Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-31 / 125. szám

Javítják a felvásárlás munkáját a fehérgyarmati járásban A fehérgyarmati járás földmű- . esszövetkezefeinek helyi szervei­nél mind rendszeresebben össze­jönnek a termelési és felvásárlá­si tagbizottságok tagjai. Ebben a nőnapban 14 esetben tartottak közös megbeszélést, ahol a tag­ság nagyrészben megjelent és megbeszélték az e téren adódó feladatokat. A kölesei tagbizottságnál olyan határozat született, hogy a szer­ződéskötések szervezésén felül a leszerződött baromfiállomány meglétét is ellenőrzik — ezzel kívánják elkerülni, hogy valaki is spekulálni tudjon a szövetk'e- zet, az állam pénzével. Elhatároz­ták azt is, hogy a felvásárlók ré­szére rendszeres megbeszélést tartanak,* ahol beszámoltatják őket a munkáról. A tiszabecsi szövetkezet körze­tében több községben — így Ti- szakóródon is — a községi tanács állandó bizottságával közösen tár­gyalják meg' az e téren adódó feladatokat. Legutóbbi ülésükön úgy döntöttek, hogy tanácsülés elé terjesztik a termeltetés és a felvásárlás helyzetét és így a ta­nács tagjai segítségükre lesznek ebben a fontos munkában. A járás többi községében is folynak a megbeszélések és min­den szövetkezetnél arra töreksze­nek, hogy ezen a téren is kiemel­kedő, jó munkát végezhessenek. Választmányi ülés lesz június 5-en A MÉSZÖV Igazgatósága jú­nius 5-re hívta össze a földmű­vesszövetkezetek megyei választ­mányát. A választmánynak az Igazgatóság beszámol az első ne gyedévi ' munkáról: mit tettek j földművesszövetkezeteink a tö­megszervezeti és gazdasági téren. Ugyancsak beszámol az Igaz­gatóság arról, hogy a SZŐ VOSZ V. kongresszusára indult takaré­kossági verseny során milyen eredményeket értek el a szövet kezetek. Megvitatják a ne­gyedév feladatait és megszabják az e téren adódó feladatokat. Készülnek a gdvai táncosok .4 gdvai földmúvesszövetkezet- ' nek már évek óta van egy jól ' működő lánccsoportja. Krasznai. István vezetésével rendszeresen tanulnak és képezik magukat és nem egy ünnepségen aratlak nagy tapsot szép munkájukkal, elvezetés műsorukkal. Most a megyei bemutatóra ké­szülnek és rendszeresen megtart­ják próbájukat. Egyedül az volt a problémájuk, hogy nem volt a lányoknak tánccsizmájuk. Most a MEE'ZÖV segít ezen a bajon és a közeljövőben ellátja csiz­mákkal is a tánccsoportot, hogy tovább folytathassák jó szerep­lésüket. Egymillió íorinlos a vencsellöi lak áréi» sző veik ezet A vencsellöi takarékszövetkezet igazgatósága május 25-én táviratilag jelentette be a MÉSZÖV Igazgatóságának, hogy'a takarék- szövetkezet 'betétállománya elérte, sőt meghaladta az egymillió forintot. Az este hét órakor kezdődő igazgatósági ülésen a MÉSZÖV kiküldöttje méltatta a takarékszövetkezet fejlődését és eredmé- nyes munkájukért Szumel Károly főkönyvelőt és Vinnai János pénztárost a MÉSZÖV Igazgatósága nevében 200—200 forintos pénzjutalomban részesítette. A vencsellöi takarékszövetkezet megyénk második milliós takarékszövetkezete lett, mivel a rakamazi már évek óta egymillió forinton felüli betétállománnyal rendelkezik, jelenleg a három­millió felé közeledik. Tervek, elképzelések az újfehértói termelőszövet«ezeh csoportban Üjfehértón két termelőszövet­kezet és nyolc termelőszövetke­zeti csoport működik. Igaz, vol­na mit írni a tsz-ekről is, de in­kább egy tszcs-t választottunk most erre a célra, hiszen ez új- jabb, és sok szép tervük, elkép­zelésük van a jövőre nézve. A Búzakalász termelőszövet­kezeti csoportnak 2400 hold a te­rülete, amin 430 család dolgozik. Az elnök Komjáti András, volt szegényparaszt, az agronómus pedig Szabó István. A csoport lagjai valamennyien sokat pró­bált emberek, akik ez év tava­szán látták be, hogy jobb együtt, mint külön-külön. Alig ismerték meg a közös gazdálko­dás örömét, máris elégedetlenek önmagukkal, eredményeikkel. A munkakedv és a lelkesedés most sem hiányzik, elvégezték ha­táridőre a vetést, a tavaszi nö­vényápolási munkákkal is idő­arányosan jól állnak! Már1 most is látszik, hogy eredményeik jó­val jobbak lesznek, mint egyé­nileg gazdálkodó korukban. Azért nincsenek megelégedve munkájukkal, mivel a táblákat nem tudták most kedvükre ki­alakítani, hiszen az őszi vetést még egyéni korukban végezték el. Most minden elképzelésük áz, hogy őszre termelőszövetke­zetet alakítanak és valóban nagyjlzemi módón termelnek. Úgy tervezik, hogy ősszel 100 magyartarka és borzderes tehe­net állítanak be és megvalósít­ják a nagyüzemi baromfite­nyésztést. 100 sertést, tenyész- , kocát és árusüldőt kívánnak majd beállítani. Már most eltervez­ték, hogy saját erejükből egy 100 férőhelyes istállót, sertés- tiaztatót és baromfiólat építe­nek. Tehát már most hozzáfogtak a jövő tervezéséhez és emellett arra is gondolnak, hogy ezt az évet is megalapozzák, ezért dol­goznak becsülettel, a jobb ter­més, a szebb élet érdekében. Elek János, Üjfehértó, levelező. Szocialista brigádok a szövetkezeti kereskedelemben A Szovjetunió és'' Csehszlová­kia példája nyomán a párt Vli. kongresszusának tiszteletére ha­zánkban kibontakozott munka­versennyel született meg ná­lunk is a szocialista brigád­mozgalom. A szocialista brigád címért folyó verseny ma a munkaver­seny legmagasabb formája. A brigádok célja: a termelés jobb megszervezése, megtanulni szo­cialista módon dolgozni és a szakmai, polifikai műveltséget ezzel egyidőben emelni. Az elmúlt héten Mátészal­kán 19 brigádvezető megyei értekezleten vitatta meg az eddigi eredményeket, adták át jó tapasztalataikat egy­másnak. Az értekezlet óta újabb két szocialista brigád alakult me­gyénk földmű vesszövetkezetei- nél. Ez a megbeszélés mintegy megelőzője volt annak az or­szágos konferenciának, amelyet június 23-án Budapesten a szakszervezet, a Belkereske­delmi Minisztérium és az Orszá­gos Szövetkezeti Központ szer­vezésébe kerül megrendezésre. Az értekezleten nemcsak az eredmények, hanem a hiányos­ságok is felszínre kerültek. Ilyen hiányosság például, hogy ez a mozgalom nem széle­sedett ki még a nyíregyházi, tiszalöki járásokban és a kisvárdai járásban is csak > egy brigád versenyzik ezért a kitüntető címért. A csengeri járásban, — bar az elmúlt évben a brigádok létre­jöttek, azonban ebben az évben nem megfelelően mozgósítottak a tervek teljesítésére. Több olyan téves nézet is volt, hogy ilyen brigádot csak egy egység­nél lehet létrehozni; ezt azon­ban megcáfolta a vásarosnamé- nyi földművesszövetkezet pél­dája, ahol a vasműszaki-, a vegyi- és élelmiszer bolt kollek­tívái összefogtak a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az eredmények közül emlí­tésre méltó Mátészalkán Miklós László brigádvezető és brigád­jának tevékenysége, ahol eddig már három fiatalt neveltek bol kezelővé, megoldották az áru házhozszállítását, és be­vezették a műanyagcsoma­golást több áruféleségnél. Danó János fehérgyarmati bri­gádvezelő elmondotta, hogy a brigád létrejötte óta komoly mértékben nőtt a bolt forgalma, udvariasabb a kiszolgálás, és ja­vult a fogyasztók ellátása. Az egy brigádtagra eső forgalom 104.5 százalékra nőtt. Nyírbél- teken azok a brigádtagok, akik­nek nem volt meg az iskolájuk, együttesen tanultak és elvégez­ték a nyolc általános ^ iskolát. Ezen kívül élenjárnak a tsz-pat- ronalásban, és segítenek a fel- vásárlási tervek teljesítésében is a termelők felkeresésével és a részjegy-gyűjtésben is kima­gasló eredményeket értek el. Az országos konferencia ide­jére tovább kell növelni az eredményeket. A szocialista bri­gádok célkitűzéseikben segítsek jobban a fogyasztók kulturál­tabb kiszolgálását, tegyék gaz­daságosabbá a kereskedelmi munkát, a szakmai tapasztala­taikat adják át rendszeresen a többi dolgozóknak, járjanak élen a dolgozók szakmai, politi­kai, erkölcsi nevelésében es mutassanak példát a társadalmi együttélésben. A szövetkezeti kers^kedlem- ben elő kell segíteni továbbra is a szocialista brigádok létre­jöttét, ami kulturáltabbá teszi kereskedelmünket és elősegíti a szocialista ember kialakítását. V itigraiiiial védekezzünk a szőloperonoszpóra ellen Eredményes volt az apagyiak verseny íelhí vasa Az apagyiak ez év elején hív­ták versenyre a megye földmű­vesszövetkezeteit a tojás- és ba­romfi felvásárlási tervek sike­res teljesítése érdekében. Az első negyedévi és az azóta eltelt' időszak aat bizonyítja, hogy erednaényes és hasznos tol* a verseny felhívás, amely- hei a megye valamennyi föld­mű* esszövetkezete csatlakozott. Megyénkben az első negyedé­vi tojás felvásárlási tervet 140, a baromfi-tervet pedig alig több mint 70 százalékra teljesítettük. Az apagyi szövetkeaet — a megyei terven belül — a ba­romfi felvásárlásban 105, a to- jásf el vásárlásban pedig 146 százalékos eredményt ért el és ezzel a szövetkezetek közötti versenyben mindössze a 14. he- I lyet tudta magának biztosítani. Ez annál is érdekesebb, mivel az apagyiak eredménye egyál­talán n6m lebecsülendő, de az első helyeket mégis a jobb ered­ményt elérők biztosították ma­guknak. Érdemes még megem­líteni, hogy az első öt hely kö­zül négyet a kisvárdai járás szövetkezetei hódítottak el — sorrendben: Gégény. Mándök, Nyírtass és Tornyospáica — ami élő bizonyítéka annak, hogy ebben -a járásban foglal­koznak legszorgalmasabban és leglelkiismeretesebben a feivá- ‘ sárlást tervek teljesítésevei. A SZŐLŐ LEGSÚLYOSABB KAST OKOZD BETEGSÉGE A PERO- NOSZPÖRA. A Növényvédelmi Ku­tató Intézet megállapítása szerint a peronoszpóra hazánkban 1950—53-ig évente átlagosan 20 százalék kárt okozott a szőlőtermésben. Kártéte­le különösen meleg, csapadékos idő­járás esetén jelentős. Időben és szakszerűen alkalmazott vegyszeres védekezéssel — permetezéssel és po­rozással —■ azonban még a pero- noszpórának kedvező időjárás ese­tén is megakadályozhatjuk a sú­lyosabb kártételt. 1 A peronoszpóra elleni permetezés­hez ez ideig nálunk. általában a rézgáücból készült bordóilevet hasz­nálták. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb területen védekez­nek a peronoszpóra ellen rézgálic helyett egyéb, réztartalmü új nö­vényvédő szerekkel. E szerek al­kalmazása . során, szerzett tapaszta­latok azt. bizonyítják, hogy hatásos­ságuk a peronoszpóra ellen leg­alább olyan jó, mint a rézgálicból. készült bordóilé, ugyanakkor vi­szont alkalmazásuk gazdaságosabb és egyszerűbb, mint a rézgálic hasz­nálata. Az egyik ilyen újabb pero, noszpóra elleni növényvédőszer a rézoxiklorid tartalmú Vitigran per­metezőszer. \A Vitigran halványzöld színű, . szagtalan, poralakú növény­védőszer. Egy kiló Vitigran 2 kiló rézgálicot pótol. A Vitigranból te­hát a szőlöperonoszpora elleni eljö permetezéskor 0.25 százalékos (l#fl üter vízhez 25 deka Vitigran) per­mellevet kell használni. A későbbi permetezések során ugyanolyan arányban kell a permetlé tömény­ségét emelni, mint ahogy a bordói­lé töménységét növeljük. Ha tehát egy százalékos bordóilével permete­zünk, akkor 0.5 százalékos vitigra- nos permetlevet használjunk. ha 1.5 százalékos bordóilevet, akkor 0.75 százalékos Vitigranos permet­levet. A Vitigranos permetlével ugyanakkor és annyiszor kell per­metezni, mint a bordóilével. A Vitigranos permetlé elkészítése lendkívül egyszerű és gyors. Az előírt mennyiségű szert először ke­vés vízben csomómentesen el. kell keverni, majd fokozatosan hozzá­adjuk a szükséges vízmennyiséget, A VITIGRANOS PERMETLÉ EL­KÉSZÍTÉSÉHEZ meszet nem kell használni! A Vitlgrant lehet kever­ni a szőlőnél használatos rovarölő­szerekkel. A Vitigran permetező­szert a szőlő -. peronoszpóra elleni védekezésen kívül eredményesen le­het használni gyümölcsgombabeteg- ségek — varasodas, monilia — to­vábbá zöldségfélék peronoszpórája ellen is. Egy katasztrális hold sző­lő egyszeri permetezésnél kb. 30— 35 iorintos megtakarítást lehet elér­ni, a bordóileves permetezéshez vi­szonyítva. A Vitigran és bordóilé helyett védekezhetünk a szőlőperonoszpóra ellen DNRB pasztából készült per­metlével Is. A DNRB használata az elmúlt években jó eredménnyekkel jart, a vele való permetezés idő­pontja megegyezik a bordóileves és Vitigranos permetezések idejével, tehát ugyanabban az Időben és any- anyiszor kell DNRB-vel is perme­tezni, mint rézgáliccal és Vitigran- nal. A permetezést gondosan kell elvégezni, mert a DNRB paszta nincs megfelelően színezve, ezért a permetlé nem hagy nyomot a le- véliíeten és nem látható jól a már lepermetezett levélzet. A DNRB-s permetlé elkészítéséhez meszet nem kell használni. A. PERQNOSZPÓRA ELLENI EREDMÉNYES VÉDEKEZÉS MEG­KÍVÁNJA, hogy a permetezések mellett porozzuk is a szőlőt. A po­rozást elsősorban a fürtökre irá­nyítsuk. ezután az egész szőlőnö­vény felületét vonjuk be porozószer­rel. A porozás nemcsak azért fon­tos. mert a veszedelmes fürtpero- noszpóra ellen csak a szakszerű po­rozással lehet jól védekezni, hanem azért is előnyös, mert a porozást olyankor is végezhetjük — harma­tos. nedves tőkéken — amikor per­metezni nem lehet. Sőt. mivel a nedves felületen a porozószer job­ban tapad, törekedni keli arra. hogy a porozást közvetlenül eső után, vagy harmatos szőlőn végez­zük, A peronoszpóra elleni porozáshoz rézmészport használjunk. Egy fcaold szőlő egyszeri porozásához rézmész- porból 4—8 kilogramm szükséges. Szilváséi József, a MfrMQSZER ktrewiekségwsíseftwíe* 9-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom