Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-08 / 56. szám

Világ prolctér/91 »gytäljtttn Legjobb Levelezőink egyike xviii. Évfolyam, 56. szám Ara 50 fillér 196J. MÁRCIUS 8. SZERDA A NŐK NAPJÁRA Március a tavasz hírnöke. A természet a megújulás kön­tösét ölti magára, rügyeket pattant a melengető napsugár, felszabadul az élet, megtelik vele a föld. S éppen e tavasz­bontó napok egyikére esik a nők napja. S ekkor, 1910 március 8-án bátor asszonyok, lányok csak­nem 100 ország küldöttei adtak találkozót egymásnak Koppen­hágában, Dánia fővárosában. Fillérjeiket összerakva, hosszas törődés után érkeztek meg a tengerekkel körülölelt kis or­szágba, hogy megfogják egymás kezét. Ez a kézfogás, az itt el­hangzott, szívek mélyéről jött szavak tilalomfát akartak emel­ni a közelgő háború vonata elé, tilalomfát a nyomor elé, mely a világ dolgozó népeire nehe­zedett folytó erősséggel. Nem puszta összejövetel, alázatos kö­nyörgés volt ez, hanem figyel­meztető tüntetés, a nők egyen­jogúságának elismeréséért, az egyenlő bérért, a békés napok­ért. Azóta minden év nyitánya­ként megemlékeznek március S-ról. Kikre számíthattak a nők harcukban? Egy kibomló, óriási életerőt magában hordozó mag­ra, a munkásmozgalomra, A munkások első soraiban hala­dók kezdettől fogva igazságta­lannak, embertelennek látták a nők megnyomorítását, kiszolgál­tatottságát. Emberi igazságér­zetüket is sértette a nőket meg­alázó társadalmi helyzet, a nők önrendelkezési jogának teljes eltiprása. Keményen szembe­szálltak az egyházi kinyilatkoz­tatással is, hogy a nők holmi istenrendelés folytán csupán arra hivatottak, hogy férjüket kiszolgálják, alacsonyabb ren­dűek, sőt nem is vehetők em­berszámba. Méginká bb kifor­málódott elképzelésük a mun­kásmozgalom vezetőinek, mikor az emberiség nagy gondolkodói is megvilágították az utat: ho­gyan és milyen társadalmi vi­lágban lehetnek a nők is egyenrangú tagjai és alkotói a mindennapoknak. S ez a világ már útban van « megvalósulás felé. A nők milliói, akik azelőtt mint má­sodrangú utitársak haladtak férjeik mellett, ma már a Föld egyhatodán elsőrangú utitársak. Közöttük az annyi megalázta­tást megért magyar nők is. Alig van életünknek olyan haj­léka, ahol ne találnánk meg a nőket. Nemcsak jogok, hanem a lehetőségek számtalanját kap­ták meg a nők, melyekkel túl­nyomórészt élnek is. Ma már nem csodálkozunk azon, hogy 13 ezer női tanácstag, 65 női képviselő, miniszter, s ki tud­ná megszámolni hány gyárigaz­gató, mérnök, tanár, orvos, ag- ronómus van nálunk. Az is ter­mészetes számunkra, hogy az elmúlt évben anyasági segélyt 60 millió forintot, terhességi segélyt 1 milliárd 200 forintot, ingyenes csecsemőkelengyeként 55 milliót, egyedülálló dolgozó nő családi pótlékául 1 milliárd 400 millió, összesen 2 milliárd 765 millió forintot fizettünk ki közvetlenül, nem is beszélve a közvetett juttatásokról, a 345 ezer mosógépről, porszívóról, az előrecsomagolt kész ebédekről, megannyi kisebb, nagyobb in­tézkedésről, mely mind-mind a nők helyzetét akarja megköny- nyíteni. Adva hát jóformán minden, hogy kibontakozzon a nők te­hetsége, tudása. Hogy e lehe­tőségek milliárdjai ne marad­janak kihasználatlanul, nem­csak a nők, hanem az egész társadalom közös érdeke. Mint ahogy az is, sehol ne akadá­lyozza maradiság, régi szemlé­let a nők fejlődését, a rátermett­ségük szerinti pályák elnyeré­sét. Főként a termelőszövetke­zetek vezetőségeiből, a külön­böző bizottságokból, a falu ve­zető-gárdájából, a járási veze­tőségből nem hiányozhatnak a nők. Ezekért a pártszervezetek, tanácsok, a népfront, a nőia- nács tehet sokat, de legalább annyit maguk a nők. Nem egy helyen elmaradoznak még az asszonyok, lányok a közgyűlé­sekről, s mint .,bedolgozók” — tagkönyvnélküli tsz tagok — eleve elzárják magukat attól a lehetőségből, hogy beleszól­hassanak a közös dolgokba, hangjukat hallassák, érdekei­kért síkraszállhassanak. Egyes tsz-ekben nem a nekik legin­kább megfelelő munkakörben foglalkoztatják a nőket, s oly­kor rájuk hárul a munka ne­heze. Minderről a nőnapon is cél­szerű szót ejteni, sokkal inkább majd azután. Hisz az ünnep­napok után szürke, dolgos hét­köznapok következnek, s nem a szép szavak igézete, hanem a mindennapos igyekvés méri le: mit teszünk és mit kell ten­nünk a nők megbecsüléséért. Vannak úgynevezett hivatalos tennivalók, de vannak olyanok is, amit nem lehet előírni, tör­vénnyel szentesíteni. Ez pedig, a családon belüli elvi közösség, a terhel:, az otthon nehezebb perceinek a megosztása, a csa­lád nő tagjainak tanulása, kul- , turális nívójuk növelése. Eze­kért minden apának, férjnek otthon kell megtennie a szük­ségeset. Való igaz: gyakorlati­lag élvezik egyenjogúságuk gyümölcseit a nők, de a csalá­don belüli( egyenjogúság, csak a szocialista típusú család ki­formálódásával válik valóság­gá? Ezekre is gondolnunk kell, amikor a tavasz virágait átad­juk az asszonyoknak, lányok­nak, meg arra, hogy gyerme­keinkbe is oltsuk bele mindazt, amit belénk nem olthatott a másik társadalom. Így válto­zik tartóssá nálunk a nők igazi megbecsülése. / Páll Géza c/t QímmetközL Qloítafióít kúszó ftt/iik nagyink anzanyait, Lányait! Révész Lujza, a tuzséii Béke Csillaga Tsz könyvelője. Egy éve érettségizett Budapesten, azóta a Béke Csillagában végzi közmegelégedésre a könyvelési teendőket. Ö maga is elégedett, mert munkakörét szereti és a 32 forintos munka­egységekből 450-et szerzett a múlt évben. Közben a kettős könyvelői tanfolyamot is elvégezte. 1961-ben-még szebbek a kilátások (pl. 46 forintos munkaegység szerepel a tervben), még gondosabban kell vigyázni minden értékre. Az MSZMP Szabó les-Szat már megyei Bizottságának köszöntése a megye asszonyaihoz, leányaihoz Kedves Asszonyok! Leányok! Kedves Elv társnők: A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága forró szeretettel kö­szönti a megye minden asszonyát és leányát, valamennyi édesanyát a Nemzetközi Nőnap 51. évfordulója alkalmával. Forró köszönet az üzemi munkásnőknek, akik szorgalmas munkájukkal elősegítették a hároméves terv teljesítését és túlteljesítését, küzdöttek és küzdenek a gazdaságos termelé­sért. a takarékosságért, a selejt csökkentéséért. Szívből köszöntjük a mezőgazdaság szocia­lista szektoraiban dolgozó asszonyokat és leá­nyokat. Külön is üdvözöljük az új tsz-községek asszonya'!, ak'k a párt politikájában bízva, csa­ládjukká' együtt az elmúlt hetekben tömegesen léptek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Az új szocialista falu, a boldog paraszti élet megteremtéséért vívott harcukban bízza­nak továbbra is a párt helyes politikájában, teljes szívvel és szorgalommal segítsék a terme­lőszövetkezetek megszilárdítását. Köszöntjük az intézmények, vállalatok, hi­vatalok nődolgozóit, a háziasszonyokat és az élet minden területén dolgozó nőket. Ma már kézzelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a nők a tudományos kutatómunkától az esztergapadig mindenütt megállják a helyüket, hogy a szo­cializmus felépítése a nők tömegeinek aktív részvétele nélkül lehetetlen. A nők fe’elősségc a szocializmus teljes és végleges győzelmének biztosításában igen nagy. Legyenek a dolgozó nők a szocialista építőmunka szilárd harcosai. Különös szeretettel és megbecsüléssel kö­szönjük az édesanyákat. Népünk jövője nen* kis mértékben a felnövekvő ifjú nemzedék ne­velésétől függ, akiket az édesanyák gondosko­dása övez. Arra kérjük őket, hogy az ifjúsági nevelésében ne engedjenek teret az ellenséges erők hatásainak, mert ez a gyermekeink Jövő­jét veszélyezteti. Az édesanyák segítsék a peda­gógusok nehéz munkáját. Gyermekeiket nevel­jék a munka szeretetére és a szocialista rend­szer iránti ragaszkodásra. Országépítő terveink valóraváltásáboz bé­kére van szükség. A dolgozó nők százmilliói az egész világon reális célokért küzdenek, amikor erejüket megfeszítve harcolnak a háborús uszí­tok ellen a teljes leszerelésért, a béke végleges megőrzéséért. A Szovjetunió köré tömörülő szo­cialista tábor hatalmas ereje, a békéért küzdő emberek milliárdjai végül is győzedelmeskedni fognak a háború erői felett és megvan a lehe­tősége, hogy a népek feje felől örökre szám­űzzük a háború rémét. Legyenek megyénk asszonyai és lányai at jövőben is a béke aktív harcosai, amelyhez va­lamennyiüknek sikeres munkát, egészséget és boldogságot kívánunk! MSZMP Szabolcs-Szatmáe megyei Bizottsága Tízéves a nyíregyházi méhész szakcsoport A nyíregyházi méhész szakcso­port vasárnap, március 12-én délelőtt 10 órai kezdettel dísz- közgyűlést rendez a sóstói szálló nagytermében. A csoport ez al­kalommal kettős ünnepséget ül meg; azt, hogy 1961-ben érték el fennállásuk tizedik évfordulóját, valamint azt, hogy az elmúlt évi országos versenyben a szakcso­port ragyszerű eredményt ért el, az első helyen végzett. Az ünnepi eseményen avatják fel az országos elsőnek kijáró ezüstserleget is. Az ünnepi rész után a szakcsoport tagjai, vala­mint hozzátartozóik közös ebéd- dói fejezik be a dísz-taggyűlést. 880 ezer forint értékű társadalmi munka A nyíregyházi járás községfejlesztési tervéből A nyíregyházi járásban a köz- ségíejlesztési alapból 3 orvosi rendelőt, két orvosi lakást és egy pedagógus lakást, 5 művelő­dési házat, két sportpályát, egy tűzoltószertárat építenek, 18,51 kilométerrel növelik a világítási • hálózatot, 140 űj közvilágítási testet helyeznek üzembe, 4 autó­busz várótermet építenek, több parkot létesite'ek, emellett új gyalogjárdákat és közforgalmi utakat építenek. Felújításra kerül többek között két orvosi rendelő, egy orvosi lakás, három művelődési ház. öt sportpálya, 61,5 kilométer belvíz csatorna, egy fürdő, 250 000 négy­zetméter szilárd burkolatú út. A ráfordítandó összeg 15 349 ezer .forint, melyből a lakosság társadalmi munkában 830 000 fo­rint értéket vállalt, s a saját anyag, melyet az építéshez fel­használnak 133 ezer forint ösz-f szeget tész ki. 4 Nemzetközi Nőnap ünnepén A mai napon, az 51.- Nemzet­közi Nőnap alkalmából a városi nőtanács anya- és gyermekvédel­mi bizottsága a kórházba látogat el, ahol a ma született csecse­mőknek Ids csörgőket, a kisma­máknak pedig egy-egy csokor virágot ajándékoznak. Ugyan­csak meglátogatják a kórház­ban fekvő idősebb asszonyokat is, és egy-egy csokor virággal, cukrászsüteménnyel kedvesed­nek nekik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom