Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-02 / 78. szám
A képen látható Perekotij Ludmilla és Kravcsenkó Vera az ungvári főiskola kémiái laboratóriumában vannak. Diákok. Naponta gyakorlati foglalkozáson vesznek részt az ungvári bútorgyárban. Néhány év múlva sokoldalú mérnöki képzettséget szereznek. (Foto: Roskó György.) BÁLLÁ LÁSZLÓ: Akácfasor, akácfasor... Akácfasor, akácfasor, két határon vonulsz végig, kemény léptű, délceg törzsek két legelő hosszát mérik, nyáridőben virágod is kétfelé néz mosolyogva: — olyan vagy te, mintha veled két kis falu kezet fogna. Két kis falu kezet fogna, s jókedvűen felnevetne, mikor vidám nyári zápor csap tetőkre, levelekre... Kézen fogva, cimborákként járnak hosszú évek óta, csak éppen hogy itt is, ott is más-más nyelven szól a nóta. Akácfám?, akáefasor, hát az vajon igaz talán, hogy a lomb is másként susog a határkő két oldalán? Pacsirta is más nyelven szól a két fal« földje fölött? A Tisza is más nyelven zúg, ha mos magyar s ukrán rögöt? Dehogy igaz, dehogy igau, madárnak csak egy a nyelve. lombsnsogás, folyózugas, az se oszlik nemzetekre, ez a föld is egyként eltart minden népet, nemzetséget, csak az ember szól itt másk de érezni — egyet érez. Egyet érez, egyel akar, ezt a tájat széppé tenni, minden embert boldogítni, minden embert felemelni... Akácfasor, nőjj szaporán, lombosodj, hogy bárki láss." de erős lett a két falu akácsoros kézfogása. J) zekben az örömteli áprilisi ^ napokban a kárpátontúli terület dolgozói ugyanúgy, mint az egész Szovjetunió dolgozói nagy lelkesedéssel dolgoznak azon, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának januári határozatát, amely a mezőgazdasági termelés további fellendítéséről szól, az életben a gyakorlatban megvalósítsák. A Szovjetunió Kommunista Pártjának soronkövetkező XXII. kong- gresszusa, a Szovjetunió dolgozói között új politikai és gazdasági lendületet vitt a hétéves terv grandiózus feladatainak megvalósításáért folytatott harcba. Ez természetes, érthető. Hisz a XXII. kongresszuson fogadják el a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programját, amely megvilágítja a Szovjetunió népei előtt a kommunizmus teljes győzelméhez vezető utat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet ‘ kormánynak állandó gondoskodása, valamint a szovjet köztársaság összes dolgozóinak segítségével a kárpátontúli terület dolgozói tizenöt ev alatt a kárpátontúli területen szocialista ipart, kollektív mezőgazdaságot és szovjet kultúrát hoztak létre. ij szovjet hatalom ideje alatt CSl Kárpát-Ukrajnában felépítettünk és rekonstruáltunk 300 ipari üzemet és a legmodernebb technikával szereltük fel. Az iparnak új ágait hoztuk létre, mint például: . faipar, cipőipar, papíripar, bányászat, textilipar, élelmiszeripar stb. Az ipari termelés színvonala az elmúlt tizenöt év alatt 1946-hoz viszonyítva több mint_ kilencszeresére emelkedett. Elmondhatjuk, hogy az ipar fejlődése eredményeképpen a mezőgazdaságban is nagy változások jöttek létre. A kolhozok és szovhozok évról- évre emelik és szélesítik a mezőgazdasági termelés kultúráját, állandóan növelik a munka termelékenységét úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben. A mezőgazdasági termelési területén (a növénytermelés, tejtermelés, hústermelés, gyümölcs- termelés, szőlőtermelés) és más mezőgazdasági termékek területén elért sikerekért 1958-ban a kárpátotúli terület dolgozói közül a legmagasabb kitüntetessél, Lenin-renddel, tizenöt élenjáró dolgozót tüntettek 'ki. A szovjethatalom elérhetővé* tette a kár- pátontúli terület minden dolgozója számára a tudományok, a kultúra és a művészet elsajátítását. Teljesen felszámoltuk az írástudatlanságot. Az ukránok, a magyarok, az oroszok, a románok gyerekei az iskolákban saját nyelvükön tanulnak. Az iskolákon kívül minden- jelentősebb helyen kórházakat hoztunk létre. A kárpátontúli területen minden falu saját kultúrházzal, klubbal és könyvtárral rendelkezik. A faluk nagy többsége villamosítva van. A kárpátontúli terület dolgozóinak gyermekei Ungváron és az ország más egyetemein és főiskoláin szerezhetnek egyetemi és főiskolai képesítést. /t nép életszínvonala emelke- ^ désének egyik legjobb szemléltető mutatója a lakásépítkezés. Csupán a kolhoztagok és a mezőgazdasági értelmiségiek állami hozzájárulással több mint 57 ezer házat építettek. F,z azt jelenti, hogy a falvakban minden második házat a szovjethatalom alatt építettek. A szovjethatalom egyik legnagyobb eredménye az, hogy új típusú embert — szovjet embereket -1- nevelt ki, akik a kommunista társadalom építői. A területen felnőtt a népgazdaság különböző specialistáinak csipaía, pártvezetők, tanácsi vezetők, gazdasági szakemberek, hatalmas hadserege az újítóknak és a termelés ésszerúsitőinek. Területünkön, de az egész Szovjetunióban az egész nép tiszteletét vívta ki a kukoricatermesztés mestere a Szocialista Munka Hőse kitüntetéssel kétszeresen kitüntetett Ladányi, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett Titra, kolhozmúvezető Nagy, Kaiics, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett' kiváló szőlészeti szakemberek, mint Ru- szinkó, Rakoncza, Borat, Benedek elvtársak, az állattenyésztés területén a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett kiváló szakember Alecskó elvtárs, Szin- kámics fejönő elvtársnő és még sokan mások. Területünkön mindinkább szélesedik a kommunizmus felépítéséért folytatott munkaverseny. d. fejlődés még hatalmasabb * távlatait nyitotta meg a kárpátontúli terület gazdasági és kulturális életében a hétéves terv. Területünk dolgozói boldogok, hogy a nagy Szovjetunió teljesjogú állampolgárai, a kommunista társadalom aktív építői. A hétéves terv harmadik évében területünk dolgozói, párt, szakszervezeti és komszomol szervezetei az ipari vállalatok. kolhozok, szovhozok dolgozói harcolnak, hogy határidő előtt hajtsák végre az üzemekben és a földeken az állami terveket. A mezőgazdaságban hektáronként elérjék az 55 mázsás kukorica szemestermést és az 500 mázsás silókukoricáter- mést. Száz hektáronként pedig a kolhozokban és szovhozokban az 55 mázsás hústermést, tejtermelésben pedig a 280 mázsát. A munkások, kolhozisták, a szovhozok dolgozói, területünk összes dolgozói minden erejükkel arra törekszenek, hogy a Szovjetunió XXII. pártkongresszusára tett felajánlásaikat túlteljesítsék és új munkasikerekkel köszöntsék a hétéves terv végrehajtat. A kárpátontúli terület dolgozói ugyanúgy, mint az összes szovjet emberek, mélyen átérzik azt a nagy feladatot, amelyek a kommunizmus építésének tervében, a béke megőrzésében, a népek között barátság elmélyítésében, a szocialista országok között és az egész világon rájuk hárul H/ast már tradícióvá vált » 'S't baráti kapcsolat a kárpáiömúii terület és Szaboics-Szat- mar megye dolgozói között. Erl'ol-évre szélesedik területünk és Szabolcs-Szatmár megye közötti delegációk cseréje, úgy partvonalon, mint állami (tanácsi), szak- szervezeti, ipari és mezőgazdasági vonalon egyaránt. Minden egyes ilyen találkozás során a kicserélt kölcsönös tapasztalatok még szorosabbra fűzik a barátságot a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között. A szoros barátság egyik kifejezője közöttünk az, hogy területünk és Sza- bolos-Szatmár megye, illetve Magyarország és a Szovjetunió határán Luzsánka mellett létesített kertet közösen a béke és a barátság kertjének neveztük el. A kárpátontúli terület dolgozóinak emlékezetében örökké megmarad es él, hogy területünkön 1959 decemberében a Szovjetunió Kommunista Pártjánál» első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyitót» Szergejevics Hruscsov és a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, Kádár János elvtárs megjelent, mint a legdrágább es a legkedvesebb vendégek találkoztak a kárpátontúli terület dolgozóival. Ez a felejthetetlen találkozás a kárpátontúli terület dolgozói között a magyar es szovjet barátság forró demonstrációja mellett ment végbe. 0j, és örök emlék lesz a magyar és a szovjet barátságban az a gigantikus építkezés, mely szerint a Szovjetunió és Magyarország között olajvezetéket építünk. Az olajvezeték építését, népeink * béke és barátság olaj vezetékének nevezték el. , A kárpátontúli v terület dolgp- i zói ugyanúgy, mint az egéea szovjet nép, örökké erősíteni fogják a barátságot, az együttműködést a magyar néppel, meek ahogy a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról kiadott felhívás mondja: „A kommunista és munkáspártok egysége, a szocialista országok egysége, a marxizmus—lem- nizmus tanításához való hűség —» fő forrása minden szocialista ország a szocialista tábor legyór- ) hetetlenségének". j jl magyar dolgozok nag$ nemzeti ünnepe alkalmából a kárpátontúli terület dolgozói forrón kívánják Szaboics-Szat- már megye dolgozóinak és személyükben az egész magyar népnek, hogy a VII. pértkongresz- szus határozatainak megvalósifcá- jsáért folytatott harcukban nagy 'sikereket érjenek el,hogy a Magyar Népköztársaságban nansft j előbb lerakják a iimiiafcMnmM I a lapjait. % A huszti járási könyvesboltban mindennap sokan vásárolnak. Azok Is, akik a képen láthatók, — mint mindannyian a Verhovinán, a könyvek nagy barátai. (Foto: Roskó György.) cÁ lelübáqzás álfán A „Keletmagyarország’* részére írta: F. SCSERBAK, az SZKP kárpátontúli terület pártbizottságának első titkára.
