Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-08 / 132. szám

Több, mint két és félmilliós versenyeredmény megyénk állami mezőgazdasági üzemeiben A MEDOSZ Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága tájékoztató je­lentést adott ki a megyei állami mezőgazdasági üzemek 1961. évi versenyvállalásának teljesí­téséről május 31-ig bezárólag. A tájékoztató jelentés szerint az allami gazdaságok, a gépállomá­sok, a Nyírségi Erdőgazdaság, a Gépjavító Vállalat és a Vízügyi Igazgatóság évi versenyvállalá- sa 9 302 000 forintra rúg. Ebből az értékelés időszakában 2 594 157 forint értéket teljesítettek. Kiemelkedő az állami gazda­ságok eredménye több mint egy­millió forint értékben, amelyben főleg az állattenyésztés terén el­ért eredmények szerepelnek, minthogy a növénytermesztés hozamaira vonatkoz» felajánlá­sok értékelése' csak a félévi, il­letve az évvégi mérlegek elké­szítése után történhet meg. Ugyancsak kiugró a Gépjavító Vállalat 1 200 000 forint értékű teljesítménye;, ami aránytalanul nagynak tűnik a százhatvanezer forintos felajánláshoz képest. En­nek az a ^magyarázata, hogy a szocialista munkabrigádok az I. évnegyedben terven felül 89 da­rab burgonyaültetőgépet készí­tettek el és adtak át a mezőgaz­daságnak. A többi üzemek ered­ménye 100—120 000 forint közt mozog és főleg anyagköltség, va­lamint munkabérmegtakarításból ered. Egy érdekes kuriózum: Négylábú csirke V ásárosnamény ban Nagymosás futószalagon Igyekszik megszüntetni a „szűk keresztmetszetet" a Patyolat Ritka az a férfiember, aki jól érzi magát olyankor, ha a ház asszonya nagymosással bajlódik. Nem mintha a mamának, vagy feleségnek különös örömöt jelen­házi telepén ugyanis évente több, mint százezer kiló ruha mosását, tisztítását végzik. Nagyobb mére­tekben található minden kelléke itt a háztartásban megszokott mo­Nagy László, a vá- sarosnaményi gimná­zium helyettes igaz­gatója közölte szer­kesztőségünkkel, hogy Morvái István vásá- rosnaményi lakos kot- lósa négylábú csir­két keltett. A csir­ke most egy hóna­pos és a legjobb egészségnek örvend. A hátsó két lábát járás közben nem használja, hanem maga alá húzza. Nor­mális ritmusban jár, futás közben kissé nagyobb a testmoz­gása, mint kétlábú társaié. Az első na­pokban a mamája és a testvérei, később pedig a na­gyobb csirkék csodálkozó csipo­gással állták körül, de most már egészen megszokták a baromfi- udvar lakói. „Talán még annyit Ez a ruhatisztítás igazán szépen sikerűit. — írja a levélíró, — hogy a macska és a kutya különös tisz­teletben tartja ezt a nem minden­napi, érdekes apró jószágot.” , (Szentirmai K. felvétele) tene, de ilyenkor bizony felfordu­lás jellemzi a háztartást. Már ahol! Egy családnál kéthetenként, vagy legfeljebb hetente fordul ilyesmi elő. Ilyenkor foglalt a kád, a kisteknő, tarka mosnivaló ázik a nagylavorban, mosópor a kicsiben a vájlingban keményítő és természetesen fullasztó meleg a konyha, mert fövő lé ontja gőzét, vagy a mosógép vize hévül. így van ez nagymosáskor — de nem mindenütt. Ugyan mit jelent egy család rr.osnivalója egy város szennyesé­hez képest? A Patyolat nyíregy­„Gyárszerü66 zöldségtermesztéssel kísérleteznek a Kertészeti Főiskolán A Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola egyik üvegházaban „gyársze- rű” zöldségtermesztés kísérleti laboratóriumát rendezték be. A zöldségtermesztés egyik korszerű eljárá­sával: a vízkultúrával, latin nyelven hydro- ponicával kísérleteznek itt. Lényege: a növénye­ket nem talajba, hanem apró kavicsok közé ül­tetik, a kavicsrétegbe pedig tápoldatot juttat­nak, ez tartalmazza a növény számára fontos anyagokat, a nitrogént, a foszfort, a káliumot, a kálciumot, a magnéziu­mot és a különböző nyomelemeket. A módszer nagy elő­nye, hogy alkalmazásá­val kiküszöbölhető szá­mos, a talajjal terjedő növényi betegség. A hydroponics igen jelen­tős megtakarítással jár olyan vidékeken, ahol kevés a zöldségtermesz­téshez megfelelő minő­ségű talaj, s így a?t messziről kell szállítani. Ezen kívül is sok kisebb munkát, anyagmozga­tást tesz • fölöslegessé: < az üvegházakban nem kell rendszeresen cserélni, fertőtleníteni a földet, s nincs szükség öntözésre sem. Végül: ezzel az,el­járással tetszés szerint, pontosan szabályozható a növények tápanyag­ellátása, s ezzel sokkal biztonságosabbá, szinte „gyárszerűvé” tehető a zöldségtermesztés. A Kertészeti Főiskola egyik ötven négyzetmé­teres üvegházában már szedik a vízkultúrában termesztett korai papri­kát. Ezek a tövek — az előzetes számítások sze­rint — legalább 25 szá­zalékkal nagyobb ter­mést 'adnak. mint a földbe ültetettek. Tíz kü­lönféle tápoldattal