Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-17 / 113. szám
Gazdaságos sertéshizlalás: saját alapanyag, rövid hizlalást forduló Egy tapasztalatcsere tanulságai Igaz, a tanácskozáson „csak” a csengeri járás termelőszövetkezeteinek elnökei, agronómusai, állattenyésztési brigádvezetői és sertésgondozói vettek részt, azonban amiről szó volt, az a többi járás, a megye, sőt az egész ország mezőgazdaságának egyik legégetőbb kérdése; a sertéshizlalás eddigi, elavult módszerének Kétszáz nap, vagy ötszáz a megváltoztatása a közellátás mielőbbi megjavítása, a termelő- szövetkezetek jövedelme gyarapításának az érdekében. Talán túlzásnak tűnhet, hogy egyetlen járásban „napirendre” került kérdést megyei és országos jelentőségűvé emelünk? — De csak a felületes szemlélő, a dolgok mélyére nem néző ember vallhatja ezt! 5*» Mert miről is van szó tulajdonképpen? ! Nálunk, a mezőgazdaságban, átlagosan 15—16 hónap szükséges ahhoz, hogy egy malacból vágásra kész hízott sertés legyen. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy egyes országokban 180—200 napos élettartam alatt állítják elő a kereskedelemnek, az egyre finomuló fogyasztói igényeknek megfelelő, 90—100 kilogrammos hússertéseket. Tehát feleannyi idő alatt, mint a mi tsz-gazdaságaink átlagában ! És ez az, amely nagyon-na- gyon elgondolkodtató! Négyszázötven-ötszáz napig gondozni, ta- karmányozni egy sertést, míg vágásra érik, vagy kétszáz napig? Nem szükséges ennek a megértéséhez különös gazdaságossági számítás. A tény önmaga mindent megmagyaráz. Termelőszövetkezet esetében rengeteg munkát — ennek következtében sok munkaegység-ráfordítást —, létfenntartó takarmányt, az amúgy sem bőséges adottságok között jelentős férőhelyet lehetne megtakarítani, s mindebből következik egy igen lényeges dolog: a jelenlegi — élettartami — hizlalási forduló alatt kétszeres mennyiségű sertést adhatna a gazdaság, kétszeresére növelhetné a jövedelmét. Sőt, még többre, mert az említett járás tsz-vezetőit vendégül látó gacsá- lyi Dózsa Tsz tapasztalatai szerint az általuk elért — rövidített — hizlalási fordulóban négy vágósertés előállítása során annyi takarmányt takarítanak meg, hogy az elegendő egy ötödik meghizlalásához. A gacsályi Dóssá rövidít A gacsályi Dózsa Termelőszövetkezetben 240 nap — nyolc hónap — szükséges ahhoz, hogy a maszuletett malacból 106—115 kilogrammos hízott sertés legyen. Addig, míg más helyen hízóba állítható süldőt nevelnek, itt, a Dózsa Tsz-ben kész hízót értékesíthetnek. Igen nagy gondot fordítanak a malac — illetve hízó — életkorának megfelelő takarmány minőségére, az abrak összetételére. A jelenlegi, hetven kilogramm átlagsúlyú, háromszáz darab hízó abraktakarmány-ösz- ezetétele: olajpogácsából 20, borsóból 30, korpából 25 és kukoricadarából 25 százalék. A kukorica aránya a hizlalás utolsó idejében sem emelkedik hatvan százalék fölé. Érdekesség még a Dózsa Tsz- ben az, hogy a hízóba állított malacokat 50—60 kilogrammos korukig fehérjében dús növényzetű (lucerna, stb.) legelőkön fokú takarmányértékesítő képessége.) Saját nevelésből! A Dózsa Tsz-ben fehér hússertés állomány van. Elég kényes fajta, de nagyon meghálálja a vele való törődést. (Az áprilisi malacok közül — terven felül — kétszázat decemberben kész hízott sertésként akarnak értékesí- teni.) Ami a törzsállományt illeti, az egész járásban szép a fej- lődés. Jövőre vásárlás nélkül, teljesen saját szaporulatból biztosíthatják