Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-06 / 104. szám

Miniszteri oklevél — Pénzjutalom — Televízió — Rádió — Magnó a 10 mázsás dohánytermesztés! verseny győzteseinek A dohánytermelés mennyiségi és minőségi követelményeinek foko­zása érdekében az ÉDOSZ Do­hányipari Szakmai Bizottsága és a Dohányipari Igazgatóság elin­dította a 10 mázsás dohányterme­lési mozgalmat. Azok a termelő- szövetkezetek, amelyek a mozga­lomhoz csatlakoznak, részvételü­ket az illetékes körzeti felügye­lőknél a legrövidebb időn belül bejelentik és ha kiváló eredményt érnek el, értékes jutalomban ré­szesülnek. I. helyezett: miniszteri okleve­let és 1000 forint pénzjutalmat kap: Szabolcsi dohányfajtával 2 tsz, Debreci dohányfajtával 1 tsz, Hevesi dohányfajtával 1 tsz, Kapa dohányfajtával 1 tsz. II. helyezett: miniszteri okle­velet és 800 forintot nyer fajtán­ként ugyanannyi tsz, mint az I. helyezett. III. helyezett: miniszteri okle­velet és 500 forintot kap Szabolcsi dohányfajtával 2 tsz. Feltételek: Jutalmazásra azok a termelőszövetkezetek jöhetnek számításba, ahol a beültetett te­rület eléri a 10 kát. holdat és a munkálatokat munkacsapatokban végzik el. Az oklevelet és a vele­járó pénzjutalmat a nyertes ter­melőszövetkezetekben az az el­nök, vagy brigádvezető, vagy munkacsapatvezető kapja meg, aki legtöbbet tesz a szövetkeze­ten belül a nagyobb hozam és a jobb minőség eléréséért. A legkiválóbb eredményt elérő munkacsapatokat — dohányfaj­tánként — ugyancsak jutalomban részesítik. A legjobb Szabolcsi és Hevesi dohányt termesztő mun­kacsapatok egy-egy darab tele­víziót, a többi fajta nyertesei pe­dig rádiót, illetve magnót kap­nak ajándékba. Az értékes jutalmak ösztönöz­zék arra a termelőszövetkezete­ket, hogy minél nagyobb szám­ban csatlakozzanak ehhez a fon­tos mozgalomhoz. Less-e elegendő csibe és csibetáp? A jövő héten Nyíregyházán is vásárolhatnak iskolaitabátol a diákok A Nyíregyházi Népi Iparművé­szeti és Háziipari Szövetkezetben megkezdték az iskolakabátok ké­szítését. A politechnikai oktatás­ban részesülő diákok számára készülő munkaruhákból eddig már 2000 darabot szállítottak Bu­dapestre, de újabb kétezerre kaptak megrendelést. A fővárosi igények kielégítése közbén azonban gondollak a helyi szükséglet ellátására is. A jövő hét elején már a szövetkezet Kossuth téri boltjában is vásárol­hatnak a diákok vietnami pamut­vászonból készített iskolakabá­tot. Előregyártott elemekből Ilyen előregyártott vázelemekből épít dohánypajtákat a Sza- bolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat. A kép a nagy- kállói Virágzó Föld JCsz-bcn végzett építkezésről készült. (Foto: Márton.) A terven leiül ezer darab satu, cserépkálvhaajtó és 720 négyzetméternyi radiátor 2,3 millió forint verseny felajánló* Nagy az érdeklődés a csibeneveiés iránt a nyírbátori járásban a klsvárdai iémszcrel vény áru-gyárban 1959-ben még egyetlen darab csirkét sem neveltek fel a nyír­bátori járás termelőszövetkezetei­ben, mert nem bíztak a keltetőál­lomástól beszerezhető, kotló nél­küli csibenevelés sikerében. 1960-ban Druzsbán István járási főállattenyésztő rábeszélésére két termelőszövetkezet: a nyírbátori Vörös Csillag és a nyírgelsei Béke Ore el merte vállalni 9 ezer csibe felnevelését. A vállalkozás siker­rel járt s így lassan megtört a jég. Ebben az évben már szinte ostromolják a megyei keltetőállo- mást és eddig több mint 30 ezer darab csirkét szállíttattak le a járás termelőszövetkezetei. A nyírbátori Vörös Csillag eb­ben az évben már 920 kg barom­fit értékesített. A szerződött csir­két nagyüzemi felárral, kilónként 28 forintos áron adták el. Dara­bonként 9 forint tiszta hasznot értek el. A tsz-beiiek most azon sopánkodnak, hogy a felnevelt csibeállományukból jócskán ér­tékesítettek a szabadpiacon is, éspedig jóval kisebb haszonnal. Emellett ez a jelentős tétel az állami értékesítési tervbe sem számítható be. A csibenevelés jó hasznát látva, a háztáji gazdaságok is egyre több csibét igényelnek. Van azon­ban egy fájó pont: nem mindig kapnak időben és a kívánt meny- nyiségben csibét, "valamint azok felneveléséhez .szükséges csibe­tápot. Sok termelőszövetkezet már a második, néhány pedig' már a harmadik transzport csibét nevelhetné, ha a fájó pont orvos­lást nyerne. A járás közös gaz­daságainak tagsága most aggódva kérdezi: a keltetőállomás ki tud­ja-e elégíteni az igényeket, kap­hatnak-e elegendő csibét és csibe­tápot? Kovács Endre tudósító. Termelési értekezleteken tettek versenyvállalásokat a kisvárdai fémszerelvényáíu-gyár dolgozói. A gyár vezetősége összesítette a vállalásokat. A satuműhely dolgozói a szür­ke-öntödével karöltve vállalják, hogy a terven felül ezer darab 75 méretű párhuzamos satut gyár­tanak. A cserépkályhaaj tokai gyártó műhely dolgozói és az. ön­tödei brigádok a terven félül, ezer darab nikkelezett cserépkályha- ajtó gyártását vállalták. A radiá­torműhely dolgozói . összesen 720 négyzetméter fűtőfelületű radiá­tort adnak terven felül a nép­gazdaságnak. A temperöntöde a terven felül cementörlő testeket gyárt a cementgyáraknak. Ezeknek az összértéke több, mint 800 ezer forint. A szürke-öntöde Vállalja, hogy éves tervét 2 százalékkal túltel­jesíti és megtakarít 20 ezer fo­rintot. A satuműhely dolgozói a többgepes rendszer bevezetésével a termelékenységet' közei agy százalékkal növelik és megtakarí­tanak 10 ezer forintot. A techno; lógiai osztály dolgozói a koksz­felhasználás ' terén vállalnak fél százalék csökkentést, ami egy év alatt 80 ezer forint megtakarítást jelent. A TMK-csoport dolgozói két öntvény-kibordó kocsi elké­szítését vállalják, amivel 40 salak­taligát. takarítanak pteg. A szürke-öntöde dolgozói 50 ezer forint éttékű segédanya­got takarítanak meg, a radiá­torműhely dolgozói 10 ezer forint értekül. j Az armatúra-műhely dolgozol a I szerszámíelhasználást mintegy 20 | százalékkal csökkentik. — A sa­tuműhely dolgozoi a szer- számlelhasználásnál 80 ezer fo­rintot vállalnak megtakar tani. A technológiai osztály korszerűsíti a kúuQló kemencét, amivel lehetőség lesz naponta 50 kilogramm fém megtakarítására. Ez 20 ezer forintot jelent a takarékossági számlán. Igen jelentős a dolgozóknak a selejt csökkentésére tett verseny­vállalása. A temperöntöde egy százalékkal, a szürkeörttöde két százalékkal vállalja csökkenteni a selejtet. A két öntödében több, mint egymillió forint megtakarí­tást terveznek elérni a selejt- csökkentéssel. A gyárban ezeknek a vállalá­soknak a teljesítésével 1961-ben 2 millió 300 ezer forintot takarí­tanak meg. indulás Egy mozdulat, a tárcsái ma­gasba emeli s útrakel egy szerel­vény. Felelősségteljes a forgalom közvetlen irányítása. Kosa Mária főtiszt, forgalmi szolgálattevő egy azon sokak közül, akik isme­rik komoly feladatukat, s aot becsületesen tejjesrtik ie. A prilis utolsó és május fen- séges első napját követő délelőtt tizenegy óra. A csaknem kéttucatnyi kapát serény mun- kával forgatták a csíráztatva vetett burgonyatáblában a tisza- dadai Vörös Csillag kertészeti munkacsapatának tagjai. Hullai István meg Bajusz Imre ekeka- páztak. Az „eligazítás” szerint Pocsai Julianna vezette a lova­kat egyszerre mind a két derest. A még fiatal, szépen szőke, kék­szemű lányon világoskék mackó, nyakában lazán kötött fehér­pettyes piros kendő; aranysain haját simogatta-csókolta a gyenge tavaszi szellő. Egyik fordulat után, amikor a hajadonfőit, felgyűrt ujjú ing­ben lévő, negyven körüli Hullai az ekekapa-kulccsal kacagtatta a késeket, hogy lehulljon azok­ról a rátapadt föld, hajlottában