Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-09 / 57. szám
Uj tejbolt nyílt Nyíregyházán Nyíregyházán a közelmúltban adták át rendeltetésének a Rákóczi és a Kossuth utca sarkán lévő korszerű tejboltot. Mérik a tejet. A korszerű tejadagoló készülék beállításra méri ki a kívánt mennyiséget. Az egyik adagoló tejet, a másik kávét szolgál ki. Finom a kakaó. A képen látható kislányok otthonosan foglaltak helyet az ízléses asztalkánál, s fogyasztják a reggelit. Minden bizonnyal törzsvendégek lesznek. (Foto: Hamm?!.) PILLANATKÉPEK — SAJNOS, HÉT egész éve vagyok tsz- tag,.. Aki szólt, jól öltözött, magabiztos dunántúli parasztember. Ismerős, régi falunk- beli. Most látogatóban jár Baktalóránt- házán s ide a községi tanácsra valami hivatalos ügyben jött el. Megjegyzésére a jelenlévők: községi vezetők, tanácsi dolgozók és többnyire új tsz- tagok jelentősen ösz- szenéztek, hümmög- nek, titkon oldalba bögdösik egymást. A Dunántúlról jött ember mindezt látja, ezért nyomatékosan ismételgeti: — Igen, igen, hét éve. Mondom, sajnos... — Na ügyi, mit mondtam! A vendég hunyorítva néz körül, egy icipicit megrándul a bajusza, mintha holmi mosolygást akarna visszatartani. Aztán sikerül is. Komoly képet vág, még a szemét is lehúnyja, hogy Sajnos-ügy minél jobban sikerüljön egy mély sóhajtás. Valami kópésá- got sejtek,, mert, K. Tóth András huncut gyerek volt. Ki kell várni, mi sül ki ebből. Nagy várakozás közepette aztán újra kezdi: — Igen. sajnos... Vöt szép kis miegymásom: főd úgy 30 hold körül és 4' darab gyönyörű marhám. Ezeket vittem be már hét éve. Sajnos, merthogy elébb kellett vóna... — Hogy a... beléd! Nahát, rászedtél! Felélénkülés, nevet- gélés. A feloldódott hangulatban folytatja a vendég: — Komárom megyében, Csépen az tJj Barázda Tsz tagja vagyok. Tavaly nem egészen vált be a számításunk, mert 80 forintos megtervezett munkaegység helyett csak hetvenegynehá- nyat osztottunk, mivel vagy 100 hízónkat vitt el a dögjárás. Különben megvagyunk.. Nem azt mon- ■ dóm, hogy abszolút elégedettek vagyunk, mert az ember mindig 'többre vágyik. De a régi életemmel nem igen cserélnék. Nade már megyek is, mert rövid a vakáció. BUCSÚZKODÁS, .kezelés közben az egyik tsz-tag feltartja egy pillanatra a vendégei: — Szóval, te, Bandié azt mondod, hogy elébb is megjöhetett vóna az eszed? — Azt éh! — Hogy sajnálod, amiért csak hét éve vagy tsz-tag? 1 • — Hát igen... — Osztón mink mii mondjunk akkor? — Most legjobb, ha hallgattok és dolgoztok serényen. Majd egy év múlva a zár- számadási. vacsorán remélem az itteni új tsz-tagok közül is elmondhatja bárki: „SAJNOS, HOGY csak egy éve vagyok tsz-tag...” Tóth Mária i sz-admini sztrát or Egy nap a rendelőintézetben Hogyan lehetne csökkenteni a megyei rendelőintézet zsúfoltságát? A megyei rendelőintézetben nagy a tumultus. — Szörnyű! — kiált fel egy férfi. — Ezzel a kivizsgálással egy egész napot tölt el az ember... Mások is kifakadnak a hosszú várakozás miatt, s reménykedve pillantanak a rendelő ajtaja felé, ahol a nővér sorszám szerint szólítja a betegeket. A belgyógyászat, a fogászat, a sebészet, az ideg-osztály előtt egy gombostűt sem lehetne leejteni. A várakozók nagyrésze vidéki, ele a rendelőben sok a nyíregyházi beteg is. — Mi az oka a zsúfoltságnak? — kérdezzük dr. Mihalik Jolán főorvosasszonytól. 1700 beteg — 21 orvos — Kevés az orvos, s a mező- gazdaság átszervezésével, nagyon megszaporodott a biztosított betegek száma. 1700 beteget vizsgál és lát el naponta 21 orvos és 34 nővér. Alig több, mint hat perc jut egy beteg vizsgálatára. Hiányzik egy röntgenes orvosunk, többször meghirdettük, de az igazság az, hogy kevés a röntgenes orvos. Ugyanez a helyzet a labora- tóriumos-orvossal is. Üres egy hely a belgyógyászati rendelőben is. mert az orvos, aki itt volt, nem kapott lakást és Kazincbarcikára költözött. Ugyancsak kellene még egy fül-, orr-, gégészorvos is... — Mégis, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát? Hiszen hat perc kevés egy betegre... — Rövidesen bevezetjük a kora délutáni rendelést is. Kötelezzük a környékbeli orvosokat, hogy azokat a betegeket, akiknek nem éhgyomorral kell jönniük vizsgálatra, vagy állapotuk nem súlyos, a kora délutáni órákban rendeljék be. így mintegy 25—30 százalékkal tudjuk csökkenteni a rendelők délelőtti forgalmát. Továbbá fejlődik a szakrendelési hálózat a járási székhelyeken is. 14 új vizsgázott fogászt kapott a megye, s közülük 8 már meg is érkezett a járásokba, s a helyszínen bonyolítják le a fogászati j szakrendelést. Több járási szék- I helyen már működik a sebészeti, gyermekgyógyászati, nőgyógyászati és egyéb szakrendelés is, s ezek számát is növeljük a jövőben, így a vidéki betegeket helyben el tudják majd látni... 4 la It osság 95 százaiéba biztosított — Tekintve, hogy megyénkben a biztosítottak száma most már biztosan eléri majd a lakosság számának 95 százalékát, ezt a megoldást még mindig nem tartjuk elegendőnek... — Mihelyt az Ér utcán elkészül az új SZTK épület, a városi körzet-orvosi és szakrendelést teljesen függetleníthetjük a megyeitől: a körzet-orvosi és rendelőintézeti szakrendelést a nyíregyháziak részére kizárólag a Vöröshadsereg útján, a régi SZTK épület helyén létesült rendelőintézetben bonyoV ":tk majd le... A tervezett intézkedések kétségtelenül csökkentik majd a, megyei rendelőintézet zsúfoltságát. Azonban még azt is feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az Egészségügyi Minisztérium irányítson újabb orvosokat megyénkbe, különösen röntgenes, laboratóriumi orvosokat és körzeti orvosokat is, mert Szabolcsban 21 körzeti orvosi állás még mindig nincs bétőltve! Ezenkívül még több javaslatunk is lenne. így például az 53- as AKÖV-nek azt javasoljuk, hogy feltétlenül indítson külön körjáratot a rendelőintézethez, mert a jelenlegi busz-közlekedés igen rossz: délelőtt félóránként, délután pedig óránként jár errefelé a busz. Helyesnek tartanánk, ha az állandó körjárat a vasútállomástól indulna, s a Beloiannisz teret, vagy Állami Áruházat érintve indulna tovább a rendelőintézetig, visszafelé pedig a kórházat érintve indulna. Még néhány Javaslat.,, Javasoljuk továbbá, hogy a rendelőintézeti orvosok ebédidejüket ne egyszerre vegyék ki, hanem ebédidőben is váltsák egymást, hogy a betegek ne várakozzanak feleslegesen. Javasoljuk, hogy fokozzák a a táppénzes betegek ellenőrzését, s büntessék meg azokat, akik szimulálnak, mert ki akarnak bújni a munka alól. Egy-két példás büntetés elvenné a kedvét minden szimulánsnak attól, hogy az orvosok idejét a rászoruló betegek elől elrabolja. Helyeseljük a tervbevett intézkedéseket, a koradélutáni rendelést, a vidéki szakrendelés továbbfejlesztését, az új városi rendelő létesítését, s úgy véljük, ha még ezt a rendelés aprólékosabb, minden részletre kiterjedő megszervezésével egészítik ki, nem kell majd a betegeknek egész napot eltölteniök a rendelőintézetben, s az orvosnak is több ideje lesz a betegek alapos kivizsgálására... Győri Illés Györgt A iVemrctküzi Nőimp alkalmából szerkesztőségünk könyvjutalomban részesítette Péter Józsefné nyíregyházi, Raducziner Lászlóraé nyíregyházi. Halász László né csengeri, Jónás Ilona Irán tor Jánosi és Révész Lujza tuzséri levelezőket, akik rendszeres levelezői munkájukkal segítették a lap munkáját. 4 mátészalkai járás aletrbol Tavaly a járás területén mindössze 3 tez-ben volt baron ifi tenyésztés, illetve kisebb mértékben értékesítés. Erre a gazdasági évre már a járás 16 termelőszövetkezeti községében lesz nagyobb arányú, rendszeres baromfi tartás. így például a liodászi Béke és a nagydobosi Petőfi termelőszövetkezetek 4—4 ezer keltető állomási csibét nevelnek fel, amelyből az előbbi 3 ezer darabot (a megmaradó mennyiséget törzsállomány kialakítására hagyja), az utóbbi a teljes meny- nyiséget értékesíti megfelelő súlyban. (Családi kút'ben fc yyik ismerősömmel beszél- gettünk a gyerekekről, hogy milyen is a gyerekszáj. Sokszor csak mosolygunk, vagy éppen hahc tázunk rajta, pedig az a hatás, amely a zsenge gyermek viasz-lelkiiletét éri, gyakran kihat későbbi jellemére és egész magatartására. Egy Cukinak becézett fiúcska élűdül — még csak óvodás — élnöttesen öltözködik: kalap, csokornyakkendő, hosszú nadrág (a legmodernebb holtában elszűkülő), ami önmagában is mosoly- | gásra készteti az embert. Szülei gyakran „kis huligán"-nak szólítják és ösztönzik arra, hogy dalolja, táncolja el a csa-csa-csát és hasonlóitat. Cuki már meglehetős készséget szerzett erre. Ha a rádióban felcsendül egy ilyen melódia. térdét behajlítja, nyelvét kiölti és ütemesen ringatja testét, dobálja végtagjait. Hát még azok az inkriminált, nyomdafestéket nem tűrő versek, káromkodások és mondások amelyekkel Cukit társaságban is pr ódul'.áltatják! Cuki „jó pofa”, egy kis játékszer csupán majom- szeretettel rajta csüggő mamája kezében, aki anyósával együtt a háztartást látja el. A papa nagyon elfoglalt ember — talán mérnök egyik városi üzemben, — fejcsóválva, meglehetősen ■ szelíd iróniával veszi tudomásul mindezt és úgy tűnik, képtelen Cuki nevelését döntő mértékben irányítani. Mások beavatkozása, megjegyzése vedig érthetően kényes dolog. ár, nagy kár! ■ — A szomszédom módszere — mondja ismerősöm — szintén érdekes példája a helytelen gyermeknevelésnek. A férj vasutas, felesége a háztartásban dolgozik. 4 apró gyermek van a háznál, a legnagyobbik c.ak jövőre megy iskolába. A szülők is, gyermekeik is testileg jól fejlettek, fizikai1ág erősek. Más gyermekek is vannak az udvarban, s néha elkerülhetetlenül nézet- eltérésbe keverednek. Ez rendesen olyan volna, mint a nyári zápor: ahogy jön, úgy el is múlna. De nem így van, mert a szülök arra bíztatják csemetéiket, hogy ne hagyják magukat; „tördd el a sípcsontját, ha hozzád nyúl!” így aztán már féléi- j metes gyerkőcök hírében állanak. ' De más dolog is van itt. A la- I kők hetekig kuncogtak az ese-I ten, csak úgy .aguk között per-, sZe, t)t ért ne ni szeretnének a nagy erős ember kezei közé kerülni. Történt, hogy az udvarba új lakó érkezett a múltkorában. Egy csinos szőke asszonyka két apró gyerekkel. Külön él a férjétől, aki elüldözte a háztól. Úgy esett, hogy a szőke asszony és a vasutas valahogy egy időben töltötték a szabadságukat otthon. így volt módjuk gyakorta beszélgetni egymással. Beszélgettek is. Miről, miről nem, de tény, hogy a vasutasné gyanút fogott. Ezt eleinte csak mosolygós célzásokkal igyekezett férje tudtára adni, de miután ez nem használt, betyárul összekoccan-} iák. A szőke nőt mindennek le- hordta a férje előtt bent a la- kasban, amit gyermekeik tátott | szájjal hallgattak. Annyira ment \ a dolog, hogy a vasutasné el is i utazott a szüleihez a gyermekek-1 kel együtt és a férjét itt hagyta, hogy csak élje világát a szőkével. Persze az ember gondolkodóba esett. Hamarosan elment kiengesztelni . feleségét és haza is hozta a családot. zóta a két lakós.zomszéd tel- j jességgel elnéz egymás feje felett, még a vasutas gyermekei is tartják a haragot a szőke j asszony gyermekeivel. A vasutas gyermekei például az első ta-; vaszi napsugárra kiosontak az \ udvarra játszani. A szőke asz- szony mintegy három éves kis1 szöszkéje szintén kint volt. Ahogy , játszadoztak, egyszer csak feleszmél a vasutas legnagyobbikj fiacskája: — Coki innen, te „szőke”! A fiú mamája szokta így emlegetni a kislány mamáját a családi körben. De miért van szükség arra, hogy az ártatlan csöppségek lelki világa is beboruljon, sérüléseket szenvedjen? Ezek ha behegednek is, mint a varas alma — a nyomok maradandók lehetnek. (—ta) 3
