Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-31 / 125. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Ara 50 fillér 1961. MÁJUS 31, SZERDA A munkabírók mind a földeken — Aratásig háromszor akarnak kapálni — DcItácÜerv szerint végzik a növényápolási teendőket a laskodi Vorosilov Tsz-ben Egyík nap váltja a másikat, s > zó parasztsága is. Nem hagyják mind közelebb hozza az aratás hát üresen telni az időt: minden kezdetét — így tudja ezt Laskod alkalmas percet kihasználnak termelőszövetkezeti község dolgo- | eredményeik gyarapítására. Kora reggel „üres marad" a község Bár ilyenkor elég hosszú a nap, de ők korai munkakezdéssel még inkább „nyújtanak” rajta. A munkabírók mind a földekre özönlenek, hogy a minél jobb és több termés érdekében megtegyék kötelességüket. Nem egy család van olyan, mint idős Éles Sándoré, Pásztor Ferencé, M. Kiss Józsefé, ahonnan hárman is munkába állnak naponta. Serény igyekezetüket kapás növényeik megtisztított s ezáltal gyorsabb növésre, erősödésre serkentett táblái igazolják. Az a szándékuk, hogy a hét végére teljesen végezzének az első kapálással. Utána pedig, az aratás megérkeztéig a cukorrépa, kukorica, burgonya harmadszori kapálásával is végezni akarnak. Szorgalmukra jellemző, hogy egyetlen nap alatt 50 hold burgo- át kapáltak meg. 35 hold dohányukat már nemcsak, hogy elültették, de 20 holdat meg is kapáltak belőle. Igen említésre méltó még az a tervük is, hogy 40 hold silókukoricájukat ugyancsak háromszor kapálják meg. Mint jó gazdához illik. A termelőszövetkezet 265 tagot És valóban számlál és egy-egy nap 180—200 kapalorgató szorgoskodik a közös I csináljak. A "övényápolási munkák idejére 10 napos dekádterveket vezettek Lapunk tartalmából: Kilenc esztendő a vasnyeregben MÉSZÖV melléké Asztronauták Szántóverseny Külföldi események V ______________ A bnit.vzki vlzierőmű építése. N.vikolú.j Perli [elvétele a szovjet művész ioto-kiúlli tuson. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Október elsején nyílik nie«r as Újítók és Feltalálók ill. Országos Kong;resssusu í jíIók megyei anIvói ja volt tegnap Nyíregyházán földeken. Mint jó szövetkezeti gazdákhoz illik, azt mondják: „Ahogy dolgozunk, úgy gyarapodnak részesedési lehetőségeink. Rajtunk múlik, hogy termelési terveink meglegyenek. Csináljuk iát jól a dolgunkat”. A Nyírlugoshoz tartozó szeny- nyespusztai Szabadság Termelő- szövetkezet március 23-án vett át 5000 darab naposcsibét. Ezek a csirkék özv. Pál Gézáné baromfigondozó és társai keze alatt ma már általában elérték a 80 de- kás súlyt. Annakidején a termelőszövetkezet tagsága ellenezte a csibenevelést, de a vezetőség Pál Gézánéval együtt minden felelősséget magukra vállalt. Ma már persze a tagság véleménye is megváltozott a szép eredmények láttán. Miről beszélnek ezek az eredbe. Eszerint nincs kapkodás, felesleges időveszteség. A brigád- és muokacseoatvezetőktől a tagság már ma tudja, mi következik holnap. Hogy: akkor megint úgy uralják szövetkezeti határukat, mint egy gyarapító méhcsa- i*'3 tagjai. Végül az a haszna is megvan a baromfitenyésztésnek, hogy néhány termelőszövetkezeti tagnak szívesen végzett munkakört és jó részesedést biztosít. A tervezett 20 százalékos elhullás és a ténylegesen fennálló 4,1 százalékos elhullás közötti baromfi 50 százaléka a gondozóé. Emellett havonta 1000 darabonként 12 munkaegységet számolnak el a gondozóknak. Végül minden ko- rosbított 10 darab csirke után további egy munkaegység illeti a gondozót. Tegnap délelőtt az üzemek gazdasági vezetői, vállalati és szakszervezeti megbízottjai, újítók és kiváló dolgozók részvételével menyílt az újítók és feltalálók megyei ankétja. A tanácskozás vitaindító előadását Király Lajos, az SZMT újítási bizottságának vezetője tartotta meg. Bevezetőben röviden foglalkozott a fontosabb kül- és belpolitikai eseményekkel, az egész világon végbemenő technikai fejlődéssel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a pártunk VII. kongresszusának irányelvei alapján végzett politikai és gazdasági munka meghatározta az újító-mozgalom feladatait is. Ttivaly: egymillió torint ujltHSI dl| — Joggal mondhatjuk — mondotta—.hogy megyénkben az újítómozgalom az ellenforradalomokozta visszaesés után gyors fejlődésnek indult. Örömmel kell megállapítanunk azt, hogy az 1959-cs év