Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-14 / 111. szám
GORDIUSZI CSOMOK A utóbusz-körséták PUSZTADOBOSON A JegendabeJi gordiuszi csomó igen sok gondol, okozott bogozóinak. Szövevényes volta miatt bárhogy is akarták megoldani, sehogy sem sikerült. Végül is egy merész elhatározás, egy éles kard segített a helyzeten, kettévágták. Ilyen csomó manapság is akad. Pusztadoboson is kerülgetnek néhányat. De a napokban kettévágtak egyet. Dohányföld képében jelentkezett. Nem tudtak megosztozni a dohányföldön a brigádok. Ahány marék dohányföld, annyi marék forint, — mondogattak, s mindegyik magának akarta a legtöbbet. Végül is éjszakábanyúló vitán „vágták ketté” a 35 hold földet, testvériesen megosztva a két brigád között. Eggyel hát kevesebb. .. Nem nagyon jutott azonban idő ünnepelni a ..győzelmet5', felötlött a többi, talán még nagyobb csomó. Legfájóbb pont ma is a földek ügye. A tavaszon, amint kitették a íaluszéli táblát: Pusztadobos tsz-község. kisvártatva megérkeztek a földrendezők, a határ kiigazítására. Azért volt erre szükség, mert nehány helyen beékelődött a dobosiak földje a szomszédos madai határba. Majdcsak két és félszáz hold földet kellett kicserélni. A pusztadobosiak szerint, rajuk nézve hátrányosan zárult a határkiigazítás, távol kapták a csere-területet, rosszabb minőségűt is, mint az övék volt. Erről sok szó esik. és sajnos kevés az ellenvetés, b nevelő szó, a megnyugtatás... A pusztadobost emberek igyekvő, szorgalmas emberek. Kettévágták a legnehezebb gordiuszi csomót, a tsz-be lépést, megbírnak az útbakerülő akadályokkal is. Van itt ■karat! Naponta harminc-negyven ember foglalatoskodik a dohánynál. Minden asszony 10 tojjlást és egy zsákot ad a közösnek. Korareggeltől késő estig folyik a trágya „bányászass”, Bányászás ez, mégpedig a madai hizlalda melletti földjükről, melyen leülepedett a hizlalda értékes mellékterméke. Térdigérő iszapban hajlong naphosszat Kanyuscsik György, Bácsik Bertalan, Buries Sándor, Demeter György és még számosán. Többezer mázsa trágya kerül ki innen, ingyenesen, s vándorol a gyenge földekre. Nem vonakodik a zöm a napi munkától. Nem várják a sültgalambot sem. Azon fáradoznak, hogy a dohányon kívül más pénzforrása is legyen a tsz-nek, meg akarják vetni az alapját az állattenyésztésnek. Azonban drága a sertés, fedezetük nincs. Rájukszakadt nagy- hirtelen minden. A leltározás, a felértékelés sem történt meg ..százszázalékosan", a gazdasági szerszámok közül kevés jött össze, kevés a szántó eke. megkéstek a vetéssel. Egyesek csak a háztájival törődnek. Rengeteg az apró ügyes-bajos gond. mely mind-mind elintézésre vár. Valóban mind gordiuszi csomó? Nem állítható ez. Közü- 1'”'' jónéhány egy-kettőre megoldható, jártas emberekkel. De Pusztadobos még nem jártas. A maguk tapasztalata tanítja őket, s ez nem kevés áldozattal jár. Tapasztalatlan a vezetőség. határozatlanság, félénkség fékezi egyes intézkedéseit. Tapasztalatlan a tagság. Telnek a napúk, apadnák is a gondok lassan. De szunnyad a munka szenvedélye. amely annyira jellemző a pusztadobosi emberekre. A szenvedély azért is alszik, mert bizonytalannak látják a tagok a vezetőséget, több. útmutatást várnak az agronómustól, a helybeli tanácstól. A pénzgazdálkodásuk rendezetlen: van könyvelőjük. Nyíregyházáról érkezett, de mégsincs, mert azóta tanfolyamon van. Remélik, nemsokára elfoglalja helyét. Várják őt, csakúgy, mint minden tapasztalt, tanácsot adó embert, aki esetenként érkezik hozzájuk a járástól. Az a baj: ritkán érkezik, az agitálok is kicsit odahagyták őket. Magukra maradtak? Egy kicsit. Sok új tsz van a járásban, sokfelé kell a ségítség, mégis Pusztadobos talán a legsürgősebben igényli a járási pártbizottság, a járási tanács és a patronálok útm’tatását. Sokasodna!: a kérdőjelek, homályo- sulhat. > bizalom aziránt, hogy jól választottak Meg kell hát erősíteni elhatározásuk helyességében a község lakóit. Ezért nemcsak a járás, hanem a helyi kommunisták is sokat tehetnek. Ám előbb magában a pártszervezetben is tenni kell egyet-mást. Bónis Ferenc párttitkár jól látja a helyi problémákat, benne él, de nem látja minden kommunista. Ha látná, tenne valamit megoldásukért. A pártszervezet többségé nem tsz-beli, a 24 kommunista közül négy a tsz-tag, a többi alkalmazott, ez önmagában is mulatja * a teendők egyik oldalát. De a néhány kommunista is sokat tehet, ha van megbízatása, ha van mellettük pártonkívüii nepnevelő- csoporl. Egyelőre még ezek sincsenek meg. Lehetnek-e közömbösek a kommunisták, mikor gordiuszi csomók előtt áll a falu? A pusztadobosi problémák válaszolnak erre: cselekedni kell... Pált Géza A Fővárosi letegemorgaimi Hivatal es az törsz április óta rendszeres autóbusz körsétákat indít a budai hegyvidék legszebb pontjaira. Szakképzett idegenvezető ismerteti a résztvevőkkel a műemlékeket, szobrokat, azok alkotóit és az útvonal menti nevezetes épületeket, kirándulóhelyeket. A képen: Gyönyörködnek a résztvevők a Gellérthegyen a a szép kilátásban. íMTl Foto — Patkó Klári felvételei. 48 ooo csibe és 5 ooo pulvka Baromfi farmot létesítenek a tarpai Gvós«(em Iss-ben Lelkes munka folyik Talpán, idejében elvégeztek. Komoly épít | Győzelem Tsz-ben. 1180 család kezesbe kezdtek: őszre baromíite- jvállvetve harcol a jobb eredmé- jgpgt létesítenek. Négy db 400C nyékért. Minden tavaszi munkát i\Mci mil /V»írejfyílMsa széles éti s sitii fii ni szín hú z ti Nyíregyházán • eddig csak .nyári időszakokban a Szaödulen Színpadon kerülhetett sor szélesvásznú filmek vetítésére. Ez hátrányos volt a mozilálogaló közönség számára mert igen sok szé leszvásznú filmet nem nézhettek meg a tél folyamán. A Megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói ezen a problémán s„ gitettek az elmúlt időszakban. Ugyanis szabadidejükben. társa dalmi munkával átalakították a Dózsa mozit szélesvásznú filmszínházzá. Az átalakítással egyben az epületet is teljesen megszépítették. Átfestették a mozi homlokzatát, az előcsarnokot modernné varázsolták, új burkolattal látták el a nézőtér tálát, megjavították a székeket és lefestették azokat. A vetítőteret modern. 1.1 méteres szélesvászonnal látták el. Az átalakítással szinte megújult szélesvásznú filmszínház ma. vasárnap délután négy órai kezdettel mutatja be a III. Richard című szélesvásznú filmet. férőhelyes húsbaromfiiieveloij 1Ü0U férőhelyes tojóházat építenek, vízvezeték és villanyvilágítással ellátva. A tervek szerint őszre- 48 UOu csibe és 5000 pulyka lesz a .tar-- pai Győzelem Termelöszövetkezel baromfitelepén. Nagy gondot fordítanak a Seite* tenyésztésre is Saját erőből . 740 darab sercösiier^uelyev építenek. Lobén az évben 70 új koca' állítottak be, ezzei a kocák ^zá ma 200 darabra emelkedett 300 darab hízóra kötötten szerződést. Ebből 05 darabot mái le-: adtak. A fogyasztásra szánt sertésekből 200 darabot saját maguk neveinek fel, 100 darabot felvásárlás útján biztosítanak. (Farkas Palj Adatok a klerikális reakció megyei történetéhez A hishodosi vörös barátok árulása Az egyhá* uagy úr volt előkelő helyet foglalt el a kizsákmányolok között. De nerhesak a föld, a vagyon birtoklására tartott igényt, hanem politikai hatalomra is. Hazánkban kezdettől fogva politikai föhatalomnak számított a klérus, Ismeretes, hogy a dunántúli Koppány lázadását István király egyrészt a lovagok seregével, másrészt az egyház fegyveres erejével verte le. Amikor III. Béla a királyi kancelláiia felállításával, az írásbeliség bevezetésével forradalmasította az ügyintézést, a pápa egyházi főiskolákon taníttatott papokat küldött a kancelláriába, hogy befolyását biztosítsa. 1230-ban már olyan nagy volt az egyház hatalma Magyarországon, hogy az esztergomi érseknek joga veit a királyt és az egész országot is kiközösíteni az egyházból. (Ezt egyébként meg is tette.) Amikor az egyház Poétikai hatalmáról beszélünk, mindjárt hozzá is tehetjük: ez mindig a legkonzervatívabb erőnek számított, s nemcsak népellenes, hanem nemzetellenes is volt. Politikájának kialakításában sohasem tartott nemzeti érdeket szem előtt, hanem mindenkor a vatikáni irányvonalat szolgálta ki. Ezt a pápa megkövetelte. A már említett Qunta Cura nevezetű bulla 37. cikkelye ezeket mondja: „Ki kell közösíteni az egyházból azokat, akik így szólnak: lehetséges a római pápa tekintélye alól kivont, tőle teljesen különálló nemzeti egyházakat létesíteni." A klérus nemzetellenes politikájára sok-sok példát hozhatunk fel, a magyar történelemből s e politika, mint az esetek mutatják, rendszerint súlyos tragédiához, nemzeti katasztró- iához segített, vezetet t. A tatárjárás idején például a főpapok kimondottan szabotálták az ország védelmének megszervezését. A kalocsai érsek püspökeivel egyetemben még az országból is ki akart szökni a tatárveszedelem hírére s csak a király határozott parancsára kezdte összeszedni seregét a védelemhez. Országos gyűjtés folyt a haza megmentésére — a pá pa a pénzt Rómába vitette a né met császár ellem tekintély háborújára haszhálta fel. Zsig- iriond császár fogsága idején a pápa hazaáruló főpapokat — többek között az egri püspököt — bízott meg azzal, hogy szerezzék meg a trónt idegen királynak. Mátyás királyt se igen szívlelték a papok. A király 1486-ban a következőket írta a pápának: „Már eléggé kitapasztaltam ezekben az időkben bizonyos főpapoknak trónom ellen irányuló gonosz mesterkedéseit...” A Dózsa felkelés idején a főpapság kivétel nélkül a nép esküdt ellenségének bizonyult. A mohácsi vészt elősegítő lezül- lött közállapotok hiénái között ott voltak az egyházi oligarchák is becstelen magatartásukkal. Jellemző, hogy Ba- kóez Tamás esztergomi érsek ügynöke és kéme volt Velencétek s ezért rendszeres fizetési núzott. Éppen, e szolgálatai ju- ;almául járták ki neki. az esztergomi érseki széket, a kons- antinápolyi pátriárka címet és Jelence ígérte meg neki a párái koronát is. Ugyanakkor Ba- úcz fizetett kéme volt Habsburg Miksának is. A magyar katolikus klérus a Habsburg megszállás időszakában bizonyította be a legszemoeuinoboen nemzetellenes beállítottságát. Ezt csak megmagyarázni lehet, de megbocsátani nem. A római pápa és a Habsburg ház között évszázados szövetség állott fenn a politikai életben. A közös együttműködés magyarországi viszonylatban is fennállt. Az uralkodó dinasztia minden erővel és eszközzel támogatta a katolikus egyházat a reformáció elleni küzdelemben, biztosította számára az uralkodó államvallásnak kijáró összes előnyöket, fenntartotta hatalmas alapítványait, nagy politikai befolyást és szerepet adott neki. Ellentétben a protestáns egyházak főpapjaival, a katolikus érsekek és püspökök tagjai voltak a felsőtáblának, rangban a világi főurak előtt. Az egyházi rend a> ország első rendje volt. Az alsó táblán ott ültek a katolikus káp tálán képviselői. A katolikus papokat — egészen a falusi plébánosig — a nemeseknek kijáró jogok illették meg. A főpapság ezenkívül minden fon (osabb állami szervben nag' szerepet töltött be, fontos pozíciókat foglalt el. Benne voltak a Magyar Királyi Udvari Kancelláriában, a Helytartótanácsban, számos közjogi funkció bit- tokosaj voltak. Az esztergomi érsek például az ország első zászlósura volt. Mindszenty annakidején ilyen minőségben tiltakozott a földreform megvalóoj iusa es a Köztársaság kikiáltása ellen. A főpapság politikai befolyását az óriási mamutjavadalmak csak fokozták. Az uralkodó baz és a klérus kapcsolatát még erősedbe tette az, hogy az uralkodó egyben a katolikus egyház fö- kegyura is volt. Ö nevezte ki az egyházi méltóságokat, rendelkezett az egyházi javakkal, a kolostorokkal, szabályozta az oktatást az egyházi iskolákban stb. S a király ezen jogai úgynevezett kirekesztőleges jogok voltak, azaz az országgyűlés nem szólhatott bele az intézkedésekbe. Szó, ami szó: a magyar klérus a bécsi udvar minőén lépését támogatta, laban- abb volt a labancoknál. Bocskai és Bethlen nagyszerű küzdelmeiben a császár oldalán állak a papok. Később, II. Rákóczi Ferenc felkelése Idején -gyetlen kivétellel, az összes őpap ellene volt a kurucmoz- jílomnak. E magatartásukkal üvegében az egész papság ma- .atartását is befolyásolták Amikor Zrínyi Ilona «orül- arva harcolt Munkács várában, a várban tartózkodó kato- .ikus papok megtagadták számára a szentségek kisz-.gálta- Lását, a pápa pedig ki akarta közösíteni a hős asszonyt. Amikor Rákóczi Ferenc átlépte a határt, elküldött a beregszászi papért, hogy jöjjön a táborba A *