a hízónakvalót. A tanácskozáson hangsúlyozták: akkor valóban kifizető és gazdaságos a sertéshizlalás, amikor az alapanyagot, a hízónakvalót a szövetkezet saját neveléséből biztosítja, s nincs kitéve — mint jelenleg is — a piaci viszonyoknak. A sertéshizlalás biztos jövedelemforrás. Nem véletlen az, hogy a gacsályi Dózsa Tsz tavaly 36 darab hízott sertést értékesített száz hold szántóterületre számítva, az idén negyven darab körül ad el, mert egy hízott sertés után 500—600 forint a tiszta bevétele. Ehhez viszont a jó alapanyagon és a gyors hizlalási fordulón túlmenően az szükséges, hogy a sertésgondozók lelkiismeretesen, óramű pontossággal dolgozzanak, legyen megfelelő összetételű abraktakarmány, hogy havonkénti mérlegeléssel ellenőrizzék a ta- karmónyértékesítést, a súlygyarapodást —, hogy a termelőszövetkezet vezetősége és egész tagsága igazi szívügyévé tegye a sertéstenyésztést és hizlalást. Mert ezt kívánja meg a népgazdaság és a termelőszövetkezet érdeke. Ezért megyei és országos ügy az, amiről a csengeri járás tsz- vezetői tanácskoztak. Bőséges zöld takarmánnyal etetik jószágaikat a géberjéni Győzelem Tsz tehenészei. Mintegy 15 holdnyi területen vetettek őszi takarmánykeveréket, melyből folyamatosan tudnak tápláló, lédús takar- I mányt etetni. A 40 darab fejős, 60 darab növendék- és 33 hízómarha jól hálálja meg a gondoskodást a szövetkezetnek. A képen: Tordai Bertalan és Szabó Miklós tehenészek kaszálják a takarmányt. (Hammel J. felv.) A „Szabolc9t: motoros áruszállító kocsi — Külföldre készülő férfi és női cipők bemutatója a Budapesti Ipari Vasáron , Hét nappal a Bll megnyitása előtt a megye kisz-einél Minél közelebb jutunk az immár hagyományos Budapesti Ipari Vásár megnyitásának napjához, annál nagyobb az érdeklődés az ott kiállított termékek iránt. Igaz, Szabolcs-Szatmár megyéből — az elmúlt évektől eltérően — nem vesznek részt állami vállalatok a kiállításon és vásáron. Megyénk „színeit” ebben az évben a kisipari termelőszövetkezetek képviselik Budapes- pesten. A pénteki nyitás előtt arról kérdeztük meg megyénk ktsz-einek illetékeseit: hogyan készültek fel legjobb termékeik bemutatójára, s mit remélnek a vá- sáron kiállított áruk alapján? „Favoritnak »zánfuk a Szabolcs 120-osl“ — mondotta Kiss Béla a Nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz elnöke. Két Szabolcs motoros áruszállító példányt viszünk gyártmányaink közül a fővárosba, a magyar ipar nagy seregszemléjére. Tegnap már el is küldtük azokat. Az egyik általunk gyártott mintapéldány komplett formájában áll a közönség rendelkezésére, a másik burkolat nélkül mutatja be a mortorházat, hogy a szakemberek így is láthassák. El kell mondanom még, hogy a vásárra küldött motoros áruszállító az előzőekhez képest már a módosított példány. A szakembereink a megrendelőkkel 'közösen új stílust alakítottak ki a „Szabolcsánál, amelynek más a motorháza és némileg módosított a karosszériája is. Motorunk így mind esztétikailag, mind műszakilag kedvezőbben alakult. — Az Autótudományi Kutató Intézet és az OKISZ jóváhagyása után kerül a vásárlátogatók elé a kissorozatú motoros áruszállító. ítóla még annyit, hogy 150—200 kilogrammos hasznos terhelésű, s főleg olyan vállalatoknak jön jói, amelyeknél nem kell sok árut szállítani, tehát nem kell ezért gépkocsit üzemeltetni. Fagylalt, sütemény, pékárú, csemege áru, háztartási gépek szállítására, szerelő anyagok, alkatrészek továbbítására ez a motor nagyon alkalmas, hisz egészen minimális üzemköltséggel, gazdaságosan használható fel. Hogy mit várunk a vásártól? Elsősorban a kereslet növekedését. A belkereskedelem már eddig is mintegy kétezer motoros áruszállítót igényelt. A BXV után ez a szám természetesen nagyott nőhet. ■Nyíregyháza, Vemt^ellő, Knkamaz cipő vitrinjei is beleszólnak a nagy vásári vetélkedésbe. Érdeklődésünkre az illetékesek azt közölték, hogy a Szabolcs áruszállítóhoz hasonlóan a megyénkből résztvevő három kisipari szövetkezet cipői is az OKISZ pavilonban kerülnek bemutatásra. A nyíregyházi, ven- csellői és rakamazi cipész ktsz-ek legszebb termékeiket viszik a vásár bel- és külföldi látogatói elé. A nyíregyháziak export férficipőikből állítanak ki tíz párat, a ven- csellőiek és rakamaziak ugyancsak 10—10 párat visznek külföldre készített legszebb női cipőikből. A három ktsz exportmintáit egy külön vitrinben mutatják be. A vásár megnyitása előtt mindhárom kisipari szövetkezet termékei a fővárosba érkeznek. Most már csak azt várjuk, az előző évek megyei és országos kiállításaihoz hasonlóan a Budapesti Ipari Vásár is sikerrel záródjon a szabolcsi kiállítók számára. (kJ) legeltetik. Ez igen kedvező hatással van a növendékek csontozatának fejlődésére, az étvágyára. A levegő, a napfény nagyban fokozza életerejüket. Egy hízott sertést — születésétől számítva — 4,5—5 mázsa abrakkeverékkel állítanak elő. (Itt tűnik ki, hogy a süldőztetéssel való tartás 6—8 hónapos korig, hízóbaáliításig végeredményben „potyára” történik, mert addig csak a létfenntartását biztosítják a sertésnek, s utána, a hizlalás ideje alatt etetik meg vele az öt mázsa takarmányt. S ehhez még azt is hozzá- lehet venni, hogy süld-iztetés- *el — „tartva” — lassan fejlődik a jószág, egyáltalán nincs a hizlalás, a súlygyarapodás szolgálatába állítva a fiatal sertés nagyA NYÍREGYHÁZI RADIO MAI MŰSORA: Tudósítónk írják. — Tánczene. — Fiatalok fóruma. — Ifjúsági kórusok. — Ipari fejlesztés Szabolcsban. — Botherini: menüett. XIV. Nemzetközi Filmfesztivál Cannesben Furceva asszony, szovjet népművelésügyi miniszter Sophia I.oren-nel és férjével, Carlo Pontival La Napoule-ban. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Patronálok és patronáltak találkozója A nyíregyházi járás termelőszövetkezeteit 16 fővárosi, V. kerh- .eti üzem és vállalat dolgozói patronálják. Ma, 17-én 9 órai kezdettel a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának nagytermében a patronáló vállalatok dolgozói a patronált termelőszövetkezetek elnökeivel és párttitkáraival találkoznak és Barcsi Gyula elvtársnak. a járási pártbizottság titkárának vitaindító beszámolója után kicserélik kölcsönös tapasztalataikat. A kölcsönös tapasztalatokkal gazdagodva végzik további munkájukat a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a mezőgazdasági munkálatok további sikeres elvégzése érdekében. Gyorsszámoiási előadás Nyíregyházán Dr. Molnár hászló, a televízióból is jól ismert gyorsszámolási eljárás feltalálója csütörtökön délelőtt fél tíz órai kezdettel bemutató előadáson ismerteti orszá- igosan elfogadott módszerét a ! nyíregyházi SZMT Móricz Zsig- 1 mond Művelődési Házban. Az előadást a KISZÖV kérésére U kisipari termelőszövetkezetek illetékes szakemberei előtt tartja a Nyírbátorban élő feltaláló, akinek a gyorsszámolásról könyve is megjelenik a közeljövőben. Az előadás iránt máris nagy az érdeklődés. ♦»