népgazdasági eredményeihez viszonyítva az 1960-as év 50 OOO forint jövedelem Ssennyespusstán baromfiból mények? Először is az elhullás csupán 4,1 százalékos volt, ami a tervezett 20 százalékhoz képest igen jónak mondható. Másodszor jól jövedelmező a baromfitenyésztés a tagság számára is, hiszen a tovóbbtenyésztésre visz- szatartott 1300 darabon felüli csirkéket jó. áron értékesíti a tsz ■ az állami vállalatnál. Á termelőszövetkezet a sikereken felbuzdulva ugyanis további 5000 csirkére, 2000 kacsára és 4000 darab pulykára köt szerződést még ez évi felnevelésre, s így mintegy 50 000 forint jövedelemre számíthat a baromfiból. lüblis/áz holdon nő új erdő a nyírbátori járásban A tavaszi 'fásítási hónap során különösen jó eredményt értek el a nyírbátori járásban. Az értékelés alapján Nyírlugoson 105, Penészleken és Kislétán 50—50, Nyirbogáton 40, Pócspetriben 20, Nyírcsászáriban 10 holdat erdősítettek, illetve fásítottak a termelőszövetkezetek a szántóföldi termelésre kevésbé alkalmas, silány, futóhomokos területeken és az árokpartokon. A termelőszövetkezetek mellett a tanácsok, legeltetési bizottságok, iskolák és intézmények is aktívan bekapcsolódtak a táj szebbé és gazdagabbá tételébe. A tanácsok közül a penészlekl, a nyírbátori, a nyír- lugosi, a legeltetési bizottságok közül a nyírmihálydi és a nyírbátori, az iskolák közül a Nyírbátori Báthori István Gimnázium növendékei, a vállalatok közül a Nyírbátori Gépállomás és a Kis- létai Gyermekotthon érdemelnek dicséretet. Kovács Endre. lezárásával több mint 100 százalékos emelkedést értünk el. Az előadó ezután részletesen elemezte a benyújtott és elfogadott, valamint az elfogadott, de be nem vezetett újítások arányát az elmúlt évekéhez viszonyítva. Megállapította, hogy az elfektetett újításoknál az ok: 30 százalékban felelőtlenség, nemtörődömség, 45 százalékban a bevezetéshez szükséges munA lermelrs forrudiilm: *- Itt szeretnénk felhívni gazdasági vezetőink figyelmét — amikor ismertetjük ezeket a szép eredményeket — hogy a jövőben még bátrabban, még célratörőbben foglalkozzanak az újító-mozgalommal. Ne féljenek a kísérletezésektől, vállaljanak érte felelősséget, mert ennek hiányában nincs eredmény, nincs haladás. A vaskalapos módszert egyszer s mindenkorra űzzék el a gazdasági élet minden területéről. Beszéde további részében az újítási feledattervek elkészítésének fontosságáról beszélt, majd kifogásolta, hogy a gazdasági vezetők nem élnek azzal a jogukkal, hogy a feladattervben szereplő cél elérésekor külön is megjutalmazzák az újítókat. — A termelés forradalmárai — mondotta a továbbiakban Király elvtárs — akik nem csupán az újítási díjért, és az erkölcsi elismerésért, hanem a szocialista társadalomhoz való ragaszkodásból is újítanak és újat alkotnak, meg kell becsülnünk. Az előadó ezután bírálta azokat a vállalatokat, ahol még mindig fennállnak ezek a hiányosságok, s mint örvendetes kaerő, szervezetlenség és anyaghiány, 20 százalékban beruházási kerethiány és 5 százalékban a helytelen elbírálás. Elmondotta még Király elv- társ, hogy tavaly a megyében majdnem egymillió forint újítási dijat fizettek ki. Mint mondotta, ez nem baj, csak legyen mögötte népgazdasági eredmény. Majd Így folytatta: rnit meg kell becsülni tényt mondotta el, hogy a nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalatnál megfogadták az újítási bizottság javaslatait és mostmár sokkal nagyobb gonddal kezelik az újításokra vonatkozó szerződéskötések ügyét. ' Említést tét több olyan esetről, ahol az újítókat ért sere-' lem miatt a bírósághoz kellett fordulni orvoslásért, mint például megtörtént ez a nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat és a TÜZÉP esetében is. Beszéde további részében bejelentette, hogy október elsején összeül az Üjítók és Feltalálók III. Országos Kongresszusa, majd a „Kiváló Üjító” jelvény megszerzésének feltételeit ismertette. Felsorolta azokat a vállalatokat, üzemeket és intézményeket, ahol egyáltalán nem szervezik az újító-mozgalmat. Befejezésül kivonatosan felolvasta azokat a rendeletkiegészítéseket, amelyek az újításokról és találmányokról szóló 1953-ban kiadott kézikönyv megjelenése óta láttak napvilágot. A vitaindító előadás után hozzászólások következtek. Lapzártakor a tanácskozás még tartott. A hétéves terv ^ n mpQvalósulás útján
