Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-05 / 103. szám
Kiváncsiak klubja___ A jövő tanítója Minta klubfoglalkozás Vásárosnaményban A Megyei Népművelési Tanácsadó kultúrotthon-klubmunka szakbizottsága Tőkey Károly vezetésével, tapasztalatcserével egy bekötött munkaértekezletet tartott nemrégiben a vásárosnamé- nyi „Esze Tamás” járási művelődési házban. Minden járási kultúrház-igazgató részt vett az értekezleten. Tőkey Károly a klubmozgalom fejlődéséről, jelentőségéről, tartalmi munkájáról tartott előadást. Utána Takács Kálmán, a helybeli kultúrház igazgatója beszámolt arról, hogy a járási kultúrház hogyan segítette eddig a saját klubját ; és a vidéki klubokat. A győztes tsz-kovács Gyarmathy Zsigmond járási népművelési felügyelő, a helyi klub vezetője tájékoztatta a résztvevőket saját klubjuk munkájáról, majd elmondotta, hogy a járás községeiben hogyan kezdték el a klubok szervezését. Több községben tartottak már minta-klubfoglalkozást. Ezeken a foglalkozásokon bemutatták, hogyan kell megszervezni és folytatni ezt a munkát. Kivétel nélkül mindenütt nagy sikere volt, így Tiszakerecseny- ben, Tiszaadonyban, Barabáson — itt ezer forintot adott a tanács községfejlesztési alapból klubfelszerelés vásár lásra — és Olcsván. Itt is kaptak anyagi támogatást. Csarodán a minta-foglalkozás óta rendszeressé vált a klubfoglalkozás. Elmondotta, hogy nagy sikert aratott szellemi öttusa versenyükön a téesz kovácsa lett a győztes. A mozgalom sikerének feltétele: a vezetők támogatása talál-e Megyénkben még csak az idén kezd elterjedni ez a mozgalom, éppen ezért sokat meríthetnek a járási kultúrotthon-igazgatók a bevált jó módszerek elhangzott ismertetéséből. Az este megtartott minta-klubfoglalkozáson pedig a gyakorlatban győződhettek meg ez új mozgalom jelentőségéről, népszerűségéről. Főleg fiatalok vettek részt természetesen, de voltak tanárok, tanácsi dolgozók is. Nemcsak mint klubtagok segítik azonban ezt a munkát, hanem mint vezetők is és ennek nem kis része van abban, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen népszerű lett ez a mozgalom Vásárosnaményban. Másutt is függ e mozgalom sikere a vezetők támogatásától, csak kérdés, Megalakult az agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei csoportja Az elmúlt napokban a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa szék- házában jöttek össze tanácskozásra Szabolcs-Szatmár megye legjobb mezőgazdasági szakemberei, abból a célból, hogy megalakítsák a Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei csoportját. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa műszaki bizottságának rendezésében megtartott értekezleten Babolcsi Pál, a MEDOSZ megyei titkára tartott bevezető előadást, melyben kihangsúlyozta az egyesület alakulásának és további munkájának fontosságát. Többek A szövőszéknél között foglalkozott azzal, nem mindegy az megyénk szakembereinek, hogy milyen alapot biztosítunk a szocializmus útjára lépő fiatal, kezdő termelőszövetkezeteinknek a termelésben, milyen tudományos segítséget kapnak kint a gyakorlatban a megye legjobb szakemberei. A bevezetőt vita követte, majd ezt követően megalakult az egyesület. Elnöke Takács Ferenc elvtárs, titkára Pataki Pál elvtárs lett. Az egyesület megválasztotta az egyes fontosabb ágak tudományos szakcsoport-vezetőit is, és ezen szakcsoportvezetőkből, az elnökből és a titkárból áll az egyesület vezetősége. Ezután az egyesület vezetősége megtartotta első ülését, melyen határozat született arra vonatkozólag, hogy az egyesület a megyére kiterjedő munkatervét május hó 5-ig készíti el. Ebbe a munkatervbe azokat a fontosabb kérdéseket veszik fel, amelyek tudományos alapon elősegítik a fejlett zoo- és agrotechnika alkalmazását megyénk területén. Az egyesület vezetőségi tagjai egy- egy termelőszövetkezetet fognak patronálni. Ribóczi Pál tudósító. — Szervusz mama! — köszönt Jocó. Az anyja mérgesen kiáltott utána: — megint hová csavarogsz? Jocó nem szólt, megrántotta a vállát és becsapta maga mögött az ajtót. Sietett, hiszen a téren már várták a többiek. : — De soká jöttél — fogadta Laci. — Hová megyünk? Találjatok ki valami jó bulit, — vágott közbe Jocó. — Ne izgulj, felelte neki a galeri feje, akit a fiúk egyszerűen Kaf- fernak szólítottak. — Megyünk a táncsuliba. Éppen az össztáncra értek oda. A piszton si- koltott, a teremben kihogy ilyen megértésire minden járásban. Külön említést érdemel a kíváncsiak klubja. Tőkey elvtárs székesfehérvári tapasztalatok alapján honosította meg ezt a máris népszerűvé vált kluoot Vásárosnaményban, a megyében első helyen. A klub tagjai tudományos és művészeti kérdést tehetnek fel és azokra a TIT különböző szakosztályainak előadói válaszolnak. A kérdéseket előre bedobják egy ládába és előre meghatározott foglakozásokon megkapják rá a választ. Nem szorul külön bizonyításra, hogy miért a legnépszerűbb ismeretterjesztő forma ez, hiszen saját kérdésére kap választ akárki. Remélhetőleg gyorsan elterjed majd az egész megyében ez a nálunk új mozgalom. Este közös mozilátogatáson vet- j tek részt a tagok. A következő j foglalkoíáson filmankétot tarta- ’ nak a látott filmről. Később az értekezlet résztvevői megvitatták az első nap látottakat és hallottakat, majd a kétnapos értekezlet befejezéseként előadás hangzott el az ismeretterjesztő és művészeti csoportokban folyó nevelési munkáról. Közösen megvitatták e nagyon fontos munka módszereit saját tapasztalataik alapján. Gál Béla Herceg Sándor megyénk egyik távoli községéből, lisza- adonybói került Nyíregyházára a Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe. Tanító szerelne lenni, hogy taníthassa a falusi iskolásokat. A fehérgyarmati községi tanács által adományozott összlöndíj segít: tanulását. Herceg Sándor ió tanulással hálálja meg a gondoskodást. Eddig jeles., e sikerültek vizsgái. A képen: a fiatal tanítójelölt gyakorló órákon ismerkedik a íanuváttvokkal és a tanítás szépségeivel. (Hammel József felv.) Falusi „épületgyúr“ Dohánvpajták előregyártóit épületelemekből A nagykállai Virágzó Föld Termelőszövetkezet majorjában, nem messze a műúttól, reggel azt lehetett látni, hogy egy sor cinóbervörös épületszerkezet emelkedik a levegőbe. Délután már 15— 20 méter hosszan álltak ezek az elemek. Mint a helyszínen kiderült, a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat dohánypajtát épít a termelőszövetkezetben. Az idén: tizenhárom kísérlet De nem akárhogyan! Szanyi Tibor szakipari részleg- vezető tájékoztatása szerint már az elmúlt évben foglalkozott a vállalat olyan építési megoldással, amelynek segítségével anyaA frizura pirult arccal és nagy igyekezettel táncoltak a tiatalok. Kaffer megállt az ajtóban, és hátraszólt a többieknek. — Ezek gyengék, majd megtanítom én őket csörögni — mondta és nemsokára eltűnt a táncolok forgatagában. Laci is követte. Jocó egyedül maradt. Körülnézett, és a sarokban felfedezett egy barna lányt. Odament hozzá. — Szabad? A lány bólintott. — Jocó vagyok, — szólt, s hanyagul nyújtotta a kezét. — Marika vagyok — válaszolta a lány és elkezdtek táncolni. — Szeret csörögni? — kérdezte Jocó. A lány hamiskásan nézett rá. — Igen, szeretek. Elhallgattak. Jocónak az járt az eszében, hogy vajon mit mondana most Kaffer ennek a lánynak. A csendet Marika törte meg. — Mit rángatódzik? — Jocó az ajkába harapott és elvörösödve felelte: — Ez nem rángatózás. Csörögni tudni kell! Elhallgattak. No, ennek jól megmondtam, gondolta magában Jocó. A lány azonban nem | got és sok időt takaríthatnak | meg. Az elmúlt évben két kísérleti pajtát építettek fel. Az idén, a kísérleti tapasztalatok alapján tizenhárom darab pajtát építenek a termelőszövet- E ■ ~ nyugodott bele a vereségbe és visszavágott. — Tudja, milyen rosz- szul áll magának ez a hülye — frizura? Szerencsére lekérték tőle a lányt, mert erre nem tudott mit válaszolni, Dühöngve ment ki a teremből. Rágyújtott. Buta liba, — gondolta. Milyen beképzelt. Igazán csinos lány, de szemtelen. S elindult haza. Édesanyja már aludt. Vetkőzni kezdett. Űjból eszébe jutott a lány, s belenézett a tükörbe. . Hm... „Hülye — frizura” — ismételgette magába, aztán megrántotta a vállát, felvette a fésűt és lassan beletúrt vele a hajába. T. F. kezetekben, köztük egyet itt, á Virágzó Föld Tsz-ben. Anyagmegtakarftás Az egy-egy rekeszt elválasztó, illetve összefogó fa vázszerkezetet, előre elkészített, kiképzett elemekből a földön állítják össze, és a kész vázat csigasor segítségével emelik a vasbeton alapra. A pajta oldalfala is előregyártott panelszerű részekből tevődik Össze. — A Virágzó Föld Tsz-ben egy 46 méter hosszú pajtát építünk — mondotta a szakipari részlegvezető. — Sokkal kevesebb anyag kell hozzá, mint a hagyományos építkezéseknél. Erre a pajtára például 68 köbméter faanyagot és 40 köbméter vasbetont használunk fel. Két hónappal a határidő előtt — Ami az építkezés gyorsaságát illeti, azt — mint mondották — volt szerencséjük látni — folytatta. — Terv szerint szeptember 30-ig kellene átadnunk ezt á pajtát, de bízom benne, hogy kéf hónappal korábban a tsz reractefU kezésére tudjuk bocsátani, s godtan tárolhatják benne az iáét dohánytermésüket. A munkát talán még itt is, de a többi épaÚ pajtánál feltétlenül meggyorsít* ja és megkönnyíti majd az,bogM az emberi erő és csigasor heispsH daruval emeljük be a uáasaer- keze tekert a beton talapaertra S. A, * A megye egyik távoli községében, Darnón készült e felvétel. Török Zsigmondné, a néhány hetes fiatalasszony szorgoskodik az esztovátánál. A kis beregi községben majdnem minden házban így készítik el a háztartáshoz szükséges vásznakat, kendői, lepedőt.
