Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-07 / 105. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 105. SZÄM Ara 70 fillér 1961. MÁJUS 7, VASÁRNAP Konzervgyár épül Nyíregyházán Az építés költsége: 170 millió — A gyár termelése: 2000 'ragon kész és félkész áru — Mnnkáslélszám: Tliöü lő Rövidesen megkezdődik a gyár mezőgazdasági bázisának megteremtése és a munkásgárda sservexése Erősen foglalkoztatott bennünket Benkei András elvtársnak, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága első titkárának a Nép- szabadságban ez évben megjelent cikke, amelyben részletesen rámutatott a megye fejlődésének problémáira. Benkei elvtárs megállapításaiból a megye nagy népsűrűségére való utalás, majd ebből követkeAz ipar által feldolgozott nyersanyag — akár gyümölcs-, akár zöldségfajták — az állattenyésztés mellett a legbelterjescbb gazdálkodást igényli, így ezen termelési ágak biztosítják a mezőgazdaságban is a legnagyobb foglalkoztatottságot, tehát a leg- . nagyobb jövedelmet is. többéves szerződést kötni, amely elsősorban van hivatva arra, hogy a mezőgazdasági üzem tervszerű vetésforgóját több évre előre meg tudja határozni. A szerződésekben az ipar kötelezi magát a fajtaazonos, meg(Folytatás a 3. oldalon) • • Üdvözöljük az édesanyákat (Hammel József felv.) zően az az iránymutatás, hogy a lakosság jövedelmének fokozása csak az eddiginél sokkal tervszerűbb, belterjesebb gazdálkodás útján valósítható meg, — találkozik a konzervipar célkitűzéseivel. A konzervipari termelés még a legfejlettebb gépesítés mellett is igen munkaigényes, tehát nagy segítséget tud nyújtani a megye lakosságának foglalkoztatása tekintetében. Szempontunkból igen megnyugtatóak azok az adatok, amelyek a gyümölcstermesztés rohamos fejlesztésére utalnak és főleg az, hogy a megyében céltudatos, tudományos alapokon nyugvó mezőgazdasági termelésirányítás folyik, tehát biztosítékot látunk arra, hogy az ipar által támasztott speciális igényeket a megye parasztsága maradéktalanul ki fogja elégíteni. • Egyes részlegek már 1962-ben termelni fognak Szabolcs megyében, magán Nyíregyházán is, a felszabadulás előtt volt néhány konzervgyár, de azok csak egy-egy cikket, főleg félkész árut előállító, kisebb kapitalista vállalkozások vojtak, inkább a háborús konjunktúra szülöttei, a megye életébe szervesen nem illeszkedtek be. Mi Nyíregyházán egy teljes profilú konzervgyárat akarunk építeni, amelyet a többi gyárakban már kipróbált, legkorszerűbb berendezésekkel kívánunk felszerelni. Előirányzatunk szerint a gyár egyes részlegei már 1962-ben termelni fognak, teljes befejezését 1963-ra irányoztuk elő. Az üzem termelése kereken 2000 vagon kész és félkész áru, a foglalkoztatott dolgozók létszáma csúcsban eléri az 1800 főt, az építésre előirányzott összeg kereken 170 millió forint. Ezeket a számokat csak a munka nagyságának elbírálásához említem meg. Jelentőségében messze túlhaladja a konzervipar összes eddigi beruházásait: ez lesz az első igazán új létesítményünk, mert eddig csupán meglévő gyáraink korszerűsítésével, bővítésével fejleszthettük az ipar kapacitását. Újat alkotni nagyszerű érzés és egyúttal nagy felelősség is. Eddigi beruházásainknál mindig kötve voltunk adottságainkhoz. Most — egészen új üzemet hozva létre — szükséges, hogy a legjobb megoldásokat megkeressük, éppen ezért a konzervipar dolgozói szívügyüknek tekintik az új gyár létesítését. Most már hónapok óta a fő problémája az ipar szakmai köreinek a nyíregyházi konzervgyár tervezése. Az ipar szakembereiből alakult műszaki tanács számtalanszor vitatta már a különböző elgondolásokat, melyek alapján az Élelmezésipari Tervező Intézet máris készíti a végleges terveket. Ahhoz azonban, hogy ez a gyár igen gyorsan és a követelményeknek megfelelő módon felépüljön, különösen pedig, hogy minél hamarabb teljes üzemben dolgozzon, a megye lakosságának segítségét igényeljük. Mióta felmerült a nyíregyházi üzem létesítésének gondolata, a megyei és városi pártbizottság és tanács vezető elvtársai hallatlan lelkesedéssel minden segítséget megadnak részünkre. Ezt a támogatást kérjük és igényeljük továbbra is, de ezentúl szükséges, hogy más társadalmi és hivatali szervek is olyan egyértelműen álljanak mellénk, mint ahogy a párt és tanács szerveitől tapasztaltuk. Hogy a gyár tervezésén és kivitelezésén kívül mennyi megoldandó probléma áll előttünk, arra szeretnék néhány utalást tenni. Egy konzervgyár zavartalan üzemelésének egyik alapfeltétele a jó minőségű és megfelelő fajtájú nyersanyag, amelyet a termelők az ipar speciális igényeinek