Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-22 / 93. szám

Tivadart tsx-asmxonyok tapasztalatcseréje a tarpai Győzelem Tws-ben Jó eredmények és tapasztala­tok vannak a tarpai Győzelem Tsz-ben az állattenyésztés és baromfitenyésztés terén. Jelenleg ezer darab törzs-baromfi és 14 ezer darab csibe is található a gazdaságban. Ebben az évben 48 ezer darab húscsibét és 5 ezer darab pulykát akarnak értékesíteni. A tivadari Béke Tsz követi a tarpaiak példáját. Tapasztalat- szerzés céljából látogatott el özv. Varga Bertalanná, Csapó Zsig- mondné, Vincae Sándomé és Koncz Istvánná a tarpai Győze­lem Tsz-be csütörtökön. A hat­van éves Papp néni, továbbá Si­mon Irén, Oláh Elekné, Esze Elekné és a többi szövetkezeti asszony elmondta a tivadari asz- szonyoknak, hogy náluk hogyan alakították ki a nagyüzemi ba­romfitenyésztést és milyen jó ta­pasztalataik vannak. Sok jó tapasztalatot gyűjtöttek Tarpán a tivadari tsz-asszonyok. Örömmel fogadták azt a segítsé­get is, hogy a tsz-ből átmennek Tivadarra megnézni, hogy a há­romezer darab csibe és három­száz kacsa tenyésztésére megfe­lelő lesz-e az istállóból átalakí­tott baromfiól, továbbá a takar­mányozás „receptjét” is átadják. Jubilál a Kisvárdai Építőipari KISZ kitüntették a szövetkezet elnökét Tíz éve annak hogy Kisvárdán megalakították az Építőipari KTSZ-t. Most már az akkori lét­számnak mintegy tízszerese, 120 ember tagja a szövetkezetnek. A pontosságnak és a jó minőség­nek köszönhetik, hogy jól el vannak látva munkával. A jó munka jó keresetet, biztos meg­élhetést nyújt, amihez évente szép nyereségrészesedés is járul. A szövetkezet különösen na­gyot fejlődött 1956. óta. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy emelkedett a szövetkezeti vezetés izínvonala. Kecsmár József, a szövetkezet elnöke elvégezte az építőipari szakérettségit, s az idén a KISZÖV által szervezett elnö­ki továbbképző iskolán is jó ered­ménnyel végzett. Éppen a na­gyobb hozzáértés következtében választották be a KISZÖV veze­tőcégébe. gyen elégedve a ktsz. működé­sével, szakmai továbbképző tan­folyamot tartanak, tanulmányoz­zák a technika és technológia fejlesztésének lehetőségét. Tovább fokozzák a szolgáltató jellegű munkák vállalásét. Többek közt a lakosságnak családi házakat építenek és tataroznak. Elektro­mos szervizsgálatot létesítenek, mosógépek és háztartási gépek javítását fogják vállalni június­tól. Villamostekercselő részleget is indítottak. Kívánjuk, hogy a jubiláló ktsz. további szép sikereket érjen el a következő évtizedben. A TANÁRJELÖLT DIPLOMAMUNKÁJA Vaskót, gépelt kézirat fekszik előttem, 130 oldal. A címe: Ti- szadob monográfiája. Még soha fel nem dolgozott, nagy fárad­sággal összegyűjtött adatok, tu­dományos pontossággal, részletes­séggel feldolgozott tények hal­maza. Ez Gyuszi, a földrajz-tör­ténelem szakos tanárjelölt diplo­madolgozata. Nagy dolog egy diplomamun­ka, amely felteszi a koronát az egyetemi évek szorgalmára, de különösen nagy dolog egy olyan diák életében, aki egyedül, a maga erejéből kezdte. Bár igaz, Gyula nem volt egyedül... Akik életrajzot írnak, rendsze­rint a születéssel kezdik. Nos, Gyuszi egy szegény napszámos családjában született. Hatan vol­tak testvérek, egy bátyja bom­batámadásnál vesztette életét.* öten maradtak, amikor édesany­jukat elvitte a nyomor, a tbc. Gyuszi akkor mindössze öt eszr tendős volt. Két év múlva, 1944- ben apjukat is elvitték katoná­nak és soha többé nem jött visz- sza a háborúból. A testvérek ár­vák lettek. Gyuszit mos­toha vette magához, s úgy is bánt vele, mint egy mostoha. 1946-ban kishugával együtt álla­mi gondozásba, a Hajdúhadházi gyermekvárosba került. Itt kez­dődött. .. Az élet megtanítja az embert A fiú, aki iskoláiból már ed­dig is vesztett egy évet, szorgal­masan tanult. A harmadik osz­tály még gyengébben ment, a negyedikben már sokat javított, s az ötödiktől a nyolcadikig vé­gig kitűnő volt. A hetedik és nyolcadik osztályt egy év alatt végezte el. Közben 1950-ben át­került a tiszadobi gyermekváros­ba. Már akkor elhatározta, hogy tanár lesz. Mint állami gondozott került a nyíregyházi Kossuth- gimnáziumba. Az állam gondos­kodott teljes ellátásáról, koszt­járól, ruháiról, tanszereiről — bár igaz, a teljes szülői szerete- tet nem, tudta pótolni. Fájt is Gyuszi szíve, mikor a többiek­hez teli ajándékkal megérkeztek a szülők, de a kétségbeesés per­cei hamar elmúltak. •— Az embert megtanítja az élet — mondja komolyan a fia­talember, amikor a gimnáziumi éveit sorolja. Az első vakációban kubikolni ment, társadalmi munkára. A második nyáron már a Biharke- resztesi Állami Gazdaság cséplé- si ellenőre volt. A gazdaságban megszerették az ügyes, komoly fiút, s a következő nyárra már várták is. Ekkor bérelszámoló lett az egyik üzemegységben, majd egy év múlva már brigád­vezető a sertéstenyésztő telepen. Gyuszi szerette a munkát, s a tanulásban sem vallott szégyent: jelesen érettségizett. Az egyetemista pincér Minden vágya az egyetem volt. Sikerült, felvették. Eredetileg magyar-történelem szakra jelent kezelt, de akkor még nem vol Nófaszó oz épülő emeleten A brigádok jó együttműködése Jukozsu a tempót a Széchenyi utcai gimnázium építkezésen Kecsmár Józsefet, a jubiláló KTSZ elnökét Budapesten az OKISZ elnöke a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója jelvény­nyel büntette ki. Büszke rá a KISZÖV megyei vezetősége is. A szövetkezeti elnök mondta, amikor a további tervekről be­széltünk vele, hogy bőven van munkájuk. Gáván szövetkezeti áruházat épít a ktsz., melyet de­cember 30-i határidő helyett, augusztus végére vállalnak be­fejezni. Több más építkezés kö­zött a tarpai Győzelem tsz-nek két darab harminc vagonos mag­tárt építenek, amit még a cséplés előtt befejeznek. Beregdarócon a te-mek ezer férőhelyes baromfi­ólat építenek és készen átadnak május 1-ig. Az építési feladatok teljesítésében sokat segít, hogy szállítószalagot, betonkeverő gé­pet, vibrátort kapott a szövetke­zet. 1961 első negyedévi tervét túl­teljesítette a ktsz. és a terven felül 60 ezer forint nyereséget ért el. Annak érdekében, hogy majd az év végén ismét szép nyereség- ésaesedést oszthassanak, és hogy a lakosság továbbra is meg le­NYlREGYHÁZÁN, ott, ahol a háború előtt a Júlia-gőzmalom állt, s amelynek a háború idején történt lerombolása után maradt térségen vándorcirkuszok ütöttek nyaranta tábort, új, nagy építke­zés folyik. Toronydaru áll büsz­kén a napról-napra növekvő falak fölött. Gémjén mázsányi terhet: vasbetongerendát és zsaluzó anya­got emel és helyez a földszinti födémre. Az utca másik oldaláról kollégisták nézik az emeletről a kőművesek, ácsok, segédmunká­sok szorgalmas munkáját. A Széchenyi utcán, ennél a nagy építkezésnél meg-megállnak a járókelők, nézelődni egy kicsit. Jólesik látni az építő munkát, azt hogyan bontakozik ki a 12 tan­termes gimnázium közel száz mé­ter hosszúságú, két emelet magas épülete. — Hééél... Bertii!... Ide irá­nyítsd a daruval a deszkát — hangzik a kiáltás az épülő első emeletről. A TORONYDARU KEZELŐJE, — Szolnoki Bertalan — meg­nyomja a gombot, amelyik a daru gémjét odafordítja, ahol Galam­bos János ács brigádja dolgozik. — Téglát! Maltert ide! — ki­áltja Gábriel János a kőművese­ket kiszolgáló' segédmunkásoknak. Závaczki András ács brigádjá­ban fiatalok dolgoznak. A födém zsaluzását végzik, meg az elő­tető-terasz zsaluzását. Szekercéjük pontosan fején találja a szeget. Egy ütésre beverik az ácskapcsot. BALÁZS ISTVÁN komplex bri­gádja összeszokott dolgozókból áll. A kőművesek, segédmunkások között olyan az együttműködés, a harmónia, hogy az építésvezető mindig velük, példálódzik a töb­bieknek, amikor arról beszél ne­kik, hogy a munkában mennyire fontos az együttműködés. Az építkezésnél dolgozók terme­lési értekezleten felajánlották, hogy a nyolcmillió forint beruhá­zásból ebben az évben több, mint hatmillió forintot megvalósítanak. Az év végére tető alatt lesz a két­emeletes iskola. Azt is vállalták, hogy az 1962 decemberi határ­idővel szemben 1962 szeptembe­rére befejezik az építést, hogy ősszel megkezdődhessen a tanítás ebben az új iskolában. 5 BALÁZS BÉLA ÉPÍTÉSVEZE­TŐ úgy látta Szűcs Pál műszak- vezetőVel, hogy a vállaláskor megvolt a nagy lelkesedés, s az azt követő napokban flottul ha­ladt a munka. De az utóbbi na­pokban mintha alábbhagyott vol­na a tempó és a fegyelem. Egyre- másra kezdtek panaszkodni a brigádvezetők, legfőbbképpen ar­ra, hogy nincs meg a régi har­mónia az építkezésnél dolgozó brigádok között. Nem segítik meg­kell működni a brigádoknak. — Megmagyarázta, hogy sok idő pazarlódik el, ha a kőművesek­nek arra kél] várni, hogy a se­gédmunkások a kezük alá készít­sék az anyagokat. A zsaluzást végző két ácsbrigádnak is elvesz a napi keresetéből, ha nincs ott idejében kezük ügyében a lesza­bott zsaluzó anyag. S ha az ácsok nem haladnak jól a munkával, akkor várakozni kell a betonozók- nak. A BRIGÁD VEZETŐK IS EL­MONDOTTÁK a véleményüket. Bírálták egymást,. aminek, az lett az eredménye, hogy a félreértések és a meg nem értések tisztázód­tak. A munka során tapasztalt ilyen párosítás. Debrecenbe ke­rüli fölrajz-történelem szakra. Különös volt a gyermekváros és diákotthon után az új, sza­badabb egyetemi élet. Nehéz volt megszokni a teljes önállóságot; Gyuszi szép ösztöndíjat is ka­pott: 520 forintot, s ez a pénz elég volt kosztra, lakásra, nyá­ron pedig megkereste a rühára- valót. A956 után megváltozott az ösz­töndíj-rendszer. Akik szülői tá­mogatást is kaptak, nyugodtan tanulhattak. A fiatalember vá­laszút elé Iterült: vagy otthagy­ja az egyetemet, vagy állást vál­lal a tanulás mellett. Nyáron a KISZ-bizott$á,g taláii munkaalkalmat a vendéglátónál. Gyuszinak először komikusnak tűnt, hogy pincérnek menjen, de a feltételek kedveztek. Elvállal­ta. Az elején nagyon nehéz volti de az akaraterő itt is segített. Pedig a vendéglő egy egészen másik világ volt. Az érzékeny fiú irtózott a megalázó borra­valóktól, de a többiek kinevet­ték: ■— Mit akasz? Hát ebből élsz... Es Gyuszi sorra elleste a fogá­sokat a többiektől, s olyan ügyes­nek bizonyult, hogy már az el­ső évben önálló „placcot” ka­pott. Így aztán nyáron megke­reste a télirevalót is és nyugod­tan tanulhatott. A legnehezebb a harmadik év volt. Gyuszi, az egyetemi hall­gató az egyetem mellett pincér­tanfolyamra is járt, szombat este hattól hajnali kettőig étterem­ben szolgált fel, vasárnap nyolc­ra már konyhagyakorlaton volt és este hattól éjfélig megint szolgálatban. Hétfő reggel pedig kezdődött a tanítás az egyete­men. Gyuszi a pincérszakvizsgán is a legjobban szerepelt a 40 vizsgá­zó közül. Egész Debrecenben hí­re ment az ügyes egyetemista pincérnek, aki a tanulás mellett szép pénzt is keresett. Igaz, na­gyon fáradságos munkával... I diplomamunka Kusmiczki Gyula bölcsészhall­gató már az ötödik évfolyam, a gyakorlóév befejezése előtt áll. Most fejezi be diplomamunlcáját, Tiszadobnak a monográfiáját, an­nak a falunak a történetét, amely otthont, emberséget adott neki. Mert a fiatalember, aki rövide­sen a katedrára kerül, soha nem felejti a tiszadobi gyermekvá­rost, a nevelőket, a társakat, azt a helyet, ahol megtanulta, hogy Magyarországon már az árvák sem olyan árvák... Győri Illés György Balázs Béla építésvezető Szűcs Pál műszakvezetővel megbeszéli az építkezés következő napi tervét. felelően egymás munkáját. Ezért aztán a munkaidő után Szűcs elv­társ odahívta magához a brigá­dok vezetőit és azokat a dolgo­zókat, akik kíváncsiak voltak a megbeszélésre. A toronydaru ár­nyékában leültek a gyepre és Szűcs elvtárs megmagyarázta ne­kik, hogy milyen fontos a vállalás teljesítése és a határidő lerövidí­tése érdekében jobban együtt idegesség egyszeriben megszűnt s az építkezésnél dolgozó embe­rek, brigádok között helyreállt az á harmónia, mely alapja minden siker elérésének. S a megbeszélés óta kevesebb- szer hallani anyagot sürgető kiál­tásokat. Ehelyett fütyörészés és nótaszó hallatszik az épülő eme­letekről. Szocialista brigádok ts diáklányoknál Érdekes kezdeményezés szüle­tett Nyíregyházán, a Széchenyi ut­cai Rozgonyi Piroska kollégium­ban, ahol a Kölcsey gimnázium­ban tanuló diáklányok elhatároz­ták, hogy a dolgozók nagy ünne­pe, május elseje tiszteletére a ta­nulócsoportok brigádokká alakul­nak és versenyezni fognak a szo­cialista brigád címért. A szocialista brigád cím elnye­résének öt alapvető feltétele lesz, tanulmányi téren az osztály- és kollégiumi átlageredmények meg­felelő százalékú túlszárnyalása, a politikai felvilágosító és nevelő- munkában aktív részvétek fizikai, társadalmi munka, többek között utcák parkosítása, termelőszövet­kezetek segítése, kulturális és sport-tevékenység, és nem utolsó­sorban az egyéni érdekek aláren­delése a közösség érdekeinek. A dicséretes kezdeményezes — reméljük — több követőre is ta­lál a megye iskoláiban. O. A. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom