Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-21 / 117. szám
Hangverseny városunk peremén Szonáta-est volt a Bessenyei klubban Május lti-án megható, kedves hangverseny volt a város peremén épült XII. sz. általános iskolában. Az iskola énekkara Budapesten szerepelt a rádióban. A városi tanács és az iskolai SZMK fedezte a tanulok utazási és szállásköltségeit. Mivel kevés volt a pénz, segítséget kértek a zeneiskolától. Az iskola igazgatója készséggel sietett segítségükre. Hangversenyt rendeztek az iskola tornatermében. Kettős céljuk volt, amint azt Vikár Sándor, a zeneiskola igazgatója mondta: 1. a bevétellel segítették az iskola énekkarát, 2. a környék lakosságával igyekeztek megszerettetni a komoly zenét. A zeneiskola igazgatója minden műsorszám előtt ismertette a szerzőt és a zenemű mondanivalóját. Aztán megszólalt a zene, szárnyalt a muzsika. A nagy zeneszerzők (Kéler, Brams, Verdi, Mascagni, Schubert, Beethoven, Novikov, Csajkovszkij stb.) gondolatait, érzelmeit tolmácsolták az énekesek, hegedűk, kürtök. A távozó közönség abban a reményben | búcsúzott a felejthetetlen élményt nyújtó Ági Gézáné, Dut- kievitz Miklós, Molnár Sándor énekművészektől, dr. Marsó József hegedűművésztől, a nagy zenekar minden tagjától és a fáradhatatlan Vikár Sándor igazgatótól, hogy ez a találkozás ismétlődni fog. A NYÍREGYHÁZI ZENEISKOLA tanárai márciusban megtartott reprezentatív színházi hangversenyük után a TIT klubjának szűkebb keretei között kamarazene-estet rendeztek e hó 17-én. A műsor középpontjában hegedű-zongora szonáták álltak, amelyeket Schmidt Miklós és Szálkay Andrásáé adtak elő. Ezt a műsort tarkították a közben elhangzott ének- és kla- rínétszámok. A Bessenyei klub kis híján kicsinek bizonyult az érdeklődők számára. A SZONÁTA JÁTÉK, mint általában a kamarazene, kislét- számú együttes muzsikálása, amelyben a lényegében egyenrangú partnerek az együttmu- zsikálás örömének szellemében közösen törekszenek a művészi cél elérésére. Jelen esetben egy hegedűs és egy zongorista szö- viV.ieztek ilyen módon Corelli, Haydn és Beethoven egy-egy remekművének megszólaltatásara. Az első két mű előadásánál hiánytalanul érvényesült ez a célkitűzés, tökéletes összhangban, stílusosan, jó technikai felkészültséggel oldották még a szép feladatot. Beethoven Tavaszi szonátájának előadása nehezebb feladat, ez érezhető is volt egy-egy intonációs ingadozásnál, vagy az együttjátszás néhány zökkenőjénél. Ezek az apróbb zavarok azonban nem akadályozták meg a mű éleveze- tét, amelynek sok szép részlete — így a második tétel finom líraisága — emlékezetes marad a hallgatóságnak. A mű „tavaszi” üdesége is érvényre ju iott az előadásban. ÁGINÉ BOCSKAY IBOLYA régi olasz és romatikus Schu- man dalokat énekelt, kulturált és átélt előadásban. Nagy sikere volt Valkai János kiváló technikával előadott klarinét számának, a Beregi verbunknak iS. A művek mondanivalóinak érvényre jutásához hozzájárult a rövid, de tartalmas ismertetés, amelyet Vikár Sándor, a zeneiskola igazgatója mondott el. A ZENEISKOLA tanárai és növendékei az újból zongorához jutott TIT-klubhelyiségében a jövőben ismét gyakrabban szándékoznak hangversenyeket rendezni, az elmúlt évekhez hasonlóan sorozatos összeáll ban. —r— Megalakult ci megyei írók munkacsoportja Pénteken a TIT Bessenyei klubjában jöttek össze megyénk irodalommal foglalkozó szakemberei, hogy a TIT egyik szakosztályaként olyan munkacsoportot alakítsanak, amely eredményesen fellendítheti megyénk irodalmi életét. A megbeszélésen Gulyás Emilné, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Lábass Menyhért, a TIT megyei titkára, Kohári Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályvezető- helyettese elnököltek. Részt vették a megbeszélésen a képzőművészek küldöttei is. Az első, széleskörű megbeszélés eredményeként megalakult a munkacsoport, amelynek vezetőségi tagjait egyhangúlag megvág lasztották. Ugyanakkor megválasztották a szakosztályok vezetőségét is. A megbeszélésen szó esett arról, hogy az írások megjelenési lehetőségének, irodalmi újságnak, vagy folyóiratnak megteremtésén fáradoznak. Ennek eredményessége csak a közeljövőben mutatkozhat meg. A vita rámutatott arra, hogy a munkacsoport létrehozására igen nagy szükség volt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy sokan — írásaik megjelentetésének nehézségei miatt, egymás munkáját1 nem kellően segítve, — csak íróasztalnak dolgoztak, míg mások Debrecen, Miskolc, Pécs, Budapest felé indultak, ahol megfelelő lehetőségeket láttak. A munkacsoport szakosztályi élete, a prózai, költői, és kritikai felosztásban alkalmat ad arra, hogy egymás munkáját megvitassák, helyes bírálattal segítsek előbbre az alkotó tevékenységet. S mindjárt módozatokat is mutattak, hogy az írások a nagy nyilvánosság elé kerülhessenek. Gulyás Emilné elvtársnő rámutatott, hogy a provincializmus veszélyének felidézése nélkül határozott megyei programot kell a munkacsoportnak megvalósítani. Igen sok szellemi érték vár a betűn keresztüli megőrzésre, megyénk életének nagy változásait, a társadalmi átalakulást, az emberek életében bekövetkezett változásokat megörökíteni és átadni az utókornak — szép és hálás feladata a munkacsoportnak. Egyként csendült ki a számos felszólalásból, hogy megyénk írói, irodalmi szakemberei részt vállaltak irodalmi munkásságukkal is megyénk életének döntő átalakulásából, s lelkesen kívánnak dolgozni napjain, s a jövő feladatainak megvalósításáért. A megyei pártbizottság és a megyei tanács kezdeményezésére — a megye irodalmi, művészeti életének mindinkább növekvő életképessége nyomán, az erre irányuló igények alapján, — komoly vállalkozás kezdődött a munkacsoport megalakulásával. A közvetlen segítség, a nagyfokú törődés amellyel párt- és tanácsi szerveink segítik a kibonta- I kozó munkát, lendületet ad a j megye író és irodalommal foglalkozó munkásainak. ]V1 einigen található olyan rádióhallgató Magyarországon, aki nem hallgatja alkalmilag vagy rendszeresen az „Édes anyanyelvűnk’’ című rovatot. Az ötperces műsorok mostanában már hetenként háromszor hangzanak el a Kossuth Rádióban, s ez is azt mutatja, hogy a Lőrince Lajos szerkesztette sorozatot a közvélemény érdeklődéssel, örömmel és szeretettel fogadja. Lassanként afféle tipus-íogalomma kezd válni a majd egy évtizede folyó előadássorozat szerkesztője és felolvasója: ha valamilyen vitás nyelvhelyességi, helyesírási vagy kiejtési kérdés vetődik fel “baráti körben, családban vagy hivatalban, az érvek közölt olt szerepel, hogy „Lőrincze” ezt így magyarázta, illetve, „majd megkérdezzük a Lörinczét". Kétszáz rövid előadást tartalmaz a kötet, amely kiállításúban is becsületére válik az Akadémiai Kiadónak és Nyomdának, s ezzel is igazolja az ötszáz odalas könyv tartalmi értékeit. Tizenkét fejezetre tagolódik, s ezek a fejezetek nemcsak a kötet — s így a rádióAz izgalmas filmek kedvelői jól szórakozhatnak ezen a kémtörténeten. Fordulatokban, kalandokban bővelkedő események peregnek a néző szeme előtt, amielőadások-tematikai változatosságát jelzik, hanem azt is, hogy a nyelvművelés manapság már nem valamilyen szűkén körülhatárolt, pusztán korlátozó szándékú nyelvészeti mozgalom, hanem az a célja, hogy részint elválassza a fejlődő nyelv új és egészséges hajtásait a gaztól és a gyomtól, a kiirtandó íerdesé- gektől, másrészt pedig fejlessze és erősítse a mai nyelvet a változatok, régebbi előfordulások ma is élő gazdagságával, a népnyelv és a nyeiviörténet megannyi nagyszerű szavaval, fordulatával is. A nyelv, az anyanyelv fogalmával, néhány kérdésével foglalkozik az „Egy és más nyelvünkről, nyelvművelésünkről” című fejezet, majd több cikksorozat foglalkozik a szavak helyes és pontos használatának, értelmileg pontos elhelyezésének kérdésével (Szavak, szólásmondások; Mit is jelent pontosan? Melyiket szeressem —melyiket válasszam? Hogy is van elyesen? Mindent a maga helyén). 'Talán ezekben a csoportokban találhatjuk a legtöbb konkréL útbaigazítást, hiszen kor az egyik keleti szovjet határőrség izgalmas harcát mutatják be a geológusoknak álcázott kémek, diverzánsok ellen. igen sokszor éppen azért nem használunk helyesen egy-egy szót, szólást, szóképet, mert nem ismerjük annak eredeti jelentését, történelmileg kialakult értelmét — vagy éppen időközben megváltozott tartalmát. Az „Újabban így írunk” cím kissé ironikus tartalmú, hiszen helyesírásunk lényegében alig változott az utóbbi időben, s ezek a cikkek is arra mutatnak rá, hogy az írás során elkövetett súlyos hibák (a múltidő tévesztése, a felszólító mód alakjai, az igekötő egybe és különírása stb.) nem az újabb szabályozás nemtudása miatt keletkeznek. Vannak ugyan olyan jelenségek (túlzott egybeírási kedv, a -dz tövű szavak helyesírása stb.), amelyek újabban kerültek szabályozásra, de ezeknek az elsajátítása nem nehéz, mivel éppen a helyesírás egyszerűsítési törekvéseinek következményei. Kodály Zoltán hívta fel a figyelmet negyedszázaddal ezelőtt u magyar kiejtés romlására. Természetesen ezzel a kérdéssel is foglalkozik egy csoport előadás. A választékosabb stílus. Külön érdekessége a filmnek a/ egzotikus vadállatokról készült sok felvétel. Mérges kobrák, vérengző leopárd, cirkuszból kiszabadított fenevadak támadása teszi feszültebbé a másfél órát. Tudjuk, hogy az élet, a valóság szinte hihetetlen fordulatokat hoz, különösen fordulatos tehet egy határörs élete manapság is a Szovjetunióban, hiszen az imperialisták mindent elkövetnek, hogy diverzáns-cselekményekkel. kémtevékenységgel zavarják a a szovjet népet. Powers kémrepülése, s még sok napjainkban történt példa is ezt bizonyítja. Azonban néhol mégis úgy érezzük a film közben, hogy kissé túlfeszítették a húrt. Mata Hari története, és sok más világhírű kém története is tele van fantasztikus részletekkel, azonban a film készítőinek mégis ügyelniök kelleti volna a realitásokra. Jó szórakozás, kellemes másíéi óra, izgalom, szerelem, harc a mozi vásznán — ez a „Kobra” akció. Kár, hogy a fordulatosságra való törekvés néhol túlzásokba fordult... az irodalmi nyelv vizsgálata és a nyelvészet kapcsolata is jó eredményeket mutat fel. (A szép magyar stílus; Stílusunk szépiái c. fejezetek). Igen jó tájékoztatást kaphatunk Nyelvművelésünk nagyjai összefoglaló cím alatt hét, kiemelkedően jelentős egyéniségről, Kazinczytol Kosztolányiig, akik a nyelvművelés fontos feladatának szentelték munkásságuk egy reszel, olykor legjavát. Gyakran tapasztaljuk, hogy egy-egy elhangzott előadás olvasva már nem olyan hatásos. Ebben a kötetben ezt nem érezzük: az ötpercek szellemes, olykor csattanóra is végződő, ugyanakkor tanulságos szövege olvasás közben is friss, élénk, színes és érdekes marad. A könyv végéhez csatolt mutató megkönnyíti a kötet kezelését, ha valamit keresünk, segítségével könnyen rábukkanunk a kérdést tárgyaló cikkre. Mindenképpen jó szolgálatot tett az Akadémiai Kiadó, hogy a kötetet — ha kissé drága áron is —, de letette az érdeklődő oltások asztalára. («0 <gy. i. *y.) ÉDES ANYANYELVŰNK Az ünnepi könyvhét egyik legszebb könyve A , Kobra-akció"