az ugyanezt tévő társára pillo­gott és azt súgta: , — Én azt hiszem, te Imre, álmos lehet ez a . . . mi Julis­kánk. Bajusz Imre alacsony, cson­tos, barna arccal és hasonló ko­rú Hullaihoz. Nyomban elértette a szót, mert azt kérdezte a lo­vak közt álló leánytól: — Mindkét este voltál a bál­ban Juliska? — Voltam. — Sokat, táncoltál? , — Nem árultam petrezsely­met — lobogott a fiatal szőkeség tekintete. — Éppen azért..., most biz­tosan álmos lehetsz. Meg fáradt. Éregyj haza, pihenjél egy kicsit. SÁL UTÁN Keresel te szépen az apád köny­vére. Pedig az is nyomja a gombot a fogatosoknál. Most is, kaptok vagy hatszáz forint elő­leget. Én tudom, hisz’ nem azért vagyok az ellenőrző bizottság­ban ... Ügy félháromra gyere vissza. És a jóakarat most már egy­szerre beszéltette-kérleltette a kél családos embert. Hogy mind­járt az állomás mellett, pár százméterre laknak a munkált földhöz Pocsai Juliannáék, ha­mar hazaér s aludjon még egy keveset a két bál után. A leány szabódott, így nem álmos, úgy nem fáradt, dehát a férfiak nem tágítottak szándé­kuktól. Megbeszélik a többiek­kel is és majd vezeti a lovakat addig valaki jól menés. „Nem valamikori napszámos robot itt a munka” — vágta ki a legna­gyobb érvet Hultai. Pocsainé bizony nagyot nézeti, amikor Juliska ekkora dologidős pillanatban hazaállitott. Hirtelen nem tudta elképzelni mi történ­hetett. Végül a leány szemle­sütve , réstelkedőh mondta el hazamenetelének okát; Anyja á fejét nem helyeslőén csóvál- gatta. ’ ’ — Más fiatal is ment haza. akik hálóztak? — Nem tudom — rántotta meg a vállát Juliska. Azok má­sutt dolgoznak. Itt ,a krumpli- kapálásnál csak ép vagyok... ilyen. Hogy lovat vezetek. A többiek mind idősebbek. Külön­ben én igazán nem akartam .. . — KISZ-lag vagy te? — ke­ményeden meg az anyja hangja. — Igen. Minek kérdi édes­anyám? — nyílt tágra a lány te­kintet. — Csak úgy. Mert ha... nem is lennél az, akkor se kellett volna . . . otthagynod a munkát. Mit mondhat apád, amikor...? Hogy milyenek vagytok ti, mos­tani fiatalok!? A jól megtermett szőke leány kis ideig szótlanul állt szemben édesanyjával. De a gondolatai rohantak, száguldottak, cikáz­tak, mint kötelét szakított csikó és egyre azt dübörögték: mit magyarázkodnál megint? Aztán már mosolygott. - Egy Hirtelen, kecses lánymozdulattal megiga­zította, vagy inkább simogatta az asztalon lévő váza dús virág­csokrát s a köí'étkéző pillanat­ban az udvaron volt.' A két huzaté családos ember áz erülső végen megint szus­szantani hagyták a dereseket. Ráereszkedtek az ekekapára, háttal az állomás irányába. Ba­jusz Imre pedig ahogy rágyúj­tott (Hultai nem dohányzik), azonnyomban hatalmas feneket kerített mondandójának. És kezdte belerakni a közös holna­pot, miszerint a falu csakis á gépesítéssel kerül egyszintre a várossal. „Akkor itt . tovább könnyebbül a munka de soka­sodik a föld termése . .. Nekem, az a véleményem, te István, hogy az embert egyáltalán so­ha nem teszi felesleggé se­mennyi gép. Közben igényes növényeket termelhetünk, amik nagyon megfizetik magukat. — Mert nem annyira a munkaegy­ség mennyisége döntő. Keressek egy nap csak felet, de kétszer annyit érjen majd, mint a még mostani. Bár ez sem kutyafüle... Ha sok lesz a gép, azt mondom én, akkor mindazt magával hoz­ta, hogy a falu egyszintre ér­jen a várossal. Mert ■nézzük csak...” Egyszerre fordultak a jövő léptek közeledtére. És nagyot néztek. — Hát te? — ámultak. — Mondtam, hogy nem va­gyok se álmos se fáradt — ne­vetett rájuk a melléjük ért fia­tal szőkeség, — Nem tudok én ilyenkor aludni. Visszajöttem. Még azt az időt is sajnálom, amit igy elpocsékoltam. S ment egyenesen a lovak élé és msseaeeéte a gpepiószárakat. Aszteáos Bálint. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom