Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-12 / 84. szám

Tovább a megkezdett úton • Üzemkész a fűkasza Tóth Sándor. Kovács Sándor szerelők és Bán József trak­toros egy újabb munkagép javítását fejezték be a Nagy- ecsedi Gépállomás műhelyében. (Foto: Hammel) 1 úl a féléves terven is. „ LAPUNK KORÁBBI SZAMAI­BAN részletesen ismertettük a termelőszövetkezeti megyei nagy­aktíván elhangzott beszámolókat, hozzászólásokat. Az értekezlet óta még nem sok idő telt el. Nem lehet még szá­mokban kifejezni a tanácskozás eredményeit, de számos község­ben máris említésre méltó tet­tek születtek. Tovább erősödött a termelőiszövetkezeti gazdálko­dás iránti bizalom. Lendülettel végzik a tavaszi munkát Erősö­dött az a gondolat, hogy a dol­gozó parasztok helyesen cseleked- tek, amikor a nagyüzemi gazdál­kodást választották. Eloszlatta a helyenként mutatkozó bizonyta­lanságot. A legfontosabb politikai, gazdasági feladatokra irányította a figyelmet. Sok szó esett a nők fokozot­tabb megbecsüléséről, a köz­ügyekbe, munkába, vezetésbe va­ló bevonásáról. Sok még a ten­nivaló ezen a téren, s hogy ja­vuljon a helyzet, bírálták a mos­tani állapotokat: az értekezleten jelenlévő mintegy ezerhétszáz ve­zető között alig akadt ötven nő. A jogos bírálatot a vezetők többsége megszívlelte. A felada­tok ismertetésére az értekezlet éta összehívott rendkívüli tsz-kö- ■ gyűléseken a munkában, a ma­gánéletben is példamutató nők­kel egészítik ki a vezetőséget. Nyírbogáton hat nőt választottak be a napokban a tsz vezetőségé­be. Aporligeten és még több köz­ségben minden brigádból egy nővel kívánják erősíteni a közös vezetését. ÖRVENDETES ez a kedvező változás. Egyre többen megértik, hogy a tsz-tagok többségét je­lentő s a munkába is fontos sze­repet betöltő nők nélkül nem lehet eredményesen dolgozni, irányítani. Nehogy azt higgyük azonban, hogy most már minden rendben van, s nincs mit tenni ezen a téren. Nyírcsaholyban a brigádértekezletein vezető tiszt­ségbe javasolt nők köziül néhá- nyan nem fogadták el a megbí­zást. Pedig az itteni Vörös Csil­lag Tsz-ben is sokkal több a nő, mint a férfi, s ez a munkában is megmutatkozik. Mégis úgy ér­zik a nőik, hogy nincs helyük a vezetésben. A pártvezetőségtől, a gazdaságvezetőktől sem kaptak meg azonban minden segítséget ahhoz, hogy a családnevelés, a közösben és a háztájiban végzett munkán kívül a vezetésben is megfelelően el tudják látni fel­adatukat. Nemcsak jelölni kell a nőket a különböző tisztségekbe, hanem segíteni őket a feladatok í végzésében. AZ ÉRTEKEZLETEN Marosán elv társ a vezetés színvonalának javításáról részletesen beszélt. Ennek kedvez» hatása megmu­tatkozik abban is, hogy több községben körültekintőbben szer­vezik a munkát, vonják be a tsz-tagokat a közös feladatainak teljesítésébe. Gavallér Gyula ti- szakóródi tsz-tag a következőket mondotta az értekezlet után;„Ha a vezetés megjavul, minden rend­bejön”. Sok igazság van szavai­ban. A vezetés javítása önmagá­ban ugyan nem oldja meg a fel­adatokat, de ahol a lehetősége­ket reálisan számba véve gazdál­kodnak, nem marad el az ered­mény. Az irányítás tökéletesíté­séhez az is hozzátartozik, hogy a vezetők idejében felhívják a fi­gyelmet a soronkövetkező felada­tokra, mint tette ezt Bujáki elv­társ, a nagyecsedj Vörös Csillag Tsz elnöke. A nagyaktíva után másnap már vezetőségi ülésen is­mertette a legfontosabbakat, s konkrétan meghatározták a fel­adatokat. TÁRSADALMI ÜGGYÉ csak úgy válhat á megszilárdítás, ha a közös gazdaságok erősítésével összefüggő feladatokat minél több dolgozóval megismertetik. Ezt a feladatot teljesítik most sok köz­ségben, amikor rendkívüli összejö­veteleken, családlátogatások al­kalmával ismertetik a tsz-tagok- kal a megerősítés érdekében meg­oldásra váró tennivalókat. A fe­hérgyarmati járásban eddig SO kisgy ülést rendeztek, s ezeken igen hasznos javaslatok hangzot­tak el. Ezeket bizonyára figye­lembe veszik, s amit lehet, való­ra is váltanak. Nem elég azonban csak ismer­tetni a feladatokat. Arról is kell •' beszélni, hogyan válhatnak ezek valóra. A népnevelők, tsz- és más vezetők mondják el, mit kell ten­ni egy-egy családnak, tsz-tagnak. Nyírcsászáriban az Üj Élet Tsz tagjai elhatározták, hogy a ter­vezettől száz darab sertéssel ér­tékesítenek többet ebben az év­ben. Ugyanitt egy nap alatt 170 törzsbaromfit adtak össze a tsz- tagok, s a háztájiban kétezer da­rab csirkét nevelnek. Nyírbogá­ton a tervezett ötezer darab csir­ke helyett most tizenötezer da­rab értékesítését vállalták. Apor­ligeten a duplájára kívánják emelni a baromfiállományt. A nyírbátori járásban több köz­ségben felülvizsgálják saját ter­vüket a tsz-ek, s ahol lehet, több áru értékesítését tűzik célul. EZEK A PÉLDÁK igazolják, hogy a jelenlévők megértették a vezetés, az irányítás színvonalá­nak javítására vonatkozó felada­tokat, s ezt már most, a tavasz kezdetén gyümölcsöztetik. A megyei nagyaiktíván elhang­zott kérdések nemcsak az érte­kezleten jelenlévőket foglalkoz­tatják, hanem másokat is. Ahol a nagygyűlésen elhangzottakat helyesen összekapcsolják a helyi feladatokkal, ott a tsz-tagok is felelősséget éreznek, részt vállal­nak a megszilárdítás munkájából. Kisnaményban Tuba Antal és Bak Károly tsz-tagok sürgették a tsz vezetőségét, hogy idejében rendeljék meg a tervben megha­tározott mennyiségű baromfit, mert csak így teljesíthetik áru- értéke&itési tervüket. így kapnak kedvezményt. S ahol a nők foko­zottabb megbecsülésével is tö­rődnek, a bizalmat még jobb munkával viszonozzák. Nyírvas­váriban mozgalmat indítottak az asszonyok, hogy minden tsz-csa- lád neveljen a háztáji gazdaság­ban száz darab csirkét. SOKAN VOLTAK, mintegy ezerhé^-'ázan a megyei értekez­leten. Rajtuk, a vezetőkön mú­lik elsősorban, hogyan végzik a szántást, vetést, mikor fogják hí­zóba a sertéseket. A közös gaz­daságok megerősítése azonban nemcsak a vezetők feladata. A tsz-tagok, a dolgozók munkája nélkül nem lehet ezt a felada­tot teljesíteni. Mindenki munká­jára, tudására szükség van. Ezért fontos most, hogy mindenki is­merje saját feladatát, a tsiz és a népgazdaság érdekelt, mert! csak így lehet eredményes a munka. Zömében most zajlanak a rendkívüli taggyűlések, közgyű­lések, tanácsülések, ahol a meg­szilárdítással összefüggő, s ezen belül a vezetés színvonalának ja­vítására vonatkozó kérdések sze­repelnek. Ezek az összejövetelek váljanak méginkább munkaérte- kézietekké, s az eredmény jelent­kezzen az időben és jó minőség­ben végzett tavaszi munkában, több sertés hízóbaállitásában, a baromfiállomány növelésében, a nők fokozottabb megbecsülésében. Nagy Tibor ■ ■■■■■■■■ UM Ml SB Itt MIMII A OvadariaU Tivadar, a vásárosnaményi já­rásnak ez a kis községe — igaz — nem nagy lélekszámmal ren­delkezik és nem is mondható | el, hogy minden tekintetben i példának állítható megyénk többi községe elé. De van egy dolog, ami dicséretre méltó, éspedig az az igyekezet, amely a háztáji gazdaságok részéről nyilvánul meg abban a tekin­tetben, hogy minél több sertést, baromfit és tojást adjanak át a népgazdaságnak. A község szerződéses terve sertésből egész évre 41 darab. Ebből eddig 33 darabot teljesí­tettek. Tehát már csupán 8 «zép példá{a darab sertés hiányzik az éves terv teljesítéséhez. Baromfira nem volt terv, de ez ideig 723 kg baromfihús átadására kötöt­tek szerződést és 135 kg-ot már átadtak rendeltetési helyéire. A félévi tojásterv 20 000 darabról szól, április 7-ig azonban 23 000 darab tojás szerepel a „teljesí­tés” rovatban. Ezek a számok arról tanús­kodnak, hogy a tivadarí háztá­ji gazdaságok már az első ne­gyedév elteltével túlszárnyalták a félévi célkitűzéseiket is. Ha ez az igyekezetük nem lankad le és kiterjed más területekre is, semmiképpen sem fogják kárát vallani. — Persze hogy nincsenek. Félreértet­tetek. Ráadásul még magam is hibáztam azzal, hogy ezt a könyv-hasonlatot hasz­náltam. Én egy bizonyos mennyiségű is­meretre gondoltam, nem pedig arra, hogy miként lehet azokat felhasználni. Az agy és a könyv közötti alapvető különbség az, hogy a könyvben az ismeretek mereven, élettelenül, változhatatlanul sorakoznak egymás mellé, az agyban pedig minden ismeret él és rugalmas, vagyis szükség ese­tén tetszés szerint alkalmazhatom az adott helyzethez, amellyel éppen dolgom van. A Marax pedig sókkal inkább hason­lít az agyhoz, mint egy lexikonhoz. A. Maraxban az ismeretek átalakulnak, vá) toznak, a szükséghez alkalmazkodnak úg) mint az agyban, az pedig azért, van, mer görbe vonalat alkotó képlékeny áramrez gések alapján vannak elraktározva. Bizr nyára tudjátok, hogyha két görbét egy másra helyezünk, abból egy harmadi görbe keletkezik, amely az előző kett egyikéhez sem hasonlít, hanem azokna eredője. Nos, a Maraxnak feladott kérdés az egyik görbe, a munkájához felhasznált ismeretek adják a másik görbét s az ezek egymásra helyezéséből keletkező harmadik görbe az eredő, vagyis á kérdés megoldása — És mindig elég három görbe? Csandraszekár elmosolyodott. — Ugyan, ezt megint csak az egysze rűség kedvéért mondtam. Nem három, hanem milliók és billiók. A gép, míg a fel­adott problémán dolgozik, másodpercen ként ötmillió műveletet végez el. Ötmil­liót! Márpedig a munka néha egy, két, sőt több óra hosszat is eltart. A kísérletek idején egyszer százhatvankilenc óra hosz- szat dolgozott. S az egész idő alatt minden másodpercben ötmillió műveletet hajtott végre. Képzeljétek csak el... Amikor a három görbéről beszéltem, csak az elvet akartam megmagyarázni, az pedig valóban úgy van, ahogy mondtam. — Még csak egy dolgot nem értek... — szólalt meg a legkisebbik fiú, szemöldö­köt összehúzva. — Hogyan leltet mindent görbe vonallal kifejezni? Például, amit annak a bizonyos vegyianyagnak a meg­szerzéséről tetszett mondani. Hiszen a megoldásnak meg kell mondania: vegyünk :zt meg ezt. öntsük be egy tégelybe, ke­verjük össze, forraljuk fel... Hogyan le­ket ezt görbe vonallal kifejezni? — Szóval azt akarom tudni, hogyan közöljük a géppel a feladatot? Ehhez ter­mészetesen érteni kell, ami semmi esetre sem olyan egyszerű, mint tőlem megkér­dezni valamit... De ami azt illeti, bogy görbékkel ne lehetne mindent kifejezni, abban tévedsz, fiam, mert hát a mi írá­sunk nem összevissza hurkolt, egymást metsző, bonyolult görbe vonalakból áll! Csak valahogy azt ne higgyétek, hogy a Maraxszal is így érintkezünk. Ki tudja, nem lehetne-e ezt is megtenni, de az ren­geteg műszaki bonyodalmat okozna. A Marax olyan, mint egy külföldi nagy tu­dós, igen sokat tud nekünk mondani, de csak a saját nyelvén. Bizony megér egy kis fáradságot, hogy megtanuljuk a nyel­vét, vagyis a gyorsan váltakozó áramok által leírt görbék beszédét. Akinek nincs gyakorlata, az használhat egy különleges szerkezetet, az úgynevezett Mader— Fourier-féle elektroanallzátort ahhoz, hogy a választ lefordítsa a saját nyelvére, de a gyakorlott operatőrnek elég egy pillantást vetni a képernyőre s máris mindent tud. A professzor megnyomott tizenegyné- hány billentyűt, azután az egyik, majd a másik gombot. A képernyőn egyre lassab­ban hullámoztak az összegabalyodott vona­lak, végül egy ferde hurok alakjában -i egmerevedtek. — Azt kérdeztem a Maraxtól, milyen hőmérsékletnél a legkényelmesebb a nitro­gént és hidrogént ammóniákká vegyíteni és milyen katalizátort használjunk ehhez. S íme, azt felelte: ötszáz fok hőmérséklet­nél, kétszáz légköri nyomásnál. A katall- -átort vasvegyületek adják. — Ezt én is tudom — mondta a leg­kisebb fiú, mert nem bírta büszkeséget napába fojtani. Csandraszekár elnyomta mosolyát. — Én is tudom anélkül, hogy dicse­kednék vele — szólt — és mégis meg­kérdeztem, hogy megmutassan nektek, mi­ként dolgozik a Marax ... Az egyik fiú hirelen tágra nyitotta a szemét. Csodálkozva bámult a professzor­ra: váratlan gondolata támadt. — Tanár úr kérem, azt tetszett mon­dani, hogy a Marax úgy dolgozik, mint az agy . .. akkor hát az agyban is ugyanígy van? És az egész gondolkozás az mind csak ilyen görbe vonal? . (Notytat.fuk.) 5 FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom