Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-14 / 111. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Ära 70 fillér 1961. MÁJUS 14., VASÁRNAP Továbbra is szükség van a patronáló munkára A termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában résztvevő aktívák jó munkájuk elismeréseként emléklapot és könyvjutalmat kaptak Találkozás a Sóstón Tegnap délelőtt mintha valamelyik téli nap ismétlődött volna meg, olyan mozgalmas volt a sóstói szálló előtti tér. Ugyanazokat az arcokat lehetett látni, mint a téli termelőszövetkezeti szervezés idején egy-egy brigádvezetői értekezlet alkalmával. Igaz, most nem egy hétre szóló elemózsiás táskával, váltásra való fehérneművel felszerelve, hanem kiborotválkozva, könnyedén jöttek. A megyei pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága hívta össze egy-egy községben irányították a termelőszövetkezetek szervezését. A sóstói szálló nagytermében a pártmunkások között ott volt Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Petőházi Gábor elvárs földművelésügyi miniszterhelyettes, Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb elnöke, Endrédi Endre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, és a pártbizottság munkatársai. azokat a brigádvezetőket, akik Endrédi Endre elviárs beszéde Fekszi István elvtárs megnyitó szavai után Endrédi Endre elvtárs üdvözölte a mezőgazdaság szocialista átszervezésének élharcosait, majd röviden értékelte a végzett munkát és szólt a soron- következő feladatokról. — Történelmi fordulónaphoz érkeztünk ezen a tavaszon — kezdte röviden beszédét Endrédi elvtárs. Pártunk politikájának szellemében Szabolcs-Szatmár megyében is befejeztük lényegében a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ebben a nehéz, de igen szép munkában a párt és tanács végrehajtóbizottságának legjobb segítői voltak azok az elvtársak akik most ebben a teremben ülnek. Nem öncélú munkát végeztek, amikoi’ a dolgozó parasztsággal egyetértve megteremtették a szocializmus gyorsabb építésének alapjait, falun is, hanem a kizsákmányolás mentős társadalom megteremtéséért, a termelés gyors növeléséért folytatott harcban végeztek Igen derekas munkát. — Ha egy bizonyos szakaszt ebben a nagy munkában le is zártunk, pihenésre még nines időnk. A nap további részét az összegyűlt aktívák a párt- és tanácsvezetőkkel együtt kellemes szórakozással töltötték el. Diákok Az utóbbi években egyre több külföldi diák tanul a magyar egyetemeken és főiskolákon. Nemcsak a baráti országokból, hanem Afrikából és a nyugati országokból is érkeznek hazánkba a tanulnivágyó fiatalok. — Cissé Tódé Momo guincai, Huyu Ton Hun vietnami diákok, Lévai Erzsébet és Hargitai Sándor magyar hallgatókkal a Közgazdasági Egyetemen. (MTI Foto — Molnár Edit felvétele.) Bz országban az első legkorszerűbb téglaégetű kemencét építik fel a fehérgyarmati téglagyárban lYözel kétszeresére emelkedik a termelés mert a megszilárdítás folyamatos munkája igen sokrétű szervező, irányító és szakmai munkát követel mindnyájunktól. A párt végrehajtó bizottságának az a ve leménye, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is ott végezzenek pat- ronáns-munkát az egyes szervek vezetői, dolgozói, ahol a télen az átszervezést végezték. Tudjuk, hogy ez a kapcsolatuk az utóbbi hónapokban sem szakadt meg és az elvtársak munkájának is köszönhetjük, hogy ma a tavaszi munkákkal jól állunk. Elmondhatjuk, hogy megye- gyeszerte jó termés alapjait rakják le a fiatal termelőszövetkezetek is, ha a további növényápolási és betakarítási munkában is ilyen eredményesen dolgoznak. — A patronáló munka során nagy gondot fordítsanak az elvtársak az anyagi érdekeltség helyes elvének betartására. A termelőszövetkezetek vezető többsége ezt az elvet jól alkalmazza, van azonban r.éhány szövetkezet, ahol még mindig nem a jelentőségének megfelelően foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az ipari vállalatok, vagy hivatalok patronáló brigádjai mezőgazda- sági szakkérdésekben bátran forduljanak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakembereihez. — Az elvtársak segítségével minden reményünk megvan arra, hogy a most alakult termelő- szövetkezetek néhány, vagy esetleg egy év alatt is elérnek arra a szintre, amit a kezdetben alakult termelőszövetkezetek nehéz göröngyös úton 8—10 év alatt értek el — fejezte be beszédét Endrédi Endre elvtárs. Ezután a megyei pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága nevében Benkei András elvtárs mondott meleghangú köszönetét, majd'kiosztotta az emléklapokat és a könyvjutalmakat. A fehérgyarmati téglagyár pár évvel ezelőtt még a régi, elavult termelési eszközökkel dolgozott s a termelési eredmény a megkívánt mértéket sem mennyiségben, sem minőségben nem érte el. Tavaly azonban új gépsorozatot kapott a téglagyár. Beállítottak egy 450-es présgépet, ugyanakkor teljesen villamosították a téglagyárat. Az eredmény nem is maradt el: az egy főre eső termelési értékkel megyei viszonylatban már 1960-ban biztosították az elsőséget. A termelés további növelése érdekében egy villamos meghajtású bányakotrógépet is kapott a vállalat. Ez nemcsak a termelékenység növelését segíti elő, de 10 dolgozó fizikai munkáját is megtakarítja a vállalatnak, s százalékban kifejezve 15—20 százalék javulást jelent a termelésben. A gépesítés és a villamosítás 2,5 millió forintba került. Nemrég az országban az első legkorszerűbb téglaégető kemence építését kezdte meg a Budapesti Kemence és Kéményépítő Vállalat a téglagyárban. A korszerű kemence építése közel 2 millió forintba kerül, s a tervek szerint egy hónap múlva adják át rendeltetésének. Míg a régi kemence napi termelése 22 ezer darab tégla volt, addig az új kemence 80 százalékkal magasabb termelési eredményt biztosít majd, és újabb minőségi javulást is jelent. Annak ellenére, hogy a termelés növekszik, a munkaerő-szükséglet — a volt létszámhoz viszonyítva — mindössze 5 százalékos növekedést jelent. A vállalat dolgozói már újítás* is javasoltak, amit a kamra üzembehelyezésével egyidőben meg is valósítanak. Ez elsősorban az energiatakarékosságra vonatkozik. Egy új szénadagoló alkalmazásával például 8 százalékos szénmegtakarítást érnek el. A lehetőség tehát adva van* hogy továbbra is megőrizze elsőségét a fehérgyarmati téglagyár. —nemes— H úsz százalékkal több szandált és cipőt raktároz a kereskedelem a nyári szezonra, mint tavaly A kereskedelem az idei tavaszi-nyári idényre alaposabban felkészült mint tavaly. Az iparral közösen sikerült elérniök. hogy március végén a tavaszinyári szezon kezdetén 20 százalékkal több könnyű nyárias lábbeli volt a raktárakban, mint az elmúlt évben ilyenkor. A nagykereskedelmi vállalatok legutóbFolyik a rizs vetése — Előirányzat: 25 mázsás állagterin és Mi lesz a megígért vetőgéppel a botpaládi Kossuth Tsz^ben A Túr folyó mentén fekvő botpaládi Kossuth Tsz öntözési és éghajlati adottságait kihasználva, évek óta foglalkozik rizstermesztéssel. Nem is akármilyen eredményeket produkált a múlt években. 1959-ben például 42 mázsás átlagtermésével országos első helyezést ért el. Az idén a termelőszövetkezet 46 hold rizs termesztését vette tervbe, azonban később megyei keretből biztosították további 57 hold rizs termesztéséhez a feltételeket. így ebben az esztendőben 103 kát. holdon termelik ezt a fontos növényt a Kossuth Tsz tagjai. A rizstelepet megfelelően előkészítették és mintegy 50 holdat már be is vetettek, a többi területen is rövidesen befejezik a vetést, a jó termés egyik feltételét, a megfelelő minőségi vetőmagot ebben az évben a kiváló Dubovszkij 129-es szovjet rizsfajtával biztosították. Holdanként minimum 25 mázsás átlagtermésre számítanak. A termelőszövetkezet igyekezett a többi tavaszi munkákat is időben és jó minőségben elvégezni, hiszen tudatában vannak már annak, hogy csakis így számíthatnak nagyobb jövedelemre. Megnehezíti azonban a munkák gyors elvégzését, hogy a kukorica vetéséhez megígért vetőgépet nem kapta meg a termelőszövetkezet. Ugyanis a járási tanács mező- gazdasági osztálya megígérte hogy a nyíregyházi Mezőgazda sági Gépjavító T'állalat útjái módot ad vetőgép beszerzésére. Ez azonban eddig még nem valósult meg. A Kölesei Gépállomás 600 hold vetésére kötött szerződést a termelőszövetkezettel, azonban erőgéphiányra hivatkozással lényegesen kevesebb területen végezte el a gépi vetést. Ha gyors változás nem történik, akkor a termelőszövetkezetnek ebben az évben már nem is lesz szüksége vetőgépre a gépállomástól, saját maga végzi el komoly nehézségek közepette és természetesen gyengébb minőségben ezt a fontos munkát. Az illetékesek ne csak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítsák be — mégpedig sürgősen —, hogy készek segíteni a közösbeliek többtermelési igyekezetét és boldogulását. (—n—) bi jelentése szerint országszerte mintegy egymillió pár gyermekszandált, 850 000 pár női szandált és könnyű cipőt és 198 ezer pár férfi lábbelit tartalékolnak. A vásárlást és a választást megkönnyíti az is, hogy a boltok már januártól árusítják a tavaszi-nyári cipőket. Nemcsak mennyiségileg készültek fel a nyári forgalomra. Számtalan új modellel is bővült a választék. A bőrtalpú cipők hiánya azonban az idén sem enyhül, annak ellenére, hogy ezekből is több készül, mint tavaly. A bőrtalpat viszont újabb és újabb kiváló műanyaggal pótolják. A nők cipővásárlását is megkönnyíti a kereskedelem. Megegyeztek az iparral, hogy több olyan modellt, amely eddig csak exportra került, ezentúl a kiskereskedelem részére is gyártják. Sertéshizlalási verseny kezdeményezés Csengerben A csengeri járás tsz. vezetői sertéshizlalási tapasztalatcserére látogattak el a gacsályi Dózsa Tsz-be. A látottak alapján kialakult vitában a csengeri Lenin Tsz elnöke, Simon Péter, sertésszaporulati és hizlalási versenyre hívta ki a többi tsz-t. Vállaltai hogy tsz-ükben az eddigi 15—18 hónapos élettartam helyett 12 hónapos korban 106—110 kg-s hízott sertéseket állítanak elő. A csengersimai és csengerújfalui elnökök már a tanácskozáson be jelentették csatlakozásukat
