Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-23 / 94. szám
edz ahm i á kér dez, a TIT válaszol KÓPIÁS SÁNDOR: kérdezi a fehérgyarmati B. L Valóban sok vita folyt ezen a téren, nagyrészt máig tisztázatlanul. Móric« Zsigmond C&esén (ma: TUzacséese) született Az anya- könyv szerint 1879. július 2-án, tábla 1952-ben a tiszakorodi végen lévő kis házra került (amely egyébként valószínűleg csak az eredeti, Móricz születése ideiében megvolt ház helyén épült később, mint Czine Mihály .könyvéből tudhatjuk, s valószínűleg Móricz édesapja, az ezermester M. Bálint építette) Ez a ház is a család, apja tulajdona volt, de Móricz nem ebben a kóródi szélen levő házban született, hanem minden bizcr nyal a milotai kivezető út mellettiben. Mikor és hol született pontosan Móricz Zsigmond? — • keresztelése pedig július 5-ére esett. Móricz iskolai irataiban ez a két nap váltakozik, egy sárospataki iskolai anyakönyv harmadik dátumával. Édesanyja családi féljegyzése szerint azonban 1879. június 29-én, Péterpál-nap- Ján született Móricz is ehhez a dátumhoz ragaszkodott. Hihetőbbnek kell azonban elfogadnunk az anyakönyv hivatalos adatait, hiszen a kevés bejegyzést a kisné* pességű faluban aligha tévesztette el a lelkész. Móricz a régen „fordulónap”-nak, fontos «napnak tartott, Péterpálhoz inkább csak hangulati szempontból ragaszkodhatott, csakúgy, mint a családi hagyomány. A szülőfalu nem kétséges, mint Petőfi esetében nem régen is még láthattuk, de maga a szülőház körül szintén van vita. Móricz saját vallomása, Molnár Mátyás telekkönyvi kutatásai szerint is (ezek eredménye egyébként a Ke- let-Magyarországban jelent meg 1957 nyarán), a szülőház a község milotai faluvégén található. Itt volt különben az a nagy ünnepség is, amelyen 1929-ben, az akkor 50 éves írót szülőfaluja díszpolgárrá választotta. Az emlék— kérdezik többen. A mindennapi ember számára a súlytalanság állapota elképzelhetetlen, hiszen itt a Föld felszínén mindennek van súlya, minden alá nem támasztott, vagy fei nem függesztett test a Föld felé esik. Ennek az alapvető természeti jelenségnek az az oka, hogy az anyagi testek mindig vonzó hatást gyakorolnak egymásra. E vonzó erő nagysága független attól, hogy a testek miDől vannak, milyen a hőmérsékletük, vágj’ van-e más harmadik test is közöttük. A vonzóerő annál nagyobo, minél töbo anyagot larta.m,i,.ir.ak a testek és minél közelebb vannak egymáshoz. Érthetőbbé válik a törvény, ha arra gondolunk, hogy a Föld sugarának megfelelő 6370 km magasságban levő 80 kg súlyú ember már csak 20 kg súlyú volna. Ugyanis a testek között lévő távolság kétszerese esetén a vonzóerő az eredetinek negyed részére, háromszorosa esetén pedig kilenced részére csökken. Bármilyen rohamosan csökken is a Föld vonzóereje a Földtől va'ó távolsággal, az elméletileg sohasem szűnik meg, bár- írl’yen messze hagyjuk is el a Földet. A súlytalanság előállítása tehát, pusztán a Földtől való eltávozással nem valósítható meg. Hcgyan beszélhetünk tehát mégis súlytalan térről, szpűtnyikokröl, melyeknek belsejében a testek, a leendő űrutasok súlytalansági állapotban vannak? Nyugodtan beszélhetünk, mert egy erő nem csak akkor veszíti el hatását, ha magát az erőt előidéző okot szüntetjük meg, hanem akkor is, ha vele egyidejűleg egy ugyanolyan nagyságú, de ellenkező irányú erőt alkalmazunk. A j szputnyikokban lévő tárgyu*re és űrutasokra a Föld vonzóerőién kívül hat még egy másik erő, az ún. röpítő erő, centrifugális erő is, melynek oka a Föld körüli nagy sebességű kör-, illetve elliptikus mozgás. Ezt a röpítő erőt tapasztaljuk valamennyien, mikor nagy sebességű jármüvekben azok fordulásának pillanatában oldalra esün.K, vagy esnénk, ha elmulasztanánk a megkapaszkodást. A szpunyikokban tehát % súlyerő és röpítő erő egymást •ellensúlyozó hatása következtéhez valóban súlytalanság állapota van. A súlytalan térben a tettek lebegnek, nincs szüki-étj sem székre, sem asztalra, sem fekhelyre, mert minden test ott marad, ahová tettük, vagy éppen olyan sebességgel mozog, amilyen sebessége volt amikor elengedtük. A súlytalan térben lévő űr- utás, ha nem tud megkapaszkodni egyetlen tüsszentéstől forgómozgást végezne súlypontja körül örök időkre. Különös szerencse tehát, ha ebben a helyzetben ismét súlyos térbe kerülhet, mert a szputnyik parancsot kap a leszállásra. Célszerűség a természetben Nem újkeletű a célszerűség keresése a természetben; sok éve folyik a vita, van-e célszerűség a természetben, vagy nincs, s ha van, hogyan értékeljük. Közismert tény, hogy az élőlények egyik legfontosabb jellemvonása a változékonyság. Ha megfigyeljük egy erdőben például a homoki csenkesz nevű füvet, azt tapasztaljuk, hogy az árnyékban élők különböznek a napfényben élők alakjától. Sőt magam is megfigyeltem a következőt. Fiatal citrom növényem A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elég gyorsan reagál a világűr meghódításában elért új nagyszerű győzelemre. Két egymást követő előadást is szentel ennek a témának. Április 25-én délután hat órakor Az űrhajózás biológiai problémái címmel Dr. Margitics Gyuláné szakfelügyelő, a TIT biológiai szakosztályának elnöke tart filmvetítéssel egybekötött előadást a Bessenyei György Értelmiségi Klubban. Huszonhatodikén délután öt órai kezdettel a TIT fizika-csillaA megyei könyvtár, örvendetesen megnövekedett forgalmára való tekintettel, a kölcsönzési időt a délelőtti órákra is kiterjeszti. 1961. április 17-től a felnőtt kölcsönzőben — Sztálin tér 3. — könyv-, diafilm-, színmű-, kottakölcsönzés és az olvasótermi használat az alábbiak szerint történik: Kölcsönzés minden munkanapon 11—13 és 14—19 óra egy darabig a szobában nevelkedett, majd kitettem a szabadba, napsütésre. Azt tapasztaltam, hogy a szobában a levelei nagyok, széles levelűek, hegyük lecsapódó (mint a szubtrópusi növényeké), míg az erős napsütésben a levelek vastagabbak, kisebbek és keskenyebbek, s megjelenik a levél mellett a hosz- szú erős tüske (mint a kemény- lombú növények legtöbbjénél). Legjellegzetesebb a tüske megjelenése, s ha a növényt újra a szobába vittem a további hajtásrész már nem fejlesztett tüskét, gászati szakosztálya i'endez előadást, Ember a világűrben címmel. Előadó Balku Jenő gimnáziumi tanár. Hűszonnyolcadikán délelőtt kilenc órakor az Állami Gazdaságok Igazgatósága Termelési Osztálya és a TIT megyei szervezete közös szakelőadást rendez. Az előadás címe: Az ásványi anyag- forgalom aktuális kérdései, Különös tekintettel a baromfiakra. Előadó: Dr. Urbányi László tudományos kutató. között. Szombaton kölcsönzés nincs. Olvasóterem nyitva minden munkanapon 14—19 óra között. Szombaton délután is nyitva van. A tapasztalat szerint a délutáni órákban volt eddig nagyobb torlódás, éppen ezért kérik az olvasókat, hogy a délelőtti kölcsönzési időt fokozottabban vegyék igénybe. s általában a levél szubtrópusi jellegű lesz. A növények változása nyilván olyan irányú, hogy kedvező irányban alkalmazkodik a megváltozott életfeltételekhez, azaz az alkalmaszkodás célszerű irányú. Vizsgáljunk meg egy másik esetet. Közismert, hogy a kukoricát az ember nemesítette ki sok évvel ezelőtt, s mondhatjuk, hogy a kukorica alakváltozása az ember szempontjából, s ezáltal az élő lény (kukorica) szempontjából is célszerű, mivel ezáltal a kukorica óriási területet hódított meg. Ha azonban alaposan megvizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ha az ember nem gondozná ezt a növényt még az írmagja is kiveszne, hiszen például: az egy helyen kikelő rengeteg növény egymást pusztítaná el. A kukorica az ember nélküli természet számára nyilvánvalóan célszerűtlenül változott meg. Természetesen figyelembe kell vennünk azt is, hogy sok esetben a változások nem célszerűek, például a nemesítés során gyakran jelentkező ’ rövidlábúság, mopszfejűség. összefoglalóan megállapítható, hogy az élőlények változékonyságának egyaránt eredménye a célszerű és célszerűtlen változás, mégis a jelenlegi ismereteink alapján azt látjuk, hogy a változások fő iránya a környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás, tehát célszerű alkalmazkodás. Viszont vissza kell utasítnunk olyan magyarázatot, amely ezen célszerű alakot és tulajdonságokat valami belső szellemi erőre, „intelligenciára” ruházza, s azt is hogy ezt valami külső teremtő túlvilági erőben” keresi. A célcélszerű változásokra törekvő hajlam az élőlények sokmillió éves fejlődésének eredménye. (Styaszny Sándor). Egy hét alatt három érdehes előadás a TIT-ben Délelőtt is kölcsönöz a megyei könyvtár Ember az űrben! r sak többlépcsős képzelet gondolhat ki ilyet; ember repül a csillagok között; az esz levetette magáról a móltat, s a jövendő földöntúli fényébe öltözött. Elménk villámló kulcsával kinyitjuk, s szélesre tárjuk a világ kapuját; a lobogó sörényű rakétáit figyelve a lelkesedést ma egymásnak adjuk at. Hallgatjuk égi társunk üzenetét: a vibráló rádió-jeleket, s idegszálalnkbao futkos ezer kérdés, melyekre eddig nem volt felelet. Kitágul a tér ée minden fogalom, s új csillagokat csihol az értelem; nem vagyunk többé a Föld rabjai, az ember hatalma immár végtelen. sikolya karoly. Édesanyámról • • ^ Heteit, kapóit, öntözött. Mindig a földmunkából élt. Ott, a. vélemények között szorgoskodott, — sose henyélt, Üdén pompazo kertjében a százszínű virág nyitott. S remény nyitott a szemében, ha egy szálat leszakított. A virágokat szerette, De féltette! De ápolta! Simogatva egyengette, ha a vihar lecsápoltn Húsvét van most. De szomorú! Még a Nap se ragyog úgy, mint máskor szokott. A • koszorú anyám keze helyett leng, int, DIENES BARNA: Siarvasszlgefen S ^ zarvasbzigeten leng a szél Amott az erdő zölden int — Pár napja még itt volt a Tél S a fecske már itt száll megint. Az élet űz, a nedv kereng — A munkásiíjak lépte reng. És száll a dal: rajtunk a sor...” Vidámak a közeledők Léptük nyomán felszáll a poi S elül — már messze járnak ők. Bólint a zsenge lomb, ahol A fák között a szél dudol Az ifjúság már messze jár Borzong a réten árva fűz Tán hűvösebb lett — érzi — bar A déli napnak enyhe, tűz. A dombtetőn vén varjú ül S egy tücsök vágyón hegedül. A szél űz fenn íelhőcsomot Előtte réti sas kering — Lenn fészket rejtő dús bozót És bokrok bimbós ága ring — Szűz-Illat árját hinti szét, S egy dalfoszlány Lenin nevét T Mit jelent a súlytalanság állapota és mikor állhat az elő?
