Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-20 / 142. szám
A harmadik emeleten ... Saját erőforrások alapján munkabérrendszerre tértek át a jánkmajtisi Dózsa Tsz-ben A tsz-községgé válás második eben a Jánkmajtis és Darnó fésüléséből létrejött — jánk- ajtisi Dózsa Tsz-ben a garamit munkaegység szerinti elosz- tsi formát határozták el. A tsz tavaly 25,85 forintot fizetett egy munkaegység után. Az idén 32,70 forintot terveztek, s ebből a garancia alapján havonként — januárra, februárra és márciusra — 18 forintot adtak munkaegységenként. SzŐTetkezet, ahol nincs munkaegység Azonban a termelőszövetkezet íját erőforrásai alapján, a mezei tanács javaslatára a Föld- lűvelésügyi Minisztérium — kí- jrletképpen — engedélyezte, ogy április 1-től a Dózsa Tsz jy egészen fejlett javadalmazá- formát alkalmazzon. Ez pedig em más, mint az ipari, állami lezőgazdasági üzemeknél alkal- iazott teljesítménybérezés — a írmelöszövetkezet sajátos viszo- yai között. Ennek alapján — a termelőszö- etkezet elnökének, Varga Ist- ánnak a véleménye szerint — tsz a bérezés tekintetében „elütött a harmadik emeletre...” Tehát a jánkmajtisi Dózsa Tsz- >en nincs munkaegység! A tel- esítménybér-normatívákat, az TM-ben, átvitt értelemben 30 fo- •intos munkaegységre dolgozták ti. Ottjártunk alkalmával éppen a nájus havi teljesítmények alapján fizették a munkabért a szövetkezeti tagoknak. Belekukkantottunk a „Bérjegyzék”-be. Értékes kép tárult élénk. A növénytermelésben a fiatalok közül Simái Bálint 477,50, Somogyi Erzsébet 536,17, Szabó Magda 747,—, Fábián Julianna 669,74 forint munkabért kapott májusra. Az idős tagok közül Balogh Endre 752,—, idős Kozma József 941,— forintot vitt haza készpénzben. Ifjú Almási József két fiával 2455 forintot keresett, és a két baromfigondozónak, özvegy Vicsotka Andrásnénak 1430,50, özvegy Tarr Endrénének 1421,50 forint volt a jövedelme. Prémium és n j ereségrészesedés — Ezek nem a teljes jövedelmet fejezik ki — mondotta az elnök. — A kereset húsz százaléka bentmarad zárszámadásig. A tagok — az egyénekre, családokra kiosztott területen termelt termény után — prémiumban is részesülnek. A kapásoknál tervig öt, terven felül ötven százalék a prémium. Emellett a száz forint megkeresett munkabér arányában a tagok a többtermés bennmaradó ötyen százalékának egy részét nyereségrészesedésként kapják majd. És- természetesen, minden arra illetékes tagnak megvan a háztáji területe is. A teljesítrriénynormákbó] • egykét ízelítő: Kézi' aratás, álló terményben holdanként 232 forint. Lóhere-kaszálás 92, forgatás 17, gyűjtés, petrencézés 57 forint holdanként. Száz öl cukorrépa egyelése negyven forint. — Elképzelhető, hogy a tagok körében nagy idegenkedést váltott ki ez a javadalmazási forma — tájékoztatott az elnök. — Egyrészt nem is hittek benne, másrészt nem tudták elképzelni, hogy csak pénzt kapjanak, és természetben semmit. Azonban az első — április havi — fizetés és az a lehetőség, hogy mindenki a pénzkeresete negyven százalékáért a tsz-től, állami felvásárlási áron vásárolhat bármit, igen kedvező hatást váltott ki. Ma már az eddigi keresetből a tagok többsége befizette a' ke- nyérnekvaló árát. — Csak úgy megjegyzésként mondom, hogy senki nem vásárol többet a kezéből kiadott pénzért, mint amennyire feltétlenül ‘szüksége van. Gyökeres változás a munkához való viszonyban Mint említettük, ezt a javadalmazási formát azért valósíthatták meg, mert a termelőszövetkezetnek megvan hozzá a saját anyagi ereje! Például az éves viszonylatban szükséges munkabér-alap felét a szerződéses termelés után biztosított szerződéses előlegből, másik részét az eddig értékesített állatokból, állati termékekből, később a többi áruértékesítésből biztosítják. Az új javadalmazási rendszer, a havi munkabérfizetés gyökeres változást hozott a munkához való viszonyban az idősebbek és fiatalok részéről egyaránt. Sőt! Az erdő- és állami gazdaságokban panaszkodnak, hogy a községből eddig biztosnak vett munkaerejüket is „elszippantotta” a termelőszövetkezet, mert azt tartják az újonnan munkába állók,- hogy szívesebben dolgoznak otthon, a tsz-ben, mert jobban járnak, A jánkmajtisi Dózsa Termelő- szövetkezet megtette az első lépéseket az új úton. Vannak még a kezdettel járó kisebb-nagyobb zökkenők, de ami nagyon fontos, megkezdték féllebbentend a fátylat a holnap ígéretéről, törik az utat az igazi, nagyüzemi gazdálkodás felé. Sárán András Ez is jó takarmányt ad Dús fű borítja az Ér partoldalát. Azaz mostmár kopárabb a nyíregyházi patak partja, mert lekaszálták már a füvet s nagymennyiségű takarmányt nyertek belőle. (Hammel József felvétele.) Tízéves a Mátészalkai Cipőjavító KISZ (Tudósítónktól) A napokban ünnepelte tízéves fennállását a miiid nagyobb népszerűségnek örvendő Mátészalkai Cipőjatító KTSZi.', Az .ebből- az, alkalomból rendezett ünnepi közgyűlésen megjelentek a megyei KISZÖV és KSZKBI, valamint a párt és a tanács helyi szerveinek képviselői. Az egybegyűltekkel Gaál János, a szövetkezet elnöke ismertette az egy évtizedes munka küzdelmeit és eredményeit. Az elnöki beszámoló után Cimbalmos István, a KISZÖV elnöke méltatta az elmúlt tíz év eseményeit. Különösen kiemelte az úgynevezett magvetők — a2 első belépők — érdemeit, akik mindvégig megállták helyüket a szövetkezés gondolata, mellett. A pártbizottság és a községi' tanács képviseletében Becze Jenő elvtárs a község lakosságának köszönetét tolmácsolta a szövetkezet tagjainak az eddig végzett lelkiismeretes és becsületes munkáért. Az ünnepi közgyűlés végén az alapító tagok között díszoklevelet és jutalmakat osztottak kij majd a munkatársak virágcsokrokkal kedveskedtek a szövetkezet veteránjainak. Nyéki Károly Újítók nyomában Kínai kézműipar Az egyik pekingi bútorgyár régi stílusú, aranyozott és lakkozott intarziás bútorok készítésére specializálta magát. A képen: a gyár egyik művésze egy szép, kerekförmájú szék elkészítésén dolgozik. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Üjító. Egyszerű ember, segédmunkás és vállalatvezető egyaránt viselője lehet e megtisztelő címnek, ha újat alkot, ha szakít a régivel, az elavulttal. Százak .és ezrek újítanak szerte a megyében, kicsit és nagyot, szerényét és világraszólót. Mindannyian hasznos, megbecsült tagjai a társadalomnak. Peti János villanyszerelő. Elismert, megbecsült újítója a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnak. Több, mint húsz kisebb-nagyobb újítása van már, pedig még harminc éves és csak 10 éve foglalkozik rendszeresen újítással. Igazi újító típus. Otthon is sokat gondolkozik, rajzói, tervez, sohasem elégedett. Ügy érzi, megéri a fáradtságot. Az elfogadott és díjazott újításaiért már majdcsak 10 ezer forintot kapott. Ebből a pénzből fedezte a Panni robogó részleteit, de már ezt is megújította azóta egy K—55-ösre. Most "egy egészségvédelmi- újításon dolgozik, a munkahelyek jobb ivóvízellátása érdekében de máris egy újabb foglalkoztatja... id. kancsó József központi raktárvezető, a Közúti Üzemi Vállalat dolgozója is sok értékes újítás birtokosa. S hogy ezek jórésze miért hever gondolatban és papíron felhasználatlanul...? Régi sérelmek, az elismerések hiánya sok embernek szegte már kedvét. A mellőzések mély nyomokat hagytak id. Ivancsó érzésvilágában is. Ez azonban már a múlté. I Egy1 két évvel ezelőtt benyúj- ] tott újításának azonban még a mai napig is vajúdik a sorsa. Az újítás elbírálásában riiég csak odáig jutottak, hogy a felettes szerv — erősen megnyirbálva az alkotó anyagi érdekeltségét — elküldte az egyoldalúan elkészített szerződést... Szendrei István áruforgalmi osztályvezető Sem gondolta, hogy az az újítás, amit társával, Naményi Sándor előadóval közösen nyújtottak be ekkora port ver majd fel. A javaslat lényege az volt, hogy a kislakásépítések ablak-és ajtószükségletét ne Sopronból, vagy Óbudáról szállítsák Nyíregyházára tetemes szállítási költséggel, hanem a helyi iparral készíttessék el. A megtakarítás előkalkulált értéke évi 450 ezer forint! A vállalat felettes szerve ugyan elutasította az újítást, de a nyíregyházi TÜZÉP a Keletmagyarországi Faipari Vállalattal karöltve megoldotta a problémát. Ebben az évben már nyolcezer ajtót és ablakot készítenek a lakosság igényeinek kielégítésére, darabonként 46 forinttal olcsóbban! Katona Béla mérnök nemcsak mint technológus, hanem mint a Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat újítási megbízottja is törődik az újításokkal. Míg tavaly egész évben 21 újítást nyújtottak be, az idén már az első negyedévben tizennyolcat. Az újítások minőségileg is jobbak, értékesebbek. Az elmúlt évi 67 ezer forintos nép- gazdasági eredménnyel szemben idén már az első negyedévben elérték a 100 ezer forintot! Vajon mi a siker titka? A válasz rövid: — Az újítási feladattervet úgyszólván mindenki részletesen ismeri. Csak a technológiára öt Üjítók Lapja jár. Az elbírálások idejét a megengedett határidőnek .figsülödére is lecsökkéntjük s idejében megkapják az újítási díjakat is. Gulya Gedeon műszaki vezető, a Minőségi Textilruházati Vállalat újítási megbízottja már nem dicsekedhet; tavaly 151 dolgozóra jutott egy újítás, s az idén is még csak egy ésszerűsítést tartanak nyil^ van! Vizsgáljuk az okát: az újítási feladat terv idejében elkészült, s eléggé alaposan feltérképezte a megoldásra váró feladatokat, mint például a gépek jobb kihasználása, az anyagmozgatási idő megrövidítése és az anyaghányadok csökkentése stb. Feladat van; hol szorít tehát a cipő? A műhelyben, ahol nem egyszer elhangzik, hogy: . .:„mit lehet itt újítani? A ruhát meg kell varrni és kész!”? Lámcsak, az emberek nem egyformák. S éppen ezért van szükség a tudatformáló nevelésre. Persze, nem olyan nézetek hangoztatásával, melyek a beszélgetés során is elhangzottak, hogy „... a textiliparban holtponton van az újítási mozgalom”, az új, korszerű gépekkel ki van merítve a lehetőség, és „... nem megoldható, kár vele kísérletezni.. S ha mindezekhez hozzá tese- szük, hogy a vállalat egyetlen Üjítók Lapját sem járat, akkor bizonytalanná válik az az állítás, hogy „...pedig minden* megteszünk a mozgalom érdekében”. .. íme, ezt a csokorravatót gyűjtötte össze az újságíró egy körsétán, s nyújtja át azoknak, akiket illet, s akinek még msnc&g okulásul szolgálhat. Tóth Átírná,' 3