kí­sérleteznek: a vegysze­rek és műtrágyák leg­megfelelőbb összetételét keresik, ígéretek nyomában a Gyümölcsszesz és Szikvízipari Vállalatnál Lapunk április 20-i számában cikket közöl­tünk a Gyümölcsszesz és Szikvízipari Vállalat munkájáról. Irtuk, hogy rövid időn belül meg­kezdik a málna- és citromízű szörpök gyártását. Most újból felkerestük a vállalatot s láttuk, hogy a málnaszörp palackozását már megkezd­ték. Mégis olyan vélemény alakult ki az üzem­ben, hogy a közönség ezt a terméket nem fo­gadta olyan szívesen, mint a narancsízű ször­pöt. Az oka ennek elsősorban ott keresendő, hogy a vállalat nem hívja fel eléggé a keres­kedelem figyelmét új készítményére, nem népszerűsíti a gyártmányt. Az Ígéret nyomán kerestük a citromszörpöt is, aminek nyoma sincs még a töltőüzemben. Oka: a Fűszert Vállalt nem tud szállítani alapanya­got, mert nincs. A vállalat most egy pesti üzemmel tárgyal alapanyagszállítási szerződés megkötése végett. Égető probléma még a hely­hiány. A harmadik negyedév végére Makóról új palackozógép szállítását jelezték, amely­nek működése jelentősen meggyorsítaná a töltést. De ha a gép megérkezik, nem tudják hová állí­tani. E helyen is, felhívjuk az illetékesek, első­sorban a megyei tanács vb. ipari osztályának figyelmét: vegyék figyelembe az üzem vezetői­nek és számos nyíregyházi dolgozónak javasla­tát. Ez mindenképpen egy korszerű szikviz- és üdítő ital-töltő üzem létrehozását jelenti majd. sásnak. Óriás áztató kádak van­nak. És a kislavort, vájí ingot a gépek helyettesítik. És felfordu­lás sincs. Futószalagszerűen szer­lyozva jut a mosnij tisztítani való az üzembe. Természetesen külön eljárást kap a fehérnemű, a gyap­jú, szövet, az öltöny, vagy vörös­borral íelköszöntött mennyasszo- nyí ruha. Nagyfokú gépesítés könnyíti é3 gyorsítja az áztatást, mosást, öb­lítést, sőt a szárítást is. A mosó­gépekbe óránként mintegy 2 má­zsa ruhát helyezhetnek el. Bizony nagyon sok asszonykéz munkáját könnyítik, helyettesítik e gépek. A Patyolat szolgáltatásai június 20-tól kezdve egy újdonsággal is szaporodnak. Úgynevezett pipere mosást is vállalnak. A beadott ágy- és fehérneműt formára, fa­zonra vasalva, csomagolva kapja vissza a rendelő. A vegytisztítás folyamata kü­lönbözik az előbbiektől. Gyorsan illanó vegyszer oldja ki a foltot, de a ruha anyagát, rugalmasságát nem rontja. A művelet itt is gé­pen történik (ezt elsőoldali ké­pünk is bemutatja). A sok jó között egy észrevétel: panaszolják, hogy 3—4 hét egy munka elkészítésének ideje. Ez azért van, mert kevesen gondol­nak télen a nyári holmik és nyá­ron a téliek tisztíttatására. Emiatt torlódás van, ami különösen a vasalásnál mutatkozik. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy közele- sen két műszakban vasalnak, később pedig sokoldalú vasalóké­nt a „szűk keresztmetszet”. A vasalás gyorsítására második műszak beállítása szükséges. (Hammel József képriportja.) vezeti munkafolyamatokkal talál­kozunk már a vállaló üzleteknél is. A beérkezés sorrendjében, a ruhák igényessége szerint osztá­szülék beszerzését tervezik. Bizo­nyos, hogy ezek még tovább nö­velik majd a Patyolat munkájá­nak népszerűségét. Medárd és az eső A fagyos-szentek után talán a Medárd nap az, amelyhez fű­ződő időjárási sza­bály leginkább él a köztudatban. Mi a helyzet tudományos vizsgálatok alapján? Az időjárás alaku­lásában május végén, illetve június elején lényeges változás kö­vetkezik be. Amíg ez időig a sarkvidéki hideg levegő játszik döntő szerepet időjá­rásunk alakulásában, addig júniusban a sarkvidék már lénye­gesen felmelegedett. Nincs olyan nagy (hőmérsékleti különb­ség a sarkvidéki ten­ger és a közép-euró­pai szárazföld között. Ezért most inkább az Atlanti-óceán kö­zelebb fekvő, hűvö­sebb légtömegei irá­nyítják időjárásun­kat. Idén az utolsó sarkvidéki hideg be­törése május 28-a körül folyt le. Azóta már atlanti-óceáni nedves légtömegek árasztják el száraz­földünket és öntözik meg bőségesen nö­vényzetünket. A jelenség további lefolyása évenként különböző. 1940-ben ez a nedves időszak augusztus közepéig tartott, viszont van­nak olyan évek, ami­kor ezt a változást észre sem vesszük. Az időjárás Medárd naptári napját tehát nem veszi figyelem­be. Akkor is eshet sok eső, ha a mai napon — június 8-án — véletlenül száraz idő van. És akkor is számíthatunk száraz nyárra, ha ma esik az eső. A Medárd na­pi időjárási szabály minden esetre azt mutatja: a nép régen észrevette azt a vál­tozást, amely a hó­napforduló körülszo- kot bekövetkezni. Csupán abban téve­dett, hogy ezt a vál­tozást június 8-ra rögzítette. Ambrózy Géza a

Next

/
Oldalképek
Tartalom