Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-10 / 58. szám
A mérőszalagtól a katedráig, *■ — ezt a címet is viselhetné a kis írás. Pósán István, 24 éves bökönyi tanító, a földmérőszalagoktól jutott el a nevelői _ katedráig. Miért ilyen kerülővel? Nem ő akarta így. Érettségi után hiába hitte elérhetőnek régi vágyát helyszűke miatt nem vették fel a debreceni egyetem bölcsész karára. Elkeseredett, nem is kicsit. De annyira nem, hogy ölhetett karokkal várta volna a sültgalambot. Munkát vállaltFöldmérővé képezte magát a megyei földmérési hivatalban. Földmérési technikusként sokfelé járt, sokféle emberrel találkozott. Nem keresett rosz- szul, kicsit belekóstolt az önálló életbe. Mérőszalaggal a ikézben Győr megyében is megfordult, a tavalyi nagy átmenetkor, segített eltüntetni a földeket, embereket elválasztó barázdákat. Itthon, a megyében vs járta a homok birodalmakat. De régi vágya így sem szuny- nyadt. A gyerekarcok, az értelmes szemek, az iskolás táskával baktató apróságok mindig gondolkodóba ejtették, ötvenkilenc őszén aztán férfiasán, meggondoltan letette a mérő- szerszámokat. líökönybe helyezték, azóta *-* itt tanít, földrajzot, biológiát. Harminchét gyerek osztályfőnöke, szülők gyerekek tanító bácsinak hívják. De még úgy érzi messze van kitűzött céljától. Tanár akar lenni. S a tanítás mellett tanul is az Egri Pedagógiai Főiskolán. Lázasan készül az első évfolyam első félévi vizsgájára. — Az a baj. még mindig nem kaptam meg minden jegyzetet — borzolja fel göndör fürtjeit, s gondterhelten folytatja: — Pedig április nagyon közeleg... Két év múlva ..szakosodik”, a főiskola két évfolyamának elvégzése után. Ekkor kapja majd a „rendes” fizetést is. Jelenleg nem sokat. 9S0 forintot, „segéd-díjat” kap. Nőtlen fiatalember, szeret öltözködni, ha idejéből futja szórakozni is. Nem csoda, hogy alkalmanként a szüleik is a zsebébe csúsztatnak egy-egy pirosat. — Szégyellem is egy kicsit, hogy már hat éve dolgozom és még most is rászorulok a szüleim segítségére. Bár ez csak most van, mióta a nevelői pályára jöttem... De mindig vágytam tanítani! Arcán némi sajnálkozás nyomai mutatkoznak, de amint a hivatásáról kezd beszélni teljesen megváltozik: Elkészült a terv, megkezdődött a munka a nyírbogáti Rákóczi Tsz-ben Nyírbogáton 690 család 3200 ihold szántóföldön gazdálkodik a ■termelőszövetkezetben. A nyírbogán Rákóczi Tsz-ben — okulva a tavalyi hiányosságokon — elkészítették a gazdálkodás reális tervét 1981-re. Tervüket a járási tanács is elfogadta. A különféle növényféleségek termésátlag tervei teljesíthetőek. Nagy gondot (fordítanak a háztáji állatállomány takarmányszükségletének a (kielégítésére is: százharminc holdon termelnek silókukoricát és Száz holdon, frissen etethető aőld- Ukarmanyt, A szövetkezet közös állományában 193 Szarvasmarha van, amelyből selejtezés után hatvan darabot állítanak hízóba. Koca- állományuk is igen szép. A száztizenhét darab koca szaporulatával segítik az idei és megalapozzák a jövő évi sertéshizlalást. Az idén 407 darab sertést akarnak — saját szaporulatból — meghizlalni. A Rákóczi Tsz-ben fokozódik az érdeklődés a baromfinevelés iránt. Az első vásárlásból származó 3200 darab, háromhetes csibék átlagsúlya már 15—16 dekagramm. Az idén még ezenkívül hatezer csibét akarnak felnevelni. A megalapozott, jó terv kedvező hatással van a tagokra. A különféle területeken megkezdték a munkát. Készülnek a melegágyak, szállítják az istállótrágyát, a vetésekről, szántóföldekről levezetik az összegyűlt káros 1 alaj vizet. A hetvenegy holdas gyümölcsösükben elvégezték a metszés nagyrészét, rövidesen megkezdik egy kétszáz holdas új gyümölcsös telepítését az arra a célra alkalmas homokon. A jobb munka, a magasabb eredmények elérése érdekében a közgyűlés — a tsz- és pártvezetőség javaslatára — elhatározta, hogy kibontakoztatja a szocialista munkaversenyt és megszavazta, hogy harmincezer forint jutalmat adnak a legjobb brigádoknak. A termelőszövetkezetben négy üzemegységre bontották a területet s ezeken belül dolgoznak a brigádok. A határozat szerint a legjobb brigádok közül az első 15 000, a második 10 000, a harmadik 5000 forint verseny jutalomban részesül majd. Fiigedi Imre tudósító — Nem bántam meg. hogy kis kitérővel értem el ide. Az élettapasztalat, az emberismeret pótolhatatlan a mi munkánkban. Ezért is helyeslem, hogy mostmár a végzősök a képesítő vizsga előtt egy évig kint tanítanak a gyakorlatban. Nemcsak a gyerekeket ismerik meg közelebbről hanem a szülőket is. a nevelést, a környezetet, ahol esetleg tanítani fognak... |^[ em érzi egyedül magát a bökönyi iskolában Pósán István. Fiatal nevelő társai, a huszonöt bökönyi pedagógus mind-mind jóbarátja. Különösen sokat segít a nevelés nehéz perceinek megosztásában Kondorosi Gyula igazgató-helyettes. — Azt szeretném, ha minél többen tanulnának tovább az osztályomból. Ekkor látnám magam is, hogy van értelme a munkámnak... Ügy tapasztalom, az érdeklődés nem hiányzik... I Nem, a jöttem, láttam, győztem jelszóval hódítja hát meg a nagykállói szülők gyermeke a tudás falusi várát. Verejtéket hullat érte minden nap és még boldog is, hogy teheti. Mégsem zárkózik az iskola, vagy az albérleti szoba négyfala közé, hanem együtt él a faluval. Főleg a fiatal korosztállyal, akiknek KISZ titkára. Késő estig szól a nóta, próbálnak a színjátszók, a fali térképen bizonytalan ujjak keresik Kongót, Kubát Van már televízió is, ping-pong, sakk-felszerelés, a nyáro-n pedig sporttelepet épít a fiatalság. S mind ebben ott van a fiatal nevelő, a falusi KISZ titkár kezenyoma is. Vannak fiatalemberek, akik ’ néhány száz forintért búcsút mondanak a rajongásig szeretett szakmának. Mert másutt jobban fizetnek. Vannak olyanok, akiket nem csábít a pénz, tulajdon elképzelésűit, szívük szerint igazítják el sorsukat. S megtalálják a helyüket, ha egy kis kerülővel is, mint Pósán István. Menynyire ezeké a jövő, mennyire ezeké a jelen... I Páll Géz Az clőcsírázfatolt burgonya ültetésének megkönnyítésére gépet szerkesztettek a gépállomások. A barázdanyitó kapa után a képen látható tüskés kerekek jelölik a pontos növénytávolságot. FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 17. Ezzel szemben a két utolsó kérdést ilyen módon nem dönthetjük el, mint ahogy nem dönthetnénk el szavazással azt sem, hogy ennek az épületnek a teteje üvegből van-e vagy fémből. Ebben a tekintetben egyszerűen az építést kellene megkérdezni, aki ezt a házat építette. Itt ugyanis bizonyos tényekről van szó, amelyeket a szakemberek Ismernek, tehát nekik kell ezekről nyilatkozniuk. Dzsugadze javaslatát elfogadták. A teremben megvolt a megfelelő berendezés, tehát a szavazás minden akadály nélkül, gyorsan lezajlott. Minden tudós előtt három gomb volt: a bal gomb jelentette az „igent” — a jobb a „nemet”, míg a középső azt jelentette, hogy az illető tartózkodik a szavazástól. Mikor az elnök jelt adott, mindnyájan a gombok felé nyúltak s néhány másodperc múlva az automata már közölte is az eredményt. A hetvenhat jelenlevő közül az első kérdésre hatvanhyolcan igennel, ketten nemmel szavaztak, hatan pedig tartózkodtak a szavazástól. Jellemző, hogy a szavazástól tartózkodók valamennyien a logikai szakosztály tagjai voltak. így hát a túlnyomó többségnek az volt a véleménye, hogy a „jelentés” végzetes szakasza szerint az ismeretlen lények meg akarják szállni a Földet. Az elnök kihirdette a szavazás eredményét, aztán a vitát másnap estig elhalasztotta. Időközben bizottságot kellett alakítani, amely a második és harmadik kérdésre választ adjon. Az asztrofizikusok, mérnökök, technikusok és atomvegyészek meg is alakították az úgynevezett különleges bizottságot, amely egész éjszaka, másnap délelőtt tizenegyig tanácskozott az Intézet kistermében, akkor a tagok nyugovóra tértek, hogy este tízkor megjelenjenek a Tolmács Bizottság plénuma előtt. Lao Csu professzor volt az előadó. Kartársai arcán tisztán látszott, hogy nem aludtak ki magukat. Egyedül ő volt olyan, mint máskor: tartása nagyon egyenes: kissé rövid, sötét kabátot viselt s fekete haja simán tapadt gömbölyű koponyájához. — Mielőtt a fő probléma előadásához fognék — kezdte beszédét —, bátor leszek egy kérdésre válaszolni, amely csak az imént érkezett hozzám. A kérdést Sturdy kartárs írta alá a nyelvész szakosztály néhány tagjával együtt. Az említett kartársak a következőképpen okoskodnak: mivel a Vénuszon uralkodó viszonyok ránk nézve pusztító hatásúak, a nálunk uralkodó viszonyoknak is ugyanilyeneknek kell lenniük a Vénusz lakóira nézve. Ebből az következik, hogy egyetlen józan ok sem indíthatná ezeket az egyébként értelmes lényeket arra, hogy a Földre jöjjenek, hiszen abból semmi jó nem származik rájuk. Nos, ennek az okoskodásnak az első részéről máris kijelenthetem: non sequitur! Nem következik! A tisztelt kartársak úgy vélekednek, hogy ha mi nem élhetünk a Vénuszon, a vé- nuszlakók sem élhetnek a Földön. Ez nem következik az előzményekből. Mi nem élhetünk a vízben, de az ausztráliai tüdős halak megélhetnek a szárazföldön. Nagy kár, hogy Sturdy docens nem erősítette meg pártját legalább egy bölcsésszel. A teremben halk moraj futott végig, a kínai tudós pedig zavartalan nyugalommal folytatta: — Fennmarad még a kérdés, mi jó származhatik a Vénusz lakóira abból, ha a Földet megszállják. Ha a tisztelt közgyűlést nem untatom vele, elmondanék egy anekdotát, amely nagy honfitársam, Csuang Dze bölcsész nevéhez fűződik, ö mondta el, hogy két filozófus egy kis hídon állt s a vízben lubickoló halakban gyönyörködött. Az egyik így szólt: „Nézd, hogy ker- getőznek és lubickolnak a vízben ezek a halak. Ez az ő szórakozásuk”. Erre a másik így felelt: „Honnan tudhatod te, hogy ez a szórakozásuk, holott nem vagy hal?’’ De az első visszavágott: „Honnan tudhatod te, aki nem vagy én, hogy én nem tudom, mi a halak szórakozása?” Nos, tisztelt kartársak, én a második filozófus álláspontját fogadom el. Csak irigyelhetem Sturdy docenst azért, hogy ő tudja mi jó a vénuszlakóknak. A jelenlévők körében elfojtott nevetés hallatszott. Lao Csu a kérdést tartalmazó papírlapot félretéve, változatlan nyugalommal folytatta: (Folytatjuk.) A több burgonya érdekében „Mindig vágytam tanítani" A Nyírbátori Gépállomáson munkaközben mutatták be a vetést könnyítő szerkezetet. (Csikós B. felvétele.) , bői 200 ezer forinttal járultak ; hozzá, terv szerint ez év [ augusztusában kell átadni. Az . építők azonban fogadkoznak: egy hónappal csökkentik a határidőt. I Ha ez sikerül, úgy már július- .ban felavatásra kerül az új ga- Icsályi iskola. Megyénk egyik legmodernebb általános iskolája épül Gacsály- ban. Az emeletes négytantermes iskolában helyet kap a nevelői lakás, lesz benne tanuló szoba és úttörő otthon is. A másfélmillió forint állami költséggel «épüld iskolát, melyhez községfejíesztésl.’iiic'eíes iakoia épül Gaciűlrban *>
