Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-20 / 116. szám
A „százszázalékos44 ember Párizs híres fodrászának legújabb kreációja Huszonkéttagú kufcikosbrigad dolgozik a Miskolc-ta- polcai nagykőmázsai kőbányában. A hegy közepe táján, ahol most a kőtermelés folyik, van off védőkorláttal lezárt rész, ee az ő területük. Szállítószalagok, légkalapácsok, lapátok, csákányok segítségével készítik a* új törőmú alapját. Igaz, csak a brigád egyrésze van itt, a másik része a hegy alatt munkálkodik. Az emberek kíváncsian feltekintenek. Kajati Sándor, a védősisakos, nyúlánk, barna brigádvezető felemelkedik, testét kifeszítve, kezéből tölcsért formái-. vb lekiált. — Hahoóóó! — Az érces fér* fihang végiggurgulózik a sziklákon, s többszörösen visszhangzik a festőién szép bükki vidéken. A lenn dolgozók felfigyelnek, Kajati karjával jelbeszéd- félét int, s egy negyvenhét év körüli középmagas, napégette arcú kubikos — szerszámait letéve — fürgén indul a bokrokkal tarkított, tavaszi napfényben úszó hegyoldalon felfelé. — Csajbők János vagyok — mutatkozik be ízes szabolcsi szóval, aztán brigád- vezetöjére néz vidám, hunyorgó .pillantásával, vajon mit akarhat tőle. Valami intsrukció-fé- le hangzik el, Csaj bók készségesen bólint s már Indul is visz- szafelé. A brigádvezető szava megállítja. — Csaj bók elvtárs — mondja Kajati a mondást nekem címezve — megérdemli, hogy bekerüljön az újságba. — Miért? Csinált valami rendkívülit? — Rendkívülit? Nem. Éppúgy dolgozik, mint sokan mások. Csakhát nincs az a munka, amit rábíznak, hogy el ne végezze, mindenben százszázalékig1 megállja a helyét. — Ezek szerint Csajbók elvtárs ne e sokat szerepel a verseny táblán. — Nem. Csak a brigádé. Ügy általában. .— Csajbók elvtárs, magának érről mi a véleménye? — Mit mondjak — vonja meg á vállát — az öndicséret nem szokásom — Régóta kubikos?-— Már a másik világban is az voltam, (mármint az úri Magyarországon) Az apam a föld- birtokosnál volt i'eleskertész, másnéven d.hártyos, aztán, hogy rnegházasodtam, beköltöztem a faluba, Kótajba. Itt aztán, amilyen munka előadta magát, azt csináltam. így lettem kubikos is. — Mióta dolgozik Borsodban? — Több mint tíz éve. 1950- ben jöttem Baréikára. Akkor még más volt ott az élet. Jól emlékszem — mondja nem kis büszkeséggel —, hogy a Békeváros helyén akkor még csu- oasz domb volt, én szállítottam oda az első kocsi dsszkí amiből egy fakalibát barkácsoltunk össze. A múltkor arra jártam, Igencsak elcsodálkoztam, hogy milyen nagy változás lett ott az első fuvar deszka óta. . — Letelepedett Borsodban ? Szelíden ingatja fejét. — Nem. Kótajban lakom. Hetente, kéthetente megyek haza a családhoz. — Mennyi a család? — Három. Kettő az első, egy a második házasságból. Az első feleségem elhalt. Másodszor a szomszéd faluból nősültem. — A család mivel foglalkozik ? — Volt két hold földem az asszony belépett vele a szövetkezeibe. Egyik fiam katona, két gyerek meg otthon. —t -Saját házban laknak? — Most építkezünk kérem- szépen. A fal, a tető készen áll, most az ajtó, meg az ablak kö- \ étkezik. Lassan majdcsak elkészülünk vele. — Itt milyen az élet? A hegy alá int. — Itt a bányatelepen van a munkásszállónk. Nem kell messzire utazni reggel, este. Az üzemi konyiia ebéuet, vacsorát ad, reggeliről magam gondoskodom. — Szórakozás? — Esténkint? Elbeszélgetünk Mogyorósi Jánossal, Kovács Andrással, Szabó Ferivel, meg a többiekkel. A fiataloknak kedve van egy kicsit sétálgatni — no, meg egy kicsit udva- rolgatni — hunyorít a szemével — dehát mi már hamar ledü- lünk. , —■ Olvasgatni nem szokott? — Az olvasást nemigen gyakorolom. Hamar összefutnak a szemem előtt a betűk. Rádió az jó lenne, de majdcsak hoznak, merthát nemrégen költöztünk ide a Béke-szállásról. Az egesz beszélgetés alatt érezni a szemek villanásából, a szavakból, hogy valami nagy mondanivaló készül. Egyszercsak Csaj bóii János „kipakol”. — Kéremszépen van nekünk egy nagy sérelmünk — mondja nagy nekifohászkodással s lopva a körülöttünk állók arcára les, jól mondja-e, helyeslik-e? Azok helyeslőén bólintanak. — Mert ugye — folytatja — a ml munkánk mindenben a legelső. , . A brigadvezető hozzáteszi: — ...Még mellékhelyiséget se lehet építeni kubikos munka nélkül... Csajbok rendíthetetlenül folytatja. — ... és hát mi azt szeretnénk, ha mirólunk, kubikosokról is egy kicsit többet írnának, meg a rádióban is megemlékeznének arról, hogy a kubikos nép is sokat dolgozik, mi is építjük a szocializmust. Amikor kimondja megkönnyebbülten elmosolyodik, a többi kubikos arcán is elégedett mosoly. És hát most a kubikosok üzenetét tolmácsolva írom; Csajbók János meg a sokezer többi kubikos, akik nem ’"'ak uevan rendkívüli dolgot, (vagy mégis?) de becsületesen, odaadással dolgoznak, sokat tesznek a társadalomért. És a gyárak, lakóházak, új városok névtelen építői minden elismerést megérdemelnek. Csorba Bema SRÉLESVÁSZNÚ DÖZSA MOZI: Borús reggel. A „Nővérek” és a „18-as év” c. filmek befejező része. Magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 urakor. Helyárak: 8, 6, 5 és 3 forint. M&E MOZI: A kobra akció. Rendkívül izgalmas kemtörténet, szovjet filmen. Előadások kezdete: fél,'5, fél 7 és. fél 9 órakor. GORKIJ MOZI: Szembesítés. Két veszélybe jutott iiatal igaz története. Izgalmas bótgár film Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor MÓRICZ Z81GMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Különös hajótöröttek. Sziporkázoan szellemes, ötletes színes angol film vígjáték. Előadások, kftfdete:. fél’, 6, és fél 8 órakor. A képen: Alexandre, Párizs híres fodrásza Frankfurtban „tűnt fel” legutóbb fantasztikus frizura-kreációjával. Megérdemelten. (MTI Külföldi Képszolgálat!) Mezőgazdáméi szaklunúcsadó A magról veteti vöröshagyma termelésének időszerű kérdései Megyénkben csaknem 300 holdon vetettek vöröshagyma magot termelőszövetkezeteink. Ez az első nagy lépés a vöröshagyma magról történő termelése terén, bár ez a termelési mód külföldön már régen ismert és bevált! A vöröshagyma termelése komoly jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek, ezért érdemes a termelésével, illetve a termelés időszaka alatt az ápolásával foglalkozni. Ebben az évben az időjárás elég kedvezőtlen volt, így még nagyobb erőfeszítést kell tennünk, hogy a magról vetett vöröshagyma termelése eredményes legyen. A mostoha időjárás következtében elég gyengék vöröshagyma vetéseink. A kései vetések a szárazság miatt hiányosan keltek, sőt a kikelt hagymaállomány egyrésze kipusztult. A hagymaféléket normális körülmények között nem szoktuk íejtrógyázni, de most kivételesen ajánlatos 40 kg. pétisót adni kai. holdanként. Ahol a terület önözésére lehetőség van, ott a fejtrágyázás után a területet öntözzük meg. Mindenesetre vigyáznunk kell, hogy a műtrágya kiszórása idején ne legyen vizes a hagyma szárrésze, mert a műtrágya perzselést okozhat. Ahol még nem végezték eJ az első saraboló kapálást, valamint a gyomlálást, úgy azt sürgősen el kell végezni. Ha elég. jól, sűrűn kelt a mag, két-három leveles korban végezzük el a ritkítást 5— 10 cm. tőtávolságra. Ahol a hagyma kelése egyenetlen, vagy fol- tonkinti kipusztulás van, ott ne egyeljünk, hanem várjuk meg a 4-5 leveles kort. Ilyen esetben egy borús, esős idő alkalmával a sűrűbb állományból pótolhatjuk a hiányos foltokat, mivel a hagyma jó! tűri a palántálást. Szőke Ferenc MÉK. agr, Itlőzzüli Hies u cseresznye ,-UuUucosodását" Nem kellemes érzés az senkinek, amikor a szép, piros ropogós cseresznyében „kukacot” talál. Az ilyen gyümölcs gusztustalan és étvágyrontó. A cseresznye „kukacosodasat” a cseresznyelégy tojásaiból kibu- vó lárvák okozzák. A legyek tojásaikat az érni kezdő, pirosodó cseresznyékbe rakják, s a lárvák 6-10 nap múlva bújnak ki a tojásokból, és ekkor kezdik meg a cseresznye-hús, a gyümölcs pusztítását. A kifejlett „kukac” a tönkretett csersznyéből kikerülve a talajba húzódik bebábozódni, s a légy a következő tavasszal bújik elő. Nagy elterjedtsége miatt a belső fogyasztásban okozott „kellemetlenségeken” túlmenően Igen kedvezőtlenül érinti az exportálást is. A cseresznyelégy rajzasa mar megkezdődött. Különösen erős fertőzés várható Nyíregyháza, Sóstó, Üjfehértó, Érpatak és Nyírbátor környékén. Kártétele ellen úgy védekezhe tünk, ha a csersznye pirosodása kezdetén két százalékos Hungária Matadorral permetezünk Ajánlatos a Pemit használata is 0.4 százalékos töménységben. (HCH tartalmú szerekkel nem szabad permetezni, mert ettől a cseresznye kellemetlen, dohos ízt kap.) Növényvédő Átlóssá* Kerékpárt és motorkerékpárt árulnak a Búza-téren ÚJDONSÁG A HETIPIACON Kerékpárok es motorkerék párok árusítását vezeti be az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szombatonként — ma elsőízben — Nyíregyházán, a Búza téri piacon. Több száz magyar és szovjet kerékpár, olven-hatvaR Pannónia, Danuvia motorkerékpár, Panni robogó és Berva-Mo- ped vár vevőre. Már reggel féli órakor megkezdik az árusítást hogy a korai vásárlókat is 1 tudjak szolgálni. 41 (1608)
