Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-10 / 107. szám

ISI övény védelemből jelet XVIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ara 50 fillér 1961. MÁJUS 10, SZERDA a gyomok ellen \Jól halad a tavasai munka Kövér tavasz, nevelő esők, igazi május — és még hasonló jelzőkkel lehetne dicsérni a mostani időjárást. A kedvező idővel párosult az emberek szorgalma és nem utolsó sorban az a lehetőség, ami ma már az egész megyét átfogó nagy­üzemi gazdálkodásban rejtik, így lehetne jellemezni egy mondatban: a lehetőségek jók, az embereken múlik, hogyan használják ezt ki a magasabb hozamok érdekében. Amikor szép a búza, kövéren hajt a répa és szaporán nyúj­tózkodik a burgonya szára, ilyenkor még inkább virulnak a gyomok. Nem véletlenül mondják a tapasztalt gazdák, hogy a földnek a gyom az édes gyermeke: azt nem dédelgetjük, sőt pusztítjuk, mégis ott van mindenütt. A kedvező időjárás mellett a gyomoknak a múlt esztendő mintegy melegágya volt. Az ismert tények folytán a múlt esztendőben a szokásos­nál sokkal több gyom érlelt magot, ami az idén kikelt, vagy várja az alkalmat a talajban, hogy kicsirázzon. Mindezen túl még egy tényező van, ami sür­geti a gyomok pusztítását: töb­bet akarunk termelni mint ta­valy, mert többet vár az or­szág lakossága. A legfrissebb jelentések arról számolnak be, hogy több mint íélszázezer hold kalászost gyomtalanitottak már a terme­lőszövetkezetek. Burgonyából 24 ezer, kukoricából 10 ezer hol­dat fogasoltak. Hétezer hold burgonya és hatezer hold nap­raforgó már az első kapát is megkapta. Ha azt nézzük, hogy májusból még csak egy hét telt cl, illetve a tavalyi vagy az­előtti azonos idők eredményei­vel hasonlítjuk össze, nagyon jó képet kapunk az idei esz­tendő javára. Néhány dolgot azonban nem szabad elfelejte­nünk: legalább két héttel előbb tavaszodott, az idén a lehetősé­gek jobbak és a kívánalmak is nagyobbak, mint más években. A kapálással elmaradva még nem vagyunk, de elbizakodva sem büszkélkedhetünk. Ma még nincs késő sehol, de lehet hogy holnap már későn lesz a gé­peket, a fogatokat és az embe­reket a gyomok ellen küldeni. Nem csoda ma már a kapá­lás nélkül termelt kukorica, de gyomirtó vegyszer ma még csak néhány állami gazdaság birto­kában van. (Drága és kevés is van belőle.) A mi erőnk a meg­lévő szépszámú univerzális gép­ben, a még több lókapában és * legtöbb erőt képviselő kézi munkában lelhető. Legfőbb feladat az emberek mozgósítása. Eszközök: a jó ve­zetés, a premizálás, a terület­felosztás, a családtagok bevo­nása, előlegfizetés és nem utolsó sorban annak tudatosí­tása. hogy amilyen a növény- ápolás, olyan lesz a zárszám­adás. A 12 éves szövetkezeti mozgalmunkban mindig május­június hónapban dőlt el, me­lyik szövetkezet milyen gazda- ■ gon zárt. Most, a vetés befejezése után a legfőbb jelszó ez legyen: harc a *: vontok ellen! Csikós Balázs. a hét végére befejezik a dohány ültetését kemeesci Uj Barázda Tsz-beu Kemecsén ezen a télen ^csatla- í kozott a község dolgozó paraszt- Esága a kicsi Űj Barázda Tsz-hez. ÍA meglévő jó mag, az elmúlt »években elért eredmények ked- jvező hatással voltak az új szö- > vetkezeti tagokra, s így idejeko­rán, kevés zökkenővel kezdhették [meg a közös tevékenységet. A növénytermelési brigádokban [dolgozó családok a család ereié­ihez mérten vállalták a növény- t ápolási munkákban való részvé- [ telt. A brigádokban lázas munka ío- tlyik. A termelőszövetkezet 54 hold [cukorrépáját már kiegyelték és [elvégezték benne az első kapá­lást. A 206 hold őszi étkezési bur­gonyájuk jórésze is kikelt, ezeken ia területeken elvégezték a íoga- »solást, s. c hét közepén megkezdik a burgonya első kapálását. Kü­lönösen szép a korai burgo­nyájuk, amelyet a tiét végén már az első töltögetésben ré­szesítenek. [Napraforgót 215 holdon vetettek ►eddig (a terület többi része víz- ► állásos), s 120 holdon már végez­etek az első kapálással. A kukorica közé a tágok vetik ja babköztest. A bab termésének fele a ta­got illeti majd. Köztes babot 300 holdon .vetnek összesen. Dohányból 58 hold a szövetkezet terve. Az esős idő igen kedvező a palántázásra, s ezt ki is hasz­nálják: naponta 180—200 ember dolgozik az ültetésnél. Eddig 40 holdon ültették el a dohányt, o Ja hét végére minden bizonnyal befejezik ezt a munkát. Ma, szerdán megkezdik a lu­cerna első kaszálását is. A lucerna kaszálását — munka­egység-jóváírás nélkül — 30 szá­zalékos részesedéssel végzik a ta­gok. így jut takarmány a háztáji lószágnak is. Az építkezések teljes kibontako­zását késlelteti az, hogy a köz­pontilag biztosított szerfás léte­sítmények anyagát még nem kap­ták meg. Az építőbrigád azonban nem tétlen. A télen kitermelt sa­ját szerfa anyagból, saját beru­házásként minegy húsz hold do­hány termését befogadó pajtatél- építését kezdték meg. A jó munkalendületnek kétség­telenül egyik fontos forrása az, hogy a télén többszörösére növe­kedett szövetkezetben rendszeres havi előleget adnak a tagoknak: a 31 forintos pénzbeli részesedés­nek 40 százalékát, 13 forintot kap­tak már a tagok két esetben mun­kaegységenként. A kis diáklány szorgalmasan locsolja az iskola előtti virágpalántákal. Ok is védnökséget vállaltak Nyíregyháza szépítése felett. l)j ,.bambigrúrafi", közel kétezer múzsa Jajjy'alt. moxtgótírusok a földeden, javul a falvak zöldség- és gyümölcsei látása Jelentős fejlődés a nie «ve szövetkezeti kereskedelmében A MÉSZÖV igazgatósága má­jus 8-án ankétot rendezett. Az ankétori megjelentek a megyénk­ben működó nagykereskedelmi vállalatok, kirendeltségek vezetői, képviselői. A MÉSZÖV kultúrtermében megrendezett tanácskozást Aczél Béla elvtárs, a MÉSZÖV igazga­tóságának elnöke nyitotta meg, majd Szilágyi Gyula elvtárs, az igazgatóság elnökhelyettese tájé­koztatta a megjelenteket a föld­művesszövetkezeti kereskedelem jelenlegi helyzetéről, feladatairól, az ezzel kapcsolatos időszerű kérdésekről. Elmondotta, hogy 1960-ban jelentősen fejlődött me­Ami Lajos, a világ legnagyobb mesemondója Ami Lajos, a szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezet nyugdíjas tag­ja — akit 1959-ben a „Népmű­vészt mestere” címmel tüntettek ki — újabb tizennyolc népmesét mondott magnetofonszalagra. Me­séinek száma így 256-ra emelke­dett s hattal felülmúlta azt a svéd parasztot, akit eddig a vi­lág legnagyob mesemondójának tartottak. Az értékes népköltészeti gyűjteményt a nyíregyházi Jósa András Múzeumban dolgozzák fel és készítik elő kiadásra. Anbei k MltSZOV-licii gyénk ímsz-einek kereskedelmi tevékenysége. Az ellátó kereske- j delem teljesítette feladatát. Mintegy másfclntilliárd forin­tot leit ki a földmüvcsszövel- kezetl kiskereskedelem for­galma. Ez 133 millió forinttal több, mint 1959-ben. Megnövekedett 1980-ban az élel­miszeripari forgalom mellett a vegyésiparcikk és ruházati for­galom is. Jól dolgozott a szövet­kezeti vendéglátóipar; ezt első­sorban a sajátkészítésű ételfor­galom növelése bizonyítja. Több. mint ezer szövetkezei! bolt 1960-ban több, mint 10 millió forintot ruháztak be a szövetke­zeti kiskereskedelembe. Ezt az összeget részben új építkezések­re, részben korszerűsítésre és új eladási formák bevezetésére for­dították. Az elmúlt évben megnyílt üz­letekkel már 1015-re nőtt a szövetkezeti hálózat boltjai­nak száma. Lényegesen több lett ezen belül a szaküzlet. Az elmúlt évben 58 egység tért rá az új eladási formára. 34 ven­déglő, 33 cukrászda, 5 eszpresszó és sok falatozó szolgálja ez idő­ben a kultúrált vendéglátást. A technikai fejlesztés eredményes­ségét bizonyítja,, hogy a szövetke­zeti egységek 143 hűtőszekrény­nyel, 54 hűtővitrinnel, 48 fagy­laltgéppel, 46 presszógéppel, és 44 más géppel, felszereléssel gaz­dagodtak: Az üzletek külső, bel­ső képe sokat változott. A járási székhelyek mellett már sok olyan községet is találunk, ahol neon­nal felszerelt, ízlésesen berende­zett kisáruház elégíti ki az egyre növekvő igényeket. Az elmúlt évben kedvezően alakultak a földművesszövet­kezeti kereskedelem költségei, nőtt a termelékenység és az fmsz-ck saját ereje. Kihalóban vannak a nagyobb és jelentősen csökkentek a kisebb hiányok. Fejlődött a kereskedel­mi munka színvonala. A munka­verseny eredményeként javult a munkákhoz való viszony is. Az idén 7,8 százalékkal kell növelni a forgalmai Szilágyi elvtárs ezután az 1961. évi feladatokról szólt. Elmondta, hogy az ötéves terv első éve a szövetkezeti dolgozók számára a SZÖVOSZ kongresszusra való ké­szülődés éve is. Nagy feladatot kell megolda­niuk a kiskereskedelmi bol­toknak: 7,8 százalékkal kell magasabb forgalmat elérni, mint az elmúlt évben. Elsősorban a ruházati cikkek és a vegyesiparcikkek forgalmat akarják növelni. Az 1961. évi terv teljesítésének megvannak a reá­lis alapjai. További szakosítás­sal, a dolgozók szakmai tudásá­nak emelésével, a szövetkezeti vásározó részlegek fejlesztésével, az arupropaganda minőségének javításával, a piackutatással és közvéleménykutatással sokat ja­vulhat a kiskereskedelmi munka vidéken is. Ezt szolgálják az ed­digi intézkedések s jellemző a fejlődésre, hogy már ebben az évben több, mint kétszáz áru- és divatbemutatót tartottak főleg iparcikkek, hűsítő italok és kon- zervek bemutatásával. Fejlődött a kirakati propaganda is A vá- sárosnaményi, mátészalkai és nyírbátori kirakatok szépek és jól mutatják be az üzletben ta­lálható árukat. Aaoi 10 ezer üveis bambi és 570 hektó szódavíz A szövetkezeti vendéglátóipar­ral kapcsolatban Szilágyi elvtárs elmondotta, hogy kettős a cél: kultúrált szórakozást és megfe­lelő étel-ital választékot biztosí­tani, ugyanakkor küzdeni az al­koholizmus ellen. Az eredmény máris jelentkezik; sikerült je­lentősen megnövelni a hűsítő ita­lok forgalmát. Ebben az évben eddig három hűsítő ital palackozó üzemet hoztak létre Fehérgyarmaton, Kisvárdán és Csengcrbcn. A közeljövőben Vásárosnantény- ban és Tiszalökön is termelni kezdenek ilyen üzemek. (Folytatás a 2. oldalo-"

Next

/
Oldalképek
Tartalom