Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-25 / 120. szám
A törpe gyümölcsös előnyei — A modern szénassárítás technikája — Miért a» itatásos borjúnevelés a ki fizetőbb? Töltögető kapálás Hasznos tapasztalatcsere a Fehérgyarmati Állami Gazdaságban Kedden reggel a fehérgyarmati járás 20 termelőszövetkezetéből gyümölcskertészek és tehenészek érkeztek egésznapos tapasztalatcsere látogatásra a Fehérgyarmati Állami Gazdaságba. Mostantól kezdve rendszeres bemutató gazdaság lesz a fehér- gyarmati, ahol a környező termelőszövetkezetek elsajátíthatják a leghaladóbb agró- és zoo- technikát. Csorvási Sándor, a gazdaság igazgatója rövid üdvözlő beszédében ismertette a gazdaság múltját, eredményeit és beszélt a jövőbeni fejlődés irányairól. Többek között elmondotta, hogy 1955-ig veszteséges volt a gazdaság, de azóta 22 millió forint nyereséget fizettek az állam kasz- szájába. Még a tavalyi nehéz esztendőben is 3 millió forint nyereséget fizettek be. A tejhozamot az elmúlt öt év alatt 1500 literről 3090 literre emelték tehenenként. A kukorica termésátlagát is majdnem • megháromszorozták. Majd ismertette, hogy már eddig is milyen segítséget nyújtottak a járás szinte minden szövetkezetének, a továbbiakban pedig ez a segítségadás még szervezettebb lesz. A hagyományos szárítási módszerrel szemben kétszeres fehérje-mennyiséget kaphatunk, ha így szárítjuk a szénát. A tehén tartás, a borjúnevelés és a szénaszárítás módszereit a szövetkezeti állattenyésztők a gazdaság majorjában a gyakorlatban tanulmányozták. Látták a gépi hideglevegős lucernaszárítást, tanulmányozták az ágaskészítést, a lucerna rá és lerakását, valamint jelen voltak az esti gépi fejésnél és a borjúk itatásánál. Hasznos tapasztalatok szerzésével telt el ez a nap. Remélhetőleg az egyes szövetkezetek adottságainak megfelelően rövidesen kamatoztatják is a gazdaságban látottakat. Csikós Balázs A gyümölcstermelésben is csak a legfejlettebb technika alapján Tehetünk versenyképesek A Nyírmadai Állami Gazdaságban 438 holdon termelnek az idén burgonyát, s ennek jelentős része továbbsza- porításra szánt vetőgumó lesz. A képen a szárfelhúzásosan szaporított, szuper-elit burgonya második töltögető kapálását végzik. (Foto: Hammel.) A gazdaság főkertésze, Papp Jzsci egy igen hasznos, gyakorlatias előadásban ismertette a gyümölcstermelés helyzetét és a közeljövő teendőit a nagyobb jövedelem elérése céljából. Mintegy iskolapéldaként elemezte a múlt évi rendkívüli időjárás viszonyai között alkalmazott módszereket, amelyekkel csökkentették a ráfordításokat, ugyanakkor a megmaradó kevesebb almánál növelték a minőséget. A gyümölcstermelésben sem lehet megállni, mert az eddig alkalmazott technikával máris drágán termelünk a világpiaci árakat figyelmbe véve. Már a telepítésnél gondolni kell az olcsóbb termelésre. Papp elvtárs nagyon ajánlotta a gyarmati járás szövetkezetei részére a törpe gyümölcsös-telepítést, amely gazdaságunkban már a gyakorlatban is bevált. A törpefák metszése, permetezése, a gyümölcs leszedése könnyebb, egyszerűbb, minőségileg is jobb munka végezhető, tehát olcsóbban, jobb minőséget lehet előállítani, Az eddigi tapasztalatok szerint a törpe almás a szakaszosságra sefn hajlamos. A gazdaságban legjobban bevált a 7,5x4,5 méteres telepítés. A nagyfokú gépesítés teszi még olcsóbbá « leemelési A gazdaságban a termő gyű-1 mölcsösből már jelenleg is 8 j holdat kezel egy munkás, a fiatal gyümölcsösből pedig 200 holdat. Az eddigi 10xl0-es telepítésű fiatal gyümölcsösök fái közé törpét telepítenek, így a széles sor két oldalán mintegy „zöldfalat” képeznek ki, ami az automatikus permetező gépnek lesz a munkahelye. Ezzel még tovább fokozzák majd a munka termelékenységét. A talajmunkát és a gyomirtást szintén géppel és vegyszerrel végzik. A szüretnél és a válogatásnál is egyre nagyobb teret kap a gép. Az előadás után, kint a gyümölcsöskertben, gyakorlatban ismerkedtek meg a szövetkezeti kertészek a követendő irányelvekkel. Különösen sokat időztek a különböző évjáratú törpe gyümölcsösöknél, ahol szakszerű felvilágosítást kaptak a kezelést illetően. A zárt istállózásról fokozatosan át kell térni a szabad tartásra A délutáni programot Barczi 1 János iöagronómus előadása nyi-! tóttá meg, aki a szabadtartásos ■ állatnevelésről, az itatásos borjú- nevelésről és a lucerna szakszerű szántásáról adott gazdag útrava- lót a látogatóknak. Elmondotta, hogy az eddigi zárt istállózásnál drágán termeltek, az állatok hajlamosak voltak a betegségekre, mind ezen túl igen sok korlátja volt a gépesítésnek, így az emberek munkáját alig lehetett könnyíteni. A gazdaságban a régi épületek kihasználása végett egy kombinált átmeneti formát alkalmaznak. A nagy istállók falainak egyrészét kibontják, az istálló más részén pedig fejőházat rendeznek be. Az új istállókat kevesebb költséggel már szabadtartá- sosra építik. A nagy termelékenység mellett sokkal jobb lesz az itt dolgozók munka- körülménye is. Az itatásos borjúnevelés öt éve már igen jó eredményeket hozott a gazdaságban. Míg korábban 30—35 kilogramm tejzsírral neveltek fel egy borjút a leválasztásig, most kilenc-tíz kilónál többet nem adnak és a borjúk fejlettebbek, mint korábban. Hozzáértés, tisztaság, megfelelő bor- júszéna szükséges és minden termelőszövetkezet. akár holnap belvezetheti az' itatásos borjúneveI lést. A pillangó.« taharniányohnúl mimlen gramm fehérjére vjgyúz/uisk Keményítőben gazdag takarmányok sokkal inkább rendelkezésünkre állnak, mint a fehérje- dúsak. Nekünk igen jó növényünk a lucerna, amiben bőven van fehérje, de sajnos a korszeí alien szárítás folytán igen nagy a veszteség. Barczi elvtárs Ismer- I tette az állványos és a hidegle- ' yegős szárítás technikáját és számokkal bizonyította ennek az előnyét. ’ Eletet adó tűssúrús Hőstett, vagy embers/cpetel'í ligviiil a kettő! Egy, kettő, három, ne.. e.. egy, ö.. ö.. ö.. öt... — majd a számoló hang elcsuklik. Leveheti a maszkot — fordul az operatőr az altató orvoshoz. — Nővérke kérem, megkezdjük! A kés hidegen vág a beteg tes,, V ért A vastag tű már a beteg karjában van, s az üvegből lassan csöpög a vér. tébe. A barna vonal mentén az előbb még összetartozó bórréleg lassan szétválik. A beteg mozdulatlanul fekszik az asztalon. A műtőlámpa íénycsóvája behatol a védőburkától megfosztott test belsejébe. — Kihagy a pulzus — mondja ijedt hangon a fiatal, altató orvos. A stopperóra ott ketyeg a kezében, s a szív üteme egyre lassúbb lesz. — Vért: — ez a szó parancsként hagyja el az operáló száját. Keze sebesen jár, kése már a beteg rész eltávolításán fáradozik, de élénken figyeli a szív dobbanását: Állványt tolnak be a műtőbe, rajta palack gumicsővel, benne piros folyadék, az életmentő vér. Az ütőér ismét eredeti ütemében ver, az állvány üres üvegével már a sarokban áll, s a sebész az utolsó varrást készíti a rosszindulatú daganattól megmentett testen. Pár perc múlva a kötözőnővér tekeri a gézt a vágásra, s a beteg felnyitja szemét, az orvos lehúzza gumikesztyűjét, vége az operációnak. Tomika azóta egészséges Nem kürtöli nevüket a rádió, fényképük nincs a sajtó címlapján, de mégis hősök, hisz embeElnéptelenedik a műtő, több operáció nem lesz ma délelőtt, de az állvány a már üres üveggel ott áll a sarokban, rajta egy címke, hogy adta: Moróczki Károly, Nyíregyháza. rek életét mentik meg. Itt ülnek a nyíregyházi kórház véradó osztályán, s várják, mikor szólítják Friss ’ucernát is kapnak a kismalacok. Szegedi Miklós sertésgondozónak 180 darab kismalacra van gondja a rohudi Üj Élet Termelőszövetkezetben. (Hammel József felvétele.) be őket. Közöttük Vincellér Fe- rencné Mátészalkáról, Bánszky János Budapestről és Moróczki Károly. — A Szabolcs szálló portáján dolgozom — mondja Moróczki elvtárs. — Harmincnégy esetben adtam vért. Még 1958-ban történt. Egy asszony dolgozott itt a kórházban. Kisfia született, de sajnos vércserét kellett alkalmazni a gyermeknél. Az én véremet adták neki... Tomika azóta egészséges — teszi hozzá csendesen. Hat év alatt hat liter... — Moróczki elvtárs komoly segítséget ad munkánkhoz is — szól közbe Romliányi dr., a véradó állomás vezetője. — Hetente kétszer jön be szabadidejében, segít az adminisztrációban és a vérkonzervek rendezésében, persze társadalmi munkában. A belső terembe fehér köpenyben, sapkában és „csizmában” előbbi ismerősünk, Vincellérné lép be. Felfekszik az asztalra. A tű behatol a bőr alá, átszúrva az ér falát és megindul a sötét folyadék az üvegbe. 1955 óta tagja a Magyar Vörös- keresztnek és rendszeresen ad vért a rászorulóknak. Három éve,' hogy levelet kapott Tisza- vasváriból, egy kisfiútól, aki köszönetét mondott a vérért. Hat év óta a hatodik liter vért adja le. Délután. A műtő ajtaján tábla: A TEREMBEN MŰTÉT VAN! Az állványon új üveg lóg, s a vastag tűn keresztül áramlik a beteg ereibe a vér, — az egyszerű, áldozatkész emberek vére... Csak egy tűszúrás, amely életet ad! (kovácsé) Vasárnap Nyírteleken vendég szerepel a Köxpantt Honvéd Hűrrwfo riitte* Egésznapos műsor ez a község számára, hiszen a nagyszerű kulturális eseményen kívül nagyszerű sportműsorral kötik egybe a művészegyüttes szereplését. Az eseményt a község labdarúgó pályáján bonyolítják le, s már készülődnek a nyírtelekiek, hogy á rendezvény maradandó legyen és nagyszerűen sikerüljön. *
