Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-01 / 77. szám

Egy divatbemutató margójára Az elveszett pénz-kjtefc. a mai fiatalok?... — butítottam a múltkor egy idő­sebb férfitől az utcán. — „Bez­zeg a mi időnkben!” A közelmúltban Nyírbogáton kora reggel Kelemen Sándorné elvesztett 350 forintot. Az is­kolába igyekvő Csonka József első osztályos tanuló megta­lálta az utcán lévő pénzt, majd találkozott három iskolatársá­val, akiknek elmesélte, hogy merre lelte a komoly összeget. A három úttörő azonnal elhatá­rozta, hogy kikutatja a pénz jogos tulajdonosát. Pár óra alatt sikerült megállapítaniuk, hogy a 350 forintot Kelemen Sándor­né vesztette el, aki nagyon örült a már elveszettnek hitt összeg­nek. Ügy hiszem, ismeretlen is­merőseimnek kommentár nélkül is elég ennyi. — Igen, ezek a mai fiatalok! — ko — „Március 25-én 16 órai kezdet­tel divatbemutatóval egybekötött klubdélutánt rendez a Zrínyi Ilona Leánygimnázium” — mind­össze ennyi állt a meghívón. Di­vatbemutató diákoknak? Ez na­gyon meglepett minket. Ilyenről még nem hallottunk. És este egy nagyon helyes kez­deményezésnek voltunk tanúi a gimnázium nagytermében. Az iskola szülői munkaközös­sége az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalattal összefogva jólsikcrült bemutatót tartott a fiatalok modern, de ízléses öltözködését figyelembe véve. A kötelező iskolai formaruhákon kívül bemutatták, milyen összeál­lítású ruhákban járjanak az ut­cán, hogy öltözködjenek a szóra­kozáshoz. Meglepő volt, hogy nemcsak a lányokra gondoltak a ruhák kiválasztásánál. hanem összefogva a Kossuth-gimnázum­mal, a tizenhat-tizennyolc éves fiúk számára is hoztak látnivalót. A szülői munkaközösség tervé­ben a tánccal egybekötött szóra­kozásokon kívül más is szerepel. Szerződésük van a Ságváry Termelőszövetkezettel, az Ilo­na és a Gyulatanyai Tangaz­dasággal kukoricatörésre, répa és burgonyaszedésre. Az innen kapott összegekből ki­rándulásokat. országjáró túrákat szerveznek. Egyben elősegíti ez is a gyakorlati munka megkedvel- tetését a fiatalokkal. Kiterjed a szülői munkaközös­ség figyelme az egy-két napos hi­ányzások ellenőrzésére is. A sók­éves tapasztalat mutatta, hogy ezek a hiányzások a nagyöbbséget tekintve indokolatlanok. Ha az egyik diáklánynak kissé fáj a l feje, nem szükséges, hogy otthon maradjon, hiszen a távoliét gyö- j kerét nem a fejben, hanem pél- , dául a másnapi nehezebb fizika órában kell keresni. Növényvédelmi tanácsadói Védekezzünk a kukoricamoly ellen! A kukoricamoly legfontosabb takarmánynövényünk igen ko­moly kártevője. Az ellenevaló vé­dekezés végrehajtása jelentős ter­méstöbbletet eredményez, elha­nyagolása pedig igen nagyban csökken ti terméseredményeinket. Éppen ezért feltétlen szükséges­nek tartjuk a termelők figyelmét a fent említett kártevőre felhívni. A kukoricán kívül károsítja még a kender, cirok és köles ter­melésünket is. A lepkék már má­jus végén, de főképpen júniusban rajzanak és tojásaikat a kukori­ca, kender, cirok, köles és ritkán egyéb növények leveleire is rak­ják. A kis hernyók egy héten belül kikelnek a tojásokból és először a leveleken furkálnak. A kukoricán különösen eleinte a kedvenc táplálékuk a címer, a virágrészeket rágják, összetapaszt­alapját képezi, éppen úgy, mint az áttelelt kukoricaszár, kender- kóró, vagy cirokszár. Tehát, hogy a fertőzési lehetőséget minél job­ban csökkentsük, május 15-ig fel kell etetni, dolgozni, vagy el kell égetni a kukoricaszárat, illetve a kenderkórot. Fűtésre vagy egyéb célra meghagyott kukoricaszárat, legalább 50 cm-es földréteggel le kell takarni. A fenti védekezést a 90 1953. F. M. utasítás is elrendeli, aki tehát nem végzi el, az kihágást követ el. Éppen ezért a Növényvédő Ál­lomás felhívja a termelők figyel­mét, hogy a fent leírt módon te­gyenek eleget a rendelet utasítá­sának. Növényvédő Állomás Kállósemjcn. A problémát családlátogatá­sokkal próbálják megoldani, hisz a szülőknek meg kell magyarázni, hogy ezzel nem segítenek gyermekük helyze­tén, épp ellenkezőleg. S hogy munkájuk eredményes volt. ezt a statisztika is mutatja, mivel 30—40 százalékkal csökkent a hiányzási átlag osztályonként. I A kezdeményezés helyes voltát a tanulmányi átlag is jól tükrözi. A Zrínyi Ilona gimnázium szülői munkaközössége ebben a tanév­ben eredményesen dolgozott, de ezzel korán sincs megoldva minden probléma. A munkakö­zösség tagjai évente cserélődnek, tehát célszerűnek tartjuk, hogy a jelenlegi vezetőség ne szakadjon el teljesen az iskolától, ha gyer­mekük már befeiezte itt a tanul­mányait. Néha látogassanak el az újakhoz, adják át tapasztala­taikat, így lesz ' csak elérhető a szülő és az iskola még jobb kap­csolata. kovácsi Híísxuki értékest etet tartottak a Kisrárdai Fémszerelvéayáru Gyárban Mintegy száz műszaki dolgozó vett részt kedden a Kisvárdai Fémszerelvényáru Gyárban meg­tartott műszaki értekezleten. — Szabó István vállalati főmérnök ismertette az 1960 évi eredmé­nyeket, Ezután az 1961 évi fel­adatokról beszélt. Felhívta a fi­gyelmet az idei műszaki fejlesz­tési terv végrehajtására, továbbá a selejt elleni harcra. A késő estébe nyúló műszaki értekezleten sokan elmondották véleményüket és javaslatukat a munkáról, a feladatokról. Megvi­tatták, hogv hogyan tudják a ter­melékenységet növelni, a selejtei és önköltséget csökkenteni. Búza Barna főtechnológus hozzászólásá­ban hangsúlyozta, hogy a temper öntödében a selejt egyszázalékos csökkentése 450 ezer forint megtakarítást je­lenthet, a szürke öntödében ennek a kétszeresét.' Javasolta, hogy a műszaki dolgo­zók patronáljanak egy-egy brigá­dot a selejt elleni harcban, s a gyárban rendezzék meg a selejt­kiállítást. A művezetők naponta értékeljék és vitassák meg a se­lejt helyzetét. Szó volt továbbá a párttagok felelősségéről és példa- mutatásáról a termelésben. Ala­posan megvitatták a műszaki fej­lesztési tervet, a gépesítést, a gé­pek karbantartását és a verseny továbbfolytatását. A TMK dolgozói többek kö­zött egy lengyel gép üzembe­állítását vállalták, lengyel szakemberek helyett elvégzik ezt a munkát. Karskó Károly szocialista munkabrigádja búsvét alkalmával elvégzi egy meghibásodott gép kijaví­tását. amire nqgy szükség van a terme­lés folytatásához. A műszakiak elfogadták testvér üzemük, az esztergomi gyár dolgozóinak 1961 évre szóló párosverseny kihívását. ják, aztán befurakodnak a címer­szárba, amely ennek következté­ben gyakran eltörik. Befurakodik a kukoricaszárba és a csőbe is. Ott járatokat váj. Jelenlétüket a befurakodási lyukon kihulló rág­csálók és ürülék árulja el. Ez a rágcsálók kihullva gyakran fenn­akad a kukpricalevelhüvelyén s felette megtaláljuk a száron a befurakodási nyílást. Egy Kuko­ricaszárban megesik, hogy 10 hernyó is rág. A megtámadott csövek csak foghíjasán vagy egy­általán nem kötnek magot. Az erősen megtámadott szár nagyobb szél esetén letörik. Kenderen pe­dig a rostok rövidebbek, gyen­gébb minőségűek lesznek. A her­nyó őszre a szár alsó, de föld fe­letti részébe vonul, ott mint her­nyó telel át és tavasszal bábozó- dik be. Május végén, júniusban jön elő mint lepke. A hernyó ellen nehéz a véde­kezés, mert a megtámadott nö­vény belsejében folyik le elég hosszúra nyúló élete, csak a ki­repülés előtt tudjuk elpusz­títani a tartózkodás helyéül szol­gáló növényi résszel együtt. Ha a kukorica szárát felsa^cskázva etet­jük, vagy besilózzijk, a hernyó természetszerűleg elpusztul. Azon­ban, ha a kukoricaszárat egész­ben adják a jószág elé, az csak lelevelezi, ilyen esetben a hernyó nem pusztul el, bent marad az ízikben. Ha azt nyári fűtőnek eltesszük, a további fertőzésnek FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 36. A íelajzott képzelet a legkisebb neszt is felnagyította s minden lépés koppaná- sát az atomrobbanás dördüléséig fokozta. De hát nem hallatszott itt semmi, legfel­jebb a fiúk lázas lélegzése. A kissé homo­rú, erős pajzs sima és mozdulatlan volt. Csak az alsó részén, közvetlenül a fiúk előtt volt egy kerek búvólyuk, páncélle­mezzel és három rúddal elzárva. A rudak mindegyikét küllős kerékkel meghúzott csavar erősítette egy-egy mély vájatba. A búvólyuk fölött fémcsövekben vezetékek voltak lerakva s az átelleni falban tűn­tek el. — Ezek a kábelek a központba vezet­nek — magyarázta a mérnök. — Ha a mo­torok működésében zavarok támadnának, ha a sugárzás kezdene ide behatolni, a Prediktor azonnal értesülne erről. — Hát ide behatolhat a sugárzás? — Hogyne. Lassanként most is' szivá­rog. .. A mérnök kivett zsebéből egy kis ké­szüléket, leemelte róla a védőkupakoc, s megmutatta a fiúknak a kis számlapot. A világító zöld pontocska alig észrevehetően elhajolt a nulla ponttól. A fiúk egymásra néztek, azután a létrára, mint az egyetlen visszavonulási útra, de egyikük sem mozdult. A mérnök a készülékei; éltévé így folytatta: — Elméletileg a mágneses tér a szét­eső atomok minden szilánkját a fúvocső- höz irányítja, de a gyakorlatban mindig akad néhány „lázadó” atom, amely * más irányba repül s így aztán egy részük ide is bekerül, ahol mi állunk. Ez azonban olyan elenyésző mennyiség, hogy nincsen semmiféle jelentősége, annyival is kevés­bé, mert a lakóhelyiségek elég messze vannak innen, itt pedig rendes körülmé­nyek között senki sem tartózkodik. Ha azonban valamilyen hiba folytán, pél­dául az áram megszakadása miatt eltűn­ne a mágneses tér — az atommolekulák áradata egyre erősebben kezdené bombáz­ni a sugárnyelő pajzsot és azon áthatolva, bejutna a rakéta belsejébe. Azután aí átelleni fal felé fordult s kezével felmutatott: — Látjátok azokat a. csillogó „csöve­ket”? Ezek a Geiger—Mueller-féle szám­lálók és egyéb készülékek, amelyek azon­nal megérzik a sugárzást, s a legkisebb zavarokat is azonnal közük a Frediktor- ral. Négy méter magasságban hosszirányú horony vonult végig a falakban. A ho­ronyból egész sor apró fényes tölcsér lát­szott ki s mindegyik az atommáglya vé­dőfalának volt irányítva. — Akkor a Prediktor kiadja a pa­rancsot, hogy fékezni kell a bomlási reak­ciót, mégpedig úgy, hogy a hadmium- íénylék önműködően betolódnak a mág­lya mélyébe. Ha pedig — folytatta a mér­nök s nyugodt, mozdulatlan tekintetét a kis legény szemébe mélyesztette — ha pedig a Prediktor sérülne meg... akkor,.. A védőfalhoz lépett. — Ez a csapóajtó — a búvólyuk, mely a védőfalon át vezet. Ezen be lehet jutni az atommáglyába. — Hogyan, az atommáglyába? Eke hiszen ez lehetetlen! A fiúk azt hitték, Soltyk tréfál, eke a mérnök tagadólag rázta a fejét. — Nem. A lehetőségek határain be­lül fekszik... igaz, a lehetőség nagyon valószínűtlen... de mégis fennáll... hogy miden távirányító berendezés felmondja a szolgálatot. Ebben az esetben, ha az atommáglya robbanása fenyeget, valaki­nek ezen a búvólyukon át be kell kúsznia és kézzel benyomkodnia a grafitba a kadmium csillapítók fényiéit! — S kinek kell ezt megtennie? — Az űrhajó biztonságáért & eieö navigátor mérnök felelős. Ö r»cancsot adhat másnak, de ezt nem teszi — Honnan tetszik tudni? — Mert én vagyok az. A fiúk kerekre nyitót? bá­multak Soltykra. Csak ír í. attak, hogy egyáltalán nem becsültecsali ép­pen nagyon fáradt ve-, lnr sovány, mozdulatlan arcát ’ mindnyájan tudták már, hogy ) 7S/£ ** atom’ máglyába, ha szüjdjni — Oda kell 1 remél ^ “ egyik fiú — vóÍpTl * Ieg kezesiá- egyiK Iiu. védő szkafanderbe*»? bas. . . valamif.jét rázta Den. — ~ mutatott előre — a bernek adagot?^ d’aW ** kel1 szfw’^ a hal;: «-H.ljúli., •» Kép szövés nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom