Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-23 / 94. szám

Már csak a közönség hiányzik Nyitás előtt a szabadtéri színpad ide Fehérvári elvtárs vezetésével, hogy a nézőtér is megfelelően fel­készüljön az idei első premierre. — Már két hete erős ütemben halad a munka — tájékoztatott Kóródy László, a József Attila Művelődési Ház igazgatója. — Sajnos, munkaerővel nem állunk valami fényesen, így a tanintéze­tet kértük meg, hogy segítsenek nekünk a műszaki munkák el­végzésénél. — Kellene kétszázharminc vil­lanykörte-foglalat — lépett hoz­zánk az egyik villanyszerelő. A világítási munkálatokat vég­zik és a fényíüggönyhöz kell a foglalat. J színpad betongyűrűje már teljes ;n készen várja a sze­replőket, i sak éppen a pallókat kell létén: ű az előadás előtt. A nézőtér f< ljáratánál a parkban már pomp iznak a szebbnél-szebb tulipánok. Olyan szépek, mintha nem is eg r színpad előterében Meglepetés a nézöhneh hanem egy kertészet lennének, ben. Kellemes meglepetésben lesz részük az első előadás nézőinek. A széksorok közötti távolságot tavaly még salakkal töltötték fel, az idén betonréteggel helyettesí­tik; így kényelmesebb és főleg egészségügyileg sokkal megfele- lelőbb lesz, mint a salak. zönségnek. .Amellett bemutatják a külföldön is nagy sikert aratott Kertész kutyája című háromfel- vonásos színművet. A vidám műsorokról az Orszá­gos Rendező Iroda gondoskodik. Vámosi János és Záray Márta többször meglátogatja majd a nyár folyamán a nyíregyházi kö­zönséget, kitűnő tánczenekarok kíséretével, önálló műsoros estet ad majd a szovjet és a magyar néphadsereg művészegyüttese, és táncegyüttese is. A dús program kieső „szabad napjait” a megyei Moziüzemi Vál­lalat szabadtéri filmelőadásokkal ének és táncegyüttese is. kovácsi. Elítélték a sikkasztó tej begyűjtőt Kies ka Antal tejbegyűjtő volt Jánkmajtison. Motorkerékpár vá­sárlására 5300 forintot elsikkasz­tott oly módon, hogy a tejbevá­sárlási többleteket saját javára számolta el. A mátészalkai járás­bíróság ezért 8 havi börtönbünte­tésre ítélte. A megyei bíróság eset a büntetést egy évi és két hónapi börtönre emelte és egy évre el­tiltotta a sikkasztót egyes jogai­nak gyakorlásától. Nem fizette ki az SZTK járulékot — megvonták az iparát Szabálysértési tárgyaláson A tárgyalás színhelye a vásá- rosnaményi járási tanács. Vadász Ferenc az SZTK Alköz­pont képviselője elmondja, hogy Kokas András gergelyiugornyai lakos, kőműves kisiparos az 1960 augusztus óta összegyűlt, fenn­J űz a tenderen Gazdag nyári program Júniustól egymást váltogatják majd a ki lönböző színtársulatok. A Miskol< i Nemzeti Színház a Romeo és Júlia, a Királyasz- szony lova [ja, a Krisztina kisasz- szony címí színművekkel, a Deb­receni Csokonai Színház a Faust című operával, melyet kétszer ad elő, és az Énekes madár című színművel jön majd a szabadtéri színpadra. Az Állami Déryné Színház egy Kodály operával, a Háry Jánossal kedveskedik a kö­Tudós törpék a kisvárdai rom aiali... A hiszéleenrség és a női ruhába búit áldozata úgy véljük — rájött arra, hogy tudós törpék csak a ríiesében lé­teznek, ellenben csalók, ha egy­re kevesebbén is, még itt-ott elő­fordulnak. gy- i. gy. Kigyulladt és elsüllyedt a Perzsa-öbölben a „Dara” nevű angol hajó. — A képen: az égő hajó, amelynek 730 utasa közül 565 maradt életben. (MTI Külföldi Képszolgálat.) álló 14,630 forint SZTK járulekot többszöri felszólításra sem fizette ki. Emiatt került sor Kokas And­rás ipar jogosítványának megvo­nására. Á tartozás továbbra ,<is fennáll. A tárgyalásra megidézett Kö kas András két gyermek apja, be­ismerő vallomást tett. Azzal pró­bált védekezni, hogy amikor ipar- jogosítványa volt, másra költötte a pénzt, s úgy gondolta, hogy ha belép a tsz-be. akkor az SZTK járulék-tartozást eltörlik. Szé­gyenkezve hallgatta a tárgyalás­vezető dorgáló szavait, aki igye­kezett megértetni, hogy nagyön helytelenül gondolkodott és csele­kedett Kokas András. A tartozás behajtása miatt el­járás indult Kokas András ellen s a járási tanács szabálysértési osz­tálya külön 600 forint pénzbír­sággal sújtotta, mely összegnek meg nem fizetése 30 napi elzárás-, ra változtatható. Hetweigazító* Április 22-i lapszámunkban a „Versenyben a 30 mázsás kukorir catermésért” című cikkben, a harmadik hasábban, alulról a ne­gyedik sorban elírás történt. A szöveg helyesen így hangzik'; így tavaszi szántásba kerül a kukorica. A szántást március 20-án kezdtük meg. Adatok a klerikális reakció mesivei történetéhez „A lakosság rémíiően meg fogyott . . II. A papi kizsákmányo­lás gát nélkül tombolhatott a Habsburg császárok négy’ (év­százados uralma alatt. Gyar­mati sorba került hazánk és a gyarmati fosztogatás vezér­alakjai éppen a főpapok, a je­zsuiták voltak, A Habsburg ura­lom terjeszkedésével, a függet­lenségi harcok bukásával egyre erősebb lett a katolikus reak­ció, egyre féktelenebb lett fosztogató tevékenysége, mérhe­tetlenebb kapzsisága. Az egy­ház és a császári ház szövet­sége halálos ellensége volt nemcsak hazánk függetlenségé­nek, hanem kíméletlen szipo- lyozója is volt népünknek. A jezsuiták a császári zsoldosok­kal versengve fosztogattak. Si­kerrel törekedtek Kollonich bí­boros hírhedt jelszavának meg­valósítására; „Magyarországot rabbá, azután koldusszegénnyé, végül katolikussá fogom tenni”. Egykorú történelmi emlékezés így ír ezekről az időkről, a szabolcsi, szatmári állapotokat jellemezve: „A lakosság rémí- tően megfogyott, vagy szökve menekült erről az istenverte földről, inkább, minthogy véres verejtékes munkája után az le­gyen az eredmény, hogy család­jával együtt félmeztelenül kop­laljon. .. Teljesen pusztán áll­tak a következő községek; Pe­nészlek, Császári, Csaholj, Pá- tyod, Ura, Parasznya. Elnépte­lenedtek; Bél tok, Veresmart. Kisnamény, Gebe, Meggyes, Szalka, Mérk, Vállaj, Gyügye, Nagyszekeres, Fülesd, Csahóc. Zajta, Gacsály, ököritó, Kis- és Nagyhódos... Királytelek és Nyíregyháza környékén a lako­sok annyira elszegényedtek, hogy igavonó, barmok hiányá­ban az emberek önmagukat voltak kénytelenek befogni.. A Rákóczi Ferenc-íele felkelés leverése után súlyos­bodtak az állapotok. Ebben az időben minden ötszáz emberre jutót egy pap, vagy szerzetes. Egykorú röpirat állítja: „Azt merem mondani, hogy húszezer tatár' vagy kalmük nem pusztítják úgy él és any- nyira tönkre nem teszik az országot, mint tízezer uralkodó papok és szerzetesek ... Ahol a papok uralkodnak, a nép né­mely kegyesség színe alatt gya­korolhatott szemfényvesztések által megcsalatik. A papok kapzsi, hajlamáról szól egy másik egykorú gúny­vers: „Végy el a papságtól minden nyereséget, Megtagad azonnal minden istenséget, Templomot és oltárt és min­den szentséget Leront és farbarúg minden kegyességet”. Ebben az időszakban nemcsak i katolikus jobbágyoktól szed­ők a papi tizedet hanem a református vallásúaktól is — a református halottakat addig nem temették el, amíg a hozzá­tartozók nem fizették ki a stó­lát a katolikus papnak. A je­zsuiták gyermekeket raboltak papnövendékeknek. Üj és új módot találtak a nép gy ötrésé­re. Ügyaninyira, hogy a Rákó­czi felkelés leverése utáni évek­ben maga a szatmári nemesi gyűlés kérte az egri püspököt, hogy engedje le a dézsmát 700 —800 forintra, mert nem bírja a terhet a nép. Az 1948/49-es polgári forra­dalom félbemaradt, de a kapi­talizmus fejlődésének mégis utat nyitó antifeudális eredmények­re fittyet hányt a klérus. Hogy eltörölték a papi tizedet? Ez igazán nem zavarta a papokat, nyugodtan szedték továbbra is. Hám János, az akkori szatmári püspök, egy időben hercegprí­más, elvüeg ki is fejtette em­lékirataiban és kijelentette: „a papságnak sem joga nem volt lemondani, sem a valóságban le nem mondott..a papi ti­zedről és más feudális kivált­ságokról. Az 1897-ben és 98- ban kibontakozó szabolcsi és szatmári agrárszocialista moz­galmak követelései között ott találjuk a feudális papi kizsák­mányolás elleni tiltakozást. Egy Székelyben írt egykorú vers ezeket mondja: „Ha aratunk részért, úgy vagy tizenkét nap, Hat véka életet egy arató kap, Azt oda kell adni papnak, tanítónak, kántornak, bakternek, haran- gozónak. így ha eljön a téL, nem marad semmi, Éhséget, hideget kell aztán szenvedni”. A kékcseiek 1898-ban követe­léseket-nyújtottak be aa alis­pánhoz. A követelések ötödik pontja ezt tartalmazza: „Mi, zsellérek a lelkésznek csak mint napszámos emberek fizessünk, a ránkragasztott nyári munká­latok töröltessék el.. Azaz á még mindig fenntartott egyhá­zi robot eltörlését, illetve pénz­beli megváltását kérik a pa­rasztok. S hadd álljon a „szép” ferencjozsefi idők méltatására itt. két újságidézet. Mindkét cikk a nyíregyházi Nyírvidék, hasábjain jelent meg. K/. egyik a lap 1914. február 19-; számában, a helyi radikális, körben elhangzott előadást is­mertetve: „Az esztergomi ér,sei-: 96 000 hold, az egri érsek 41 OŐ’O hold, a kalocsai 87 000 hold, a nagyváradi római katolikus püs­pökség 187 000 holdnyi birto " kai nemcsak, hogy' kellő szak­vezetés hiányában megfelelő jö­vedelmet nem hoznak, hanem e nagybirtokok mellett üti lel a szegénység állandó, örök tá*. nyáját, mindannak dacára, hogy e helyeken hangzik el a vallá­sos erkölcs boldogító szava á ieghangosabban. A papi javak egykoron azért adattak, hogy azért iskolákat és katonaságot állítsanak. Ma már az iskola-' kát az állam állítja, vagy egé­szen, vagy' segélyezés által a katonaságot az adóból tartják fenn. E javadalmaknak tehát ma már nincs létjogosultságuk. A latifundiumok kisajátításra várnak, amely által néhány százezer család juthatna föld­höz és így az ország millió gyermeke élne itt, -nem Ame­rikában. ..” L veitek az újság *»óí 1914. június 7-i számában aa egri kanonokok szabolcsi birto­kain uralkodó állapotokról: „Az egri kanonok polgári, jó- néhány tízezer holdra terjedő uradalma környékéről feltartóz­tathatatlanul nyomul ». a né — Ne sajnáld a festéket, nyu­godtan m irtogasd bele a dobozba. — Ügy« lj inkább a saját mun­kádra és ne szürkével pamacsold a székeke ;. — Ha, iá, nézzétek, a Pistának ♦gész fest :kes az orra! Ezt a 1 is epizódot pár nappal ezelőtt hí llottuk a nyíregyházi szabadtéri színpad nézőterén. — Próba vol: itt is, de a szerepeket nem színt szék játszották, hanem a „műsz; ki dolgozók’, a MŰM 110. szám í Iparitanuló Intézeté­nek festő és mázoló tanulói. — Tórsadalrr i munkában jöttek el Nem mii dennapi csalás ügyé­ben ítélkezett a bíróság a napok­ban. S am nt az iratokból kitű­nik, a csalás áldozata egyben fel­állította a hiszékenység megyei rekordját i . Tóth Am Írás, munkakerülő ti- szakanyári cigánylegény, aki ko­rábban csal ásért és lopásért már volt börtön len is, rendszeresen foglalkozott jóslással. A jóslások alkalmával női ruhába öltözött, jósnőnek a lia ki magát és így próbált pótösszegeket és egye­beket kicsal ni a hiszékeny embe­rektől. Hangok, amiket tepeitVn ál szítnak Amerikából Egy alkatommal Lenyu András tejbegyűjtőr él kapott alkalmi munkát. Élkor ismerkedett meg a szomszédi ián lakó Sós Miklós- néval. Sósr é elpanaszolta, hogy férje Ameri Kában él és ő szeretne amerikai fér íe után nyugdíjat kap­ni. Tóth An Írás megígérte, hogy ő majd kézbe- reszi az ügyet. Kézbe is vette Sós lé két lepedőjét, két méteres szül ke vászon anyagát és 320 forint készpénzét. Elhitette ugyanis a 1 ászékény asszonnyal, hogy neki a kisvárdai várrom alatt tudós i örpe ismerősei élnek, akik majd : ntézkedni fognak az amerikai ny tgdíj ügyében. A le­pedőkre ped g azért van szüksé­gük, mert ; tudós törpék a le­pedőn keres; tül szívják a hangot Amerikából. Ny sic bónap egy kis elméiketféshez Ügy látszi a tudós törpék igen hosszú deig szívták a lepe­dőt, mert leit az idő és semmi nem történt. Sósné sürgetni kezd­te a dolgot. A szemfényvesztő Tóth András erre hogy Sósnét „meg­nyugtassa” é> még jobban misz­tifikálja, az asszony hajzatából levágatott, m ondván, hogy a haj­zatra a kisvi rdai törpéknek nagy szükségük v< n. Aztán sem a hajzat; sem a le­pedő, sem az amerikai nyugdíj — de a tudós törpék barátja sem került elő ho, szú ideig. Végül is í zonban az amerikai nyugdíj kivé elével a nyomozó hatóságok mtodent megkerítettek, lepedőt, hajz ltot, varázsló jóst egyaránt, s i hol nő, hol férfi Tóth András most már a máté­szalkai járá ibíróság jóvoltából nyolc hónapi! elmélkedhet a bör­tönben a j ősi ís módszertanáról. A hiszéker y asszony pedig — 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom