járt megyénk üzemeiben. Igen fontos az olvasómozgalom, a könyvtárak, és a könyvterjesztés fokozása, jó munkája. Ezek mellett a szakkörök a művészeti csoportok biztosítják az üzemi megvan az igve sadalmának lépést kell tartani a szocialista világ szellemi előretörésével, s ez ma, a tudomány korában fokozott követelményekkel jelentkezik. Üzemeinkben a határozat megjelenése óta olyan irányú törekvés van, hogy a széles ismereteket nyújtó munkásakadémiák kultúrotthonok folyamatos életét. Három nagyüzemben kértünk választ arra. hogyan folyik a kulturális élet? A kérdezettek: a kisvárdai Fémszerelvénygyár, a nyíregyházi Dohányfermentáló és a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat. A válaszokból egyöntetűen kitűnik, mindhárom helyen kvés, a törődés az új utak keresése. De mindhárom .helyen előfordulnak hibák is. Nem sok évvel előbb mindhárom gyárban nagyobb számú kultúrcsoport működött. Éppen ma sincs „szünet” egyik helyen sem. De az öntevékeny művészeti munka kétségtelenül hanyatlott. Ennek okát abban keresik, hogy bővült a színházi előadások lehetősége, a filmvetítés, az olvasás. Az öntevékeny csoportok foglalkozásai helyét ma inkább a szakmai és általános műveltséget nyújtó ismeretterjesztés foglalja el. Kisvárdán munkásakadémia, a TITÁSZ-nál főként szakmai oktatás, a Dohányfermentálóban ezek mellett tánccsoport is működik. Járnak a dolgozók iskoláiba. A Dohány- fermentálóban talán a leggazdagabb a művelődési tevékenység. A tánccsoport rendszeresen próbál, a munkásakadémia keretében filmvetítéseket is tartanak, a dolgozók iskolám viszonylag népes, a könyvtárnak szép olvasótábora van. Az egyik legszebb eredmény Szegvári Ilona nevéhez fűződik. Ebben az évben ugyanis a könyv- bizományban 10 ezer forint értékű könyv lelt gazdára, s ebből mintegy harmadát a munkások vették meg. A kisvárdai gyárban a szakma? képzés és az ismeretterjesztés van a művelődés előterében. — Nem véletlenül. A szocialista brigódmQZgalom keltette fel az érdeklődést a tanulmányok iránt. — Nem is szándékozunk az idén öntevékeny csoportokat szervezni, — nyilatkozott a kultúr- felelős, — hiszen nem vehetjük fel a versenyt a járási művelődési házzal. És akit érdekel, minden héten színházi előadást nézhet meg. A közvetlen tanulás a legeredményesebb foglalkozás. Mégis, nincs minden rendben a dolog körül. Hiszen a munkások nagyobbrésze nemcsak a gyárban, hanem otthon is dolgozik, és nehezen szakít időt a szórakozásra, a film, színház, könyv melletti időtöltésre. Azok. akik nem vesznek részt a munkás- akadémia, az ismeretterjesztés előadásain, nem tagjai a könyvtárnak, nem eléggé élnek az üzem nyújtotta kulturális lehetőségekkel. Róluk is gondoskodni kell, meggyőző szóval, a kollektíva vonzóerejével. S erre legalkalmasabb az öntevékeny csoportok élete. A TITÁSZ-nál is erős szakmai, világnézeti továbbképzés folyik. Televízió áll rendelkezésre, tíz színházi bérletük van. amelyet felváltva használnak. Új közönséget teremtenek dolgozóikból. A könyvtár olvasott. S még más eredményekkel is dicsekedhetnek. De az öntevékeny mozgalom itt is kisebb, mint volt évekkel előbb. „Kevés a keretünk” — indokolják. Azonban a szakszervezeti művelődési ház komoly segítséget és lehetőséget nyújthat, csak élni kell vele. — Sajnos, teljesen megoldatlan probléma még a vidéken, falut villamosító brigádok helyzete. Ezeknek legalább vándorkönyvtárat kellene rendszeresíteni, hogy művelt szórakozásban legyen részük. — Ahogyan havonta egyszer termelési tanácskozást tartanak a brigádokkal,* munkahelyenként, úgy tarthatnának ismeretterjesztést is. s egyéb rendezvényeket. A három üzem kulturális helyFANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY í>9. Megkérdeztem, hogy én is vihetek-e magammal kamex-páncélt, de Arszenyev azt ‘felelte, hogy ők egyedül mennek be az erdőbe. Számomra tehát nem maradt más hátra, mint beindítani a motort. A repülés minden akadály nélkül ment, az irány megtartását megkönnyítették az űrhajó rádiójelei, amelyek mindig visszavezettek a helyes irányba, valahányszor eltértem tőle. Háromnegyed óra múlva elébünk tárult a holt erdő szélén húzódó világos olaj színű jókora síkság. A síkság szélét jelentő meredek part közelében szálltam le. A tudósok magukhoz vették a készülékeket és a fulgurit töltényeket s eltávoztak. Egyedül maradtam. Az utóbbi napok munkáit olyan módszeresen és aprólékosan végezték, mintha nem is egy idegen bolygón, hanem a Föld valamelyik ismert helyén dolgoztak volna. A tudósok szótlanul haladtak el a legfurcsább jelenségek mellett, mást ne is említsek, ügyet sem vetettek a rejté- jes csőre és a vaspartra. Még az én fémhangyáimat sem említette senki. Be kell vallanom, ez néha bosszantott is. Éreztem, hogyan köt le a térképrajzolás, éreztem’ hogy a számítások fölött görnyedve hogyan felejtem el, hogy itt vagyok, egy minden fogalmat túlhaladó óriási titok előtt. Amikor kérdezősködni próbáltam, mintha összebeszéltek volna, mindnyájan azt felelték: „Ezzel még várni kell”, „erről még semmit sem mondhatunk.” Hol volt hát a tudományos munka lendülete es romantikája? E néhány nap alatt saját képzeletemre utalva, tucatjával fogalmaztam meg a feltevéseket: hogy a vaspart úgy keletkezett, hogy egy vasmeteor a sziklába ütközött: hogy a cső nem más, mint alagút, amelyen a fémlények közlekednek a föld alatt. Mikor mindezt elmondtam Csandraszekárnak, öt perc alatt megdöntötte feltevéseimet: — Látja mire vezet a pontatlan indukciós okoskodás? — fejezte be. — Rendben van, az ötleteim nem érnek semmit — feleltem —, de önök? Felfedeztük a csövet, de ahelyett, hogy nekilátnánk, ma egész nap csak vízmintákat szedtem a tó különböző mélységeiből. Én már igazán nem értek semmit. Önök már titokzatosabbak, mint a Venus lakói! — Ö, tehát mi vagyunk a talány az ön számára? — mosolygott a matematikus. De egyszerre elkomolyodott s kezemet megfogva így szólt: — Mi csak óvatosak vagyunk. Nem a minket körülvevő titkok erdeje diktálja eljárásunkat, hanem valami sokkal fontosabb. Mi az? — kérdeztem csadálkozva. — A Föld. Tessék csak rágondolni és megérti, hogy nekünk nincs jogunk tévedni. E szavakkal legyőzött. Igaza volt, de az is igaz, hogy nem oltotta ki a bennem égő belső tüzet. Türelmet kényszerítettem magamra abban a reményben, hogy a jövő nagy eseményeket fog hozni. Nem kellett sokáig várnom. Arszenyev és Lao Csu kristálytörmelékekkel alaposan megrakodva tért vissza a helikopterhez. Míg visszafelé repültünk, egyetlen szót sem váltottunk. Csak a zsilipeknél, mikor az egész fülke megtelt oxigénnel, a csillagász, fekete sisakját levéve így szólt: — Egy óra múlva megkezdjük a tanácskozást. Legyen szíves szintén megjelenni. A közös kabinban az asztalt teljesen elborították a fényképezett és rajzolt térképek, a filmszalagok, az ásványok, a rádióaktiv anyagok mintái, ez utóbbiak ólomdobozokban. Fémrovarok nem voltak: a fizikusoknak nem sikerült rájuk tanálniuk. — Barátaim — kezdte Arszenyev. — Két nap múlva jön az alkonyat és az éjszaka: első éjszakánk ezen a bolygón. Ajánlatos, hogy akkor az űrhajó fedélzetén legyünk. Másfelől viszont, ötven- órai időnk van s a bevezető kutatások befejezésük előtt állanak. Ügy vélem tehát, érdemes megkísérelnünk egy újabb kirándulást a terepre. Az a célunk, hogy érintkezésbe kerüljünk a bolygó lakosaival. Amit eddig felfedeztünk, abból én a legfontosabbnak tartom azt a mesterséges létesítményt, amit csőnek neveztünk. Fémből készült vezetékről van szó, s amennyire a szeizmikus- és rádióhullámokkal végzett vizsgálatra támaszkodhatunk, valami erőműkábelféle lehet. Igaz, ugyan, hogy tétlennek látszik, mert 30 —40 órai itt tartózkodásunk alatt a legcsekélyebb mennyiségű energia sem áramlott át rajta. Mindazonáltal érdemes figyelemmel kísérni. Egyik vége a parti vaskéreg alatt nyugszik. Gondolkozzunk azon, vajon nem érdemes-e felkutatnunk a másik végét? Korán reggel kinyíltak a Kozmokrátor csapóajtói s a helikopter kisiklott az űrhajó tetejére. Széjjelterpesztett „lábaival” olyan volt, mint egy mezei szöcske. Négyen elhelyezkedtünk a mindenfelől beüvegezett kabinban, a háromágú hatalmas légcsavar megpördült, áttetsző koronggá változott s a gép búgócsiga hangjával emelkedett a magasba. (Folytatjuk*) zetének eme vázlatos ismertetése alapján is kitűnik, hogy a legfontosabb művelődési tevékenységekre gondot fordítanak, és ezeknek szép eredményei is vannak. Az ismeretterjesztés, a szakmai, általános műveltség gyarapítását szolgáló előadások, a könyvolvasás és a rendezvények látogatása mindinkább rendszeres és népszerű. A tervek szerint jövőre még többen járnak a dolgozók iskoláiba, s elég számosán középiskolába, technikumba a munkások. Többet tehetnének az üzemi szakszervezetek, az SZMT az öntevékeny mozgalom fellendítéséért. Ez nem a közvetlen formával, de számos közvetett lehetőséggel még csak szélesítené a három üzem munkásainak kulturális életét. S. Orvosi rendelő és járda épül községfejlesztésből Kisvarsányban A kisvarsányi községi, tanácsülés úgy határozott, hogy még ebben az esztendőben hozzálátnak az orvosi rendelő építéséhez. Mellette postahelyiség lesz. Az alapozási munkákat megkezdték s eddig több, mint ötvenezer forint értékű építőanyagot biztosítottak. Ezen kívül két kilométer hosszú járdát is építenek községfejlesztési alapból a Fő és a Rákóczi utcákon. A község lakossága többezer forint értékű társadalmi munkával segíti az orvosi rendelő, a posta és a járda megépítést. Munkásakadémiák, növekvő könyvvásárlás Örömök és gondok az üzemi kulturális munkában 5
