Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-09 / 57. szám

Egy nan a rendelőintézetben (3. old.) ★ Ezer cipőmodell ... (4. oldal.) XVIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM Ára 50 £il!ér 1961. MÁRCIUS 9, CSÜTÖRTÖK ASZI IW\ 4LI Ifi (5. oldal) ★ ♦ ;fr $!>. Sport % (6. oldal.) A történelemben először a szocialista társadalom ad a dolgozó nőnek teljes szabadságot Dísziinnepség Nyíregyházán, a színházban a Nemzetközi Nőnap 51, évfordulóba alkalmából Tegnap este fél 6 órai kezdettel a Nyíregyházi Móricz Zsigmond inházban rendezett ünnepség keretében emlé­keztek meg a Nemzetközi Nőnap 51. évfordulójáról. Ez al- lialommal zsúfolásig megtelt a nézőtér, üzemi, termelőszö­vetkezeti asszonyokkal, a huzalaiban, intézményekben dol­gozó nőkkel. Az elnökségben helyet foglaltak: Benkei And­rás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Gulyás Emi'.né, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a megyei nőtanács elnöke, Ko­vács Károlyné, a megyei nőtanács titkára, párt, tömegszer­vezeti és társadalmi életünk számos vezetője. Az egybe­gyűlteket Gulyás Emilné köszöntötte, majd ezek után az úttörők és a KISZ küldöttei üdvözölték a Nemzetközi Nő­nap alkalmából az ünnepség résztvevőit. Ezt követően Ben­kel András elvtárs emelkedett szólásra. Beukei elvtárs ünnepi beszéde tolni abban, hogy megfelelő szak­képzettséget és tudást szerezze­nek. Majd ezek után Benkel elvtárs a nők kötelességéről szólt, fel­hívta figyelmüket arra, hogy javaslataikkal, tanácsaikkal segítsék a különböző szerve­zetek munkáját. Ezekután arról szólt, hogy a technika fejlődésével mind köny- nyebbé válik a nők háztartási munkája népi államunkban és a többi szocialista országban, * Érdemes harcolni Benkei elvtárs beszéde elején megemlékezett március 8-áról, méltatta azt a napot, amikor. Klara Zetkin kezdeményezésére ötvenegy esztendővel ezelőtt a Második Szocialista Nőkonferen­cián. ünneppé nyilvánították már­cius 8-át. Ezután a magyar nők felszabadulás előtti helyzetével, el- nyomatoitságával és kiszolgálta­tottságával foglalkozott, majd így j folytatta: 1945. április 4. döntő forduló­pontot jelent a magyar nők, asz- szonyok számára is. A felszaba­dító Szovjet Hadsereg a magyar nőket is felszabadította évszáza­dos elnyomatásuk és rabságuk alól. Hazánkban megszűnt a nők kiszolgáltatottsága, s ezáltal meg­változott a helyzete a csatádban is. Szabad lett házastársa meg­választáséban, foglalkozást vá­laszthat, szakmát tanulhat, ön­álló keresettel rendelkezik és nincs rákényszerítve, hogy egész életét a főző kanál mellett töltse el. A magyar dolgozó nő kilé­pett a háztartás szűk korlátái közül és felszabadult ener­giával vesz részt a közélet­ben, a dolgozó társadalom feladatainak megoldásában. Nálunk is, mint az ország többi részében a nők elfoglalták méltó helyüket a politikai, gazdasági ét kulturális élet minden területén Szeretet és megbecsülés öve­zi azokat a nőket, akik a munkapadok mellett serény­kednek, a férfiakkal egyen­rangú ínunkat végeznek. Nyíregyházán sokan ismerik Repka Jánosnét. a TITÁSZ transzformátor javító üzemében, aki Szilágyi Erzsébettel közösen a huzalok szigetelését végzi. De talán azt már kevesebben tud­ják róla és munkatársnőjéről, hogy a huzalok újraszigetelésével az elmúlt esztendőben nem ke­vesebb, mint 100 ezer forintot ta­karítottak meg. Mondhatjuk-e ró­luk, hogy két kezük művével cá­folták meg azt a polgári felfo­gást, mely szerint a nők csökkent értékűek a férfiakkal szemben? Élő valóság nálunk, hogy a női egyenjogúság csak akkor való- 1 sulhat meg igazán, ha a nők el­foglalják méltó helyüket a ter­melésben, a közéletben, a társa­dalmi élet minden területén. Büszkék vagyunk a muukábaii helytálló asszonyokra Büszkék vagyunk termelőszö­vetkezeti parasztasszonyainkra, akik a legviszontagságosabb esz­tendők egyikében — a tavalyi­ban — nem kímélték erejüket, amikor a közös gazdálkodás gyü­mölcseit kellett megvédeniük. Sorra vehetném a fehérgyarmati, vagy a csengeri járás tsz asszo­nyainak munkahőstetteit, akik sokszor térdig érő vízben, a kö­zös ügyért való őszinte lelkese­désükkel mentették meg mind­annyiunk kenyerét. Ma, a Nemzetközi Nőnap al­kalmából külön is elismerés­sel és megbecsüléssel adó­zunk a munkasikerek névte­len asszonyainak, leányainak. De nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a bölcsődéliben napköziotthonokban, az iskolák katedráin, a kórházi ágyak mel­lett és a rendelőintézetekben tel­jesítik kötelességüket. Talán nincs is nemesebb hivatás, mint ember­életek születését, betegek gyó­gyítását elősegíteni, a kibomló értelem kertészeiként munkálkod­ni. életcélt, eszmét adni fiatal és idősebb nemzedéknek. Az Alkotmányban biztosított egyenjogúság még nem valósult meg maradéktalanul hazáikban. Gátolják e^t egyes maradi gon­dolkodású férfiak is, akiknek ma is az a véleményük, hogy a nők csak maradjanak meg a fakanál­nál és a mosóteknő mei'ett. De gátolják egyes vezetők is. akik rátermett és megfelelő képessé­gű nőt kizárólag csak azért szo­rítottak és szorítanak háttérbe, vagy mellőzik a vezetésből, mert nő, mert anya, mert attól tarta­nak, hogy idejét és erejét meg­ossza munkája és családja kö­zött. Az efajta maradiság nem­csak a nők szempontjából káros és sérelmes, hanem a szocializ­mus építését is hátráltatja. Tu­domásul kell venni, hogy orszá­gunk lakosságának több mint a feie rő. A feltételok azonosak, s nem szabad a nőket háttérbe szorítani, nem szabad őket gá­ti béliéért Abban a megállapításban, hog\ a . háború ma már nem végzet­szerűen elkerülhetetlen. benne foglaltatnak a világ asszonyai­nak, bákeharcainak eredményei is. Erőt, bizalmat, nagyszerű cé­lokat ad a távlat, minden ma­gyar, nőnek. Megerősít; abbar. hogy érdemes harcolni a békéért, mert az eredmények: az ország s a család nyugalma. A békcmoiggaloiii Mi sem élvezhetjük nyugodt lelkiismerettel megváltozóit szép életünket, amíg dolgozó testvé­reink milliói elnyomás alatt síny­lődnek. Az összes demokratikus és béksszerMő erőknek jelenleg nincs fo t.isabb feladatuk, mint az emberiség megvédése az új háború pusz.í .ásaitól. A korszerű haditechnika eddig nem tapasz­talt romboló ereje parancsolóan megköveteli, hogy az összes há­borúellenes békeszerető erők fő- akciói a háború elhárítására összpontosuljanak. Ezekután Ben­kei elvtárs korunk legátfogóbb mozgalmá'ak, a bákemozgalom- nak jelentőségét hangsúlyozta, mely a különféle társadalmi osztá­lyokhoz tar.ozó, a legkülön­bözőbb politikai és vallási meggyőződést valló embere­ket egyesíti soraiban, akiket összefűz a nemes törekvés, egy újabb szörnyű háború megakadályozása, a tarlós béke biztosítása. Ezt követően így folytatta Bén­iiéi eivtárs: Vajon miért? Azért, mert ők a haladás mellett szálltak síkra — A nők, az anyák mindig a legdrágábbakat, az új nemzedé­keket nevelték, nevelik, s egész lényük tiltakozik a rombolás, t pusztítás, a rabság és elnyoma- tottság ellen. A magyar és a vi­lági örténelem számos példája bi­zonyítja ezt. Ezért állt a férfiak mellett a vár fokára Dobó Kata­lin, s ezért harcolt Zrínyi Ilona Vajon nem a haladás mellett szállt-e síkra a sok névtelen hős asszony és leánya a Tanácsköztár­saság idején, s a fehérterror bor­zalmas éveiben Hámún Kató és a többiek? A történelem folyamán első ízben harcolnak a háborúk ellen a nagy, szervezett erők, a hatalmas Szovjetunió veze­tésével, amely kivívta a vilá­gon az elsőséget a tudomány és technika döntő ágaiban. Az egész szocialisfa világtábor a béke szolgálatába állította óriá­si anyagi és politikai erejét. Ezt segítik az ázsiai, afrikai és latin-amerikai békeszerető ál­lamok növekvő száma is, akik­nek szintén létérdekük a béke megőrzése. De a gyarmati or­szágok is feszegetik, tördelik rab­bilincseiket. Lumumbát és társait elpusztították az imperialisták és bérenceik, de az ő szervezkedéseik árán még magasabbra csapnak a lángok és a fekete Afrika fehér virága: a béke és a szabadság ki fog nyúlni. Lumumba felesége és gyermekei körül szorosan ösz- szei'cgnak a világ dolgozó asszo­nyai és az 1961-es nőnapon a nemzetközi összefogás jelképévé lett az árva: maradt Lumumba- család. s valamennyien család­tagjainkul fogadjuk őket. jdeiiíőséve na»v Asszonyainkat és leányainkat ott találjuk az 1956-os ellen- forradalom mártírjai kö­zött is. Nem sajátos magyar jelenség ez. Dolores Ibárruri, a Spa­nyol Kommunista tárt főtitkára egész életét áldozza a haladásért, a spanyol nép felemelkedéséért" s igazi asszonyi szívvel küzd a spanyol hazafiak élén, a fasiszta Frankó-diktatúra ellen. Nemcsak a francia, hanem a világ tudó­sai között is az elismerés dobo­gójának felső fokán áll a nagy francia tudósnő: Curie asszony, aki tudását, az atommal kapcso­latban folytatott kísérleteit a bé­lié javára, az emberi boldogság szolgálatába állította. A nő, a lány, az anya az élet szimbóluma. Világhírű festők vásznain elevenedtek meg alakjai, márványba fa­ragták szobrászok, zeneköl­tők írtak róluk hősi költe­ményeket, írók, költők alko­tásaiban kelt életre a nő, az édesanya Ezekután Benkei elvtárs arról szólt, milyen eredményeket ér­.,nital«< A nagv tapssal fogadott beszá­moló utón a nőgyűlés részt­vevői -.evében egy dohány­gyári munkásasszony állt az emelvényre és ezt mondta: „Nyíregyháza város asszonyai és leányai, az ünnepi gyűlés részt­vevői, kifejezzük következetes békeakaratunkat. Követeljük a nyugati hatalmaktól, hogy fogad­ják el a Szovjetuniónak a lesze­relésre, az atomfegyvermentes övezetek kialakítására tett javas­latait tek el a szecialista országoké köztük hazánk, a nők felszaba­dulásáért, egyenjogúságuk biz­tosításáért folytatott harcban. El­mondotta. egyetlen egy rendszer sem adott annyit a nőknek, mint a szocializmus. Példákkal iliuszrálta mit tett ha­zánk a hároméves terv teljesig tése során a nők érdekében, majd így folytatta: A három év alatt alapvető tár­sadalmi qtalakulás ment végbe a mező gazdaságban is. Örömmel jelenthetem, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezését me­gyénkben is lényegében befejez­tük. Ezzel megteremtettük azokat az előfeltételeket, amelyek to­vábbi fejlődésünknek nem­csak gazdasági sikereit biz­tosítják, hanem a falu új társadalmi életének a kiala­kulását is szolgálják. Szólt arról, hogy nagy, nemes és megtisztelő feladat vár a to­vábbi tervek végrehajtásában ter­melőszövetkezeti asszonyainkra, akik eddig is bebizonyították: méltóképpen helytállnak az élet minden területén. A feladatok megkövetelik, hogy városban és falun egyaránt sok­kal nagyobb gondot fordítsanak asszonyaink szakmai és általá­nos műveltségének emelésére, mert amíg ezen a téren lemaradás mu­tatkozik. addig nem beszélhetünk az egyenjogúság teljesítéséről. A gyermeknevelés gondjai mellett asszonyaink alakítsa­nak ki olyan szellemet a csa­ládi hajlékban, amelyben a kölcsönös megbecsülés, egy­más segítése, Jó munkameg­osztás uralkodik. Benkei elvtárs a következő sza­vakkal fejezte be ünnepi beszé­dét: — Március nyolcadikén, a. Nemzetközi Nőnapon megállunk egy pillanatra és megszorítjuk asszonyaink, leányaink, küzdő­társaink kezét. Ez a kézszorítás egyrészt köszönetét éá hálát, másrészt kérést fejez ki: asszo­nyok, leányok akarjátok, hogy életetek, életünk még szebb le­gyen? Akkor harcoljatok velünk együtt az emberiség közös nagy céljáért a béke megvédéséért, az, elnyomottak felszabadításáért,' szocialista hazánkért! izunlt!“ — Tiltakozunk a háború el­len mi, akik az élet szülői va­gyunk. A béke minden nép érde­ke. Mi magyar nők is osztozunk a világ népeinek békeakaratában és a világ asszonyainak milliói­val együtt kiáltjuk: Le a háborús, gyújtogatókkal! Megbüntetni Lu­mumba gyilkosait! Vesszenek aj gyarmatosítók! Éljen a Béke!” Forrón megtapsolták. Ezután nívós kultúrműsorral záródott az s 51. Nemzetközi Nőnap nyíregyhá­zi ünnepség''. Világ proletárjai tgyiőljetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom