Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-04 / 129. szám
Kitüntetések a X. Pedagógusnapon Beszélgetés a hallgatag kövek között Egy építőmunkás portréjához A X>í Pedagógusnap alkalmából a megye művelődésügyi dolgozói közül ^ Magyar Forradalmi Mun- kás-Páraszt Kormány Báthory Zsófiit, tanítónő (Nyírmada), Fe- rencz Mikló sné (Mü. M. 110. sz. ipari tanuló intézeti nevelő, Nyíregyháza), Kovács Géza (általános iskolát igazgató Eperjeske) részére a /Kiváló Tanító kitüntetést, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szás$ Gusztáv (ált. gimn. igazgató Nyírbátor) részére a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta. A Művelődésügyi Minisztérium a következő kitüntetéseket adományozta: az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Lóky Károly középiskolai szakfelügyelő Nyíregyháza, MogyOfóssy Gyuláné vezető óvónő Kisvárda, Szűcs Géza járási tanulmányi felügyelő Kisvárda, Spisák András járási VB. elnök- helyettes, Vásárosnamény, Ómaj- tényi László járási ágit. prop. osztályvezető, Nyíregyháza, Hernádi Mihály vezető tanító Kál- mánháza Alsósima, Homoródi Pál ált. iskolai igazgató, Kállósemjén, Szabó Lászlóné vezető óvónő Ura, Tarkovids Sándorné ált. isk. tanár Nyírkáta, Honti Bertalan ált. isk. igazgató Olcsvaapáti, Marosán Elemérné ált. iskolai igazgató- helyettes Balkány, Kocog-tanya. A Szocialista Kultúráért kitüntetést dr. Papp Ágoston filmelőadó (Megyei tanács művelődési oszálya), Danes Albert ált. isk. igazgató Nyírmihálydi, Lengyel llonii'áIt. iskolai tanító Ura, a Kiváló Dolgozó kitüntetést Király Emma hivatalsegéd Gulács, Szigeti Jánosné dajka Porcsalma, dr. Balicza József vez. gondnok Nyíregyháza kapták meg. Miniszteri dicsérő oklevélben részesülték Gál Veronika tanítónő Jánd, Kramár Károly tanító Ti- szavasvári, Kovács József ált. iskola igazgatóhelyettes Győrtelek, Tóth 'Imre műhelyoktató Nyíregyháza, Bundi Gyula ált. isk. kíméletlenségét, embertelen kegyetlenségét. A klérus csúnyán viszsásáéit az emberek vallásos meggyőződésével és az ellen- forradalmi helyzet konszolidálására felhasználta a lelki ter- rórt is. Vallásos kötelességnek hirdette a jobboldali pártok támogatását és a baloldali mozgalmakkal való szakítást. A Népszava 1931-ben cikket írt arról, hogy a hatóságok milyen kégyetlen csendőrterrort alkalmaznak a szociáldemokrata szérvezkedés ellen Ibrányban. Majd így folytatja: „Molnár József ibrányi plébános a nála gyónásra jelentkező férfiak mipd,egyikétől megkérdezte, Hogy tagja-e valamelyik szak- szervezetnek. Ha azt a választ kapta, hogy igen, akkor a plébános nem gyóntatta meg az illetőt. Erre csak abban az esetbfn mutatott hajlandóságot, Vja .a gyónásra jelentkező ki jelén tette*, hogy kilép a pai tszer- vezetből, vagy a sza «szervezetből. Tudunk olyan esetről, amikor a gyóntató pap megtagadta a- feloldozást olyan hívőtől, aki szociáldemokratának Valletta magát...” A klérus azzal- is megpróbálkozott, hogy hivatalos keresztény katolikus pártót szervezőn, úgynevezett keresztény szocialista pártat a bevont munkások megtévesztéigazgató Ojfehértó, Bácsi Péterné SZM. elnök Tarpa, Iszály Péterné SZM. elnök Nyíregyháza, Kossuth gimn. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a középiskolák, általános iskolák és óvodák 40 szülői munkaközösségét oklevéllel jutalmazta. Az oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzése, segítése terén több, mint egy évtizede kiváló munkát végző 150 igazgatót, felügyelőt jutalmazta meg oklevéllel a művelődésügyi osztály. Ezen a napon adja át a Felsőfokú Tanítóképző az Arany és Gyémánt oklevelet 30 fő részére, akik oklevelüket 50—60 évvel ezelőtt szerezték meg. Vége a munkaidőnek a Szabolcs utcai bérház építésénél. Már csak ketten maradtunk a munkahelyen Czvik Jánossal. Két faragatlan terméskövét használunk ülőkének s beszélgetünk. Tizenegy év a szakmában nem hosszú idő, de ennél több, amíg odáig eljutott, hogy évről-évre megszakítás nélkül házakat építsen. Az egykori hatgyermekes cseléd gyermeke már tizennégy éves korban megtanulta a kenyérkeresés nehéz mesterségét. Dolgozott, bolgárkertésznél és kubikosként bejárta az országot. Aztán jött a háború, a fogság s csak 1948-ban került ismét haza Nyíregyházára. A változás, ami itthon fogadta, neki is új életet jelentett. Segédmunkásként kezdte a MeItt lesz a szövetkezet gyei Építőipari Vállalatnál, de szorgalmas tanulással hamarosan megszerezte a szakmunkás bizonyítványt. Már közel járt a három ikszhaz, amikor családért alapított. Egy évtized telt el azóta, s mennyivel szebb és jábth mint előtte a három. !\ehé* lenne mennyi tégla, kő és egyéb építőanyag fordult meg azóta Czvik János kezén. Sok-sok ház épült volna már abból a rengeteg téglából, amit csak az utóbbi időben a nyíregyházi XII. sz. iskola, a Dózsa György úti és most a Szabolcs utcai bérházak falaiba bekisvámolni, rakott. Most ugyan már a kerítéshez faragja, pászítja. illeszti a köveket. Ez az utosó „felvonás”. Június 30-ra — a tevezett határidő előtt egy hónappal —t át akaják adni a 24 lakásos bérházat. Ezt vállalták, eleget is akarnak tenni az ígéretnek. Magának is épít i Két-szoba összkomfortos csa- I ládi ház építése is szerepel a saját tervében. A Pazonyi úti házhelyre még ebben az évben kikerül a kő, aztán kezdődik a munka. Jávor István brigádjából — amelyikben ő is dolgozik — már ígérkeztek is segíteni. Ügy számítja, hogy két év alatt tető alá kerül az épület. Elavult má* az a szólás-mondás, hogy .JSusz- ternek cipője, kőművesnek háza. ..” Ez csak akkor volt így... amikor még munkalehetőség után kutatva az egész országot be kellett járnia még a mesterembernek is. S' ha talált is munkát, elsősorban a kenyeret kellett biztosítani a nélkülöző családnak. tin már másként van tanyaközpontja Ennek a területnek még ma is „Nagy alaphegy” dűlő a neve. Talán a közeli homokdombról ragadt rá. Ma még kopasz táj ez, de már serénykednek rajta a mezőladányi II Rákóczi Ferenc Tsz tagjai. Dalnoki Béla, Szántó Bertalan, Szikora József és Király Béla, az épitőbrigád tagjai négy vagon faanyag előkészíté séhez fogtak. Sertéskecces hizlalda, 5 vagonos góré, bar omfiól istálló és több kisebb- nagyobb létesítmény alkotja majd a szövetkezet tanyaközpont ját. (Hammel József felv.) sere. Ilyen próbálkozásról tudunk Polgáíról, ahol Mudri István római katolikus segédlelkész szervezkedett, de hamarosan kiderült, hogy nincs nagy vonzóereje egy ilyen pártnak a munkások, dolgozók körében. így aztán az egyházak minden erejüket a kormánypárt támogatására fordították. Tudjuk, hogy a fasiszta Magyar Élet Pártja községi szervezeteinek a helybeli lelkészek általában vezetői voltak. Közülük nem egy vállalt szerepet a nyilaskeresztes pártban is. Ilyen esetről ir egy kisgazda- párti képviselő, aki az 1937-es kemecsei kerületi választások eseményeiről naplószerűen számolt be egy brossurában. Így ír az augusztus 11-i eseményekről, amikor is a kisgazda- párt Oroson hirdetett gyűlést: „Oroson próbálkbztak először provokálni a nyilasok. Egy fiatal pap vezetésével zöldi nges csoport furakodott be a gyűlés résztvevői közé... A programbeszéd elején a nyilasok akadályozni próbálták a szónokot. Ordítoztak: „Le vele, le vele!” A választok azonban nyugodtan viselkedtek. Elhúzódtak a provokátoroktól. Ügy, hogy azok később elhallgattak...” Amikor a masvar uraTktxIo osztály eladta az országot a hitleri nácizmusnak és a német imperializmus oldalán háborút üzent a Szovjetuniónak, a klerikális reakció nagy hozsánázással fogadta ezt a háborút és a legmesz- szebbmenőkig támogatta. Dudás görög katolikus püspök így nyilatkozott: „Jóságos mennyei Atyánk, áld meg fegyvereinket, hogy minden ellenségen erőt vehessen. Tégy minket erőssé, hogy a lemondást zúgolódás nélkül viseljük ...” 1944 március 5-én, amikor minden józan ember látta, hogy a neme lek elvesztették a háborút, és hogy öngyilkosság továbbra is nadat viselni, a püspök arra utasította papjait, hogy a harangokat adják át a hadvezetöségnek és hogy a meggyengült leventeszervezetekben vállaljanak vezető beosztást. A klerikális reakció háborús szerepéről jól tudósít bennünket P. Szabó Pius, nyírbátori minorita szerzetes, tábori lelkész ránkmaradt háborús naplója. Ö a halálba kergetett 2. hadsereg tábori lelkésze volt. Egy körlevélben felhívta beosztott paptársai figyelmét arra, hogy: „...továbbra is élesszék a harci készséget a katonákban és vigasztalják őket, hogyha testben Az építőipari munkásra még soha nem volt annyira szükség, mint most; akár nyugdíjas koráig is dolgozhat a szakmában télen, nyáron. Szabad idejében sokat olvas. A Tudomány és Technika, a Képes Üjság, meg a Keletmagyar ország olvasása a legkedveltebb szórakozása. No, meg a futballmérkőzések. Feleségével és a gyerekekkel együtt nagy egyetértéssel drukkolnak vasárnaponként á Nyíregyházi Spartacusnak. Két gyermekük van. János másodikos. Makacs természet, nem akarja az apja szakmáját folytatni. Mindenáron „repülős” akar lenni. Teheti. Oda is kell a szakember. Laci még csak jövőre megy iskolába. Az még nem választott szakmát, de az apa bízik benne, hogy megkedveltethe- ti majd vele az építő szakmát. Alkonyodik. A befejezés előtt álló bérház körvonalai a lebukó Nap fényében élesen vetődnek rá a fehéren virító, faragatlan terméskövekre. A többiek már otthon vannak azóta. Czvik János is igyekszik haza az övéihez. Tóth Árpád A sóstói kis stadionban rendezik meg a 11. Épiiök-napi ünnepségeket Ma, a 11. Építők Napján a nyíregyházi építőmunkások egész napra letáboroznak a Sóstón. A kis stadionban délelőtt 10 órakor nyitja meg az ünnepi sorozatot Máchel Sándor, az építők megyei szakszervezetének elnöke. A rövid ünnepség után sportműsor szerepel a délelőtti programban. Sportműsor folyamán torna-, ökölvívó bemutatóra kecsonkán és bénán, lélekben épen érjenek haza katonáink, ne érjen minket még egy, az 1918-hoz hasonló eset...” Lám, mennyire rettegtek attól, hogy a félrevezetett és elnyomott, sokat szenvedett nép forradalmi felkelésben tör ki az elnyomók és papjaik ellen! így ír egy másik naplórészletben: „Hiszen csak jó Isten tudná megmondani, hol tartanánk már, ha a vallás nem tanította volna meg az isteni gondviselésbe vetett hitre, az elöljárók iránti feltétel nélküli engedelmességre, s a keresztek zúgolódás nélküli viselésére az egyszerű embereket...” Ennél pontosabban senki sem tudná megfogalmazni a vallás, a klérus funkcióját. Páter Szabó, aki a kegyeshangzású Pius nevet választotta a rendben, elárulja naplójában azt is, hogy aktívan részt vesz az elfogott partizánok kihallgatásában. Ez nem feltűnő és meglepő. Adatok vannak arról, hogy a megszállt területeken, beleértve a Magyarországhoz csatolt területeket is, a katolikus, különösen a görök katolikus papság széleskörű kém-, és besúgó tevékenységet folytatott, mindenekelőtt a főpapság. Igazán papokhoz illő tevékenység volt! Soltész István. rül sor, és ekkor rendezik meg a már hagyományossá vált tréfás versenyszámokat is, a lepény* evést, kötélhúzást, stb. Délben a jelenlévők sátorban fognak ebédelni. Minden építőipari szakszervezethez tartozó vállalatnak külön sátra lesz. Délután három órakor kultúrműsor kezdődik, mely az esti órákig fog tartani. Az egész napos ünnepséget vidám táncmulatság fogja majd lezárni. Ha szorít a munka nem szívesen megy messze gépétől a traktoros. így van ezzel Kiss László, a nagykállói gépállomás traktorosa is. Naponta mintegy 20 hold tengeri kapálásával végez, szorgalmas, alapos, minőségi munkával. A fényképezőgép lencséje szalonnázá? közben örökítette meg. .Hammel József felv.