megfelelő érettségi fokban és ütemben szednek le és adna« át a konzervgyárnak. A konzervipar előre köt termelési szerződést, sőt célszerű Hogyan termelünk 100 mázsa burgonyát holdanként ? A mándoki Új Elet l ermelőszövetkezet leveke Szövetkezetünk,, a mándoki Új Élet Termelőszövetkezet 1960 tavaszán alakult. A 375 tagunk birtokában 1525 hold közös terület van. Nem akarunk dicsekedni.de leírjuk, hogy már az első esztendőben 51,88 forintot ért nálunk egy munkaegység és ezen felül még 5,50 forint jutott munkaegységenként többtermelési prémium címén. Ide kívánkozik, hogy az összes bevételünkből közel egymillió forintot a beruházási számlánkon és a különböző alapok létesítése során tartalékoltunk, illetve felhasználtunk. így már az első év végén több mint egymilliós közös vagyonunk volt. Ezt a néhány adatot azért ismertettük, hogy alátámasszuk a burgonyatermelés jövedelmezőségét, ugyanis bevételünk döntő százalékát a burgonya adja. sén korán kell vetni a vetőnek szánt burgonyát. Három módszerrel is végeztük a vetést, hogy minél előbb végezzünk. Két vetőgép dolgozott állandóan, egy másik táblán egy traktor barázdanyitásos módszerrel segítette a vetést, a harmadik táblán pedig a hagyományos kapával való ültetés folyt. A csíráztatott burgonyát az utóbbi módszerekkel ültettük 70x40 centiméterre, a gépi ültetés pedig 70x35 centiméterre történt. Nagyon ügyeltünk arra, hogy 8—10 centiméter mélyre kerüljenek a gumók. Országos hatodik díj tavaly Az országos burgonyatermelési versenyben már tavaly is részt vettünk. Annak ellenére, hogy első éves szövetkezet voltunk, szép eredményeket értünk el. A szárfelhúzásos burgonyát nem számolva elértük a 100 mázsás átlagtermést. Az idén újra A jelenlegi gazdasági évben valamivel mar jobb adottságok között 370 holdon termelünk burgonyát és újra résztveszünk a 100 mázsás burgonyatermelési versenyben. A vetésterületet a vezetőség munkacsapatokig bonjó talaj, jó vetőgumó, sü A burgonyatermő területünk felén tavaly kalászos tarlójába zöldtrágyának csillagfürtöt vetettünk, a terület egynegyedén pedig istállótrágyáztunk, holdanként 150 mázsával. A terület egynegyedrésze nem kapott szervestrágyát. Azonban az egész területünk 100 kilogramm szuperfoszfátot, 80 kilogramm kálit és 80 kilogramm pétisót kapott holdanként. Őszi és téli szántásban részesült, a területből 200 hold. A vetőgumótárolást szakszerűen végeztük. Átválogatás után a prizmákat olyan vastag szalmaréteggel takartuk, hogy a villa így tudtunk értékesíteni 109 vagon étkezési és 56 vagon vetőburgonyát. Burgonyából közel hárommillió forint volt a bevételünk. Szép eredményünkkel elértük, hogy az országos versenyben hatodik helyen végeztünk, amit egy ezüst serleg és oklevél bizonyít. versenyez tin k tóttá le, a további bontás a munkacsapatra van bízva. Versenyben is vannak egymással a munkacsapatok. A termelési tervünkben 60 mázsa szerepel, az ezen felül termelt mennyiség értékének ötven százaléka a többet termelőt illeti meg. •ű vetés: ez a mi „titkunk“ hegyével már nem lehetett elérni a burgonyát. Arra nagyon ügyeltünk, hogy csak száraz szalma kerüljön takarónak. A száraz takaró mellett igen fontos, hogy a teljes leföldelés akkor történjen, amikor már kellően lehűlt a burgonya és utána is állandóan prizma-hőmérővel ellenőrizzük a burgonya hőmérsékletét. Mi 120 holdra előcsíráztattuk a Gül babát, ez szárfelhúzásos vetőgumó lesz. Március 27-én már megkezdtük a vetést. Ma ez a terület már az első kapát is megkapta. KülönöEz elsősorban a jobb termés érdekében fontos, másrészt mi kelés előtt és után is adunk egy-egy, boronát a burgonyának, így a borona nem éri el a gumókat. A kétszeri boronálást nagyon ajánljuk minden szövetkezetnek# mert gyors, olcsó munka és a növényápolásban rengeteg kézi erőt tudunk megtakarítani. A második boronálás után egyszer kapálunk simára, utána kétszer töltögetünk. A töltögetést idejében kell végezni nehogy elöregedett szárhoz húzzuk oda a földet, mert ez már minden képpen terméscsökkenéssel jár. A burgonyabogár elleni védekezésre már most felkészültülte az egyes bogarak megjelenésekor szedéssel védekezünk, ha tömegesen jelenik meg, akkor pedig permetezünk. Mi elsősorban vetőgumótermeléssel foglalkozunk, így a szelektálás, a szárfelhúzás nálunk főmunka, de ez már nem tartozik szorosan a 100 mázsás mozgalomhoz és nem is férne bele egy cikk keretébe. Röviden leírva így dolgozunk mi a holdankénti 109 mázsa burgonya eléréséért. Czap Lajos Vágó Mihály tsz-elnök tsz-agronómos Rab András Dajka Sándor brigádvezető brigádvezető Galambos Kálmán brigádvezető
