Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-30 / 124. szám

A jóakaratú emberek remélik, hogy Becs fontos mérföldkő les% a béke útján Kennedy nyilatkozata Államférfi-találkozó Genfben GENF, (TASZSZ): Hétfőn a szovjet küldöttség szállásán ta­lálkozott Puskin, a szovjet és Macdonald, az angol küldöttség ve­zetője. Ök ketten a laoszi kérdés rendezésére összehívott értekez­let társelnökeinek tisztségét töltik be. Később a Szovjetunió, Kína, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és Lengyelország képviselői találkoztak a szovjet küldött­ség lakhelyén. Folytatódott az eviani ■■yt­konferencia A marakkói kormány a tárgyalásokról — Cjabb plasztikbombás merényletek Moszkva, (TASZSZ): A Pravda Vasárnapi száma „újságíró” alá­írással kommentálja Hruscsov és Kennedy közelgő bécsi találkozó­jának külföldi sajtóvisszhangját. Mindenki előtt világos —V mu­tat rá a cikkíró —, hogy kétnapos megbeszélésen képtelenség eltisz- títahi az útból a hidegháború éveiben felhalmozódott vitás problémákat. A tartós békéhez vezető utat sem két nap. sem egy hónap alatt nem lehet megtalálni. De rá lehet és rá kell lépni erre az egyedül helyes útra. ten a SEATO-országok eddig nem terjesztették elő a maguk konk­rét javaslatait, viszont kitérnek a szocialista országok javaslatai­nak megvizsgálása elől. London ingadozik, Párizs az időt húzza, Bangkok ügyrendi kérdések el­sőbbségéhez ragaszkodik. Addig Washington a régi nótát fújja, mondván addig nem lehet szó tárgyalásokról, amíg nincs tény­leges tűzszünet Laoszban. Egy­szóval ugyanazt a taktikát alkal­mazza, mint a leszerelés kérdé­sében; előbb legyen ellenőrzés, azután lehet szó magáról a lesze­relésről. S'a jóakaratú emberek remé­lik, hogy Bécs fontos mér­földkő lesz a béke útján. Korunk égető problémáinak megoldását nem lehet vég nélkül halogatni. Mindenek előtt az álta­lános és teljes leszerelés kérdé­séről van szó. Fel kell számolni továbbá a második világháború veszélyes maradványait Európa szívében, meg-kell kötni a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyugat-berlini kérdést. Ezekben a napokban mindenütt különösen sokat be­szélnek arról, hogy milyen óriási jelentőségű volna a szovjet—áme­nek feladatát a francia küldött­ség vállalja el. Ez viszont elhá­rítja magától ezt a kétes meg­tiszteltetést, mert így jobban biztosítva látja a maga érdekeit Indokínában. Nehéz lenne megmondani, hogy valóban így áll-e a helyzet. Két­ségtelen azonban az, — s ez a lényeg — hogy a nyugati küldött­ségek eddig nem mondtak semmi olyat, ami hivatalos dokumen­tumként szolgálhatna. Ezt pe­dig ők ürügyül használják íel arra, hogy ne vitassák meg a szovjet küldöttség által előter­jesztett világos programot. A hétfői ülés mutatja majd meg, hogy meddig akarják halogatni a dolgot. rikai kapcsolatok rendezése a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. Nyitott szemmel nézni a kör­nyező világot, felismerni a békés együttélés életbevágó szükségességét, gyakorlati lé­péseket tenni a béke megszi­lárdításáért — ez az idő szava. És ha a szovjet—amerikai meg­beszélések mindegyik résztvevője a józan értelem álláspontjára he­lyezkedik, akkor Bécsben jó mun­kát végezhetnek az egyetemes béke javára, — állapítja meg cikke végén „újságíró”. Kennedy a bécsi találkozóról Washington, (MTI): Washing­tonban vasárnap Kennedy elnök 44. születésnapja alkalmából ün­nepséget tartottak, amelyen a demokrata párt 6000 tagja vett részt. Kennedy rövid beszédében foglalkozott a küszöbönálló bécsi találkozóval. Kijelentette, semmi sem helyettesítheti a hosszú és nehéz diplomáciai tárgyalásokat. A nagyhatalmak vezetőinek ta­lálkozói — mondotta — hozzájá­rulhatnak a veszélyek elhárítá­sához és a feszültség csökkenté­séhez. Az ilyen megbeszélések hasznosak lehetnek — hangoz­tatta az elnök. Kennedy nem mulasztotta el azonban, hogy beszéde befejező részében ne tegyen burkolt fenye­getést. mondván, hogy az Egye­sült Államok szilárdan szembe­száll azokkal, akik — úgymond — „a szabadság lerombolására törekszenek”. RABAT (AFP) Ahmed Alaoui marokkói tájékoztatásügyi mi­niszter szombaton este kifejtette a marokkói kormány hivatalos álláspontját az Evianban folyó francia-algériai tárgyalásokról. Marokkó — hangsúlyozta a miniszter — fenntartás nélkül teljes mértékben támogatja az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát a francia kormány­nyal folyó tárgyalásokban. Hasszán királyt tájékoztatják az eviani tárgyalások menetéről. Az Algériai Köztársaság kormá­nyának rabati képviselete állan­dó érintkezést tart fenn Tunisz- szal és Genffel. Marokkó álláspontja szerint — emelte ki Ahmed Alaoui — a konfliktus Franciaország és Al­géria között mindenekelőtt poli­tikai. A problémát politikai sí­kon kell megoldani, tárgyalások útján. A tanácskozások célja, hogy Algéria népe függetlenné válhasson, majd létrejöhessenek Vang Vieng, (MTI): A laoszi tűzszünet meghirdetése után nyert időt a puccsisták arra használják fel, hogy az ellenőr­zésük alatt álló területeken meg­szilárdítsák terroruralmukat. Sok laoszi hazafi válik a terrorak­ciók áldozatává. A puccsisták sok helyen kon­az együttműködés formái a füg­getlen Algéria és Franciaország, között. . Marokkó — folytatta a kor­mány szóvivője — ellenzi Algé- ' ria felosztásának gondolatát, • mert az a konfliktus továbbter­jedésének kockázatát rejtené ma­gában. Szombat este újabb plasztik-'1 bomba-merényleteket jelentéttek Hydrából, Castiglionéből. A me­rényletek anyagi károkat okoz­tak. < Vasárnapra virradóra keit1 plasztikbomba robbant Páritó két külvárosában is. A robbanás színhelyén OAS betűk jelezték'1 hogy a merényleteket az ultrák titkos katonai szervezete követte el. -> EVI AN (MTI): Hírügynökségi jelentések szerint magyar ''idő • szerint 10,30 órakor megkezdő­dött a francia-algériai tárgyalá­sok hétfő délelőtti ülése. centrációs táborokat állítottak fel, itt helyezik el azokat a polgári személyeket, akik gyanújuk sze­rint rokonszenveznek a laoszi hazafias fronttal. A táborokban folyik a vérengzés, sok foglyot meggyilkolnak. Másokat erőszak­kal besoroznak Phoumi Nosavan hadseregébe. I nyugati hatalmak mesterkedései a laoszi kérdéssel foglalkozó genii értekezleten Genf, (TASZSZ): A laoszi kér­déssel foglalkozó genfi értekezle­A laoszi lázadók terror-uralmat gyakorolnak az általuk ellenőrzött területeken A nyugati hatalmak Genfben folytatott felelőtlen játéka sok tekintetben meghatározza laoszi bábjaik magatartását is. Nosa- van hívei Na Mon-ban kitérnek a koalíciós kormány megalakí­tása és egyéb belpolitikai kérdé­sek megvitatása elöl. Genfben épp úgy, mint Vientianeban a tisztán katonai kérdést helyezik előtérbe. A megfigyelőnek min­denképpen az a benyomása, hogy a fennálló helyzet megszilárdí­tására törekednek, ami gyakor­latilag Laosz kettéosztását jelen­tené. A politikai fegyverszünet je­lenleg teljesen a nyugati hatal­maktól függ. De ők nem sietnek. Igaz, vannak is nézeteltérések közöttük, például abban, hogy nevükben ki tegyen a laoszi Kér­dés megoldására konkrét javas­latokat. A javaslatok mégis fel­tételezhetően már ott lapulnak az irattaskákban s elvben alig különböznek egymástól. Újságíró körökben elterjedt hírek szerint az amerikai küldöttség azt akar­ja, hogy a javaslat beterjesztésé­Hűvös, esős idő Változó időjárás kedd estig: hűvös, felhős idő, sok helyen esővel, zivatarral. A Dunántúlon megélénkülő északi szél Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 14—18 tok között. Távolabbi kilátások: a hét kö­zepén is hűvös idő, esőkkel. A NYÍREGYHÁZI káimo MŰSORA: Városaink, falvaink életéből. Zenés műsor. — Hírek, tudósí­tások. — Részletek az Állami Dé­ryné üeéáMz műsorából. Még mindig a repülőgép mellett áll­tam s nem tudtam, mit tegyek tovább. Tízegynéhány lépést tettem a holt erdő felé, de hirtelen sietve, csaknem futva tértem vissza, minden ok nélkül, hiszen a rádió bent volt a szkafanderem belsejé­ben, a rakéta jeleit tehát így is meghall­hattam volna, de... mégis visszatértem. Nem volt az félelem, ami erre kényszerí- tett, hanem az idegenszerűség hirtelen tá­madó érzete, amelyen az ember nem tud egyszerre úrrá lenni. Ilyen idegen volt számomra ez a mélyen lent szétterülő s a felhőzet ellenére is erős fényben úszó fehér ég, idegen volt a levegő mozdulat­lansága, a lapos buckákkal borított sík­ság, amelyen a cipő talpa olyan furcsán kopogott. Leültem a repülőgép szárnyára, ke­zemben forgattam a kést, elnéztem a sík­ságnak a közeli erdő felé szakadékos partban végződő szélét és gondolkoztam. Ha negyvennyolc óráig meg nem találom a kapcsolatot utitársaimmal — elfogy a levegőm. Akkor majd gondolkozom rajta, hogy mit tegyek, egyelőre azonban van oxigénem, élelmiszerem, és itt a repülő­gépem. Mit tegyek hát? Azt, amit a kö­telességem: kutatnom kell a bolygót. Ez nem is hangzik rosszul — tűnődtem to­vább —, de mi lesz, ha az űrhajó akkor bukkan elő. amikor én éppen távol le­szek a repülőgéptől? Míg én odafutok, el­tűnik a fellegekben s ezzel talán mene­külésen utolsó lehetőségét veszítem el. Ak­kor hát itt üljek a repülőgép szárnyán és várjam a szabadítást? A repülőszolgálat­nál a főnökömnek volt egy kedvenckér­dése, amelyet rendszerint újoncnak adott lel: mit kell tennie a pilótának, ha em­ber nem lakta vidéken, hegyekközött vagy sivatagban kénytelen leszállni? Mindent, ami csak lehetséges — hangzott a felelet. Hát aztán, ha ez még mind kevés? — Akkor azt is, ami lehetetlen! — Ezt talán egy kicsit nyersen és együgyűen hangzik, de az egyik kartársam egy ho­moksivatag közepén lezuhant, s minthogy postagépe összetört, ezzel a jelszóval ju­tott ki ötnapi menetelés után, egyetlen csepp víz nélkül, noha a tudósok tanítása szerint az ember víz nélkül már jóval rö- videbb idő alatt elpusztul. S mikor meg­kérdezték, mire gondolt, amíg a sivatag­ban bolyongott, főnökünk jelmondatát idézte. Ez a történet éppen jókor jutott eszembe. Különböző tényezőket kellett fi­gyelembe venni — a legfontosabb, hogy a bolygót élőlények lakják. Nem nagy könnyelműség-e védtelenül itthagyni a repülőgépet? De igen, feltétlenül az, de mit tennék egyebet? Ismét felugrottam a gép szárnyára, a kabinból magamhoz vet­tem a kis sugárszórót, ezt a széles mar- kolatú, kúp alakú szerkezetet, a vállamra akasztottam s elindultam a szakadékos part felé. Kis idő múlva már ott is vol­tam a szélén. Lent a mélyben ott volt a holt erdő, csúcsai néhol elérték a partot, amelyen álltam. Tekintetem ott bolyongott a hosz- szú íenyes hajtásokat eresztő bokrokon. a kúpos cseppkövek között, a különféle. áttetsző anyagokon, melyek nagy gómp- lyagokban terjedtek szét, mint megannyi összetekeredett kígyó az óriási koránok­hoz és polipokhoz hasonló görcsös tüskés jégcsapokon. Olyanok voltak ezek, mint a mesterségesen faragott növények, ami­lyeneket a fagy fest az ablaküvegre, dé még megsokszorozta őket a szivárvány minden színe. A fénytörésekben csillogó csúcsaik a hullámzó tenger látszatát kel- , tették. Bizonyos idő múlva rájöttem, hogy e képződmények elhelyezkedése nem egé­szen zűrzavaros. Elrendezésükben imitt- amott bizonyos rendszer látszott. Nem messze megfigyelő állomásomtól a párt széle néhány méterre emelkedett. Felhág-1 tam az egyik oldalról meredeken levá-' gott emelkedésre, hogy nagyobb terüle- • tét láthassak be. A holt erdő mélyén, • ■ mintegy háromszáz méternyire tőlem, tá- s gas horpadás látszott. A horpadást övező ásványi sövényzet alacsonyabb volt, mint másutt formáik is jobban le voltak göm­bölyítve. A horpadás közepe mintha tel- jessen sima lett volna, s gyűrű alakú gát fogta körül. De ezt nem tudtam biztosan megállapítani, mert itt-otl eltakarták a közelebbi „fák” csúcsai. Azt azonban tisz­tán láttam, hogy minél távolabbra nézek ettől a helytől, a holt fák annál maga-' • sabbak és ágazatuk is élesebben terebé­lyesedik. Elhatároztam, hogy lemegyek és közelről megnézem. A part, amelyben a síkság végződött, mindenütt merede.-,, . ken szakadt alá. A holt erdő szintjétől. . alig néhány méter választott el. Haboz­tam. Közvetlenül alattam sorakoztak a mozdulatlan, tiszta fényben ragyogó kris­tályos képződmények. Győzött a kíváncsi-,..,,, ságom. Kezemmel tapogatózva ereszked­tem lefelé a meredek falon s az utolsó pillanatban átvillant agyamon a gondolat, hogy vajon a szkafanderek tervezői fi­gyelembe vették-e azt a lehetséget is, hogy - az ember ebben a ruházatban ugorjon. Az­zal könnyedén eltaszítva magam, már zu­hantam is lefelé. Erősen összekuporodva, négykézláb értem talajt. Háttal a part felé fordultam. Előttem volt a hőit erdő. ­(Folytatjuk.) 2 FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom