Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-03 / 101. szám

Nagyszabású katonai díszszemlével, színpompás felvonulással köszöntötte Moszkva Moszkva, (MTI): A dolgozók nemzetközi szolidaritásának ün­nepét, május elsejét nagyszabású katonai díszszemlével, színpom­pás, sokmilliós felvonulással kö­szöntötte a Szovjetunió fővárosa, Moszkva. Az ünnepi díszbe öltö­zött utcákon már a kora reggeli órákban megindult a szovjet fő­város lakóinak áradata a város központja, a Vörös tér felé. A te­ret környékező utcákon gyülekez­tek a szovjet hadsereg alakula­tai, a moszkvai katonai kerület egységei, amelyek részt vettek a szemlén. Az ünnepi díszbe öltözött Vö- rö teret — a szemle központját — zsúfolásig megtöltötte az érdek­lődő közönség, több mint félszáz országból érkeztek hivatalos kül­döttségek a nagy ünnepre Moszk­vába. A vendégek között voltak a hős kubai nép képviselői, a szo­cialista országokból érkezett de­legációk, Ázsia és Afrika népei­nek képviselői. Pontosan tíz órakor foglalták el helyüket a Lenin—Sztálin Mau­zóleum mellvédjén a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, élükön Hruscsovval, a Központi Bizottság első titkárával és Brezs- nyevvel, a Legfelső Tanács El­nökségének elnökével. A Mauzó­leum mellvédjénél álltak a Szovjetunió marsalljaí, a szovjet hadsereg magasrangú beosztott­jai. A legerősebb tapssal fogadták a téren egybegyűltek a világ első űrhajósának, Jurij Gagarin őr­nagynak a megjelenését. Tíz órakor felhangzott a dísz­szemle kezdetét jelző kürtszó. A szemle parancsnoka, Krilov had­seregtábornok jelentést adott le Malinovszkij marsall honvédelmi miniszternek. A miniszter n^eg- szemlélte a felsorakozott alakula­tokat, majd beszédet intézett az egybegyűltekhez. Malinovszkij hangsúlyozta, hogy Gagarin őrnagynak, a világ első űrhajó pilótájának pél­dátlan hőstettében a szabad szovjet nép géniusza, tudósai­nak, mérnökeinek és techni­kusainak kimagasló tehetsé­ge, a szocializmus nagy ereje nyilvánult meg. A honvédelmi miniszter a to­vábbiakban megállapította, hogy az imperialista államok agresszív körei akadályozzák a nemzetközi helyzet megjavulását, folytatják a fegyverkezési versenyt, Nyugat- Németországot pedig Európa fő háborús gócává teszik. Mind gyakrabban folyamodnak katonai akciókhoz, hogy elfojtsák a nö­vekvő nemzeti felszabadító moz­galmat az afrikai, az ázsiai és a latin-amerikai országokban. Malinovszkij rámutatott, hogy a szabad Kuba ellen indított fegyveres intervenció, ame­lyet az Egyesült Államok im­perialista körei szavaztak meg, bizonyítja e körök fele­lőtlen és veszélyes következ­ményekkel fenyegető politi­káját. — Azoknak, akik az ilyen ka­landokat kedvelik, — jelentetve ki Malinovszkij marsall — jusson észükbe, hogy az imperialista rabság ellen, szabadságukért és függetlenségükért harcra kelő né­pek mellett ott van a világ dol­gozóinak hatalmas szolidaritása, a Szovjetunió és az egész szocialista tábor népeinek őszinte és önzet­len rokonszenve. Malinovszkij hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kénytelen számolni a nyugati hatalmak újabb hábo­rús előkészületeivel, s kijelen­tette, hogy' a szovjet nép a béke megszi­lárdítása végett éber figye­lemmel kíséri az imperialista agvesszorok cselszövevényeit, megteszi a szükséges intézke­déseket hazája fegyveres erői­május elsejét nek és védelmi képességének növelésére. — A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta fegyverzeté­ben ott vannak a legtökéletesebb harcászati eszközök, amelyek mindent felülmúlnak, ami valaha is a hadseregek rendelkezésére állt — jelentette ki Malinovszkij marsall. A miniszter beszédét követően elhangzott a Szovjetunió himnu­sza, majd az alakulatok díszme- netben vonultak át a Vörös té­ren. Az akadémiák, tiszti iskolák egységeit a hadiflotta díszalaku­lata követte, majd a különböző gépesített egységek — lövészala­kulatok, ejtőernyős, tüzéregysé­gek — vonultak fel. Óriási érdek­lődést keltett a rakétaegységek felvonulása. A legkülönbözőbb rendeltetésű és méretű rakéta­fegyverek imponáló felvonulása meggyőzően illusztrálta Malinov­szkij marsall megállapításait: . a Szovjetunió a legtökéletesebb, leg­korszerűbb fegyverekkel rendel­kezik az agresszió megakadályo­zására. A katonai díszszemle után in­dult meg a szovjet főváros dol­gozóinak menete — az élen tíz­ezer sportoló vonult különböző gyakorlatokat végrehajtva. Hatal­mas taps tört ki, amikor a térre begördült a „Vosztok” szputnyik- űrhajó képzeletbeli mása, amely űrhajósok helyett űrhajós ruhába öltözött gyermekeket hozott ma­gával — a gyermekek virágcsok­rokat nyújtottak át a párt- és a kormány vezetőinek. A sportolók felvonulása után megindult a dolgozók menete, amely több órán át tartott. Moszkva népe vidáman, boldogan ünnepelte május elsejét. Ajándékniíísor volt vasárnap a József Attila Művelődési Házban a Gépjavító lóUalut dolgozóinak Nagyszerű ajándékot kaptak a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói Nyíregyházán vasárnap este. Az MSZBT megyei titkársá­ga, a zeneiskola és a Háziipari Szövetkezet hangversenyt rende­zett a vállalat dolgozóinak tisz­teletére a tavalyi vállalati terv 108 százalékos teljesítéséért. Vi­kar Sándor, a zeneiskola igazga­tója elismeréssel szólt a vállalat eredményeiről megnyitó beszédé­ben. A zeneiskolának örömere szolgál az, ha a vállalat dolgozói jól végzik munkájukat, már csak azért is, mert ezzel a további kulturális felemelkedés feltételeit tex-emtik meg. Éppen ezért na­gyon szívesen vállalkoztak arra hogy közreműködjenek e műsor­ban. ; A külön brigádoknak és mun­kacsapatoknak ajánlott számok közül megemlítünk néhányat a legismertebbek közül. Mascagni Parasztbecsület című operájának ismert közjátéka érthetően nagy tetszést váltott ki. Marssó József Beethoven F-dúr románcának előadásával bizonyította be ismét tehetségét. Az énekszámodat Agi- né Bocskay Ibolya, DutKiewitz Miklós és Molnár Sándor adták eiö.­A Háziipari Szövetkezet lány népi tánccsoportja két táncot adett elő. Zsúfolásig megtelt a nagyterem a vállalat dolgozóival. A hálás közönség szinte minden számot szeretettel fogadott, nem maradt el az elismerő taps. Az ajándékműsorral még nem ért véget, előadás után a Kossuth éttuemben íolytadódott az ün­nepség. Mintegy hatszáz embert láttak itt vendégül, vacsorára fővárosi művészek gondoskodtak a szórakoztatásról. 1 óbb mint 3000 felvonuló Nagy káliéban A nagykáJlói járás területén is színpompás ünnepségek, felvonu­lások, majálisok keretében ünne­pelték a járás dolgozói a 17-ik szabad május elsejét. A járás központjában, Nagykállóban fel­vonultak a dohánybeváltó, a gép­állomás, 11 termelőszövetkezet és egyéb üzemek, hivatalok dolgo­zói. A felvonuláson különösen kitettek magukért a termelőszö­vetkezetek. Ügyes megoldás volt a baromfitenyésztést népszerűsí­tő eleven propaganda, a Dózsa Tsz stráfkocsiján: a hatalmas papírtyúkba bújtatott gyerek. A Virágzó Föld asszonyai egyforma fejkendőben vonultak fel. Min­den termelőszövetkezet a maga sajátosságainak megfelelő gépek­kel, dekorációval vett részt a menetben.' A felvonulást lovas­parádé is kiegészítette, s össze­sen több mint 3000 dolgozó vo­nult végig a községen. Az esős időjárás miatt ugyan­ezen a napon a helyi művelődé­si házban tartották meg a kiszis- ták, úttörők, iskolások és dolgo­zó fiatalok a kulturális sereg­szemle bemutatóját. Ez a bemu­tató is jól sikerült. A nagy kallói járás községeiben a helyi szokásoknak megfelelően ünnepeltek felvonulással, vidám majálissal, ünnepi gyűléssel. Kál- lósemj énben 350 dolgozó vett részt a kastélykerti ünnepségen, ide vonultak a felvonulók is vi­dám majálisra. Minden község­ben egésznapos ünnepségeket rendeztek, s a járás dolgozói vi­dáman ünnepelték a dolgozók nagy ünnepét. Tiszavasvárifoau Berki Zoltán országgyűlési képviselő tartott üti népi beszédet Ti.,/.avasvári község üzemeinek, tsz-einek, iskoláinak, dolgozóinak május 1-i felvonulása végighaladt a község fő utcáján a Hősök terére, onnan nótaszóval vonultak a Népkertbe. Különösen pompás volt az MTH iskola kollektívá­jának vonulása, valamint az Al­kaloida Vegyészeti Gyár dolgo­zóinak menete. Elektromos tar­goncára szerelve magúkkal vitték a gyár makketjét Elől a kiváló dolgozók s fehér Köpenyben a la­boratóriumi dolgozók haladtak, majd zászlók és transzparensek alatt a. gyárnak mintegy három­száz dolgozója. Május 1-ét eltelő feliratú léggömböket és galambo­kat röpítettek a magasba, A gyári csapat egyik táblájáról olvasnát- ták az emberek, hogy az első ne­gyedévi tervét a g/xt 107,3 szá­zalékra, termelékenységi tervét 108,2 százalékra teljesítette s az önköltségi tervet ö,8 százalékká.' túlteljesitette. A NépkertBen tartott nagygyű­lésen Berki Zoltán országgyűlési Képviselő tartott ünnepi besze­det. A beszéd után vidám ma­jálist rendeztek. t1 elvonuló» e* u/eubát vutl Caen»erüen j Termelőszövetkezeti, állami j gazdasági, földművesszövetkezeti dolgozók, ktsz-ek, iskolások és i hivatalok dolgozói vettek részt Csengerben a május 1-i felvonu­láson. Végigvonultak a községen, majd az iskola udvarán tartott ■1 21 gyűlésen Tösér György, a közsé­gi pártbizottság titkára tartott beszédet. Délután a Szabadtéri Színpadon kultúrműsor és a sportpályán sportműsor volt. Es­te nagyszabású utcabált rendez­tek, mely késő éjszakáig tartott. FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY SS. A Föld egész napon át növekedett. Mi­nél jobban távolodtunk tőle, annál na­gyobb része vált láthatóvá. Repülésünk tizenhetedik órájában érte el legnagyobb átmérőjét. Valósággal félelmetes volt látni azt az ijesztően tornyosuló töme­get, amelyből nehéz fehér fény áradt fel­felé. Azután bekövetkezett az, amiről Sol- tyk beszélt, amit azonban csak az foghat fel, aki saját szemével látja: a világnak földre és mennyboltra való felosztása el­tűnt, mert a Föld az ég részévé, egyik csillagává kezdett válni. Eleinte óriás, a láthatár háromnegyedrészét felölelő folyó volt, azután domborúsága látszólag lela­pult. fénye megtompult, míg végül reggel hét órakor már az egész elfért a televíziós készülék képernyőjén, ahol zavaros, fe­hér korongnak látszott s rajta az óceánok sötétebb foltjai. Közben a rakéta a Holdhoz közeledett. Előbb úgy látszott, hogy oldalvást repü­lünk el mellette s jobboldalt hagyjuk ma­gunk mögött, de amikor jegyzeteimből feltekintettem, észrevettem, hogy eltolódik a televíziós készülék ernyőjén s a rakéta orra végül a Hold északi sarka felé irá­nyult. Abbahagytam az írást és a központba mentem. Csak Soltyk és Arszenyev volt ott Egy tavobjektíwel ellátott óriási mé­retű fényképezőkamrát állítottak fel a képernyő előtt. A Kozmokrátornak alig ötszáz kilométernyire kellett elrepülni a Hold mellett. Arszenyev tehát ezt az alkal­mat ki akarta használni, hogy egy sorozat felvételt készítsen. A lencsékben a Hold korongja negyed­óráról negyedórára növekedett s ugyan­akkor higanyszerű szemkápráztató fénye is egyre erősödött s a kvarclámpa égőjének hidegfényéhez hasonlított. Tizenegy órá­tól kezdve felszínének sötét foltjai és vo­nalai kezdtek széthullani és elkülönülni a háttértől, mint egyre jobban látható hegy­gyűrűk, központi, vulkanikus kúpokkal. A Hold mozdulatlanul ragyogó félgömbje a képernyők mélyéből egyre jobban kiszorí­totta a fekete eget. Két órára már 30 000 kilométernyire megközelítettük. A motorok ismét működtek s így a Hold vonzóerejét nagyon kellemetlenül éreztük, mint a tár­gyak és saját testünk súlyának gyors vál­tozásait, atni néha szédülést is okozott. Mikor a távolság húszegynéhány ezer kilo­méterre csökkent. Soltyk kikapcsolta a motorokat és megszüntette a rakéta pergő mozgását. A kellemetlen újdonság elmúlt, de most meg rendkívül könnyűnek érez­tük magunkat. Egyszer a karszék karjára akartam támaszkodni s hirtelen a leve­gőbe emelkedtem, mert testem súlya most többszörösen kisebb volt, mint a Földön. Nem törődtem vele, mert lekötött az alat­tunk megnyíló rendkívüli látvány. Míg reggel a rakéta mozgását észre sem lehe­tett venni, most, amikor a Holdtól alig 15—16 000 kilométer választott el, ahogy kidomborodó tömegét néztük, úgy éreztük, mintha hanyatt-homlok zuhannánk lefelé. Az Altáji-hegyek fölött jártunk. Olyanok voltak, mint a megkövesedett sár, paták megszáradt nyomaival. Ezek a nyomok a valóságban többszáz kilométer átmérőjű kráterek voltak, de látókörünkben semmi sem volt, ami támpontul szolgálhatott volna valódi méreteik megállapításához. A motorok nem működtek. Az elért sebes­ségtől röpítve az érintő irányában halad­tunk s közvetlenül a Hold szélénél kel­lett kilőtt puskagolyó módjára elsuhan­nunk. Lendületünk és a Hold forgása egy­mást növelte s az alattunk elterülő korong mozgása szinte másodpereiül másodpercre gyorsult. Két óra negyven perckor a távol­ság már csak 1100 kilométer volt. A lát­határ mindkét irányban óriási ívben ter­jedt ki, szélénél hirtelen felbukkantak a hegyformációk, fehér, íűrészes gerincük szinte égett a napfényben s úgy száguldot­tak alattunk, hogy néhány pillanat múlva már el is tűntek a láthatár másik szélén. Nem mindennapi látvány volt ez az élet­telen száguldás, amely a kráterek tölcsé­reit is megmozgatta. Kívülről elárasztotta a göröngyös sziklalejtöket hasogató nap- lény, belülről pedig az áthatolhatatlan sötétség. Huzamosabb szemlélésnél a né­zőt elkábította és miként a feneketlen mélység, szívta magába a fények és árv nyak e zűrzavara, a szikla-alakzatok esze­veszett száguldása, a mély szakadékoktól és hasadásoktól megtépett, határtalan pusz­taságban. A sziklás lejtőkön a kúpos vul­kánok körül és a megkövesült síkságon egyaránt, hatalmas sugárzó lávatenger verte vissza a fényt. (Folytatjuk.) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom