Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-26 / 96. szám

Két holland cipőnagykereskedó véleménye a Nyíregyházán gyártott cipókról, Sóstóról és a vasárnap lejátszásra kerülő holland—magyar futballmeccsről Svájcba, Belga-Kongóba, Etió­piába, Lengyelországba, a Szov­jetunióba, Kanadába és többek között Hollandiába is szállít ex- portcipőket a Nyíregyháza Cipész KTSz. A holland vevők nagyon meg vannak elégedve a Nyír­egyházán gyártott férfi félcipők­kel. Üjabb megrendelést jöttek leadni hazánkba, s ez alkalom­mal két holland cipőnagykeres­kedő: L. Bructoer és H. Rabbe- lies ellátogatott Nyíregyházára. Meglátogatták a Nyíregyházi Cipész KTSz-t, s mintegy három órán keresztül tanulmányozták a gyártást Az üzemről úgy véle­kedtek, hogy „kicsi, de tiszta és jól szervezett munka folyik ben­ne”. Meg voltak elégedve a szakemberek munikájával Azt kérték, hogy a ktsz fordítson nagy gondot ■ nekik szállítandó cipők csomagolásának tetszetős ki­vitelére. 1500 pár férfi félcipőre adtak Nyíregyházán gyártott cipő­ket. Kérték, hogy a cipőkbe ne te­gyék bele a pecsétet, mert az más nyugati cégeknek elárulná az olcsó és szép kivitelű cipők gyártásának forrását, ami ronta­ná L. Brucker és társa cégének üzletiét. Kilátásba helyezték, hogy 1962-ben az egész ktsz kapa­citását lekötik Hollandiának exportcipök gyártására. A két holland nagykereskedő Sóstón ebédelt. Nagy megelége­désüket fejezték ki a kitűnő tá­lalásért és étedért, italért. Meg­tekintették Sóstót, s azt mond­ták, hogy „gyönyörű üdülőhely”, „A hollandok közül nagyon so­kan szívesen látogatnának Sós­tóra". A vendégkönyvbe is beír­ták többek között azt, hogy „Sós­tó nagyon szép, a tokaji bor na­gyon jó!” Kétssáxadasor aöidell Petőfi tölgyfája Kisor község határában a Ti­sza és a Túr folyók találkozásá­nak háromszögében kétszázadszor zöldell már Petőfi Sándor tölgy­fája. A költő 115 évvel ezelőtt e — már akkor is 85 éves — fa tövében pihent meg, s a táj szép­ségétől ihletve írta meg nagyhí­rű Tisza című költeményéi. A nagy költő emlékét az itt élő la­kosság nemzedékről-nemzedékre megőrizte, s a hagyatékát, az év- ! százados fát a kisari Üj Élet Termelőszövetkezet tagsága vette gondozásba. A kisari, nagyari, tiszakóródi úttörő szervezetek minden évben itt rendezik meg \ nyári táborozásukat. Ilyenkor emléksátrat állítanak a leöltő fá­ja alá, s környékét disz-kertté i varázsolják. A tábort Petőfi Sán- ' dórról nevezték el. ti jláky | Május 1. előtt A kisvárdai fémszerelvényárugyárban már egy hete meg­kezdték a transzparensek készítését, amikkel május 1-re fel­díszítik a gyárkaput. Határon megrendelést, amihez a felső bőranyagot Hollandiából szállít­ják. Azt mondták, hogy Hollandiában és más nyuga­ti országokban kedvelik a >»»»»»♦««»«»»»♦♦«♦♦♦♦♦»♦»♦»♦♦♦♦♦< ^<Vf9^>cx^cr a FitlMÖVESSZŐVETKEZETI BŐIT OKBA# Gyártja a fehérgyarmati szövetkezet bambi-üzeme (1276) Vámőrök és határőrök érdekes élményei liazáuk kapujában A baráti beszélgetések alkal­mával H. Rabbelies elmondta, hogy fiatalabb korában (már kb. 50 éves) futballista volt s ját­szott az újpesti csapat ellen. A vasárnap Hollandiában sorrake- rülő holland—magyar futball­mérkőzésről úgy vélekedik, hogy a holland csapat kitűnő formá­ban van, de nagyon fognak örülni, ha a magyarok ellen leg­alább döntetlent érnek el. Az ő tipp je 0:0, vagy 1:1. A mérkő­zést már otthon fogja végignéz­ni. S hogy bizonyítsa is labda- kezelési tudását, délután a Síp utcai gyerekek, között futballo­zott az utcán. Szemtanúk sze­rint ,kiemelkedően” játszott. Május elseje tiszteletére: Sxéle»vá*znú filmttxinhá* nyílik ilodámanm Szombaton, április 29-én ün­nepélyes keretek között nyitják meg Hodászon a község széles­vásznú filmszínházát. A kapunyi- nyitás alkalmával a „Fapados szerelem” című magyar filmet fogják vetíteni. Hód asz az utóbbi időben kul­turális téren igen sokat fejlődött, több televízió van a községben, s a fejlődést még teljesebbe teszi a most, május elseje tiszteletére megnyitandó szélesvásznú film­színház. Diplomaták és államférfiak, tu­risták és .magánutazók nemzet­közi átkelőhelye... Akik Indiá­ból, Kínából. Burmából, a távol­keleti szigetvilág államaiból ha­zánkon keresztül utaznak nyu­gat felé, itt hallanak először ma­gyar szót, s érezhetik az udva­rias vendégfogadást. Búcsúztat­ták már itt Hruscsov elvtársat, s fogadták Jemen trónörökösét. Ezen a határállorm/% > n vizsgál­ják meg az Ausztriából, Francia- országból, Guineából, az északi, déli és nyugati államokból Ja­pánba, Indonéziába és a többi keleti államokba igyekvő diplo­maták útleveleit, s itt ellenőrzi a vámőrség az árukat, a turisták csomagjait... ZttMV' a ntaferii Bábel __ Csaknem minden küJföldi­vdl megértjük magunkat — ma­gyarázza O. F. határőr tiszt és Cs. J„ a vámőrség egyik tisztje. — Igaz, sokat keil tanulnunk, angolul, franciául, orosz, német, csehszlovák és romáin nyelven érintkezünk az idegen utasokkal. S milyen nagy öröm egy tá­voli ország küldöttének, ha nem­zete nyelvén szólnak hozzá, ha a kínainak kínaiul köszönnek jó napot. Mert a sok írott törvé­nyen kívül íratlanokat is alkot az élet, az érintkezés. S a mi határőrségünk és vámőrségünk, mely nem nagy múltra tekint vissza, s együtt fejlődött a népi rendszerrel, ezek szerint cselek- [ szik, s végzi munkáját. Egy indiai dipíomata születésnapja — Nem felejtem el — niagya- ; rázza O. F. — ez évben az első külföldi átutazó vendégünk egy indiai diplomata volt. Pontosan újév napján lépte át a határt. Vizsgálom az útlevelét es egy- szercsak megpillantom benne a következő bejegyzést: született 1920. január 1... Én nem tudok angolul, de mindjárt szóltam az egyik vámőr tisztnek, s az ő tol­mácsolásával üdvözöltem szüle­tésnapja alkalmából. Nágyon jól esett neki, csak nézett rám, mo­solygott s szeméből kiolvastam, mennyire örül a figyelmességnek. Alig akarta a kezemet elenged­ni. .. Operáció a határon — Nemrégiben történt — me­sélik — hogy egy koreai diplo­mata utazott családjával. Gyer­meküknek furunkulusa volt, s gyors beavatkozást igényelt. Mi felajánlottuk segítségünket. D. I. tiszt taxival vitte el a gyereket dr. Gyüréhez, a záho­nyi orvoshoz. Mikor elmondta, miről van szó, az orvos azonnal munkához látott. A taxis várt. A koreai kisfiút meggyógyították, s betegségétől megszabadítva vit­ték vissza szüleihez, akik nagyon boldogok voltak. Nem kért pénzt a taxis, az or­vos, s szívességet tett a határőr- tiszt. Szívből jövő baráti segít­ség volt, amit talán a koreai szülök soha nem felednek el... Tatjána Szamajlova búcsúztatása Ez a kedvesség és udvariasság nyilvánul meg a turistákkal szemben, is. Itt. kapják a külföl­diek az első nyelvleckét, akik igen rokonszenveznek a magyar beszéddel. Vámőrök, határőrök lépnek elő nyelvtanárokká', hogy a legszükségesebb magyar sza­vakra megtanítsák őket. S ezért az idegenek igen hálásai:, — Nekünk mindenféle ember­rel tudnunk kell bánni — ma­gyarázza O. F. és Cs. J. — A közeli napokban híres vendégünk volt: Tatjána Szamojlova és fér­je utaztak hazafelé. D. I. had­nagy kezelte útlevelüket. Üdvö­zöltük őket, s átnyújtottuk a hí­res filmszínésznőnek a Film Szín­ház Muzsika számát, melyen Gá­bor Miklóssal van lefényképez­ve. Kedves jelenet volt. Férje mondta, hogy a képen Gábor Miklós Tatjána „férje”, de a va­lóságban ö... Nevettünk. Mikor megpillantották a záhonyiak Tat­jánát, körülfogták, aki nem győz­te a sok autogramkérést kielégí­teni. .. Tatjána mosolygás arccal és meieg kézszorítással köszönte meg a figyelmességet... Mi van a paplanban? Az idegen utasok nagyon há­lásak, mert látják és érzik, hogy a magyar határőrség és vámőr­ség garantálja személyi és va­gyonbiztonságukat. (fJhú(fáztak az őkiitaiők... tek. Az összekötő szö­veget Kulifai László — Hej, nem így fogad­tak valamikor! Hanem 'csendőrszuronnyal... — Amikor mint pót- ' tartalékost behívtak, egy ’ ludovikás kölyöktől ak­kora pofont kaptam, hogy a kalapom lere­pült. .. — Engem az első nap fogdába vertek... — Nekem az anyámat szidták __ így beszélgettek az ötvenévesek a régi, ke­serves katonaemlékek­ről tegnap és tegnap­előtt a tiszti klub nagy­termében. Tegnapelőtt a nyíregyházi járásból, tegnap a városból gyűltek össze az idé­zésre. Mert az ötvenéve­sek megkapták a leg­utolsó katonai idézésü- ; két. És utoljára vágták I magukat „vigyázz”-ba, I amikor a háromcsillagos százados előtt elhangzott a jelentés: — Jelentem, hogy az 1910-es évfolyambeliek az ünnepségre együtt vannak... Nem egy ötvenéves­nek kicsordult a könny is a szeméből, amikor a Himnusz ünnepélyes hangjai után a kiegészí­tő parancsnoka, Farkas Jenő százados elvtárs üdvözölte és búcsúztat­ta őket. Az ünnepélyes beszéd után ünnepi kultúrmű­sorral búcsúztatták az obsitosokat. A Vendég- látöipai Vállalat népi zenekarának kíséretével Pankotai István és Ba­logh Géza énekelt, majd a dohánygyáriak tánc- csoporja, Kécz Dezső és Párkányi Ferenc humo­ros jelenetei következ­mondotta. A műsor után átadták az ,/Jbsitot”: a katona­könyvet, melybe már bejegyezték, hogy „Fel­ső korhatár elérése miatt a katonai nyilvántartás­ból törölve” — és egy nagy gonddal, sok sze­retettel készített díszes emléklapot. Az emlékla­pon a felirat: „Abból az alkalomból, hogy ötvenéves életko­rának eléréséig mint a magyar néphadsereg tar­talékos honvédé készen állt szocialista vívmá­nyaink és hazánk füg­getlenségének védelmé­re”. Az obsitosok elbú­csúztak. Estók Gyulát, a megyei bíróság gazda­sági hivatalának dolgo­zóját nem pofonnal vár­ták az idézésre, mint 1929-ben, hanem szívből jövő emberséggel. Hók Lajost, a Nyíregyházi Festő KTSz raktárosát, a rettegett hírű Múzsái ezred egykori katonáját, aki a méltóságosok ér­dekeiért rokkant meg a fronton, megvendé­gelték, illően elbúcsúz­tatták. S így búcsúztat­ták a többi sokszáz ob­sitost is a nyíregyházi Tiszti Klubban, — aki az utolsó idézésre meg­jelent. Az ötvenévesek átad­ták a fegyvert a húsz­éveseknek. S' ezek a húszévesek már a saját boldogulásukat, a saját osztályukat védelmezik vele. gr- *• gy­— Persze, akadnak olyanok is, akik megpróbálnak bennünket félrevezetni — mondja Cs. J. — Csakhogy ez a legtöbb esetben nem ßikerül... Egyik alkalom­mal egy szőke nő jött át a hatá­ron. Megvizsgáltuk csomagjait, s észrevettük, hogy a szokatlanul könnyű gyermekpaplan most na­gyon nehéz. Azonnal feltűnt, hogy abban valami van. Mikor megnéztük, kitudódott, hogy tele volt kapron harisnyával. S ez nem egyetlen eset, ami­kor megpróbálják „átjátszani” a vámőrséget. De esetenként a ha­tárőrséget is. Az üzérkedőkkel és határsértőkkel szemben a tör­vény szerint járnak el. S a ha- tarsértési kísérleteket a határ­őrség és a vámőrség a lakosság­gal együtt, az úttörők, a szövet­kezeti parasztok, a vasutas dol­gozók segítségével, a nép támo­gatásával akadályozta s akadá­lyozza meg... így dolgoznak derék hatáiv ■ őreink és vámőreink, az írott tör- j vények és az élet-diktálta íratlá- I nők szerint... Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom