Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-01 / 50. szám

'IDaaaizL kibontakozás a demec'sezi /szJutkalász 'Dsz-ben A tavasz még csak mutatóiban •ropogtatott be hozzánk. Azon­ban a dolgozó parasztok, a föld «aerelmesei már ennek is igen ürülnek. mert kezdődhet a munka a határban. A demecseri Kzüstkalász Termelőszövetkezet­ben is nagy már az élénkség. A télen szövetkezeti községgé vált Demecserbem ez a tavasz új, nagy feladatok megoldását hozza magával. Az Ezüstkalász Tsz-ben a szakembereit elkészítették a gazdaság termelési tervét, meg­alakították a brigádokat és a munkacsapatokat. A termelési tervnél érdemes egy kicsit időzni. A szövetkezet 1960-hoz. viszo­nyítva hétszeresére növekedett. Ekkora gazdaságban — mint maga Bánkövi András, most ki­helyezett főmezőgazdász is mondja — ügyeskedni kell, ha már az első évben jó eredmé­nyeket akarnak elérni. A tervek, mr. eddigi tevékenységek azt mutatják, hogy a szövetkezet vezetői, tagjai Tatéban együtt igyekeznek a jobb eredmények elérése ér­dekében. A szövetkezet tavaly ne,,. ter­melt napraforgót, az idén száz­húsz holdon lesz. Magkendert a tavalyi öt hold helyett százötven holdon termelnek majd. A ter­melőszövetkezetben százötven idős, csökkent munkaképességű tag van. Ezek foglalkoztatásáról is gondoskodnak: 160 holdon akarnak zöldségfélét termelni, amelynek fele a híres demecseri káposzta 4esz. Mivel a brigádterületeket már btjelölték, mód adódott arra, bogy meghatározzák a korai burgonya vetési helyét is. Ko­cái burgonyát harminc holdon termelnek. A tagok a központi­kig biztosított vetőgumót — egyenként 400—1000 öles terü­letekre — saját helyiségeikben ■«siráztatják. Akik a csiráztatást kré^ik, vállalták a korai bur­gonya termelését is. A szövetkezet húsz mázsás átlagtermést tervezett s a többtermés ötven százalékát prémiumként kapják azok. akik csíráztatták és megter­melik a burgonyát. Széleskörű mozgalom bonta­kozott ki a szövetkezet nő-tag- jai között a baromfitenyésztés­ben. ' Az asszonyok javasolták, ■hogy á házaknál keltessenek a fcöros gazdaság részére csibét és ti bét. Eddig mintegy százötven fcottóalja csirkére számíthatnak ^biztosan. A kikeltetett csibéket majd hásnál nevelik fel és a ba­romfival foglalkozó asszo­nyok munkaegységet kapnak. 1A napokban kezdik meg a csa- • »időnkénti egy tyúk bevitelét. Négyszázhúsz tyúkra számíta­nak. Ezeket őszig meghagyják ftojéstemelésre, őeszel pedig a vásárolt állományból tiszta te- nyésztörzset alakítanak. Négy­száz libából háromszázat akar­nak meghizlalni,' száz pedig a jövő évi szaporulat törzsállomá­nyát képezi majd. A közösbe kerülő tyúkok, és később a csibék részére már rendbehozták a volt szakcsoport istállóját, amelyet drótkerítéssel vettek körül s a baromfinak’ lu­cernás-kifutót biztosítottak. A termelőszövetkezet egész évi hízósertés tervének megfe­lelően hetven sertést már hízóba állítottak tett. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak az anyagi érdekelt­ség növelésére. Az újburgonya premizálásán túlmenően minden növény termésének — tervteljesítcs esetén — tíz százalékát, a terven felülinek pedig ötven százalékát adják prémium­ként — szerződéses növényeknél pénzben, a többinél természet­ben. A növénytermelési pré­miumrendszerbe a fogatosokat is bevonják, mivel ezek állandó jelleggel vannak kihelyezve a brigádok­hoz és munkacsapatokhoz. Egy fogatéira öt növénytermelő csa­lád jut, így a fogatos közvet­len a csapat teljesítménye alap­ján részesül annyi prémiumban, mint a tagok átlaga. Az állat- tenyésztésben általában a mun- kaegységkönyv előírásai szerint javadalmazzák az állatgondozó­kat, de a tehenészetben a fejők­nél külön tejprémium van. A .ónapokra és fejőkre lebontott terv teljesítése alapján az összes tej értékének két százalékát, a terv felett ter­melt tejnek húsz százalékát adják a fejőknek prémium­ként. A tavalyi tartalékok és az új tagok hozzájárulása alapján a közös alapot szépen növelik már az első évben. Saját erőből vásárolnak egy tehergépkocsit. Már el is mentek érte. Motoros permetezőgépet is vesznek a negyvenhárom holdas gyümöl­csösükbe. Sajáterő hozzáadásával. ál­lami segítséggel vásárolnak egy UE—28-as univerzális traktort, a hozzá szükséges munkagépekkel, « egy bur­gonyaás égOet !s akarnak vásárolni. A sok bizonytalansággal vajú­dó tél után a biztos kikelet be­köszöntésére számítanak a de- mecseri Ezüstkalász Termelőszö­vetkezetben. A fejekben mind­jobban rendeződnek. tisztázód­nak a dolgok, s amikor az iga­zi tavasz beköszönt, a szövet­kezet tagjai megnyugvással, az újba vetett nagy reményekkel kezdenek a munka minden terü­letén az új esztendőnek. S. A. FAVORITOK MÜSZAKVÁLTASKOR együtt r eolt a 47 brigád. Ennyiszer hat t ember. Máskor névsorolvasás !«íán a műszakvezető röviden el- I intézte az eligazítást, most beszé­lget intézett hozzájuk. — Értsék meg emberek, hogy maogobb szorgalomra és jobb limtnkára van szükség. A Lenin iKohászati Müvek várja a vásár­lóét. Ha mi nem teljesítjük az át­rakási tervet, a forgalmisták Má­lta tesznek erőfeszítéseket, hogy et terv szerint indítsák a fontos anyagszállítmányt Borsodba. Itt hever a sok vasérc, de, ha késle­kedünk az átrakással, hátráltat­ok vele a kohászok munkáját. Valaki közbeszólt, hogy a fagy hátráltatja az átrakást. Míg a vasérc etz Uraitól Záhonyba ér, összefagy. Robbantani és csáká­nyozni kell, csak úgy lehet átrak­ni a szovjet szerelvényről a ma­gyar vagonokba. Ezt elismerte a műszakvesető. S beszéde végeztével ezt mond­ta: — He mindenki olyan jól dol­gozna, mint Szűcs Bertalan bri­gádja, nem lenne baj a tervtel­jesítéssel. Tanulhat tőlük a Ko­csis, a Varga, meg a többi bri­gád. Eligazítás után gúnyos meg­jegyzéseket is tettek Szűcsékre: — Favoritok! A műszakvezető megint a fejetekre tette a babért. Am, úgy törjétek magatokat, hogy aztán mag ne bánjátok, ha majd feljebb veszik a normát!... Sértegették Szűcséket. Különö­sen egy szőke gyerek, aki szere­tett az erejével dicsekedni. Ne Iá kiáltotta oda Simon Jóska, a Szűcs brigád tagja: — Mi többre jutunk az eszünk­kel, mint ti a nagy erőtökkel! Bihari Béla, a brigád legerő­sebb tagja a vagonsor elején fel­mászott az érc csomóra és csípőre tett kézzel szembefordult a köte­kedőkkel. — Elég volt a gúnyolódásból! A munkában mutassátok meg, hogy mügén legények vagytok. Minden brigádnak jutott három vagon. Versenyezzünk, hogy ki lesz az első a kirakással. SZŰCS BERTALAN megbeszél­te Egyed Andrással a KC—2-es markoló kotrógép vezetőjével, hogy az éjszakai műszak által ott­hagyott ércet rakja el a géppel, mert csak úgy tudják az újabb három vagont kiüríteni. Mikor ez megvolt, s a kotrógép odaállt, s belemarkolt a vasércbe, akkor már a brigád tagjai kinyitották a vagon ajtókat. Az érc nem omlott ki a vagonból, mert belefagyott. Számítottak rá, hogy robbantani és csákányozni kell. Bihari már melegítette a hegyesvégű vazru- dakát a lyukak fúrásához. Jó módszerüknek ez az egyik titka. Hideg vasrúddal nehéz lyu­kat fúrni, sokat keli faradni, amíg sikerül bekalapálni 70 cm. mély­re, a vasércbe. Meleg vasrúddal viszont könnyűszerrel dolgoznak. S az sem mindegy, hogy a lyuka­kat milyen elosztásban és milyen szögbe fúrják. Ssűcsék egy-egy vagonba húsz-huszonöt lyukat fúrnak rézsutosan, mert azt ta­pasztalták, hogy így a robbantás tökéletesen fellazítja a megfa­gyott vasércet, amit aztán nem nehéz kitakarítani a vagonból. MEGSZÓLALT A SZIRÉNA. A műszakvezető a munkahelytől jó 100 méterre egy fedezékbe pa­rancsolta a brigádokat, hogy a robbantó mesterek a betöltés után elvégezhessék a robbantást. Ez alatt élénk vitatkozás folyt a bri­gádok között. — Na favoritok, ugye a ti mód­szeretek sem gyorsabb, mint a mi­énk! Nem lettetek előbb készen a robbantásig. Egyszerre lőttünk le. •— Majd a végén csattan az os­tor! — Szűcs csak ennyit mon­dott nekik, s nem vitatkozott. Amikor a sziréna ismét meg­szólalt, jelezte, hogy vége a rob­bantásnak, a brigádok mentek ki­takarítani a vagonokat. Legelői Szűcsék. Néhányon követték a többi brigádból, és látták, hogy abból a három vagonból, amiben A Budapesten tartózkodó Hajdú megyei termelőszövetkezeti tagok február 24-én, pénteken este a Parlamentbe látogat­tak. A vendégeket Kállai Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese és Ortutay Gyula országgyűlési képviselő fogad­ták és hosszasan elbeszélgettek velük. (MTI Foto. — Rácz János felv.) Autósok f igyelmébe i Csoportos tarák m környező országokba — Hortobágyi csillagtára — 2000 magánautó 1965-re Szabolcsban A Magyar Autóklub a magán- gépkocsisok érdekvédelmi szerve. Célja: a gépjárművel rendelke­zők társadalmi összefogása. A klub tagja a FIA és AIT nemzet­közi autós szövetségnek. Nemzet­közi kapcsolatai révén jelentős segítséget nyújt a magyar Ide­genforgalommal foglalkozó szer­veknek és támogatja az autós idegenforgalmat. Bel- és külföldi csoportos várókat, versenyeket szervez. Terjeszti es elmélyíti a gépjárműköziek :dés terén elért bel- és külföldi tapasztalatokat. Gondoskodik tagjainak KRESZ és műszaki továbbképzéséről. Ez idő szerint mintegy 17 ezer embernek van magángépko­csija az országban. A második ötéves terv számaiból isme­retes, hogy kh. 38 ezer gép- koesi kerül importálásra ma­gánosok részére. Így a magán­Szücsék készítették elő a robban­tást, alig kellett valamit kitaka­rítani, az apró vasérc darabok ki- j folytak az ajtón. Szó nélkül men­tek dolgukra, és kezdték megér­teni, hogy mégiscsak van vala­mi a Szűcsék munkamódszeré­ben! NEMSOKÁRA harsány hurrá hallatszott az első három vagon­ból. Bállá Dezső műszakvezető vitte a hírt a többi brigádnak, hogy Szűcsék végeztek a három vagon érc kirakásával. Sokan nem hitték el, a kíváncsiság oda­parancsolta őket. Aztán megszé­gyenülve mentek vissza, mert még nem végeztek saját vagonuk kitakarításával. Rosszul készítet­ték elő a robbantást, sok vasérc maradt a kocsi aljában odafagy­va. Nehéz dolguk volt, amíg a csákánnyal kitakarították. K. Nagy József odament a mű- szakvezetőhöz és megmutatta ne­jei a fejéről levett sapkát. — IDENÉZZEN! Csavarni le­het belőle az izzadságot. Ügy hajtottunk, hogy alig állok a lá­bamon, de még legalább egy órát áologozhatunk amíg kitakarítjuk a vagont. Talán akkor leszünk másodikok. Igaza volt a müszakve- zető elvtársnak, amikor azt mond­ta, hogy tanuljunk Szűcséktől, ók félmüszak alatt megkerestek egyenként 49 forintot és hozzá­kezdtek újabb három vagon kira­kásához. Most már én is azt mon­dom: Szűcsék megérdemelték, hogy kiváló dolgozók lettek! autótulajdonosok «láma 3S ezerre emelkedik. Nyilvánvaló, hogy növekszik a Magyar Autóklub feladata és programja. 1959-ben alakult meg az autó­klub debreceni helyi csoportja. Azóta 90-ről 600-ra növekedett a tagok száma. A debreceni cso­portnak Hajdú-Bihar megyén kí­vül Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyéből is vannak tagjai. Me- 1 gyénkből mintegy 200 tagot tar­I íanak nyilván, de ennél sokkét több a magán autótulajdonosok száma. A debreceni helyi csoport vasárnap délelőtt 10 órakor a debreceni Déry Múzeum elő­adó termében tartja küldött- választó közgyűlését. Ez alkalomból a közgyűlést meg­előzően Kardos Zoltán, a Magyar Autóklub debreceni helyi cso­portjának elnöke hétfőn sajtó- tájékoztatót tartott Debrecenben. A klub elnöke elmondta, hogy 1901-ben Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Tátrába, Zakopanéba, az NDK-ba, Ro­mániába és a Szovjetunióba terveznek csoportos túrákat. Tárgyalnak arról is, hogy meg­szervezik a hétvégi kétnapos víkend-turákat a szomszédos or­szágokba. Május végén megren­dezik a hortobágyi csillagtúrát. Júniusban ünnepséget rendeznek a nemzetközi autóversenyzők fo­gadására, akik Prága—Budapest, Berlin, Varsó, Kiev, moszkvai útjuk alkalmával keresztülhalad­nak Debrecenen. A klub vasárnapi küldöttvá­lasztó közgyűlésén a vezetőség beszámol az 1066. évi munkáról, ismerteti az 1961. évi programot. Megválasztják a küldötteket • Magyar Autóklub küldött közgyű­lésére, és 'újjáválasztják a hélyi csoport vezetőségét. Kardos Zol­tán úgy nyilatkozott, hogy előreláthatóan a második öt­éves terv végére Szabolcs- Szatmár megyében mintegy "000 embernek lesz magán­autója. Már most is indo­kolt, hogy a debreceni kül­döttközgyűlés után megala­kítsák a Magyar Autóklub nyíregyházi helyi csoportját. Amennyiben a küldöttközgyűlé­sen ezt a szabolcs-szatmáriak kérni fogják, a debreceni autós- klub minden segítséget megad a nyíregyházi csoport megalakítá­sához és további munkájához. O. A. |A tagok a hizlalda átalakításá­lnál. rendbetételénél mintegy jbáromsziz köbméter földet moz- igattak meg. Az építő brigád a »ébbi melleit egy huszonnyolc fceceee sertésfíaztatót is felépí­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom